Vadászat
Kell nekünk a vadászat?
Mára a vadászatnak olyan erős és hangos ellentábora lett, ami mellett nem mehetünk el egy kézlegyintéssel.
Él bennem egy havas, téli kép. Reggel gyülekeztek a vadászok és az arra járó emberek mindegyikének volt hozzánk egy jó szava. Amikor késő délután a hátizsákra szíjazott nyúllal, aggatón himbálózó fácánkakassal mentünk hazafelé, akkor megnézték a zsákmányt, a vállra vetve hordott, megtört puskát, és mindez olyan természetes volt az erdőkkel és szántókkal körbevett faluban, mint a szüret vagy az augusztusi búcsú.
Aztán valahol, valamikor történt valami, ami miatt ez a kép lassan opálossá vált. Mi romlott el, mi változott meg ilyen gyorsan?
Mára a vadászatnak olyan erős és hangos ellentábora lett, ami mellett nem mehetünk el egy kézlegyintéssel, hogy „ne is figyeljünk rájuk”, mert a passzív elzárkózás többet árt, mint gondolnánk.
Pedig a vadászat nem egy úri huncutság, amit, mint egy káros szenvedélyt el lehet törölni, ki lehet iktatni, el lehet feledtetni az emberiség azon részével, akiknek még élő kapcsolatuk van a Természettel.
Ha az emberi fajt csak a Homo sapiens színrelépésétől vizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy értelmes, gondolkodó elődeink immár 10 ezer emberöltőn keresztül a vadászattal együtt élve fejlődtek, és hajtották uralmuk alá bolygónkat. Igen, még ha ez nem is olyan „édi” és trendi gondolat, a fajok egymás közötti viszonya mindig az alá-fölérendeltségi viszony alakításáról szólt egy nagyon kiélezett versenyben, a forrásokért. Ebben, a számtalan együtt indult faj közül, az emberiség jutott a legmagasabb szintre azzal, hogy képes volt alkalmazkodni és tudatosan alakítani a környezetét.
A vadászat természetes velejárója volt ennek a folyamatnak, ahogyan a húsevés is. Ennek bizonyosságáért elég csak megnézni a fogazatunkat. A vadászat tette szükségessé azt a magas szintű kommunikációt is, amiből a beszédünk kialakult. Agykapacitásunk sem ok nélkül fejlődött a legmagasabb szintre. A bogyók gyűjtéséhez elegendő volt makogni és mutogatni, na de a zsákmányállat sikeres elejtése együttműködést, gyorsabb reakciót és kommunikációt tett szükségessé.
Csak a legutóbbi két-három generáció között ütötte fel a fejét egyfajta konok ellenállás, amikoris a mai korban is szükséges vadgazdálkodás és vadászat tényszerű ismeretét nélkülözve, kizárólag frázisokat puffogtatva azt állítják, hogy a vadászat ideje lejárt, úgy szükségtelen ahogyan van, betiltása időszerű.
Három generáció – a tízezerből!
Elgondolkodtató.
Rendben, tiltsuk be a vadászatot, de azt megelőzően az ellenzők írjanak alá egy rájuk nézve kötelező érvényű nyilatkozatot, amiben vállalják ennek minden következményét, legyen az erkölcsi, anyagi, vagy jogi természetű. Megtennék? Kötve hiszem.
Hiszen egészen pontosan kiszámítható, hogy a vadászat elhagyása milyen változásokat eredményezne, hogy az ugrásszerűen megnövekedő vadállomány milyen terhelést okozna a környezetre, ami a túlnépesedett emberiség fennmaradásának, túlélésének is a záloga. A többi problémáról nem is beszélve.
Már jelen helyzetünkben is egyre inkább élesedik a vadkárhelyzet, a mezőgazdasági termelők és az erdőgazdálkodók tűréshatára a végére ért. Egyre nagyobb gondot okoz a belterületi vadkár, és a vad–gépjármű-ütközések, sajnálatosan sok esetben igen komoly következményekkel. Ezek mellett holmi divatos, internetről lopott vélemények mögé bújva nem szabad, és nem is lehet felelősen dönteni.
Ugyanakkor nekünk vadászoknak is van még hová fejlődnünk. Nem szabad az urbanizált közvéleményt nem-helyénvaló fotókkal hergelni, sokkal jobban kell ügyelnünk a kommunikációnk stílusára és tartalmára.
Ha azt akarjuk, hogy szenvedélyünk a mai formájában tartósan is része maradhasson emberi kultúránknak, akkor a hiábavaló csatározások helyett a fiatalokra, gyerekekre, a jövő generációjára kell összpontosítanunk. Mert ha bennük nem tudatosítjuk a vadászat szükségét és szeretetét, de legalább az elfogadását, akkor vesztettünk. És nem csak mi vadászok, hanem az egész emberi faj.
tmkronika.hu
Gálos Csaba hivatásos vadász,
alelnök, OMVK Tolna Megyei Területi Szervezete
Vadászat
VAX4ASF: áttörés az ASP elleni küzdelemben
A MATE szakemberei is részt vesznek az afrikai sertéspestis elleni nemzetközi összefogásban
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének közleménye.
A VAX4ASF projekt egy nagyszabású nemzetközi kezdeményezés, amelynek célja az afrikai sertéspestis (ASF) elleni küzdelem modern technológiai megoldásokkal. A program keretében biztonságos és hatékony vakcinaprototípusokat fejlesztenek, különös figyelmet fordítva az európai vírusvariánsokra és az immunválasz szabályozására. A kutatás nemcsak az oltóanyagok előállítására fókuszál, hanem olyan diagnosztikai eszközök létrehozására is, amelyekkel megkülönböztethetőek a beoltott és a természetes úton fertőzött állatok.
Fotó: MATE
A projektben tizenegy ország tizenhét partnere működik együtt négy éven keresztül, az Európai Unió hatmillió eurós támogatásával. A végső cél a házi sertések és vaddisznók védelme, valamint a vírus terjedésének megállítása új járványügyi stratégiák kidolgozásával. Ez az összefogás tudományos áttörést ígér az állategészségügyben egy globálisan pusztító betegséggel szemben.
Magyarországról két partner vesz részt a munkában. A mohácsi székhelyű Prophyl Kft. (Dr. Halas Máté tudományos igazgató vezetésével) és Intézetünk, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet (Csányi Sándor Professzor úr, a Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék vezetésével). Intézetünk megbecsülését és a programon belüli fontos szerepét is mutatja, hogy a program harmadik személyes értekezlete Gödöllőn, az intézet épületében került megszervezésre. A két napos programon minden ország (11) és minden partner (17) személyesen képviselte magát, összesen 39 fő volt jelen.
Az egyes munkacsoportok vezetői beszámoltak eddigi eredményeikről. Az előadások között Csányi Sándor ismertette intézetünk eddigi munkáját, amely kameracsapdákkal 4 intenzív nagyüzemi sertéstelepen vizsgálta a vaddisznók és a házisertések közötti érintkezés lehetőségét. A Bonafarm Zrt. négy sertéstelepe mellett végzett kameracsapdázás eredményei pedig azt jelzik, hogy az intenzív telepeket, az előzetesen feltételezettekkel szemben, sokkal kevésbé veszélyeztetik, látogatják a vaddisznók. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatbázisa és a NÉBIH ASP adatbázisa közösen az egyik legjelentősebb modellezési lehetőséget adja a program során. A jelenleg a Dél-Dunántúlon, a Dráva-síkon zajló kitörés pedig szinte valós idejű elemzést lesz tehetővé.
A VAX4ASF keretében a munka folytatódik, bízunk benne, hogy a program végére valóban áttörő eredményeket érünk majd el.
Forrás: MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét mutatták ki két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálatai megerősítették az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban. A Pest vármegyei esetek miatt az országos főállatorvos szigorúan korlátozott területté nyilvánította az érintett vadgazdálkodási egységet, valamint további négy vadgazdálkodási egységet fertőzött területként sorolt be. Magyarország házisertés-állománya továbbra is mentes a betegségtől, ugyanakkor kiemelten fontos a fertőzés házi sertésekre történő átterjedésének megelőzése és a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása az állattartók részéről.
Fotó: NÉBIH
A Nébih laboratóriuma május 18-án kimutatta az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét a Pest vármegyei Mogyoród belterületén, az M3 autópálya északi oldalától mintegy 500-700 méterre talált vaddisznókból származó mintákban.
Az érintett egyedek közül az egyik elhullottan került elő, míg a másik gázolás következtében pusztult el. A laboratóriumi vizsgálatok mindkét esetben igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét. Az állatokat az ASP-vel már fertőzöttnek minősített terület kockázati kategóriájába tartozó, 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységben találták meg. A legközelebbi eset légvonalban körülbelül 14 kilométerre található, ami a járvány terjedése szempontjából a szokásosnál nagyobb távolságot jelent.
A járványügyi helyzetre tekintettel az országos főállatorvos az 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységet szigorúan korlátozott területté nyilvánította. Emellett további négy vadgazdálkodási egység került fertőzött területi besorolásba.
Ábra: NÉBIH
A hatóság felhívja a vadászatra jogosultak, az állattartók és a lakosság figyelmét a felelős magatartás fontosságára. Az elhullott vaddisznók vagy sertések észlelése esetén a haladéktalan bejelentésük, a mintavételi és hullakezelési előírások betartása, valamint a megfelelő higiéniai intézkedések alkalmazása elengedhetetlen a járvány terjedésének megelőzéséhez és a védekezési intézkedések hatékonyságának biztosításához.
A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott éves választmányi ülésén Dr. Bárándy Pétert választotta elnökévé.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A választásra az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott, éves választmányi ülésén került sor.
balról: Hrabovszki János alelnök, dr. Jámbor László alelnök, dr. Bárándy Péter elnök, Pechtol János ügyvezető elnök és Imre János, a Felügyelőbizottság elnöke
A korábbi igazságügyi miniszter és ügyvéd az egyetlen jelölt volt, a megjelent választmányi tagok egyhangú támogatásával vezetheti a szervezetet a következő négy évben.
Dr. Semjén Zsolt is lemondásról bővebben itt adtunk hírt.
Forrás: OMVV
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
VAX4ASF: áttörés az ASP elleni küzdelemben
Vigyázzunk az úton átkelő teknősökre!
Befejeződik a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 9. digitalizálási üteme
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Vadat és halat is lopott egy orvvadász
Kiskunhalason mutatta ki a Nébih a lovak fertőző kevésvérűséget (FKV)
KITEKINTŐ: Románia – visszatért a medve a településekre, az ember pedig fél az erdőtől
Kiss Sándor: A Nagy-Sárrét apró vadászai – Eredeti képekkel
KITEKINTŐ: Japán „Farkasszörny” robotokat vet be a rekordszámú medvetámadások visszaszorítására
Nem volt elejtési jogosultsága
Lemondott dr. Semjén Zsolt, a Védegylet elnöke
Életbak puskavégen
Rekord pontyok a Pilismaróti öbölből
Új kutyajóléti szabályok: ezt kell tudniuk a vadászoknak
A nagy bajszos
110 méterről lőtte le a korongot Davide de Carolis – Benelli Advanced Impact bemutató Hatvanban
KITEKINTŐ (Németország): Lezárult a módosítás: a farkas is szerepel a vadászati törvényben
KITEKINTŐ (NÉMETORSZÁG): Azonosították az első aranysakál territóriumot
