Vadászat
A nyereménybika
Minden 2000-ben, az Országos Vadásznapok tatai rendezvényén kezdődött. Ott vettem egy tombolát a rendezvény második napján, amelynek sorsolását a záróünnepség részeként bonyolították le Kupa Mihály és felesége megtisztelő jelenlétében.
Ott húzta ki egy pruszlikus kislány negyvenvalahány tárgy- és néhány vadászati nyereményt követően utolsónak a fődíjat –egy szarvasbika elejtését –, és ott mondták be hangosan, érthetően, félreérthetetlenül, mondhatni szívszakasztóan azt a sorszámot, amely az én tombolajegyemen szerepelt.
Mámoros pillanatok voltak, megismételhetetlenek. Átvettem a meghívólevelet és fejemet lehajtottam, mert egy kicsit homályossá vált körülöttem a világ…
A fődíjat Perl József, a HM Süttői Erdészetének igazgatója, a Szervezőbizottság alelnöke, az OMVK Komárom-Esztergom megyei elnöke ajánlotta fel, és a meghívólevélben az állt, hogy a szerencsés nyertest októberben várják (teljes ellátással) a süttői vadászházba egy öt kilogramm agancssúlyú bika elejtésére.
A süttői vadászház
Egy türelmeskedő hónap és több telefonegyeztetés után – az utóbőgés kezdetére várva – október 10-ében állapodtunk meg, ekkor érkeztem meg délután a vadászházba, ahol rövid ismerkedés és berendezkedés után négy órára érkeztek a terepjáró UAZ-ok és a házban tartózkodó nyolc német vendéggel egyetemben máris kimentünk egy ismerkedő cserkészetre.
A mellém rendelt kísérő nagyon biztatott. Volt is mire bizakodnia, hiszen az addig esett 65 bikából kilencet lövetett, „kimeneteli átlaga” három cserkészetből egy behozott bika. Ennek ellenére három napig nem sütöttem el a puskát, a szerencsebika összepaktált az égiekkel, és lövéshez nem jutottam.
Pedig vad volt bőven, naponta három-négy érdemes bikát becserkésztünk, sok egyéb vadat, muflont ugrasztottunk, de a szarvasok egyelőre túljártak az eszünkön. Vagy direkt olyan óriás agancsot növesztettek, hogy két tombola sem fedezte volna a kilövésüket, vagy illetlenül a feneküket mutogatták, sőt nem egy olyan udvariatlan bikával találkoztunk, amely meg sem várta hogy megnézzük, egyszerűen kereket oldott.
Esténként a vadászházban a bőséges vacsora és első osztályú kiszolgálás után mindig úgy tértem nyugovóra, hogy na majd holnap.
És a harmadik napon, a szerencsebikák legfélelmetesebb napján, október 13-án pénteken, megtört a varázs. A délutáni cserkészet előtt varázstörő, ördögűző, bikalövő szeánszot tartottunk. Ez abból állt, hogy az erdészet igazgatója új területre irányított bennünket, amelyet közvetlen kezelésében tartott, és amelytől azt remélte, hogy cserkészetünket siker koronázza.
Úgy mentünk ki délután utolsó előtti cserkészetünkre, hogy minden akadályt elhárítottunk a siker érdekében – másnap úgyis indulnom kellett haza.
Két bika is bőgött a szomszédos hegyoldalakban ahogy kiszálltunk a terepjáróból a völgyfenéken. A szelünk nem volt túl jó, ezért kisebb kerülőt kanyarítva oldalaztunk a közelebbi bika felé. Lassan haladtunk, mert az indián nyár ropogósra sütötte a lehullott faleveleket, a szálerdőben pedig messziről észrevesz a vad, tehát igyekeztünk minden dombhajlat, vastag fa takarását kihasználni. Meg is láttuk a gerincen a csapatot, sőt a bikát is egy pillanatra, de észrevettek és elugrottak. Mire felértünk a gerincre, alaposan kiizzadtunk, ezért egy kis fújtatás után a másik, kitartóan bőgő bika felé indultunk.
Kisvártatva megálljt int kísérőm, és hosszú, bonyolult mutogatás során elmagyarázza, ott a bika keresztben állva, már lőni is kéne, mert figyel. Nagy nehezen észreveszem. Lehet vagy százötven méterre, a szálerdőben ez a távolság már elég zavaró. De azért meg tudom célozni tisztán felém mutató oldalát és mikor úgy érzem, hogy jó helyen van a szálkereszt, elsütöm a 30.06-os német Mausert. A bika pedig – villás nyolcas, talán négykilós agancssúlyú – sértetlenül elinal. Lógó orral odamegyünk a rálövés helyére, bár biztosak vagyunk a hibázásban. Ez lett volna tehát életem első szarvasbikája, ha el nem hibázom.
Mivel azonban búslakodásra nem ad időt a közeledő szürkület, folytatjuk a cserkészést, a gerinc alatt ereszkedünk, nem is nagyon biztató helyen. Én legalábbis elkeseredésemben úgy gondoltam, erre most nem lesz semmi. A rétegvonalon haladva a vadőr egy kicsit el is távolodik tőlem, aztán hirtelen szapora integetésbe kezd, látom int, jöjjek gyorsan.
És már a szarvasokat is látom, kaptatnak fel a hegyoldalon, egyik a másik után lép át mintegy negyven méterre egy kis tisztáson. Néhány gyors lépéssel a vadőr mögött termek, nincs idő semmire, a szarvasok pillanatokon belül átérnek egy sűrűbb erdőfoltba, a következőt lehet, súgja a fülembe kísérőm, már lép is a bika, és ahogy kitölti a tisztást, váll-lapon lövöm.
Tűzben rogyik. Fut a vadőr, futok én is – rángatom a závárt, hátha ismételni kell –, de kár a sietségért, odaérve látjuk, a bika – páratlan tizenkettes – mozdulatlanul fekszik, csak lecsukódó szeme int búcsút a lenyugvó napnak.
Megölelem Miklóst és nem tudok betelni a szép, formás, mintegy hatkilós aganccsal. Pedig jobb oldali jégágát valahol letörte, teljesen friss, fehér a törés, de így is gyönyörű trófea. Életem első szarvasbikája.
Tölgylombot keresünk, az utolsó falat, a töret átvételének kultikus szertartása mélyíti majdani emlékét első szarvasbikám elejtésének. Köszönet érte a Perl József úrnak és az erdészet dolgozóinak.
Végleg lehajtotta fejét
Szinte megdicsőülve érzem magam, ahogy az UAZ a vadrácson himbálózó szarvastesttel behajt a vadászház udvarára. A tornác fényeiből emberalakok válnak ki, kíváncsian közelednek az autó hátulja felé. Közben a vadőrök leoldják a leszabott fejű bikáról a néhány rögzítő hurkot, és máris egy embermagas, tetején ferdére metszett tönkön díszeleg a trófea.
És milyen mutatós! Az odavetődő fényekben mindenki elismerőleg méregeti a szép terpesztésű, kívánatos agancsot. Ismeretlen vadászok, erdészek kezelnek velem, úgy érezzük, mintha csak régi cimborák lennénk.
* * *
Az Országos Vadásznapok Tata 2000 rendezvényén kisorsolt tombola fődíjak
- I. díj: Szarvasbika elejtése 5 kg-ig, vendéglátással a Süttői Erdészet területén
FELAJÁNLOTTA: Honvédelmi Minisztérium Budapesti Erdőgazdaság Rt. Budapest. - II. díj: Exkluzív kandallókályha
FELAJÁNLOTTA: Fire Place Kft. Tatabánya - III. díj: Muflonkos elejtése
FELAJÁNLOTTA: Mátra Patonár VT - IV. díj: Őzbak elejtése
FELAJÁNLOTTA: Ácsi Egyetértés VT - V. díj: Vaddisznó elejtése
FELAJÁNLOTTA: Postás VT - VI. díj: Egynapos vasárnapi társas apróvadvadászat esti-hajnali vízivadlessel egybekötve
FELAJÁNLOTTA: Sárréti Egyetértés VT - VII. díj: Húzóvadliba-vadászat
FELAJÁNLOTTA: Hungar. Wild Kft. - VIII. díj: Húzóréce-vadászat
FELAJÁNLOTTA: Hungar. Wild Kft.
továbbá több mint harminc tárgynyeremény.
Szép terpesztésű agancs
“Kevesen vagyunk itt, akiknek valamelyik fegyvere ne viselné magán Pisti keze nyomát, legyen az javítás, szerelék felrakás, vagy pusztán csak belövés…őrizzük az ujjlenyomatot emlékünkben és mindig jusson eszünkbe majd, ha célzásra emeljük a tust.”
Így búcsúztunk Tőle egykor, hiszen már 10 éve, hogy nincsen közöttünk Geges István a mindig vidám, a lősportot és a vadászatot szerető és tisztelő családfő, vadásztárs és barát.
Ilyenkor, ősszel szerveztük mindig a Somogyi Vadászok Lőbajnoksága versenyeket – amelynek dolgos házigazdája is volt Pista -, és amely versenyek a Geges család messzeföldön híres vendégszeretetéről, a barátságról, az együtt eltöltött kellemes emlékektől, vidám napokról voltak híresek.
„Elmegy lassan a berek, az erdő,
el a nádas, a tél, a nyár,
a hegy, a völgy, a nappal s az éjjel,
a szememlátta egész határ…
Elmegy? De talán mégsem egészen,
Meglátom tán az örök vizen,
Hiszen a szépség maga az Isten!
Lelkemben ott lesz, hiszem, hiszem!”
(Fekete István: Búcsú)
Őrizzük Geges István emlékét!
Forrás: Dr. Kemenszky Péter – OMVK
Révész Zsolt, a Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság területén egyéni vadászaton vett részt. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Hát röviden, kissé hihetetlen, ahogy történt. Kiültem a múlt héten a társaság egyik szórós lesére. Általában az autó kesztyűtartójába több doboz cigi is szokott lenni, de ez most nem így volt. 21 óra körül jöttem le a lesről és akkor szembesültem azzal, hogy nincs egy szál cigarettám sem. Akkor pakoltam és mentem a közeli városba vásárolni.
Ahogy visszaértem a területre, a földes út kezdete után, 50 méterre megálltam és gondoltam elszívok egy cigit, ott, ahol egy gazos rész van. Kiszálltam a kocsiból és még a cigarettát meg sem tudtam gyújtani, már kamerán láttam, hogy tőlem nem messze turkálgat. Hátsó ajtó kinyit, lőbot felállít. Belenézek a kamerába, még mindig ott van. Oké. Majd puska betölt.
Útjára engedtem a lövedéket. A kan súlya, megközelítőleg 180 kilogramm lehetett. A hatósági bírálat bronzéremmel jutalmazta a trófeát.
Írta és fényképezte: Révész Zsolt
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
Az Országgyűlés a 2023. évi CIII törvény keretében elfogadta a digitális állampolgársági programot, amelynek elsődleges törekvése az állami szolgáltatások digitális térbe való költöztetése. A Vadászkamara online térben intézhető hatósági ügyeit is közvetlen befolyásolja a kormányzati rendszereket érintő változás.
Megszűnik az Ügyfélkapu, amely jelenleg az online vadászjegy érvényesítést és a vadászati engedély igényléséhez szükséges bejelentkezési felületet is biztosítja. A rendszert pont a vadászjegy érvényesítési dömping kezdetével, 2025. január 16-án vezetik ki, és ideiglenesen az Ügyfélkapu+ lesz használható helyette, de az is csak 2025. december 31-ig. Az Ügyfélkapu+ lényegében a kétlépcsős azonosítás bevezetése, ami a felületekre történő bejelentkezéshez egy megerősítést (QR-kód beolvasását vagy egy generált 6 jegyű kódot) kér az általunk választott háromféle hitelesítő alkalmazáson keresztül. Ennek beállítása csupán pár percet vesz igénybe, a felhasználó egy videóból is segítséget kaphat, amely elérhető ide kattintva.
A másik azonosítási lehetőség a Digitális Állampolgárság (DÁP) mobilalkalmazás, a jövőben kizárólag ezt az azonosítási módot tudjuk majd igénybe venni. Ez egy jóval összetettebb szolgáltatáscsomagot kínál, amelynek csupán egy eleme az e-azonosítás.
Az eSzemélyi igazolvánnyal rendelkezők kényelmesen, az applikáción keresztül is tudnak regisztrálni abban az esetben, ha az igazolványuk a személyigazolvány PIN kódjával aktiválásra került. Azok, akik 2021. június 23-a előtt kiállított okmánnyal rendelkeznek, a regisztrációt Kormányablakon keresztül tudják megtenni. Az ügyintézéshez külön ügymenetet biztosítanak: ha előzetesen letöltöttük az alkalmazást, az ügyintéző által kinyomtatott QR-kódot beolvasva tudjuk azonosítani magunkat a rendszerben, tehát maga az ügyintézés csak néhány percet vesz igénybe.
Az állami alkalmazás segítségével történő bejelentkezés során csupán QR-kód beolvasására van szükség, vagyis nem kell minden alkalommal megadnunk a felhasználónevünket és a jelszavunkat, majd pedig a külön applikációban generált hitelesítő kódot, mint az Ügyfélkapu+ esetében.
Jó tudni: egy mobileszköz csak egy profilt tud kezelni, és a DÁP mobilalkalmazást sem tudja az összes mobiltelefon használni (technikai feltételeknek megfelelő okos készülék kell hozzá). Érdemes tehát elsősorban a DÁP mobilapplikációt preferálni, hiszen hosszútávon az azonosítás ezen keresztül fog történni, és a bejelentkezés folyamata is egyszerűbb, mint az ideiglenes Ügyfélkapu+ esetében.
Az egyéb igénybe vehető szolgáltatásokról érdemes bővebben tájékozódni, azonban kiemelten fontos, hogy az új azonosítást a vadászoknak minél hamarabb célszerű megtenni annak érdekében, hogy a Vadászkamara által biztosított ügymenetek gördülékenységét – így elsősorban január 17-étől a vadászjegy érvényesítését – a kormányzati azonosítási szolgáltatások változása ne akassza meg.
Forrás: OMVK
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
You must be logged in to post a comment Login