Vadászat
A nyereménybika
Minden 2000-ben, az Országos Vadásznapok tatai rendezvényén kezdődött. Ott vettem egy tombolát a rendezvény második napján, amelynek sorsolását a záróünnepség részeként bonyolították le Kupa Mihály és felesége megtisztelő jelenlétében.
Ott húzta ki egy pruszlikus kislány negyvenvalahány tárgy- és néhány vadászati nyereményt követően utolsónak a fődíjat –egy szarvasbika elejtését –, és ott mondták be hangosan, érthetően, félreérthetetlenül, mondhatni szívszakasztóan azt a sorszámot, amely az én tombolajegyemen szerepelt.
Mámoros pillanatok voltak, megismételhetetlenek. Átvettem a meghívólevelet és fejemet lehajtottam, mert egy kicsit homályossá vált körülöttem a világ…
A fődíjat Perl József, a HM Süttői Erdészetének igazgatója, a Szervezőbizottság alelnöke, az OMVK Komárom-Esztergom megyei elnöke ajánlotta fel, és a meghívólevélben az állt, hogy a szerencsés nyertest októberben várják (teljes ellátással) a süttői vadászházba egy öt kilogramm agancssúlyú bika elejtésére.

A süttői vadászház
Egy türelmeskedő hónap és több telefonegyeztetés után – az utóbőgés kezdetére várva – október 10-ében állapodtunk meg, ekkor érkeztem meg délután a vadászházba, ahol rövid ismerkedés és berendezkedés után négy órára érkeztek a terepjáró UAZ-ok és a házban tartózkodó nyolc német vendéggel egyetemben máris kimentünk egy ismerkedő cserkészetre.
A mellém rendelt kísérő nagyon biztatott. Volt is mire bizakodnia, hiszen az addig esett 65 bikából kilencet lövetett, „kimeneteli átlaga” három cserkészetből egy behozott bika. Ennek ellenére három napig nem sütöttem el a puskát, a szerencsebika összepaktált az égiekkel, és lövéshez nem jutottam.
Pedig vad volt bőven, naponta három-négy érdemes bikát becserkésztünk, sok egyéb vadat, muflont ugrasztottunk, de a szarvasok egyelőre túljártak az eszünkön. Vagy direkt olyan óriás agancsot növesztettek, hogy két tombola sem fedezte volna a kilövésüket, vagy illetlenül a feneküket mutogatták, sőt nem egy olyan udvariatlan bikával találkoztunk, amely meg sem várta hogy megnézzük, egyszerűen kereket oldott.
Esténként a vadászházban a bőséges vacsora és első osztályú kiszolgálás után mindig úgy tértem nyugovóra, hogy na majd holnap.
És a harmadik napon, a szerencsebikák legfélelmetesebb napján, október 13-án pénteken, megtört a varázs. A délutáni cserkészet előtt varázstörő, ördögűző, bikalövő szeánszot tartottunk. Ez abból állt, hogy az erdészet igazgatója új területre irányított bennünket, amelyet közvetlen kezelésében tartott, és amelytől azt remélte, hogy cserkészetünket siker koronázza.
Úgy mentünk ki délután utolsó előtti cserkészetünkre, hogy minden akadályt elhárítottunk a siker érdekében – másnap úgyis indulnom kellett haza.
Két bika is bőgött a szomszédos hegyoldalakban ahogy kiszálltunk a terepjáróból a völgyfenéken. A szelünk nem volt túl jó, ezért kisebb kerülőt kanyarítva oldalaztunk a közelebbi bika felé. Lassan haladtunk, mert az indián nyár ropogósra sütötte a lehullott faleveleket, a szálerdőben pedig messziről észrevesz a vad, tehát igyekeztünk minden dombhajlat, vastag fa takarását kihasználni. Meg is láttuk a gerincen a csapatot, sőt a bikát is egy pillanatra, de észrevettek és elugrottak. Mire felértünk a gerincre, alaposan kiizzadtunk, ezért egy kis fújtatás után a másik, kitartóan bőgő bika felé indultunk.
Kisvártatva megálljt int kísérőm, és hosszú, bonyolult mutogatás során elmagyarázza, ott a bika keresztben állva, már lőni is kéne, mert figyel. Nagy nehezen észreveszem. Lehet vagy százötven méterre, a szálerdőben ez a távolság már elég zavaró. De azért meg tudom célozni tisztán felém mutató oldalát és mikor úgy érzem, hogy jó helyen van a szálkereszt, elsütöm a 30.06-os német Mausert. A bika pedig – villás nyolcas, talán négykilós agancssúlyú – sértetlenül elinal. Lógó orral odamegyünk a rálövés helyére, bár biztosak vagyunk a hibázásban. Ez lett volna tehát életem első szarvasbikája, ha el nem hibázom.
Mivel azonban búslakodásra nem ad időt a közeledő szürkület, folytatjuk a cserkészést, a gerinc alatt ereszkedünk, nem is nagyon biztató helyen. Én legalábbis elkeseredésemben úgy gondoltam, erre most nem lesz semmi. A rétegvonalon haladva a vadőr egy kicsit el is távolodik tőlem, aztán hirtelen szapora integetésbe kezd, látom int, jöjjek gyorsan.
És már a szarvasokat is látom, kaptatnak fel a hegyoldalon, egyik a másik után lép át mintegy negyven méterre egy kis tisztáson. Néhány gyors lépéssel a vadőr mögött termek, nincs idő semmire, a szarvasok pillanatokon belül átérnek egy sűrűbb erdőfoltba, a következőt lehet, súgja a fülembe kísérőm, már lép is a bika, és ahogy kitölti a tisztást, váll-lapon lövöm.
Tűzben rogyik. Fut a vadőr, futok én is – rángatom a závárt, hátha ismételni kell –, de kár a sietségért, odaérve látjuk, a bika – páratlan tizenkettes – mozdulatlanul fekszik, csak lecsukódó szeme int búcsút a lenyugvó napnak.
Megölelem Miklóst és nem tudok betelni a szép, formás, mintegy hatkilós aganccsal. Pedig jobb oldali jégágát valahol letörte, teljesen friss, fehér a törés, de így is gyönyörű trófea. Életem első szarvasbikája.
Tölgylombot keresünk, az utolsó falat, a töret átvételének kultikus szertartása mélyíti majdani emlékét első szarvasbikám elejtésének. Köszönet érte a Perl József úrnak és az erdészet dolgozóinak.

Végleg lehajtotta fejét
Szinte megdicsőülve érzem magam, ahogy az UAZ a vadrácson himbálózó szarvastesttel behajt a vadászház udvarára. A tornác fényeiből emberalakok válnak ki, kíváncsian közelednek az autó hátulja felé. Közben a vadőrök leoldják a leszabott fejű bikáról a néhány rögzítő hurkot, és máris egy embermagas, tetején ferdére metszett tönkön díszeleg a trófea.
És milyen mutatós! Az odavetődő fényekben mindenki elismerőleg méregeti a szép terpesztésű, kívánatos agancsot. Ismeretlen vadászok, erdészek kezelnek velem, úgy érezzük, mintha csak régi cimborák lennénk.
* * *
Az Országos Vadásznapok Tata 2000 rendezvényén kisorsolt tombola fődíjak
- I. díj: Szarvasbika elejtése 5 kg-ig, vendéglátással a Süttői Erdészet területén
FELAJÁNLOTTA: Honvédelmi Minisztérium Budapesti Erdőgazdaság Rt. Budapest. - II. díj: Exkluzív kandallókályha
FELAJÁNLOTTA: Fire Place Kft. Tatabánya - III. díj: Muflonkos elejtése
FELAJÁNLOTTA: Mátra Patonár VT - IV. díj: Őzbak elejtése
FELAJÁNLOTTA: Ácsi Egyetértés VT - V. díj: Vaddisznó elejtése
FELAJÁNLOTTA: Postás VT - VI. díj: Egynapos vasárnapi társas apróvadvadászat esti-hajnali vízivadlessel egybekötve
FELAJÁNLOTTA: Sárréti Egyetértés VT - VII. díj: Húzóvadliba-vadászat
FELAJÁNLOTTA: Hungar. Wild Kft. - VIII. díj: Húzóréce-vadászat
FELAJÁNLOTTA: Hungar. Wild Kft.
továbbá több mint harminc tárgynyeremény.

Szép terpesztésű agancs
Vadászat
KITEKINTŐ: Németoszág – A mosómedvék alkalmazkodnak: miért nem működnek már sokszor a csapdák?
Az elmúlt években jelentősen felerősödött az invazív mosómedvék elleni vadászat a németországi Bielefeldben
Az elmúlt években jelentősen felerősödött az invazív mosómedvék elleni vadászat a németországi Bielefeldben. De milyen módszerekkel próbálja a város visszaszorítani az állományt – és mennyire eredményesek ezek?
A Bielefeld városa (Észak-Rajna–Vesztfália tartomány) a múlt héten tette közzé a 2025/26-os vadászati év mosómedve-terítékét: összesen 1374 állatot ejtettek el. Ez jóval magasabb szám, mint az előző években. Összehasonlításképpen: 2022/23-ban 440, 2023/24-ben 700, míg 2024/25-ben 918 mosómedvét lőttek ki.

Fotó: Pixabay
A jelentős növekedés annak is köszönhető, hogy egyre több vadász vállalt szerepet a megelőzésben és az állomány gyérítésében. Bielefeld városának közrendészeti hivatala – mint alsóbb szintű vadászati hatóság – a szerkesztőség megkeresésére közölte:
„A város felhívását követően tavaly mintegy húsz vadász jelentkezett pluszban arra, hogy segítséget nyújtson az ingatlan- és háztulajdonosoknak a mosómedvék által okozott problémák kezelésében. Ez egyrészt tanácsadást jelent arra vonatkozóan, miként lehet megakadályozni, hogy a mosómedvék bejussanak az épületekbe, másrészt pedig csapdázással történő befogást a lakott, vadászatilag korlátozott területeken.”
Hogyan próbálják visszaszorítani a mosómedvéket?
Arra a kérdésre, hogy milyen módszerekkel próbálják a vadászok és a város csökkenteni a mosómedve-állományt, a hivatal a megelőzésre és a vadászatra hivatkozott:
„A város különféle tájékoztató anyagokkal – online felületeken, szórólapokon, telefonos megkeresések során – hívja fel a figyelmet a megelőzés fontosságára. Kiemelten kérik a lakosságot, hogy ne hagyjanak ki élelmet, például madár- vagy süneleséget, valamint akadályozzák meg, hogy az állatok feljuthassanak a tetőkre. A vadászterületeken a gyérítés lövéssel és csapdázással történik, míg lakóövezetekben és házak környékén kizárólag csapdázással.”
Tovább fokozzák a vadászatot?
Arra a kérdésre, hogy a város tervezi-e a mosómedvevadászat további intenzívebbé tételét, nem érkezett konkrét válasz. A hivatal szerint ez a vadászterületeken a vadászatra jogosultak döntésén múlik, a lakott területeken pedig az ingatlantulajdonosok igénye szabja meg a beavatkozás mértékét.
A város a populáció visszaszorításának sikerességéről sem tudott előrejelzést adni:
„Előrejelzés nem lehetséges, mivel nincsenek pontos adatok a mosómedve-állomány nagyságáról, és az jelenleg nem is mérhető fel megbízhatóan. Elképzelhető például az is, hogy az intenzívebb vadászatot kezdetben magasabb szaporodási ráta ellensúlyozza.”
A hivatal szerint a mosómedvék rendkívül tanulékony állatok, ami jelentősen megnehezíti a csapdázásukat:
„A csapdával történő vadászatnak az állatok tanulóképessége miatt megvannak a korlátai. Egyre több megfigyelés szól arról, hogy a mosómedvék alaposan megvizsgálják a csapdákat, de nem mennek bele. Többször azt is megfigyelték, hogy a mosómedvék kinyitották a csapdákat, amikor fajtársaik azokba beszorultak.”
Forrás: Pirsch
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Németország – Szakszerűtlenül elhelyezett vaddisznótetemek miatt nyomoz a rendőrség Iphofennél
Vaddisznótetemekkel teli utánfutó miatt nyomoz a kitzingeni rendőrkapitányság
Iphofen (Kitzingen járás). Szokatlan és egyben felháborító esettel foglalkozott szerdán délelőtt a kitzingeni rendőrkapitányság: a „NatURwald Wolfsee” erdei tanösvény parkolójában egy otthagyott utánfutóra bukkantak, amelyből erős bomlásszag áradt. A helyszínre érkező rendőrök gyanúja hamar beigazolódott – az utánfutóban több vaddisznótetem volt.

Egy Iphofen közelében lévő erdei parkolóban vaddisznótetemekkel teli utánfutót találtak – a rendőrség nyomoz. Fotó: DJZ
A rendőrséghez reggel 10:15 körül érkezett bejelentés az erős, kellemetlen szagról. A járőrök nemcsak a súlyos bomlásszagot észlelték, hanem az utánfutóból kifolyó szerves folyadékokat is – ami egyértelműen arra utalt, hogy az elhullott vadakkal vagy a vadfeldolgozásból származó maradványokkal nem megfelelően bántak.
A jármű tulajdonosát, egy 35 éves férfit a Neustadt an der Aisch–Bad Windsheim járásból azonosították, aki később megjelent a helyszínen és kinyitotta az utánfutót.
Az utánfutóból összesen nyolc vaddisznótetem került elő. A jelenlegi információk szerint ezeket szabályosan egy állati hulladékkezelő telepre kellett volna szállítani. Hogy az utánfutót miért hagyták egy érzékeny természeti területen, azt a folyamatban lévő nyomozás vizsgálja.
A kitzingeni rendőrkapitányság arra kéri az esetleges tanúkat, hogy akik információval rendelkeznek az utánfutó ott hagyásának időpontjáról vagy gyanús megfigyelésekről, jelentkezzenek a 09321/141-0 telefonszámon.
Forrás: DJZ
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Németország – ASP Wiesbadenben: csökkentették a korlátozási zónákat
Németországban, Wiesbaden térségében eredményesnek bizonyulnak az afrikai sertéspestis (ASP) elleni intézkedések.
Jó hírek érkeztek a járvány elleni védekezésből: az afrikai sertéspestis (ASP) elleni küzdelemben bevezetett intézkedések eredményesnek bizonyulnak. Ennek köszönhetően Wiesbaden városa két új általános rendelkezést adott ki, amelyek május 7-én léptek hatályba, és érezhető könnyítéseket hoznak a vadászok és a lakosság számára is.

Az új szabályozás központi eleme a korlátozási zónák módosítása. Az I-es számú védelmi zóna (zöld vonal) új határától északra eső területek teljes egészében kikerülnek a korlátozás alól. A vadászati gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ezeken a területeken ismét lehet vadászni járványügyi korlátozások nélkül.
Az újonnan kijelölt I-es védelmi zónán belül – a zöld és a lila vonal között – szintén jelentős könnyítések lépnek életbe. A vaddisznóállomány vadászata itt most már szinte korlátozás nélkül lehetséges.
További enyhítések történtek a Schiersteiner Aue térségében is. Az utolsó korlátozásokat is feloldották: újra engedélyezett a vadászat, a kutyák – amennyiben más szabály ezt nem tiltja – szabadon futtathatók, valamint ismét megengedett például a kerékpározás a kijelölt utak mellett is.
Ugyanakkor a II-es számú védelmi zónában, a lila vonaltól délre továbbra is szigorú előírások maradnak érvényben. A úgynevezett „fehér zónákban” is fennmaradnak a korlátozások. Ezeken a területeken a vadászok feladata továbbra is a vaddisznóállomány következetes gyérítése, mivel az alacsony állománysűrűség továbbra is kulcsfontosságú az ASP további terjedésének megakadályozásában.
A vadászok mellett a lakosságnak is fontos szerepe van a védekezésben: a kihelyezett kerítések kapuit minden esetben zárva kell tartani. Az elhullott vagy gyanúsan viselkedő vaddisznók észlelését pedig haladéktalanul jelenteni kell a hivatalos bejelentési csatornákon.
A jelenlegi fejlemények azt mutatják, hogy a következetes vadászat és a fegyelmezett intézkedések meghozzák az eredményüket – ugyanakkor a veszély még nem múlt el teljesen.
Forrás: Wild und Hund


You must be logged in to post a comment Login