Mezőgazdaság
Kitekintés: Marokkó élelmiszer-önellátása, a koronavírus következményeinek csökkentéséért tett intézkedések
A mezőgazdaság fellendítése érdekében Marokkó különös figyelmet fordított az öntözéshez elegendő víz biztosítására. A 2019-2026 közötti évekre nemzeti stratégiát indított el Marokkó, amelynek az értéke megközelítőleg 118 milliárd dirham.
Marokkó függetlensége óta (Szerző: Függetlenség kikiáltása Franciaországtól 1956. március 2.-a) kiemelkedően fontosnak tartotta a hazai termelésből az élelmiszer-szükséglet kielégítését, ösztönözve ezzel a hazai mezőgazdaságot és az agrár-élelmiszeripart. Marokkó jelenleg 37 millió lakosának élelmiszer igényét képes fedezni. A globális élelmiszer-ellátási lánc folyamatában zavarok vannak a koronavírus miatt, ami kihatott a munkavállalók számára is.
Mezőgazdaság
Mohamed király apja nyomdokaiban tett lépései megerősítették a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szerepét a hazai ellátásban és az exportban. A mezőgazdaság önmagában, az agrár-élelmiszerek nélkül a GDP 14%-át éri el és mintegy 4 millió embert foglalkoztat, elsősorban a vidéki területeken. Az átlagos éves termelés értéke 74 milliárd dirham (Szerző: 1 dirham=33 forint) , amely várhatóan tovább növekszik a közel jövőben.
Marokkó jelenlegi programja a Zöld Marokkó Terv eredményeire is épül, a Generation Green (Zöld Generáció) 2020-2030 elnevezésű új projekt elindításával, amelynek célja 350 ezer új munkahely létrehozása és az export további növelése.
A jelenlegi helyzetben, amikor a legtöbb európai ország a koronavírus miatt hiányt szenved a friss termékekből, a marokkói mezőgazdasági ágazat jól halad a hazai piac bőséges ellátásával. A gyümölcs- és zöldségfélék kivitele április közepére 3% -ról 876 ezer tonnára növekedett, összehasonlítva egy évvel korábbi mennyiséggel – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
A marokkói export nagy része zöldségfélékből és különféle gyümölcsökből, valamint konzervekből áll, beleértve a tenger gyümölcseit is. Az ország képes biztosítani a legfontosabb belföldi szükségleteket, mint például a cukor, étkezési olaj, tej, baromfi és vörös hús.
Vízpolitika
A búzatermelés, amely az Marokkóban kulcsfontosságú, továbbra is az eső mennyiségétől függ. Az idei aszály miatt Marokkó várhatóan több mint 3 millió tonnát importál külföldről.
A mezőgazdaság fellendítése érdekében Marokkó különös figyelmet fordított az öntözéshez elegendő víz biztosítására. A 2019-2026 közötti évekre nemzeti stratégiát indított el Marokkó, amelynek az értéke megközelítőleg 118 milliárd dirham (12 milliárd dollár). A vízügyi terv célja elsősorban 20 nagy gát építése a királyságban, 5,38 milliárd köbméter vízkapacitással. A teljes visszatartási kapacitás körülbelül 25,3 milliárd köbméter tesz ki. Marokkó vízpolitikája alapvetően a felszíni vízkészletek hasznosításán alapul. Tervük olyan infrastrukturális projektek kiépítése, amelyek lehetővé teszik az aszály időszakában a felhasznált víz tárolását. Marokkó minden bizonnyal nagy mérföldkövet tett le annak érdekében, hogy élelmezési szükségleteinek nagy részét a hazai termelésből biztosítsa. Azonban többet kell tenni a búzatermelés fellendítése érdekében, hogy megfékezzék a búza importját.
Halászat
A hatalmas kiterjedésű Földközi-tenger és az Atlanti-óceán partja már régóta nagy tengeri hajókat csábított ide a világ minden tájáról. Marokkónak halászati megállapodása van az Európai Unióval.
Cikket fordította: Dr. Szilágyi Gergely
Az angol nyelvű cikk az alábbi linken érhető el:
Képek megnevezése:
- kép: VI. Mohamed Marokkói Király
- kép: Marokkói Mezőgazdasági Minisztérium
- kép: Munka közben Marokkóban (kiemelt kép)
Képek forrása:
- https://www.google.com/url?sa=i&url=https%3A%2F%2Fast.wikipedia.org%2Fwiki%2FMohamed_VI_de_Marruecos&psig=AOvVaw1Wd3wdDHpvoq-N4hsZmC-9&ust=1588842952758000&source=images&cd=vfe&ved=0CAIQjRxqFwoTCOiSrrTznukCFQAAAAAdAAAAABAR
- https://www.peterforsbergphotography.com/p/24373wxb/5850918202/architecture-ministry-agriculture
- https://aawsat.com/english/home/article/2214666/morocco-agricultural-activity-production-continue-despite-coronavirus
Mezőgazdaság
Új eszközök és szankciók segítik a termelőket a felvásárlókkal szemben
Az Országgyűlés elfogadta a termelővédelmi törvénycsomagot
Szankcionálhatóvá válnak a felvásárlók általi, 30 napon túli késedelmes fizetések a gazdálkodók felé az Országgyűlés által elfogadott termelővédelmi törvénycsomagnak köszönhetően – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. A szabályozás új lehetőségek megteremtésével javítja a termelők felvásárlókkal szembeni kiszolgáltatott helyzetét és jogi eszközökkel biztosít erősebb védelmet számukra. A legtöbb új szabály a szükséges felkészülési idő biztosítása érdekében 2025. január 1-jétől lép életbe.
Feldman Zsolt kiemelte, világszerte jellemző az, hogy az élelmiszer előállítási láncban a termelők arányaiban nagyobb kockázatokat viselnek, az eredményekből pedig kisebb mértékben részesülnek. Ennek oka, hogy a termelők legtöbbször kisebb alkuerővel és érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek, mint a láncban felettük álló feldolgozók vagy a kereskedők. A kockázatok és az eredmények arányosabb megosztása érdekében szükség van a termelők szabályokkal történő támogatásra, azért, hogy a felvásárlók, feldolgozók ne háríthassanak minden kockázatot a termelőkre. A termelők számára emellett átláthatóbbá és tervezhetőbbé kell válnia a felvásárlási folyamatoknak – tette hozzá.
Az államtitkár szerint a magyar kormány az agrárium vonatkozásában arra törekszik, hogy ne csak a támogatáspolitikában, hanem a hazai termékpályák működésében is előrelépés történjen. Ezért folyamatosan fejleszti a hazai szabályozási rendszert, mely megalapozza a hazai termelők felvásárlókkal szembeni védelmét, helyzetük jogi eszközökkel történő javítását és integrációjuk erősítését. Ezt szolgálja a most elfogadott termékpiacokról szóló törvény módosítása is, mely számos, a termelők védelmét erősítő, kézzelfogható szabályozási elemet tartalmaz. Ezek közé tartozik a kockázatmegosztási rendelkezések kötelező alkalmazása a zöldség-gyümölcs, valamint sertés- és baromfi ágazati szerződésekben, a 30 napnál későbbi késedelmes fizetések hatékonyabb szankcionálása 2025. január 1-jétől, valamint bizonyos esetekben a felvásárló tevékenységtől történő eltiltásának bevezetése. A cél mindezzel az, hogy ne egyedül a termelő viselje a termékpálya működésének teljes kockázatát. Fontos cél, hogy a szerződések a jövőben egyértelműen tartalmazzák ezeket a kockázatokat és a teherviselés arányait. A termelők védelmének javítását szolgálja az is, hogy az ágazati érdekképviseleti szervezetek mintaszerződéseket vezethetnek be a jó gyakorlatok széleskörű elterjesztése érdekében – hangsúlyozta.
Kifejtette, ez a törvénymódosítás kiterjed a vertikális együttműködésekre vonatkozó, önkéntesen alkalmazható termeltetői szerződés kategóriájának és szabályainak megteremtésére is. Ez az új szerződéstípus keretet ad a termeltetői együttműködéseknek, ami nemcsak a termelők helyzetét teszi kiszámíthatóbbá, hanem a feldolgozók alapanyag ellátottságának biztonságához is hozzájárul, valamint csökkenti a piaci túltermelés kockázatát is. A termeltetői együttműködésekre vonatkozó előírások alapján az árat olyan módon kell meghatározni, hogy az a szerződés egész időtartamára vonatkozóan biztosítsa az átláthatóságot és kiszámíthatóságot – ismertette Feldman Zsolt.
Az agrártárca azt kívánja elérni, hogy ezek a szabályok gyorsan és sikeresen beépüljenek a magyar mezőgazdasági gyakorlatba és átláthatóbb, tervezhetőbb viszonyokat teremtsenek országszerte.
Forrás: AM
A mögöttünk álló egy hétben nagyrészt száraz, többnyire napos időjárás volt a jellemző hazánkban. A múlt csütörtökön, pénteken és szombaton kevés helyen előfordultak még gyenge záporok, majd országszerte száraz napok következtek, és csak szerda estétől eredt el néhol ismét az eső.
A talaj felső fél méteres rétege sokat száradt az elmúlt egy hét során, a felszínközeli néhány centiméter ismét teljesen kiszáradt. Kritikusan száraz felső 20 cm-es talajréteg a déli országrész középső tájain található, míg máshol egyelőre kielégítő a talaj felső 20 illetve 50 cm-es rétegének nedvességtartalma.
Az említett területen tapasztalhatók aszály jelei a tavaszi vetésű növényeknél.
A folytatásban változékonyabbra fordul az idő, növekszik a csapadékhajlam, elsősorban záporos jellegű csapadékra van kilátás. Csütörtökön és pénteken főként az ország délnyugati felén kell ismétlődő záporokra, zivatarokra számítani, így a déli országrészben is enyhül az aszály, majd vasárnap az északi országrészben várhatók nagyobb számban záporok, zivatarok. A záporos időjárás a jövő hét első felében is folytatódik.
Forrás: MME
Mezőgazdaság
Mérsékelt emelkedés a FAO élelmiszerár-indexben
A hús- és gabonafélék és növényi olajok magasabb jegyzése túlszárnyalta a cukor és tejtermékek árcsökkenését
Róma, 2024. május 3. – Feljebb kúszott áprilisban az élelmiszer-alapanyagok nemzetközi piaci árainak mutatója, miután a hús jelentős és a növényi olajok és gabonafélék mérsékelt drágulása érvényesült a cukor és tejtermékek alacsonyabb árával szemben az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) ma frissített indexében.
A FAO élelmiszerár-index, ami a nemzetközi kereskedelem legjelentősebb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi le, március óta 0,3%-kal erősödött, de még így is 9,6%-kal múlja alul az egy évvel korábbi értékét.
A gabonafélék árindexe szintén 0,3%-kal emelkedett márciushoz képest, megszakítva a három hónapja tartó árcsökkenését. A búza exportpiaci ára stabilizálódott áprilisban miután a főbb exportőrök közötti verseny ellensúlyozta az Európai Unióban, Oroszországban és az Amerikai Egyesült Államokban tapasztalt kedvezőtlen időjárási körülményeket. A kukorica külpiaci ára nőtt a nagy kereslet hatására és az ukrán infrastruktúrában bekövetkezett károk okozta logisztikai fennakadások és a betakarítás előtt a brazil termés körüli aggályok miatt. A rizsfélék almutatója 1,8%-kal csökkent főleg az Indica alacsonyabb jegyzésének köszönhetően az aratás jelentette nyomás közepette.
A növényi olajok árindexe is 0,3%-kal erősödött áprilisban 13 hónapja nem látott szintre érve, ahogy a napraforgó- és repceolaj drágulása ellentételezte a pálma- és szójaolaj árcsökkenését.
A FAO húsárindexe 1,6%-kal nőtt az elmúlt hónapban, mivel mind a szárnyas-, a szarvasmarha és a birkahús is megdrágult a nemzetközi piacokon. A sertéshús ára globálisan valamelyest csökkent, tükrözve a lanyha keresletet Nyugat-Európában és a főbb importpiacokon, például Kínában.
A cukor indexe 4,4 %-kal esett, így 14,7%-kal múlva alul a tavaly áprilisi értékét. A csökkenés főként a javuló ellátási helyzetnek köszönhető, kiemelten a vártnál nagyobb indiai és thai termésnek és a kedvező brazil időjárásnak.
A FAO tejtermék árindex 0,3%-kal csökkent, pontot téve egy féléves drágulási ciklusra. A fő okok között találjuk a sovány tejpor gyengélkedő importkeresletét és az amerikai dollár erősödése miatti alacsonyabb nemzetközi sajtárakat. A stabil importkereslet által fűtve a vaj nemzetközi ára ezzel szemben nőtt.
További részletek itt.
Megnyirbált búza-előrejelzés
Megjelent a FAO új Gabonakínálati- és keresleti gyorsjelentése is, amelyben 2846 millió tonnára növelte a szezon globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését, ami 1,2%-os bővülést jelentene éves szinten. A frissített számok a Mianmarból és Pakisztánból érkező adatokra reflektálnak.
A FAO szakértői valamelyest csökkentették a 2024-es globlis búzakibocsátásra vonatkozó előrejelzést, ami a várható 791 millió tonnával még így is félszázalékos éves bővülést jelentene.
A szemestermények esetében a fő betakarítási szezon a déli félteke országaiban hamarosan kezdődik, ám a nem megfelelő időjárás lehűtötte a hozammal kapcsolatos várakozásokat a főbb termelő országokban, mint Brazília és Dél-Afrika.
További részletek itt.
Forrás: FAO