Keressen minket

Természetvédelem

Ezentúl biztonságosabban költhet Vasegerszegen egy hamvas rétihéja-pár

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Ezentúl sokkal biztonságosabb körülmények között költhet az a hamvas rétihéja-pár, mely a Vasegerszeg közelében található gabonaföld területén épített fészket. A fokozottan védett, földön fészkelő madárpár közül csak a tojó kotlik a tojásokon, miközben a hím hordja számára a táplálékot és két etetés között őrzi a területet.

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság és az E.ON Hungária Csoport szakemberei összefogtak egy hamvas rétihéja-párért. (Fotó: EON)

Ábra: Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság

A hímek ilyenkor általában egy-egy karón vagy ágon ülnek, de ritkább esetben az is előfordulhat, hogy ilyenkor a villanyoszlopokon őrködnek vagy pihennek. Széles szárnyfesztávolságuk miatt a villanyoszlopok veszélyesek lehetnek számukra. Ilyen problémát észleltek az Őrségi Nemzeti Park szakemberei is Vasegerszegen egy mezőgazdasági területen, ahol a hím rétihéja előszeretettel használta pihenőként az ott lévő villanyoszlopok szigetelőit. Mivel az érintett oszlopok nem voltak madárvédelmi burkolattal ellátva, a nemzeti park igazgatósága az E.ON szakembereihez fordult segítségért.

  • Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság és az E.ON Hungária Csoport hálózatos szakemberei példaértékű összefogásának köszönhetően rekordidőn belül madárvédelmi burkolat került a villanyoszlopokra
  • Vasegerszeg térségében 4 oszlopon összesen 18 szigetelőre helyeztek el azonnal burkolatot az E.ON szakemberei annak érdekében, hogy a közelben fészkelő hamvas rétihéja-pár biztonságosabban költhessen
  • A hamvas rétihéja hazánkban fokozottan védett madárfaj, költőállománya mindössze 45-60 pár
  • Az energiaszolgáltatót az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei keresték meg a kéréssel

Ábra: E.ON Hungária Csoport

„Ez a munka is jól mutatja, hogy a természeti értékek megóvása, a madarak védelme egyetlen módon, az érintettek összefogásával lehet hatékony és eredményes. Számunkra, műszaki szakemberek számára a természetvédelmi szakemberek útmutatása, partnersége elsődleges fontosságú, hiszen ők ismerik a legjobban a védendő madarak szokásait. Számos programunk és hosszú évekre visszanyúló partneri kapcsolatunk, együttműködésünk van madárvédelmi témában mind itt a régióban, és az ország számos pontján, ahol szolgáltatóként jelen vagyunk. A hosszú távú együttműködéseink mellett igyekszünk az ilyen, ehhez hasonló egyedi kérésekben is segíteni, akár szakemberekkel, eszközökkel, akár anyagi támogatással, hiszen a madárvédelem fontos szerepet tölt be az E.ON mindennapi életében” – mondta Pászli Balázs, E.ON Észak-Dunántúli Áramhálózati Zrt. Győri Üzemének területi üzemeltetési irányítója.

Az energiaszolgáltató a megkeresést előre sorolva pár napon belül megszervezte és beütemezte a munkálatokat, és június 20-án, hétfőn az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság szakembereivel együttműködve madárbarát burkolattal látták el az érintett 4 villanyoszlopot. A szigetelőkre helyezett burkolat megvédi az oszlopra repülő madarakat az esetleges áramütésektől, így ezentúl biztonságosabb környezetben élhetnek és költhetnek.

Fotó: E.ON Hungária Csoport 

„A hamvas rétihéja a nagy nyílt térségek, nedves rétek madara, de kisebb arányban mezőgazdasági területeken, szántóföldi kultúrákban is fészkel. Így történt ez annak a párnak az esetében is, amely Vasegerszegtől nem messze egy gabonatáblában kezdett költésbe. Amikor tapasztaltuk, hogy a hím madár előszeretettel ül ki a fészekhez közeli középfeszültségű oszlopokra, igazgatóságunk megkereste az E.ON szakembereit a madárvédelmi munkálatokkal kapcsolatban, akik készséggel álltak rendelkezésünkre. A környékbeli madarászokkal együttműködve alternatív kiülőhelyek felkínálásával is igyekszünk csökkenteni az áramütés kockázatát, ugyanakkor a megnyugtatóbb megoldást a megfelelő burkolatok felhelyezése jelenti. Reményeink szerint az E.ON Hungária Csoport gyors beavatkozásának köszönhetően most számottevően mérséklődnek a szülőmadarakra és leendő utódaikra leselkedő veszélyek és a pár sikeres költéssel gazdagítja majd a faj állományát” – mondta Kutschi Péter, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi terület-felügyelője.

Fotó: E.ON Hungária Csoport

A madarak védelme áramhálózati szempontból rendkívül összetett feladat, az E.ON Hungária Csoport elkötelezett a minél szélesebb együttműködésre alapuló megoldások megtalálásában. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület mellett a nemzeti park igazgatóságokkal és a kormányhivatalokkal is rendszeresen együttműködik és egyeztet annak érdekében, hogy hálózata minél inkább madárbarát legyen. A vállalat sok száz madárvédelmi beavatkozást végez évente működési területén, az újonnan létesített villamos hálózatai egytől-egyig madárbarát módon épülnek, és a már meglévők veszélytelenné alakításán is folyamatosan dolgoznak. Arra is figyelnek, hogy az áramellátás zavartalan biztosítása mellett a természeti környezetet is óvják.

Fotó: E.ON Hungária Csoport

Az E.ON idén is számos új gólyafészek-tartót helyezett ki, amelyre fonott fészekalap is került, hogy vonzó helyet jelentsen a tavasszal újra hazánkba érkező fehér gólyák számára. Az új fészektartókkal összesen már több mint 2800 fészektartó várja a fészkelő madarakat az E.ON dunántúli és pest megyei áramhálózatán.

Idén a védett és fokozottan védett madarak védelme érdekében a Mosonmagyaróvár-Mosonszolnok-Újrónafő vonalon egy nagyobb lélegzetvételű projekt keretében 7 kilométeren bontja el a vállalat a középfeszültségű szabadvezetéket és föld alatt elhelyezett kábellel oldja meg a környék áramellátását. A beruházás tervezett összköltsége 280 millió Ft.

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósággal is rendszeresen együtt dolgozik az energiavállalat, többek között a vörös vércsék számának növelését célzó programban: az E.ON szakemberei eddig több mint 100 vörös vércse költőládát szereltek a nagyfeszültségű hálózat tartóoszlopaira.

Forrás: E.ON Hungária Csoport

***

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

 

Természetvédelem

A bütykös ásólúd újabb költése a mórahalmi Nagyszéksós-tavon

Print Friendly, PDF & Email

Ásólúd költését dokumentálták Mórahalmon

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Idén tavasszal kiemelkedően nagy csapatai mutatkoztak a bütykös ásólúdnak, amely valaha ritka kóborló madarunk volt, de mára rendszeres, kisszámú költőfaja a Dél-Alföldnek. Idén viszonylag korán kikeltek az első fiókák, elsőként a mórahalmi Nagyszéksós-tavon.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A bütykös ásólúd (Tadorna tadorna) Nyugat-Európa tengerpartjain és az ázsiai sztyeppéken is közönséges költőfaj, hazánkban két évtizede jelent költőfajként, azóta lassú terjedéssel egyre több pár költ.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Idén tavasszal a Dél-Alföld vizes élőhelyein feltűnően nagy példányszámban mutatkozott, voltak olyan napok, amikor több mint 300 pd volt egyidőben a különböző halastavakon és szikes tavakon.
A mórahalmi Nagyszéksós-tó eredetileg egy kb. 100 hektáros szikes tó, amelyet azonban az 1950-es években halastóvá alakítottak át; a közepén áthúzódó csatorna gondoskodott a vízszabályzásról. A tavat az 1980-as évekig hasznosították, azonban utána a tó, – a víz csökkenése mellett –, elnádasodott, nyílt vízfelületet évekig nem lehetett látni.

Húsz évvel ezelőtt, 2004-ben, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és Mórahalom Város Önkormányzata egy élőhely-rekonstrukciós munka keretében vízibivaly-gulyát telepített a tóhoz, újra gondoskodva a megfelelő vízkormányzás mellett az élőhelykezelésről.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A csatorna ugyan megmaradt, de annak két partja, – két zátonysorként elnyúlva a tó közepén –, jó költőhelyet hozott létre partimadaraknak és sirályféléknek.

A bütykös ásólúd néhány éve kezdett rendszeresen költeni a tavon, idén április végén jelent meg egy pár 12 fiókájával.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

Az ásóludak tavak mentén foglal el nyúl, róka vagy borz által ásott üregeket. Fészekalja 7-15 tojásból áll. Csak a tojó kotlik, de a fiókák felnevelésében mindkét szülő részt vesz. Táplálékában nagy szerepet kapnak különféle csigák, kagylók, férgek, rákok. Növényi tápláléka főleg vízi és parti növényekből áll.

Az ásólúd-család viszonylag bizalmas, ha valaki kíváncsi rájuk, jó eséllyel megtekintheti az apróságokat a Nagyszéksós-tó mindenki által szabadon látogatható nagy kilátójából.

Forrás: Dr. Tokody Béla – MME

Tovább olvasom

Természetvédelem

Érdekes vonuló madárfajok a szegedi Fehér-tavon

Print Friendly, PDF & Email

Tokody Béla madarakat figyelt meg a szegedi Fehér-tavon

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Tisza mellett fekvő alföldi halastavak a nagy madártömegek mellett mindig is vonzották a ritkább vízimadarakat. 2024 áprilisában több olyan madárfaj is előfordult a szegedi Fehér-tavon, amelyek ugyan minden évben távcső elé kerülnek, de idén kicsit korábban érkeztek, hasonlóan más madarakhoz.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A szegedi Fehér-tó több mint 2000 hektáros vízfelülete vízimadarak tömegeit vonzza minden tavasszal. Abban az esetben, ha március és április között van lecsapolt tóegység, akkor partimadarak ezrei lepik az iszapfelületet táplálék után kutatva. A gyakoribb partimadarak (pajzsoscankók, havasi partfutók, füstös cankók és gulipánok) között idén is feltűnt néhány olyan madárfaj, amely ugyan minden évben előfordul, de nem nagy példányszámban és kicsit későbbi időpontban.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

A csigaforgató (Haematopus ostralegus) kisszámú, de rendszeres átvonuló. Viszonylag nagy termetű madár, hosszú piros csőre és fekete-fehér mintázata miatt eltéveszthetetlen. Április első napjaiban jelent meg egy példánya a Fehér-tó új tavain.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A sarki partfutó (Calidris canutus) nagy testű partfutó, nászruhában vörös színű, összetéveszthetetlen partfutófaj.  A sarkkörön túli tundraövezetben költ. Nálunk rendszeres, de kis számú átvonuló faj, főleg májusban és augusztus-szeptember között tűnik fel lecsapolt halastavakon és szikes tavakon. Április első hetében tűnt fel két téli ruhás egyed, amely viszonylag korainak számít, de maradtak több napig a területen.

A széki lile (Charadrius alexandrinus) még 30 évvel ezelőtt rendszeresen költött a szárazon hagyott halastó medrekben is és jellegzetes költőfaja volt az alföldi szikes tavaknak, de sajnos rendkívüli módon visszaszorult hazánkban, mindössze 10-15 pár költ a Kiskunságban. A szegedi Fehér-tavon már csak ritka átvonuló, ezért is volt öröm az a hím madár, amely szintén április elején vendégeskedett egy napig a tavon.

A kis goda (Limosa lapponica) régebben ritka, manapság azonban már rendszeres, de kisszámú átvonuló partimadarunk. Közeli rokona a hazánkban már vészesen megfogyatkozott nagy godának, de a kis goda északon, a tundraövezetben költ. Hosszútávú vonuló, sajátos madárrepülési világrekord fűződik a fajhoz; egy fiatal kis goda közel 13 000 kilométert repült Alaszkától egészen Tasmániáig leszállás nélkül, amely út 265 órán keresztül tartott.

A szegedi Fehér-tó egyik lecsapolt tóegységén tűnt fel egy nászruhás madár és néhány napig táplálkozott az egyik lecsapolt tóegységen.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A klímaváltozás hatására sok időszakos vízállású szikes tavunk kiszárad már késő tavaszra, ezért is értékelődött fel a mesterséges halastavak szerepe, ahol az extenzív gazdálkodás egyrészt az állandó vízállással jó költő-és vonulóhelyet biztosít azoknak a vízimadárfajoknak, amelyek táplálkozása és költése ezt igényli, de a gazdálkodásnak megfelelően a lecsapolt halastavak iszapfelületei tökéletes élőhelye a partimadaraknak. A ritkább fajokat látni mindig jó élmény, de ami nagyon fontos, hogy ezek a tavak több olyan tömegesen vonuló fajnak jelent biztos megállóhelyet, mint a pajzsoscankó, havasi partfutó vagy a nagy goda.

Forrás: dr. Tokody Béla – MME

Tovább olvasom

Természetvédelem

Kékbegyek látványos nászrepülése Cserebökényben

Print Friendly, PDF & Email

Rendszeresen találkozhatunk kékbegyekkel Cserebökényben

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén rendszeresen találkozhatunk kékbegyekkel. A hímek nászrepülése szemet gyönyörködtető mutatvány.

Fotó: Őze Péter

A kékbegy az egyik legszebb tollazatú énekesmadár. Március végén, április elején érkezik vissza afrikai telelőhelyéről. A hímek rögtön elfoglalják a fészkelő területüket. Rendszerint egy magasabb ponton énekelnek, akár egy kiemelkedő nádszál csúcsi részén megkapaszkodva. Énekük rendkívül változatos, sok utánzást tartalmaz, mégis egyedi.

Nászrepülésük igen látványos. A hím a tojó közelsége esetén éneklés közben rendszeresen a levegőbe emelkedik, majd széttárt faroktollakkal ereszkedik vissza. Ezt követően a hím a talajon kék melltollait felborzolja, szárnyait leereszti, faroktollait széttárja, így udvarol a tojónak.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

A fészket a tojó vékony növényi szálakból, gyökérdarabokból, egymaga építi. Legtöbbször a talajhoz közel, fűcsomó alá, zsombékra, vagy nádcsomó tövébe rejti. Általában 5-6 tojást rak, melyeken csak a tojó kotlik. A hím eközben a közelben énekel. A fiókák etetésében mindkét szülő részt vesz. Ritkán második költésük is előfordul.

A násztevékenységet követően a kékbegyek – rejtett életmódjuk miatt -, alig észrevehetők. Megfigyeléseink szerint ragaszkodnak a költőterületeikhez, évről-évre ugyanott találjuk meg az éneklő hímeket. Cserebökényben az egyik vizes élőhely melletti, pihentetett, kiterjedt foltos bürkös területen hat nászrepülő hímet számoltunk. Megfigyeltük, hogy a nászrepülést követően az 50-60 cm magasságú, sűrű növényzetben tűntek el a kékbegy-párok. Reméljük, hogy a párok az idén is sikeresen nevelik fel fiókáikat.

Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park

Tovább olvasom