Az Észak-Alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, amit keletről Ukrajna és Románia határól egyre több vadász próbálkozik az aranysakál vadászatával. Közülük egyik ilyen vadász Kelemen Attila, aki nyilatkozott lapunknak.

A fényképen látható aranysakált Kelemen Attila hozta terítékre. (Fotó: Agro Jager News

Ukrajna irányából 2018-ban jelentkezett először az afrikai sertéspestis. A régió vaddisznóállománya az egyik pillanatról a másikra összeomlott. A Tarpai Vadásztársaság területén, amely körülbelül nyolcezer hektár nagyságú, korábban évente megközelítőleg 360 egyedet hoztak terítékre. A pestis térnyerésével napjainkra gyakorlatilag megszűnt a vaddisznó vadászata, eltűntek a megszokott vadászati lehetőségek. Eközben az aranysakál állománya egyre nagyobbra nőtt. Mennyi sakál lehet, senki nem tudja pontosan megmondani. Az első egyedeket 2017-ben hozták terítékre, majd az elejtési adatok emelkedni kezdtek.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

Először sokan kételkedtek abban, hogy az aranysakál Szabolcsban is stabil populációkat alakíthat ki. Az elmúlt öt évben azonban sok minden megváltozott: a napi rutin részévé vált az aranysakál Szabolcsban is. Vélhetően a sertéspestis pusztítása miatt erősödött meg a jelenléte, mivel dögevőként jelentős mennyiségű táplálékhoz jutott.

Fotó: Kelemen Attila – Agro Jager News

Kelemen Attila, a vadásztársaság elnöke több éve vadászik a rendkívül mozaikos, elsősorban nagyvadas területen, aranysakálra. A Tarpai Vadásztársaság területén körülbelül négy-öt falka élhet. Mivel minden irányból jöhet vándorló egyed, nehéz pontosan megbecsülni az állományát. A kezdeti kudarcokat követően egyre nagyobb tapasztalatra tett szert. Felpörgetve az autodidakta tanulását, segítséget kért Horváth Mihály ismert sakálvadásztól, aki az ország másik végéből számos gyakorlati tanáccsal látta el kollégáját.

Fotó: Kelemen Attila – Agro Jager News

Aki már vadászott aranysakálra, jól tudja azt, hogy az egyik legnehezebben vadászható fajok egyike. Rendkívül gyorsan tanul. A „lefektetett szabályokat” egyik pillanatról a másikra megváltoztatja. A rutinosabb, sokat megélt egyedek, alig adnak esélyt a lövésre, és ha lebukik a vadász, azonnal eltűnnek.

Fotó: Kelemen Attila – Agro Jager News

Egy gyakorlattal rendelkező vadász ott tud könnyebben terítékre hozni aranysakált, ahol eddig még nem zaklatták a fajt. Azokon a helyeken, ahol intenzíven vadásznak rá, az esélyek rendkívül kiegyenlítettek. Ennek ellenére, ha már kitanultak az aranysakálok, még a legjobb vadászok is kevés eredményt tudnak felmutatni. Az aranysakál vadászatakor nagyon fontos a hely kiválasztása, és a várható időjárási körülmények pontos ismerete. Ha váltakozó a szélirány, érdemesebb otthon maradni, mert a sakál orra – a hazai vadfajok között – az egyik legjobb.

Fotó: Kelemen Attila – Agro Jager News

Főleg a téli hónapokban a különböző sípokkal és prédaállat hangokkal jól megtéveszthető. Az esetek többségében a sakál szereti körbejárni a területet. Bármerről is várjuk, mindig a szél irányát keresi, „szél alá kerül”. Mindig ez a fő stratégiája. Kelemen Attila több esetben azt is megfigyelte, hogy körbe járta a magaslest, kereste a hang forrását, úgy, hogy közben meggyőződött a biztonságos feltételekről. Ez egy türelemjáték, főleg az öregebb egyedekkel. Azért, hogy növelje az esélyeit, bizonyos helyeken a legolcsóbb kutyakajával szoktató etetéseket végez.

Fotó: Kelemen Attila – Agro Jager News

Egyéni vadászata során legtöbbször cserkel, vagy feltelepedve a magaslesre, hív. A csalisípokat mindig az adott helynek megfelelően választja ki, amelyben megérzéseire hallgat. A nyúlsírás mellett a kereső aranysakálhangját utánozza. A magaslesen ülve egyszer megtapasztalta a sakál szokatlan viselkedését is. Négy egyed, érzékelve a nyúlsírást, a magas fűben „vonalhajtást tartott” egymástól bizonyos távolságra.

Fotó: Kelemen Attila – Agro Jager News

Nem látták egymást, de ugatással tartották a kapcsolatot, informálva a többieket. Vadgazdaként a látvány fantasztikus volt és egyben rémisztő is, mivel a sakál megjelenése óta kopik az őz-, és nagyvadállomány is. A megyében, ahol rendszeresen vadásszák és az állománya folyamatos nyomás alatt áll, szabályozható. Vadászatához rengeteg idő, szaktudás, lőtudás kell. A megye vadászai, alulról szerveződve, folyamatosan segítik egymást tanácsokkal, trükkökkel. A kommunikáció a szakmában az egyik legfontosabb eszköz, mivel az általános problémák országos szinten mindenkit érintenek.

Fotó: Kelemen Attila – Agro Jager News

Messzemenő következtetéseket egy vadásztársaság tapasztalatai alapján még nem lehet levonni, de az aranysakál vélhetően a magyar vadgazdálkodásnak következő évek, évtizedek legnagyobb kihívása lesz– zárta beszámolóját Kelemen Attila, a Tarpai Vadásztársaság elnöke.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotó: Kelemen Attila

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu