Vadászat
Három bronzérmes rókát lőttek Bánhalmán

Joggal kijelenthetjük, hogy Támár Zoltánt tenyerén hordozta a 2022-es esztendő, hiszen aranyérmes borz trófeája után, alig két hét alatt három rókakoponyája is bronzérmes lett. A hihetetlen teljesítményt a Középtiszai Vadásztársaság területén, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében érte el. Lapunk, a szerencsés elejtővel beszélgetett.

Támár Zoltánt tenyerén hordozta a 2022-es esztendő
Apósomtól, Holocsi Istvántól nagyon sokat tanultam. Úgy történt: beszélgettünk, hogy a rókatrófeákkal miként járjak el. Egynéhányat elejtett ő is és nagyon nagy érdeklődéssel szoktam hallgatni a tanácsait. Ma már nem vadászik, de etetni, körbenézni gyakran együtt megyünk s persze, a kisfiamat, az unokáját is rendre tanítgatja. Úgy ismeri ma is a területet, mint a tenyerét. Ismeri a vad mozgását tudja, hol kell keresni a rókát, a borzot. Tudja, hol vannak a kotorékok, amelyek évtizedekkel később ma is ott találhatók. Szóval nincs új a nap alatt, s annak a vadőrnek, akinek keresni-e kell a kotorékokat, ott már régen elveszett valami. Lehet, hogy új fiú a területen, de annak is hamar bele kell rázódni, vagy nem lesz abból semmi…
Szóval felhívta a figyelmemet, ha a rókának nagy foga van, ha a szemfog hosszú és annak a töve vastag, illetve, ha hegyes és látványosan hosszabb az átlagosnál, akkor sose hagyjam veszni!

Támár Zoltán: “Mindent apósomtól, Holocsi Istvántól tanultam!”. Balról Holocsi István, a Középtiszai Vadásztársaság nyugalmazott vadőre, míg jobbról Támár Zoltán.
A Bánhalmai halastavak nádasai mentén kiterjedt, háborítatlan sűrűségek, vízi világ húzódik ma is. A nádasok és a kisújszállási rizstelepek miatt, mély és széles csatornákban szalad a víz. Szóval vízjárta vidék ez és sokszor nehezen járható részei is vannak. Amolyan vadregényes, alföldi táj s ha gyalog vágunk neki, már nem is olyan sík ez a vidék. A Hortobágy dél-nyugati kapuja ez.
Aznap kint voltam a halastónál, dúvadozni – folytatta. Ilyenkor a 222REM kaliberű fegyveremmel vadászom. Évek óta ezzel a fegyverrel járom a határt. Pontos, villámgyors és dúvadozni a Fiocchi EPN műanyag hegyű lőszerével, meggyőződésem, néhány 222-es pártival együtt, hogy talán a legjobb kaliber. Persze mindenkinek van egy igazi nagy szerelme, nekem ez a kaliber az…
Szóval egy átlagos estének indult: örültem, hogy otthon vagyok, elég volt már a budapesti forgatagból. Úgy voltam vele, ha csak kerülök is egyet, jó idekint lenni. Persze járt nekem a szemem, mikor alkonyatkor egy róka ugrott fel a kis gátra, a nádasból. No – gondoltam, de már repült is a golyó. Sok idő nem volt késlekedni, bámészkodni, mert pár pillanat és meglátja, hogy én is ott vagyok. Alig 80 méterre állt. Szabadkézből lőttem, pár rókát ejtettem már így el, tudtam, mire kell figyelnem.
Innen, úgy 100 méterre volt egy híd. Gondoltam, hogy átlépek rajta a túloldalra. Nem erőltettem, nem hajtottam a vadat, nem vallattam a nádast, csak csendben cserkeltem. Élveztem az estét…
Mikor a hidat elértem, nem hittem a szememnek. A csatornából feljött egy róka. Persze, ahogy az előbb történt, ismét szabadkézből rálőttem. Helyben is maradt: tűzben rogyott. Ekkor már emésztett a gondolat, hogy ott hagytam az előző koponyát. Ezt is megnéztem, hát már-már kételkedtem magamban is, de, ha már megszületett bennem a gondolat, begyűjtöttem ezt is és visszamentem a másik trófeáért is.
Persze, addig szépen besötétedett. Megkerestem az autót és elindultam haza.

Az első két trófeát, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal bronzérmekkel jutalmazta.
Nap, nap után jártam a határt. A puska hallgatott. Nyomában voltam több rókának, borznak, de nem hozta úgy a szerencse, hogy össze is fussunk. A kotorékoknál csak nyomokat láttam, de nem igen akartam összejárni és különösen nem erőltettem akkor sem – ha összejön, összejön, – gondoltam. A dúvad éjszakai lámpázására egyébként a társaság megkapta az engedélyt. Egy este, egy kukoricatarlón végighúztam a lámpát. Ahogy szokott történni, egy szempár megvillant. Egyedül voltam s mire a puska a kezemben került, hol volt már addigra a róka?! Mondhatom, hogy mire újra megtaláltam, talán messze is volt. Csak a távcsőben tudtam megbecsülni a közöttünk lévő távolságot. 200 métert saccoltam, az pedig nekem még belefér – mesélte lapunknak Támár Zoltán.
Komolyan vettem a célzást és a lövés után a becsapódást is hallottam, meg azt is láttam, hogy tűzben maradt. Az előző, hogy úgy mondjam, utánkeresésem után, most már zacskóval, késsel felfegyverkezve indultam el, hogy birtokba vegyem a zsákmányomat. Persze, hogy nem rögtön mentem rá és hogy, pakoltam még a táskámban, nem hiszem, hogy részleteznem kell senkinek sem, milyen nehéz volt megtalálni. De hittem magamban és végül megleltem! Visszafelé pedig számoltam a lépéseket és az autóig 208-at léptem.

Egymás után a harmadik bronzérmes trófeája Támár Zoltánnak.
Néztem én a trófeámat ott is, de nézte apósom itthon is: kerek szemekkel. Hiszen ez már a harmadik volt. Egyszer csak megszólalt és azt mondta: ezt is lefőzzük. Hogy így volt-e, arról a leghitelesebb a beírókönyv feljegyzése tanúskodik és persze apósom, aki kifőzte mind a hármat – tájékoztatta lapunkat a Támár Zoltán Bánhalmáról
Így történt, hogy Támár Zoltán Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, Bánhalmán, a Középtiszai Vadásztársaság területén, két hét alatt három bronzérmes rókatrófeával lett gazdagabb.
Támár Zoltán elbeszélése alapján írta: Dr. Szilágyi Bay Péter
Fotó: Támár Zoltán

Vadászat
FRANCHI: Őzbakcsomag a FROMMER Vadászboltban
Megkezdődött az őzbakvadászat Magyarországon
Ma hajnalban kezdetét vette az őzbakvadászat, és ezzel – ha már a szalonkázás keveseknek adatik meg – elindult a 2026/2027-es vadászati idény. Ha nincs is teljes tilalom a vadászatra, hiszen a dúvadkontroll állandó feladatot ad a szakmának, ilyenkor a régi regula, a régi iskola szerint hallgatnak a fegyverek, és csendesen jártuk és járjuk ma is az erdőket.

Albert Attila, a FROMMER Fegyverbolt kereskedelmi igazgatója.
Persze szép dolog a csend, vagy ahogy Szeged környékén mondják, a csönd, de mit lehet akkor tenni, ha a FROMMER megint előrukkolt egy ajánlattal, amely mögött ott áll újfent a Franchi.
Megújult a FROMMER Vadászbolt
Eltelt egy pár hónap azóta, mióta a FROMMER Vadászboltban jártunk. Az arculat sem a régi, a homlokzat is új, s mondhatnánk, hogy az üzlet odabent nem változott, de már ez sem igaz. Csak az öreg márkák, az öreg fegyvermárkák azok, amelyek biztosítják a régi patinát.
Tágas üzlet, lépcső lefelé, és a fegyverboltok hamisíthatatlan illata az, ami megragad sportlövészt, vadászt, rendőrt vagy bármelyik fegyveres testület tagját. Itt, Magyarország legnagyobb fegyverboltjában nem ismerik azt a szót, hogy nincs – mondhatom, hogy még leírva sem.

Albert Attilával, a FROMMER Vadászbolt kereskedelmi igazgatójával már egy hete beszélgettem arról, hogy kapuban az őzbaknyitány. Állította, hogy összeszednek egy csomagot, kifejezetten a vadászokra szabva, és jöjjek be, nézzem meg, mert érdemes.
Franchi vadászcsomag – kaliberek és alapok
Lássuk!
A Franchi vadászcsomag akciója úgy néz ki, hogy egy Franchi golyós puskát választhatunk az alábbi kaliberekben:
- .223 WIN
- .243 WIN
- .270 WIN
- 6,5 Creedmoor
- .308 WIN

Egy FRANCHI Black Horizont Syn .243 WIN egy KONUS távcsővvel. Fotó: Agro Jager
Korábbi években volt szerencsénk kipróbálni a .243 WIN fegyverüket, és biztos vagyok benne, hogy az őzes kalibercsalád legnagyobbik tagját senkinek sem kell bemutatni, de aki szívesen utánanézne, azok számára korábbi cikkem itt érhető el.
Hangtompító: Aimsport Triton 4i
Az új fegyverek mindegyike már gyári csőmenettel ellátott, így a hangtompítókat azonnal felszerelhetjük, s mi mást tennénk rá, mint a svéd acélt, az Aimsport Triton 4i hangtompítót.

A FRANCHI a svéd Aim Sport hangtompítóját ajánlja fegyvereihez, amit széles választékban érhetünk el a FROMMER Fegyverboltban.
Főszerkesztőnk éppen egy ilyen hangtompítóval vadászik. Sok élményünk kapcsolódik hozzá, amire a legjobban emlékszem, az az, hogy egy alkalommal kissé hosszabb idő eltelt a vadászat után, miután esztergagépbe fogva tudtuk csak szétszedni, de annak olyan kemény a felülete és rajta a festék, hogy a tokmányok szorítása ellenére sem pattant le a felület, és a fogásnyomok sem látszódtak meg rajta – de erről majd később, egy másik cikkünkben mesélünk!
Éjjellátó vagy hagyományos céltávcső?
Sok vita lengi körül az éjjellátókat. Ma már nem ritka, és számolnunk kell azzal is, hogy megkérdezik egy-egy beszélgetésen: na, mégis, hogyan láttad a sötétben a vadat?
Nincs ezzel baj, de amikor őzet, gímet ejtünk el, még meg is sértődhetünk, de azzal tudjuk csak a legjobban az ellenünk áskálódók ellen tenni, ha odavetjük, hogy bikavadászatra, őzbakvadászatra nekem hagyományos céltávcsövem van. Ami igaz is!
KONUS LZ-30 céltávcső és kiegészítők
Ezért a FROMMER a KONUS LZ-30-as távcsövét ajánlja, 3–12×56-os céltávcsövével, s aki nem hiszi, annak meg is lehet mutatni. Ráadásul szégyenkezni sem kell: annyira jó képet ad, és a gyorsoldású acélszerelékkel pillanatok alatt össze- és felszerelhetjük a puskánkra – még otthon is és fegyvermesterhez sem kell mennünk.

Aki őzre, szarvasra indul, annak felesleges éjjellátó céltávcsövet vásárolnia.
A cserkelés mellé bőr vállszíjat és a biztonságos szállításhoz Franchi puskatokot adnak kiegészítőként.
Ár és garancia
A teljes szett ára: 749 999 Ft, amely mellé a megszokott, mesebeli Franchi garancia jár, mintegy hét esztendővel!

Íme a FRANCHI őzbakcsomagja: középen a FRANCHI Horizon Black Synt golyós fegyverével. A csomagban szerepel továbbá egy céltávcső, hangtompító, szerelékek, fegyverszíj és tokok: mind a fegyvernek, mind pedig a hangtompítónak.
Elérhetőség – FROMMER Fegyverbolt
A fegyverek megtekinthetők a FROMMER Fegyverboltban:
Budapest
Szenes Iván tér 10.
1089
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
Április 15-én, hajnalban, kezdetét vette Magyarországon az őzbakvadászat. Így, Hajdú-Bihar vármegyében, Biharnagybajomban, a Dózsa Vadásztársaságnál is útnak indultak a vadászok. A Nagy-Sárrét szívében gazdálkodó társaság központjában, a Dózsa Agrár Zrt. székházánál találkozott idei első vendégükkel Dobos Sándor vadászmester – tudta meg az Agro Jager.

Az elejtő német vizslájával érkezett őzbakvadásztra. Fotó: Dobos Sándor / Agro Jager
Abból a szempontból különleges helyzetben vagyunk – vágott bele Dobos Sándor vadászmester –, hogy a területen egyáltalán nem vetnek őszi káposztarepcét, ami sokszor nagyon megnehezíti a vadásztatást.
Az elmúlt években csomagos vadászati lehetőséget is kínál a társaság, s a Biharnagybajomba érkező új vendégek közül többet megkedvelték, és az együtt töltött őszi napok után lehetőség nyílt arra is, hogy őzbakot is ejthessenek el. Lám, a barátságos nyitás meghozta az eredményét…
A tél, Biharnagybajomban sem kímélte sem a vadállományt, sem a vadgazdákat, és a folyamatos etetés mellett is ügyelni kellett az őzre. Ennek ellenére az idősebb őzbakok nehezebben viselték a telet, miközben a nyúl a téli hónapokat könnyebben élte túl.
Ilyen tájt már az őzbakok szépen elfoglalják a revírjüket, ám 2026-ban nehezebben bújnak elő. Ezt a gyengébb mozgást fokozza, hogy április második dekádjára, miután a talajmenti fagyok is elmúltak, egyre több gazda jelent meg a határban, akik megkezdték a kapás növények vetését. Döntően napraforgó és kukorica kerül a földekbe, de a kalászosok gyomirtási és rovarvédelmi munkái is aktuálissá váltak.
Ennek ellenére vágtak neki a vadászatnak, s miután több fiatal őzbak és lőhető “öreg úr” megneszelte a vadászokat, úgy döntöttek, hogy egy, már az előző évben is visszarakott őzbakot cserkelnek be. A kora tavaszi határjárások, őzbakfigyelések lám meghozták az eredményt. Bár tudjuk, hogy a szerencse mégiscsak fontos, amolyan fűszere a vadászatnak, s ha szeretjük is a biztosat, a vadászatban nincs olyan ember, aki ne utasítaná el. Nehéz megérteni a vadászok lélektanát, azt a vadászét pedig különösen, aki akkor sem búslakodik, ha nem vette le a válláról a puskáját…

Az első őzbak Biharnagybajomból. Fotó: Dobos Sándor / Agro Jager
A bajomi hajnal, a bajomi reggel most kedvezett mind a vadásznak, mind kísérőjének, s ha nem is közel, de úgy 170 méterre keresztbe állt előttük a keresett őzbak. Nem volt mire várni: az elejtés biztos, az őzbak kora nem lehet kérdés Debrecenben sem, s ha most nem, talán sosem kerül terítékre. Még egy telet nem él túl, s ezzel a trófeával sem kell szégyenkeznie sem a vendégnek, sem a társaságnak.
A távolban egy gépész felegyenesedett a vetőgép mellől, s figyelte a vadászokat. Na, nézz oda, még kutyát is vittek. Persze jó a vizsla, ha netán úgy esne, de inkább lőjük meg pontosan.
Az őzbakot 170 méterről egy .308 WIN lőszerrel szerelt, billenőcsövű, egylövetű IZS márkájú puskával hozták terítékre. A blatt lövés után mintegy 20 méteres halálvágta után feküdt el, ahol birtokba vették a vadászok…
Dobos Sándor vadászmester elbeszélése nyomán,
írta: Dr. Szilágyi Bay Péter
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Vármegyei értekezlet az afrikai sertéspestisről
A Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztálya az Afrikai Sertéspestis (ASP) Tanácsadói Szolgálattal közösen vármegyei ASP-értekezletet szervezett.
A Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztálya az Afrikai Sertéspestis (ASP) Tanácsadói Szolgálattal közösen vármegyei ASP értekezletet tartott a vadászkamara székházában 2026. április 14-én. A meghívottak között szerepeltek járási főállatorvosok, a vadászati hatóság képviselői, a tájegységi fővadászok, a Vadászkamara elnöke, az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály munkatársai.

Fotó: OMVK
Az értekezletet dr. Szauer Rita főosztályvezető asszony nyitotta meg, aki beszélt az értekezlet témaköreiről, céljáról, a hatóság tapasztalatairól.
Ezt követően Kiss Barbara, élelmiszerbiztonsági felügyelő tartott előadást, amelynek témája: beszámoló a 2025/2026. vadászati év diagnosztikai célú kilövéseiről, elhullott vaddisznókkal kapcsolatos adatokról, eseményekről, valamint a 2026/2027. vadászati évben várható változásokról volt. Tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az elmúlt évben mind a három vadgazdálkodási tájegységben tartott a főosztály járványügyi képzést. Az akkori fokozódó járványügyi helyzet növekvő érdeklődést eredményezett a vadászatra jogosultak részéről. Elmondta, hogy sajnos a döntéshozó, vezető tisztségviselők a vadászatra jogosultak részéről viszont továbbra sem aktívak, pedig nagyon fontos szerepük lenne az információk továbbadásában, illetve a szükséges intézkedések meghozatalában.

Magyarországon forgalomba helyezett, családi autó Siófokról, 65 000 kilométerrel! A részletekért kattints a képre!
Beszélt a 2025/2026-os vadászév diagnosztikai kilövéseinek vármegyei eredményeiről, kiemelte az új országos főállatorvosi határozat főbb változásait. Ezek között szerepel többek között, hogy minden jogosult számára kötelezően kell diagnosztikai kilövést teljesíteni, függetlenül attól, mennyi vaddisznót becsült a területén. Változás továbbá, hogy minden vadászatra jogosultnak akciótervet kell készítenie, és azt április 15-ig be kell nyújtani az állategészségügyi hatóság részére. Kitért a belterületi vadmegjelenés kérdéskörére is. Az 5/2025. számú OFA határozat szabályozza a belterületen elejtett vaddal kapcsolatos feladatokat, mely szerint minden belterületen elejtett vadat jelölni kell, és meg kell semmisíteni.
Vezsenyi Imre, ASP szaktanácsadó az ASP mentesítéssel kapcsolatos aktualitásokról tartott előadást. Kiemelte, hogy Veszprém vármegye még mindig mentes a betegségtől, ezért továbbra is közepes kockázatú besorolása van. Azonban nem szabad megvárni, hogy ideérjen a vírus, hiszen nincs nagyon messze az ASP vármegyénk határaitól! Leszögezte, a vadászatra jogosultakat motiválttá kell tenni a vaddisznó minél nagyobb arányú elejtésében, hiszen nem az kérdés, hogy ideér-e a betegség, hanem az, hogy mikor és erre mennyire leszünk felkészülve? Részletes tájékoztatást kaptak a jelenlévők a jelenlegi országos járványügyi helyzetről. Ezen kívül ismertették az országos főállatorvosi határozat főbb sarokpontjait és a Nemzeti Akcióterv prioritásait.
Az előadások végén dr. Szauer Rita kerekasztal-beszélgetést kezdeményezett, ahol a jelenlévők mind elmondhatták tapasztalataikat, észrevételeiket a témával kapcsolatban.



