Vadászat
Őzbaknyitány Mezőcsáton – GALÉRIÁVAL
Április 15-én országszerte megkezdődött az őzbakok vadászati idénye. Az őz, az alföldi vadásztársaságok legfontosabb vadfaja, s mondhatjuk úgy is, hogy az itt élő emberek, vadászok nagyvadja.
Április 15-én, Magyarországon megkezdődött az őzbakok vadászati idénye. Az őz, az alföldi vadásztársaságok legfontosabb vadfaja, s mondhatjuk úgy is, hogy az itt élő emberek, vadászok nagyvadja. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében járunk, Miskolc és Mezőkövesd között, Mezőcsáton, ahol elsősorban az abnormális, rendellenes agancsállású őzbakokra indult vadászni Orbán Attila hivatásos vadász – tájékoztatta az Agro Jager Newst Sánta István, a Mezőcsáti Hubertusz Vadásztársaság elnöke.

Április 15-én került terítékre a képen látható őzbak a Mezőcsáti Hubertusz Vadásztársaság terüeltén.
Tarsoly Tamás, a vadásztársaság vadászmestere összefoglalta, hogy ebben az évben, mintegy 50 őzbak vadászatát engedélyezte a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal. Az őz gazdálkodása, napjainkra számos kihívás elé állította, nemcsak a helyi, hanem országos viszonylatban is a vadgazdálkodókat.
Jelenleg – az őshonos őzre – a legnagyobb veszélyt, az aranysakál állományainak növekedése jelenti. Mezőcsáton, az aranysakál terjedése olyan mértékű, hogy a jogszabályban meghatározott, speciálisan rókára, aranysakálra engedélyezett csapdaparkkal már heti rendszereséggel fognak sakált, úgy, hogy a hivatásos vadászok és a társaság tagjai is rendszeresen vadásszák. Kiterjesztve azonban elmondható, hogy a környező vadásztársaságok is intenzíven gyérítik, ennek ellenére, az aranysakál terítékadatai látványosan növekednek.
Az őz nyolcéves korában kulminál. Utódnevelési stratégiája, hogy a suta, a gida megerősödéséig fekteti a gidát, amelyre az őzbak is éppen ugyanúgy vigyáz, mint az anyaállat. Miközben télen rudlikba verődnek az őzek, tavasztól a késő őszi hónapokig ez a laza kötelék is felbomlik és a suták az őzbakokkal töltik a tavaszi és a nyári hónapokat. Velük együtt pedig a gidák is. Az aranysakál társas, falkás viselkedése, különösen a vadászatai során, rendkívül eredményes. Mindez, komoly feladatok elé állítja már nemcsak a vadgazdálkodókat, hanem a természetvédelem szakembereit is, hiszen a földönfészkelő védett, fokozottan védett madár- és emlősfauna évtizedes eredményei veszhetnek kárba.
Mezőcsáton, jellemzően szántóföldi növénytermesztésből élnek a helyi gazdálkodók, amely a jelenlegi szerkezetben azt jelenti, hogy az őszi kalászosok mellett, kukoricát, napraforgót és őszi káposztarepcét termelnek. Az erdősültség rendkívül alacsony és egy 200 hektáros erdőtömböt leszámítva, jóformán a fogyatkozó mezővédő erdősávok és a dűlőutak mentén gyakorlatilag fás, cserjés részekkel sem számolhatnak. Nádasok és Tiszakeszi felé, a Tisza közelsége jelent azért változatosságot a területen, ahol egy-egy kisebb nagyobb tó a vízivad vadászatának is kedvez.
Orbán Attila hivatásos vadász az Agro Jager Newst arról tájékoztatta, hogy ebben az évben, a rendkívül enyhe téli hónapokat követően, most egy olyan érdekes helyzetet alakult ki, hogy a csak „ceruza” agancsot nevelő őzbakok 2023-ban vastagabb szárat tisztítottak, miközben az ígéretes, kapitális őzbakok trófeái jelentősen, akár 50 grammal is kevesebb tömegűek lehetnek. Mutatós, tetszetős agancsokra számítunk, amelyeknek a sűrűsége jelentősen kisebb, mint az elmúlt években, vagy amit általában egy-egy agancstól várunk.
Az őz agancsfejlődését évtizedek óta próbálják modellezni, de tény, hogy voltak olyan hetek, amikor a vad számára olyan kedvező és meleg időszakok váltogatták egymást, hogy az őzek számára kitett szemes- és szálastakarmány egyáltalán nem fogyott. Ez Mezőcsáton is megtörtént.
2023-as vadászati idény különlegessége, folytatta Orbán Attila hivatásos vadász, hogy az átlagnál több abnormális és rendellenes agancsállású őzbakot figyeltek meg. Így úgy határoztak, hogy az első cserkeléseket, az első vadászatokat, ilyen jellegű agancsok felkutatásával, cserkelésével kezdik.
A hideg idő, a csapadékot hozó front nem kedvezett. A borongós, esős, szeles időben a vad, nem szívesen hagyja el a fekhelyét. Abban a szerencsés helyzetben voltam – állt meg egy pillanatra Orbán Attila hivatásos vadász, – hogy tagtársunkat, Markó Sándor barátunkat vadásztathattam.
A területét ismerő hivatásos vadász, a jó vadőr, hogy nyelvi kincsünket, magyar nyelvünket is ápoljuk, mire elérkezik az őzbak vadászati idénye, már a területén lévő összes őzbakot ismeri. Persze pontosan eddig a pontig papírforma a vadászat, hiszen egészen más egy teleobjektíven megfigyelni egy-egy vadonélő állatot és teljesen más vadászni, cserkelni.
Ez történt most is, – emlékszik vissza Orbán Attila a délelőtti vadászatra. A csak Líceumnak nevezett területrészen terepjárónkkal elakadtunk. Úgy voltam vele, hogy már nem járunk messze, így hátra hagyjuk az autót és gyalog megyünk tovább. Mire megérkezett a segítség, mi már cserkeltünk, de az ottani rozsban, az addig rendszeresen megfigyelhető őzbaknak híre hamva sem volt. Biztos megérezte, hogy egy jeges eső közeleg, ami minket is arra kényszerített, hogy visszainduljunk Mezőcsátra.
Latolgattuk az esélyeinket, hiszen az őzbakot szerettük volna megtalálni, legalább egy pillantást vethettem volna rá én is. Sok minden kavarog ilyenkor az emberben – meséli,- hiszen az őzbakok verekednek és ha a valaki azt hiszi, hogy nem történhet baj egy őzbakkal, az nagyon téved. Számtalan veszély leselkedik rá és a területfoglalások idején ezek a kicsiny őzek rettentő keményen harcolnak a territóriumokért és persze a sutákért.

Április 15-én került terítékre a képen látható őzbak a Mezőcsáti Hubertusz Vadásztársaság területén.
Pontosan ezzel az őzbakkal telelt egy papilómás suta is. Tudtuk és napról napra láttuk, hogyan hatalmasodik el a szerencsétlen állaton a betegség és úgy döntöttünk, hogy mielőtt a nagy melegekkel megérkeznek a legyek, megváltjuk a szenvedéseitől. Ez az őzbak azonban a vadászat után is rendszeresen feltűnt. Az egyik agancsa valami oknál fogva előre állt és emiatt sem szerettük volna, hogy az állományban a jellegzetes agancsállás, néhány év múlva ismét feltűnjön.
Az áprilisi, bolondos jeges zuhé után újra kint álltunk Markó Sándorral. Cserkeltünk és távcsöveztünk, hogy hátha megpillantunk legalább egy agancsvéget. Ahol reggel elsétáltunk, mert látszódtak még a nyomaink, onnan 10 méterre egyszer csak felállt. A lőirány és már-már a szelünk is kedvezőtlen volt. Így nem tudtunk mit tenni, oldalazva, cserkeltünk. Nehéz pillanatokat éltünk át. Mikor biztos voltam benne és a barátunk is szívesen vállalta a lövést, megálltunk. Megdöbbentő, de 120 méterre cserkeltük be. Aki valaha vadászott őzre, tisztában van azzal, hogy ez irreálisan kicsi távolság. Nem túlzás, hogy Diána velünk volt.
Mezőcsáton, a Mezőcsáti Hubertusz Vadásztársaság vadászházának udvarán délelőtt mindösszesen hat őzbak terítéke felett szólt a vadászkürt – tájékoztatta az Agro Jager Newst a Mezőcsáti Hubertusz Vadásztársaság.
Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Orbán Attila hivatásos vadász, Mezőcsáti Hubertusz Vadásztársaság
Vadászat
KITEKINTŐ: Németország – ASP Wiesbadenben: csökkentették a korlátozási zónákat
Németországban, Wiesbaden térségében eredményesnek bizonyulnak az afrikai sertéspestis (ASP) elleni intézkedések.
Jó hírek érkeztek a járvány elleni védekezésből: az afrikai sertéspestis (ASP) elleni küzdelemben bevezetett intézkedések eredményesnek bizonyulnak. Ennek köszönhetően Wiesbaden városa két új általános rendelkezést adott ki, amelyek május 7-én léptek hatályba, és érezhető könnyítéseket hoznak a vadászok és a lakosság számára is.

Az új szabályozás központi eleme a korlátozási zónák módosítása. Az I-es számú védelmi zóna (zöld vonal) új határától északra eső területek teljes egészében kikerülnek a korlátozás alól. A vadászati gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ezeken a területeken ismét lehet vadászni járványügyi korlátozások nélkül.
Az újonnan kijelölt I-es védelmi zónán belül – a zöld és a lila vonal között – szintén jelentős könnyítések lépnek életbe. A vaddisznóállomány vadászata itt most már szinte korlátozás nélkül lehetséges.
További enyhítések történtek a Schiersteiner Aue térségében is. Az utolsó korlátozásokat is feloldották: újra engedélyezett a vadászat, a kutyák – amennyiben más szabály ezt nem tiltja – szabadon futtathatók, valamint ismét megengedett például a kerékpározás a kijelölt utak mellett is.
Ugyanakkor a II-es számú védelmi zónában, a lila vonaltól délre továbbra is szigorú előírások maradnak érvényben. A úgynevezett „fehér zónákban” is fennmaradnak a korlátozások. Ezeken a területeken a vadászok feladata továbbra is a vaddisznóállomány következetes gyérítése, mivel az alacsony állománysűrűség továbbra is kulcsfontosságú az ASP további terjedésének megakadályozásában.
A vadászok mellett a lakosságnak is fontos szerepe van a védekezésben: a kihelyezett kerítések kapuit minden esetben zárva kell tartani. Az elhullott vagy gyanúsan viselkedő vaddisznók észlelését pedig haladéktalanul jelenteni kell a hivatalos bejelentési csatornákon.
A jelenlegi fejlemények azt mutatják, hogy a következetes vadászat és a fegyelmezett intézkedések meghozzák az eredményüket – ugyanakkor a veszély még nem múlt el teljesen.
Forrás: Wild und Hund
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Nyugállományba vonult Csonka Tibor, a GEMENC Zrt. vezérigazgatója
2026. április 8-án nyugállományba vonult Csonka Tibor, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. vezérigazgatója

Fotó: Ökoturisztikai Központ Gemenc
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE














