Vadászat
Benyújtották a Vtv. módosító javaslatait
A vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot a földművelésügyi miniszter nyújtotta be az Országgyűlésnek. A parlament honlapján elérhető, T/6955 irományszámú anyagot a tervek szerint rövidesen tárgyalhatja az Országgyűlés, egyes passzusai pedig már 2016 januárjától hatályba léphetnek.
A törvényjavaslat az érintett szakmai érdek-képviseleti szervekkel egyeztetésre került, a törvényjavaslat előadója dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter.
A törvényjavaslat benyújtását hosszú előkészítő munka előzte meg, amelyben az Országos Magyar Vadászkamara és az Országos Magyar Vadászati Védegylet is tevékenyen részt vett. A két szervezet üdvözli az javaslatban foglalt szakmai előrelépéseket, amelyek érdemben szolgálhatják a magyar vadgazdálkodást.
Ezek közül is nagy eredmény a haszonbérleti ciklus tízről húsz évre történő meghosszabbítása, a vadászterületek minimális nagyságának továbbra is 3000 hektárban történő megállapítása, a trófeás vad hibás elejtésének szankcionálása.
Külön örvendetes az a jogalkotói szándék, hogy az utóbbi években jól gazdálkodó vadászatra jogosultak megtarthassák a területüket, ezt hivatott biztosítani az előhaszonbérlet intézménye.
A szakmaiságot erősítheti a hivatásos vadászok státuszának megerősítése és az újonnan megjelenő elem, a tájegységi vadgazdálkodás.
Szintén komoly eredmény a vadkár kérdésének szabályozása, a vadászatra jogosultak és a mezőgazdálkodók kötelességeinek pontos megállapítása is, amelyet a szaktárca az érintettekkel – a vadászati érdekképviseletekkel és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával – egyeztetve és egyetértésben dolgozott ki.
A vadászati érdekképviseletek álláspontja a törvényjavaslat több passzusában is visszaköszön. Ez annak eredménye, hogy korábban a vadászati ágazat szereplői között széleskörű egyeztetést folyt a Vtv. módosításáról. Ennek során az ország minden hivatásos és sportvadászának, vadászatra jogosultjának, megyei és területi érdekképviseletének lehetősége volt, hogy kifejtse véleményét a témában. A beérkezett javaslatok összesítését törvényszöveg formájában tavaly nyáron megkapta a szaktárca.
Az FM egyéb beérkezett vélemények mellett ezt is alapul véve összeállította a Vadászati törvény módosításának koncepcióját, amelyet sajtótájékoztatón mutatott be 2015. május 21-én. A koncepcióról szóló társadalmi vitát július 13-án egy országos konferenciával zárták, ezt követően a minisztérium összesítette a beérkezett észrevételeket, és szeptember 21-én megjelent a Vtv.-t módosító jogszabály normaszövege. Ezt ismét társadalmi vita keretében lehetett véleményezni szeptember 30-áig.
Mindezzel párhuzamosan a törvénymódosítás napirenden volt az OMVK és az OMVV minden nagyobb rendezvényén, így a többi között a vadászkamara éves küldöttközgyűlésén, a tavaszi és a nyári titkári értekezleten, a szeptemberi OMVK-elnökségi és a szeptember végi OMVK-OMVV összevont elnökségi ülésén is.
Mezőgazdaság
Ragadós száj- és körömfájás járvány kapcsán elrendelt hazai intézkedések
A járvány miatt a védő- és megfigyelési körzeten belül a vadászat tilos.
A ragadós száj- és körömfájás a párosujjú patás állatok súlyos gazdasági károkat okozó, rendkívül fertőző betegsége. A terjedésében a legnagyobb szerepet az élőállatok közötti közvetlen érintkezés játssza, de a betegség könnyen terjed állati termékekkel, és ragályfogó tárgyak vagy személyek útján is. A járvány mielőbbi felszámolása érdekében az országos főállatorvos szigorú intézkedéseket vezetett be. A hatóság kéri, hogy minden állattartó haladéktalanul jelentse, ha állatainál a betegség tüneteit észleli.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A ragadós száj- és körömfájás egy rendkívül fertőző betegség, amely párosujjú patás állatokat érint. Heveny, lázas általános tünetekkel és hólyagok kialakulásával jár, amelyek a szájban, az ajkakon, a nyelven, a lábakon és a tőgybimbókon jelennek meg. A betegség bejelentési kötelezettség alá tartozik. Megjelenése jelentős gazdasági károkkal jár. Terjesztésében a legnagyobb szerepet az élőállatok közötti közvetlen érintkezés játssza, de a betegség könnyen terjed állati termékekkel, és ragályfogó tárgyak vagy személyek útján is. Ritkán, kedvező időjárási feltételek esetén, különösen nagy sertéstelepek közelében, széllel való terjedés is előfordul.
A betegség klasszikus tünetei március elején egy kisbajcsi szarvasmarha telepen jelentkezetek, és a betegséget okozó vírus jelenlétét a Nébih laboratóriuma is megerősítette. A járványkitörésben érintett szarvasmarha telepen azonnali zárlatot rendeltek el, és megkezdődött az állomány felszámolása. Az állategészségügyi hatóság megkezdte a járványügyi nyomozást, és felállította a gazdaság körül a 3 km-es védőkörzetet és a 10 km-es felügyeleti körzetet, amelyekben megkezdődött a fogékony állatok számbavétele és szűrővizsgálata. A diagnosztikai vizsgálatok állami költségre történnek.
A védő- és megfigyelési körzeteket bemutató országos térkép, illetve az érintett vármegyét ábrázoló térkép, valamint a korlátozással érintett települések listája megtekinthető a Nébih ragadós száj- és körömfájás tematikus oldalán.
Ábra: NÉBIH
A betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében az országos főállatorvos rendkívül szigorú hatósági intézkedéseket rendelt el:
• A hatályos forgalmi korlátozások és az állatok szállítására vonatkozó szabályok naprakészen megtalálhatók a https://portal.nebih.gov.hu/rszkf-kereskedelmi-informaciok oldalon.
• A védő- és megfigyelési körzeten belül a vadászat tilos.
• Győr-Moson-Sopron vármegyében tilos minden fogékony állatfajt bemutató rendezvény megtartása 2025. március 17-ig; a fogékony állatfajt tartó turisztikai helyek (pl. állatkert, vadaspark) további rendelkezésig nem látogathatóak.
A ragadós száj- és körömfájás járvány kitörése miatt Magyarország elveszítette a nemzetközi szervezeteknél nyilvántartott eddigi mentes státuszát, melynek következtében exportpiacunk jelentősen szűkül. Több ország is importkorlátozást vezetett be a hazánkból származó élőállatokra és termékekre vonatkozóan. A ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos, folyamatosan frissülő kereskedelmi információk elérhetőek a Nébih tematikus honlapján.
A betegség továbbterjedésének megakadályozása, a járvány mielőbbi felszámolása és az okozott károk mérséklése mindannyiunk közös érdeke, ezért a Nébih kéri az állattartók, élőállat-kereskedők és -szállítók felelős magatartását és együttműködését az állategészségügyi hatóságokkal!
Minden, a betegségre fogékony állatfaj tartója fokozottan ügyeljen a járványvédelmi előírások, valamint az elrendelt szigorú hatósági intézkedések betartására! Fontos, hogy az állattartók, ha állataikon a betegség tüneteit észlelik, azonnal értesítsék az ellátó állatorvost, valamint a helyi állategészségügyi hatóságot! A bejelentésre rendelkezésre áll a Nébih 24 órában hívható ZöldSzáma (+36-80/263-244) is.
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Egyre több környező országban romlik az ASP helyzet
Romániában több nagylétszámú sertéstelepen afrikai sertéspestis (ASP) kitörését azonosítottak
Az utóbbi hetekben a magyar határhoz közel lévő Temes vármegyében (Románia) több nagylétszámú sertéstelepen is ASP kitörést azonosított a román hatóság. Horvátországban újra kimutatták a vírust házisertés-állományokban, valamint Szerbiában is nagyon magas az ASP esetetek száma házi sertésekben és vaddisznókban egyaránt. Mivel a magyar határ közelében lévő településekről van szó, így a romló járványügyi helyzet állandó kockázatot jelent hazánk déli vármegyéire.
Fotó: NÉBIH
A Nébih ismételten felhívja minden érintett (állatorvosok, sertéstartók, vadászok) figyelmét az ASP elleni maradéktalan védekezés szükségességére. Kizárólag a járványügyi előírások szigorú és következetes betartása jelenthet garanciát a legfontosabb cél: a magyarországi házisertés-állomány ASP vírustól való mentességének megőrzésére.
A járványügyi szakemberek elsősorban a sertéstartó telepek járványvédelmi zártságának fenntartását hangsúlyozzák, ennek jelentőségére hívják fel a figyelmet. Kiemelten fontos a személy- és a gépjárműforgalom korlátozása, az alom és a takarmány-alapanyagok megfelelő tárolása, az állati eredetű melléktermékek, valamint a zöldtakarmány etetésének tilalma.
A vírus behurcolásának megakadályozása szempontjából ugyancsak kulcsfontosságú, hogy a határmenti forgalomból, rokonlátogatásból ne kerüljön hazánkba friss hús, hőkezeletlen sertéstermék. Emellett a sertések élelmiszerhulladékokkal való etetése továbbra is szigorúan tilos.
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
A Téti Rendőrőrs körzeti megbízottjai egy helybéli férfi házánál tartottak ellenőrzést március 5-én délelőtt, ahol engedély nélkül tartott lőfegyvert, lőszereket, hangtompítót is találtak.
Fotó: Rendőrség
A szemle során előkerült még több őz-, szarvas- és muflontrófea illetve -koponya is, valamint a hűtőből közel 20 kg vadhús. Az egyenruhások elfogták és előállították a férfit a Győri Rendőrkapitányságra, ahol lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntett megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki, majd őrizetbe vették.
Forrás: Rendőrség
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Ragadós száj- és körömfájás járvány kapcsán elrendelt hazai intézkedések
Egyre több környező országban romlik az ASP helyzet
Kárenyhítési eljárásban figyelembe vehető mezőgazdasági biztosítások megkötése és megújítása
Trófeák, lőfegyver és lőszerek
Magyarországon is megjelent a ragadós száj- és körömfájás
Februárban emelkedett a FAO élelmiszerár indexe
Fókuszban a vadbalesetek: Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság
Villámkérdések és vadgazdálkodás – Az Agrárminisztérium válaszolt
Péntektől tűzgyújtási tilalom lép életbe 6 vármegyében
Miért mozognak vegyes csapatokban a bíbicek és a seregélyek?
Trófeák, lőfegyver és lőszerek
KITEKINTŐ: Visszaeső orvvadászt „fogtak” Bihar megyében
Emlékezetes: Móró Balázs élete első szarvasbikáját ejtette el
Négy nap, négy helyszín
Az ácsi abnormális gímtrófea
Erdei fülesbaglyok vertek tanyát Komádiban
A spíszer bikám
Villámkérdések és vadgazdálkodás – Az Agrárminisztérium válaszolt
Bikák és agancsok
You must be logged in to post a comment Login