További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Baromfi című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.
Forrás: AKI
Róma, 2023. november 3. – Minimális – fél százalékos – csökkenéssel zárta az októbert az élelmiszerárakra vonatkozó nemzetközi index, egyedül a tejtermékek drágultak – jelentette az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).
Ezzel a FAO élelmiszerár-index – ami a nemzetközi kereskedelem legfontosabb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi – októberi értéke 10,9%-kal múlta alul az egy évvel korábbi szintjét.
A gabonafélék árindexe 1,0%-ot csökkent egy hónap alatt. A rizs ára a nemzetközi piacokon 2,0%-kal zuhant a lanyha importkereslet miatt, míg a búzáé 1,9%-kal, köszönhetően az Amerikai Egyesült Államokból érkező erős kínálatnak és az exportőrök közti intenzív versenynek. Ezzel szemben a szemestermények jegyzése – élen a kukoricával – valamelyest nőtt, részben az alacsony argentin készletek miatt.
A növényi olajok árindexe 0,7%-kal zsugorodott szeptember óta, miután a pálmaolaj a szezonálisan magas kibocsátás és a nyomott kereslet miatti alacsonyabb ára bőven ellensúlyozta a szója-, napraforgó- és repceolaj drágulását. A szójaolaj ára főként a biodízel előállítók nagyobb kereslete miatt nőtt.
A cukor áridexe bár 2,2%-kal csökkent, de még így is 46,6%-kal szárnyalta túl az egy évvel ezelőtti értékét. Az októberi korrekció a brazil termelés gyors ütemének köszönhető, ám az esetlegesen szűkülő globális kibocsátás az előttünk álló szezonban határt szabott az esésnek.
A húsfélék árindexe 0,6%-kal mérséklődött, miután a sertéshús alacsony kereslete (főként Kelet-Ázsiából) és ára ellentételezte a baromfi-, marha- és birkahús árát.
Ezzel szemben a tejtermékek ára globálisan 2,2%-kal drágult, véget vetve egy kilenc hónapja tartó csökkenésnek. A tejpor ára nőtt leginkább a megugró közép- és hosszútávú importkereslet, illetve az El Niño jelenség esetleges hatása miatt a Csendes-óceán térségének tejtermelésére körüli aggodalmak miatt.
További részletek itt.
Kényelmes nagyságú gabonatartalékok
A ma megjelent frissített Gabonakészletek és -igények gyorsjelentésben továbbra is rekordmennyiségű, 2 819 millió tonnára becsülik az idei szezon gabonatermelését a FAO szakértői.
Változás történt a nemzeti lebontást tekintve: jelentősen növelték a várható szemestermény-kibocsátást Kínára és Nyugat-Afrika nagy részére nézve, illetve csökkentették az amerikai és az európai uniós előrejelzést. A korábban vártnal nagyobb búzatermésre számítanak Irakban és az Amerikai Egyesült Államokban és alacsonyabbra az Európai Unióban és Kazakhsztánban. A globális rizstermelés a 2023–2024-es szezonban minimális éves növekedést mutathat, mivel India termelésének előrelátható érdemi növekedése kipótolja az indonéziai termelési csökkenés generálta hiányt.
A gabonnakereskedelem mennyisége meghaladhatja a 469 millió tonnát, ami 1,6%-os csökkenést jelent egy év alatt.
További részletek itt.
A konfliktusok és gyenge valuták súlyosbítják az éhezést
Az elhúzódó és erősödő kofliktusok miatt romlott az élelmezésbiztonság és hiába a nemzetközi élelmiszerárak mérséklődése, ha az alacsony jevedelmű országok valutái közben gyengültek. A termelési kilátásokról és az élelmezési helyzetről szóló FAO jelentés szerint 46 ország – köztük 33 afrikai – szorul külső élelmiszersegélyre.
A Gáza övezet lakosságánnak több mint felét már tavaly is sújtott a tartós éhezés, és a súlyosbodó konfliktus tovább növeli a humanitárius és sürgős segélyezési szükségleteket, miközben az érintett területek megközelíthetősége is egyre nagyobb aggodalomra ad okot – figyelmeztetnek a FAO szakértői – ami átgyűrűzhet Libanonba, kihívások elé állítva az ottani élelmezési helyzetet.
Bár a globális gabonakibocsátás várhatóan 0,9%-kal nő 2023-ban, a növekedés üteme a 44 alacsony jövedelmű, élelmiszerhiányos országban ennek csupán a fele lesz.
A FAO jelentés részletes információt ad az élelmezés és a fogyasztói élelmiszerárak várható változásáról az érintett országokban, tovább a regionális gabonatermelés és -kereskedelem alakulásáról.
Jelentősen megemelték a gázolaj után visszaigényelhető adó mértékét
A kormány újabb intézkedéssel segíti a gazdákat. Megjelent az a kormányrendelet, amely rögzíti, hogy 2024. május 1-től a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után visszaigényelhető adó mértéke 90 százalékra emelkedik. A magyar kormány ígéretének megfelelően a gabonaágazat helyzetének javítását célzó ötpontos intézkedéscsomagjának egyik elemeként döntött a jövedéki adó visszatérítés növeléséről – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
Nagy István ismertette, hogy az európai agráriumban kialakult piaci zavarok miatt, melyet elsősorban az Ukrajnából korlátozások nélkül beáramló termények dömpingje okoz, a magyar kormányzat újabb segítségnyújtásként a gázolaj után fizetett adó visszaigénylés mértékének módosításáról döntött. A korábbi szabályozás szerint a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után megfizetett adónak a világpiaci ártól függően eddig 86, illetve 87 százaléka volt visszaigényelhető, míg az ezt megelőző években ez mindössze 82, illetve 83,5 százalékban került meghatározásra. Ezt emeli most a kormány 90, illetve 90,5 százalékra, ami hektáronként átlagosan mintegy 400 forintos többletet jelent a gazdálkodónak. Ez az intézkedés nagyságrendileg összesen 1-2 milliárd forintnyi éves többlettámogatást eredményez az agrárágazat számára – sorolta.
Míg számos uniós tagállamban a gazdálkodók a gázolaj adó visszatérítésének megvonása miatt adnak hangot elégedetlenségüknek, addig Magyarországon emelkedik a visszatérítés mértéke – hangsúlyozta.
A tárcavezető közölte, a tavalyi évben ezen a jogcímen összesen 22,8 milliárd forinthoz jutottak a gazdálkodók a hazai költségvetésből. Kiemelte azt is, hogy a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adó visszaigénylésnél az elszámolható gázolaj mennyisége továbbra is évente maximum 97 liter lehet hektáronként.
Forrás: AM
Az Alföld középső tájain és a Tiszántúl jelentős részén aszály pusztít
A mögöttünk álló egy hétben elég változékony időben volt részünk, hétfő kivételével minden nap hullott csapadék valahol az országban. A délnyugati országrészben és a Szamosközben 20-50 mm-t mérhettünk, ugyanakkor a Dunántúl északkeleti tájain és az Alföld középső és keleti részén sokfelé a 3 mm-t sem érte el a csapadék mennyisége.
Az Európai Bizottság adatai szerint az unió (EU27) baromfihúsexportja 17 százalékkal 171 ezer tonnára emelkedett 2024 januárjában az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az unió legnagyobb célországa az Egyesült Királyság volt. A közösség baromfihúsimportja 27 százalékkal 85 ezer tonnára emelkedett ezzel egy időben. Az import több mint fele Brazíliából és Ukrajnából származott.
A KSH adatai alapján Magyarország baromfihúsexportja 10 százalékkal 35 ezer tonnára nőtt 2024 első két hónapjában 2023 azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a csirkehús kivitele 7 százalékkal 24 ezer tonnára, a pulykahúsé 25 százalékkal 4 ezer tonnára emelkedett. A baromfihús legnagyobb célpiacai Románia és Bulgária voltak. Magyarország baromfihúsimportja 21 százalékkal 12,5 ezer tonnára csökkent a megfigyelt időszakban. Ezen belül a csirkehús beszállítása 29 százalékkal 9 ezer tonnára esett vissza, míg a pulykahúsé 36 százalékkal 831 tonnára bővült. A legtöbb baromfihús Lengyelországból és Romániából érkezett.
Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára 19,9 százalékkal 412,6 forint/kilogrammra, a vágópulykáé 14,9 százalékkal 596,9 forint/kilogrammra csökkent 2024 első tizenhét hetében az előző év azonos időszakához képest.