Emberek, életek
Egy fiatal gazdapár Biharugráról
Délután amikor Biharugrára érkezem egy göndör hajú kislány szalad elém. Anyáék hátul vannak és ugye csinálunk képeket a lovakról? Mindig is szerettem volna lovat – nevet az édesanyja mögötte. Nagyapámnak sok jószága volt, de a ló, az mindig drága volt. Én úgy 16-17 éves lehettem, amikor eldöntöttem, hogy nekem is lesznek lovaim és Debrecenbe mentem tanulni, ahol ménesgazda lettem – meséli Judit, ahogyan ballagunk lefelé a felső udvarról a hátsó udvarra. Jön elénk a gazda is, becsületes kézfogással üdvözöl. Az iskola után hazajöttem Körösszakálba. Sajnos nem volt munkalehetőség és közmunka programba kerültem – meséli Judit, miközben bontják a bálát. Körösszakálban hamar embereket irányítottam, értettem a munkát ott is, szeretek dolgozni és sok munkát bíztak rám. Eközben megismerkedtem Barnival, akinek akkor volt három hízó bikája már – mosolyognak össze.
Sokat gondolkoztunk, hogy miket lehetne csinálni, hogy függetlenek tudjunk lenni és ne kelljen elhagyni a falut. A három kisbikát aztán sikerült jó árban eladni, amiből gyorsan vásároltunk további borjakat, amiket hízásra tartottunk tovább. Itt a megyében akkoriban már rebesgették, hogy indulni fog egy újabb fiatal gazda pályázat, amiben úgy hallottunk, hogy talán lehet esélyünk. Sok pénzünk nem volt s innen Biharugráról igen költséges volt eljárni Debrecenbe, pályázatírót találni és utána menni a fiatal gazda pályázatnak.
Sokan támogattak bennünket. Volt, aki egy-egy ötlettel tudott csak segíteni, de a segítség minden formában jól jött. Gyakran egy jó szó is elég volt az útbaigazításhoz, hogy túljussunk egy-egy nehézségen. A pályázati kiírást nagyon vártuk. Nagyon sokat nem tudtunk vállalni, hiszen sok földünk nincs, Barniék családjában van mindösszesen 15 hektár föld. Aggódtunk is miatta nagyon. Mindenből a legkisebbet tudtuk csak emiatt bevállalni, hiszen saját tőkénk egyáltalán nem volt.
Esténként sokat gondolkoztunk, vártunk, latolgattunk, számolgattunk, hogy mit tudnánk csinálni és abban maradtunk, hogy bika hízlalás mellett tejtermelésbe fogunk belevágni. Biharugrán és a környező településeken még 15 éve szinte minden falunak volt csordája, majd sorra zártak be a tejcsarnokok. A jószágot eladták, kiürültek a falvak. Ma pedig pont fordítva van. Itt is, ott is van egy-egy kisgazdaság, ahol egyre több jószág van. Nekünk az Euro Milk Kft. segített s tejhűtőt adott, két naponta viszik tőlünk a tejet. Nagyon jó ezzel a céggel együtt dolgozni, mert minden hónap tizedikéig pontosan kifizetnek bennünket. Eddig soha semmi probléma nem volt az elszámolással, a leadott tej mennyiségével.
Barnabás, férfi emberként, a helyzet műszaki oldalát ragadja meg s meséli, hogy ha netalántán gond lenne a hűtővel, azonnal jönnek segíteni. Volt olyan, hogy egy órán belül itt voltak Biharugrán és megjavították a hűtőt, de hallottak olyan kisgazdaságról is, ahová azonnal új hűtőt vittek, hogy folyamatos tudjon maradni a fejés.
A minden napi élet Biharugrán nem könnyű, különösen úgy, hogy Papp Judit fiatal gazda vállalkozása ma még csak Judit bérét tudja kitermelni. Barnabás egyenlőre még közmunka programban dolgozik, ami azt jelenti, hogy a családi kis üzemben kora reggel besegít az etetésbe, aljazásba s utána bemegy dolgozni, majd onnan hazaérkezve estig újra beáll. A munka egyre több, mert most hoztunk két tehenet Debrecenből és sikerült újabb kisbikákat is venni. Van egy előhasi üszőnk is, simogatják a szép tehenet. Várjunk már a kis bocit nagyon – örvendezik a négy éves Nóri!
A szarvasmarhák mellett egy jó gazdaasszonynak tyúkjai is vannak, büszkélkedik Judit és ma már 60 tyúkjuk kapirgál az udvaron. Napjában, és ha jó kedve van a lányoknak – nevet – 30-32 darab tojás is van. Jönnek érte messziről, mert szabad tartásban vannak és a jó takarmány mellett zöldet is kapnak. A tyúkok mellett majd csak 40 nyúl is van már, amelyek Körösszakálból kerültek Juditékhoz ezen a tavaszon. Szakálban pár éve indult egy program, tenyésznyulakat adtak az embereknek. Elszaporodtak a faluban és jutott ide az alomból. Azoknak az utódjaiból sikerült beállítani néhány anyát és ezen a nyáron már szép nyulak is vannak. A boltból jóformán, kenyeret, cukrot, fűszereket veszünk, mert itthon hús, tej –szóval minden van. A faluból, innen Biharugráról, jönnek hozzánk élőnyúlért, egyre jobban keresik az emberek.
A legnagyobb tervünk az, hogy Barninak is sikerüljön kikerülni a közmunka programból és egyre jobban azon spórolunk, hogy tudjunk venni magunknak egy bálázót, hogy a szénánkat, akkor tudjunk bebálázni, amikor kell; ne kelljen várni, még egyszer sodorni. Ha megázik a széna, az nagy veszteség. Itt vidéken első sorban a szolgáltatások minőségével van a legnagyobb baj. A faluban a kisgazdák még nem túl erősek – segítünk egymásnak, ahogyan tudunk. Ki ezzel, ki azzal – teszi hozzá Barni. A nagy baj az, hogy közöttünk itt a faluban, csak egy bálázó van.
Jóformán minden gépünk megvan ezen kívül, csak a géppark öreg. Most sikerült venni olcsón egy MTZ-t. Ismerem már régóta, jól értek a műszaki dolgokhoz, kijavítottam itt az udvaron, szétszedtem, összeraktam. Most jó. Nagyon jó. Egy homlokrakodót keresünk most hozzá, akkor a bálákat könnyebb lesz pakolni, behordani, rakodni mindent. Várjuk nagyon az új pályázati lehetőségeket is. Nagyon reméljük, hogy az ilyen kisgazdákra is figyelnek majd, nem csak a zöldségesekre, gyümölcsösökre, hogy itt is legyen lehetőség a gépberuházásra, mert ide a jószághoz kellenek gépek, hogy versenyképesek lehessünk és hatékonyabban tudjunk termelni. Ne azzal menjen el az idő, hogy kézzel görgetjük be a bálákat. Sokat dolgozunk.
Most a tej ára itt 62-65 forint literenként, változik mindig. A szarvasmarha piaca meg állandóan ugrál. A kéknyelv betegség miatt szinte nem lehet Törökországba vinni a marhát, pedig szép és jó erre a jószág, nem csak itt minálunk, máshol is, de nem veszik. Amikor megy, a fekete bikákat 430-420 forintért viszik, a pirosakat három mázsa alatt 1000 forintért., viszont egy kis hónapos borjút 80 000 forintért, sőt van úgy, hogy 100 000 forintért adnak. Ezt újra ki kellene járnia a hatóságoknak, hogy vihessük a marhát, mert, ha eléri a nagy súlyt, a pénz nem annyi, akkor a tehén árában viszik csak el a drága jószágot. Beragad minden és nem lesz pénz a fejlesztésekre. Nem csak minálunk, sehol se. Főként Zsadányból, Füzesgyarmatról szoktunk venni borjút, de Berekböszörményből is vásároltunk már. Ha több bikaborjújuk van, akkor súlyra is lehet venni, mikor hogy megy, ez nagyon változó s alku kérdése.
Úgy jó bikát beállítani, ha legalább egy szállításra 10-et ki tudunk állítani, mert annyi fér fel egy kocsira. Akkor, ha van rosszabb, súlyban kevesebb, a többi elviszi. Eggyel nehéz játszani, ott nehéz alkudni, most erre törekedünk. Judit jószágai mellett édesapámékhoz is járok etetni. Apu, anyu egy kicsit most betegeskedik, szóval sokat járok át segíteni, nagyon sok a munka – támaszkodik meg egy pillanatra a villanyélre Barnabás.
Sokat segített nekünk a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is, sokat – mondja. Voltak itt Békéscsabáról a tavaszon, tartottak előadást a zöldítésről, sokan össze is jöttünk. Annyian nem is tudom mikor ültünk össze innen a faluból. Jó persze, hogy ismerjük egymást, meg tudunk a másikról, de jó volna, ha negyedévente, félévente összefognák az embereket és elmondanák milyen lehetőség van. Meg mi is el tudnánk mondani, hogy merre szeretnénk menni. Most a kis földjeinken sikerül megtermelni az abraknak valót, de nagyon kellene kaszáló, hogy legyen szénánk. Sok itt Biharugra körül a rét, valamikor az egész falu csordáját eltartotta, tavasztól – őszig. Most azt beszéltük Judittal, ha lehetne állami legelőre, kaszálóra pályázni, akkor megpróbálnánk, mert kellene a széna, csak nem tudjuk, hogy merre induljunk el ezzel. Sok lehetőség van vidéken, sok fiatal, sok tervvel, csak meg kell őket találni. Bennünket megtalált a fiatal gazda pályázat, ennek nagyon örülünk. Ezzel kapcsolatosan csak egy nagy kérésünk volna, hogy az óriási adóterheken a fiatal gazdák esetében lehetne-e csökkenteni, hiszen őstermelőként sokkal kevesebb adót kellene fizetni s több maradhatna fejlesztésre. Esetleg valami formában a kezdőket támogatni lehetne. Persze az is jó lenne, ha végre Körösnagyharsánynál át tudnánk járni Nagyváradra is, mert ott nagyobb a piaci lehetőség, s ahogy Debrecenben, vagy Békéscsabán van piac így nekünk is lenne itt a közelben. Ez itt minden falunak jó lenne, de 10 méter híján megszakad a román és a magyar oldal között az út, pedig igen nagy pénzekből építették meg! Itt magyar oldalon nagyváros legelébb 70 kilométerre van.
Augusztus van. Esteledik. Az utcán, a villanydróton sorakoznak a fecskék és Judit, Barni, sorra megfejik a teheneket, aztán lealjaznak szépen. Csendesen zörög a jószág a friss szalmán. Egyik, másik már fekve kérődzik. Judit és Barni fáradtan, de örömmel nézik végig jószágaikat. Itthon vannak, maguknak csinálják. Rengeteg tervvel, energiával, nagy várakozással telve tekint előre a két fiatal itt Biharugrán. Most mind a hárman azon gondolkoznak, hogy az új kis boci vajon üsző lesz-e, mert akkor az is itthon maradhatna. Ugye Anyu ??– nevet a négy éves Nóri..
Emberek, életek
Felszentelték az okányi Boldog Apor Vilmos templomot – GALÉRIÁVAL
Okányról már több alkalommal írtunk, itt, az Agro Jager News hasábjain. Az elmúlt évek alatt megismerhettünk gazdálkodókat, jártuk, hajtottuk a sűrűket, vadásztunk a történelmi Bihar vármegyéhez tartozó településen, amely ma már Észak-Békéshez tartozik. Történelmi kapcsolódása azonban mindig felbukkan Biharhoz, Nagyváradhoz. Most pedig már két tornya lett a községnek – fogalmazott Szívós László, a település polgármestere. Dr. Kiss-Rigó László, a Csongrád-Csanád Egyházmegye püspöke, a II. világháborúban az orosz csapatok által 1945-ben meggyilkolt, majd boldoggá avatott, Apor Vilmos nevére szentelte fel az új templomot, hiszen Apor Vilmost Gyulán szentelték püspökké, aki akkor még a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye papjaként dolgozott, ha úgy vesszük, ezen a vidéken.
Templomszentelés Okányban. Forrás: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
A történet folytatódott, s 2025. június 7-én Dr. Kiss-Rigó László, a Csongrád-Csanád Egyházmegye püspöke szentelte fel Okányban, a Germán Géza tervei alapján készült, Boldog Apor Vilmos katolikus templomot. A község döntően református, de ahogy Szívós László fogalmazott, mindig kitartottak a katolikus lakói is Okánynak s hol többen, hol kevesebben, laktak, éltek a településen.
2025. június 7-én megszólalt az okányi Boldog Apor Vilmos katolikus templomának harangja. Forrás: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
A templom helyén korábban királyi posta működött, majd ugyan létezett itt egy imaház is, de folyamatosan fel-felvetődött, hogy szeretnének a hívek egy templomot s hol másutt, mint a romos állapotban lévő imaház helyén tették le az alapkövét.
Több család nagyon várta a templomot. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Dr. Kiss-Rigó László püspök erre úgy reagált, hogy, az egyház egy emberért is lehajol s a 2000-es évek elejétől folyamatosan, Okányból mindig kaptak jelzést, hogy továbbra is szeretnének egy katolikus templomot a helyiek.
Emléklap a templomszentelésről.
A Református Tiszántúl falvaiban megannyi helyen láthatók a különféle felekezetek templomai. Vannak, amelyeket ma is élő lelkek töltenek meg s vannak olyanok, amelyeket a történelem vasfogai közül sikerült megmenteni.
A templomszentelés előtti pillanatok az okányi Boldog Apor Vilmos katolikus templom sekrestyéjében. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LLM. / Agro Jager
Ezek a tények jól megmutatják, hogy az épített környezet, mások vallásának, szokásainak a tiszteletben tartása fontos a tiszántúli embereknek, népeknek. Régen is az volt és ma is élő hagyomány.
Az okányi gyerekek néptánccal készültek. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LLM. / Agro Jager
Dr. Kiss-Rigó László püspök úgy fogalmazott a templomszentelésekor, hogy a kereszténység összeköt bennünket, mindannyiónkat. Hozzátette, ha egy ember valamit elmond, majd további hat ember egymás után tovább adja, akkor a végén egy teljesen ellentétes történetet kapunk. Az elmúlt 2000 évben azonban az egyház úgy adja át generációról, generációra a keresztény értékeket, ahogy azt 2000 évvel ezelőtt is pontosan így élték meg.
A templomszentelés legkisebbje édesanyja ölében várakozott. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LLM. / Agro Jager
Dr. Kovács József, a térség országgyűlési képviselője kiemelte, hogy 2019-ben Tarhoson építettek római katolikus templomot, ahol egyáltalán nem állt templom. Mára már minden Békés vármegyei településen találnak az emberek valamilyen templomot. Mától Okányban is már két templom, két felekezet gyűjti össze a lelkeket. A hitélet erős, a vallásgyakorlás fontos az okányiaknak, az észak-békésieknek.
Fiatalok érkeznek a templomszentelésre. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LLM. / Agro Jager
A maga nemében egyedülálló templom megjelenése különleges, mert nem az utcafront síkjában, hanem beljebb helyezték el. A templom előtt kerékpártárolót és pici zöldterületet alakítottak ki. Míg kívülről zárt egységnek tűnik, közelebb lépve padokat találunk a templomajtó előtt.
Vadászati hírekért, történetekért látogasson el a Vadászat rovatunkba. Kattints a képre!
A templomba lépve, balra azonnal egy igen csavaros csigalépcső vezeti fel a híveket a karzatra, miközben, aki a templomba lép, az jobbra fordulva, szemközt az oltáron, tenyerét magasba emelve boldog Apor Vilmos képét pillanthatja meg.
A díszvendégeket köszönti Szívós László polgármester a szentmise előtt. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LLM. / Agro Jager
Ezzel azonban a meglepetése nem ér véget annak, aki ide belép, mert jobb kéz felől hatalmas ablakokon pillanthatunk ki egy pici belső udvarra, ahol egy, majd másfél-két méter magas, olajfát láthatunk, amellyel nemcsak a természet templomába viszi vissza a XXI. századi hívő embert, hanem az olajfa arra is emlékeztet mindenkit, hogy mi történt a Gecsemáné-kertben.
A templomszentelést Dr. Kiss-Rigó László püspök celebrálta. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LLM. / Agro Jager
A templom teljesen megtelt a felszentelése napján, s amikor Dr. Kiss-Rigó László püspök Szegedről megérkezett, még a templom előtt is álltak. Voltak ott persze reformátusok is, de mint a cikk elején jeleztem, ez arrafelé megszokott. A másik öröme, az a reformátusok öröme is.
Germán Géza, a templom tervezője.
A kívánság, az okányi katolikusok kívánsága meghallgattatott, s ha nem is egykönnyen, de be is teljesült. Sokan dolgoztak azon, hogy ez a templom a vágyakból tervekké, valósággá nőjön és tégláról, téglára megépüljön. Azonban a harangszó mutatja, hogy ma már lélek is költözött, lélek is lakik a toronyban s minden délben hirdeti, hogy itt katolikus emberek is élnek. A templom ajtaja nyitva áll s mindig is nyitva lesz az okányiak előtt. Jöjjenek! Lakják be! Használják nemcsak ezt a templomot, hanem közösségi teret is – mondta Dr. Kiss-Rigó László püspök.
Okányban, a Boldog Apor Vilmos római katolikus templom szentelésekor a magyar himnuszt éneklik. Forrás: Agro Jager
Okányban az önkormányzat sok feladatot magára vállalt – mesélte Szívós László polgármester az Agro Jagernek. Kerítést építettek, parkot rendeztek, füvesítettek s a faluba érkező vendégeket vendégül látták. Kiemelte, hogy nem gondolták, hogy ilyen sokan elfogadják a meghívást s mivel mással fogadhatták volna a vendégeket, mint az errefelé még ma is igen fontos, jeles alkalmakkor felszolgált birkapörkölttel.
Írta és fényképezte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
lapigazgató
agrárjogi és vidékfejlesztési szakjogász
Emberek, életek
Felszentelték Körösújfalu református templomát – GALÉRIÁVAL
Kattints a képre és csatlakozz a WILD Hungary csoporthoz!
Bár a történelmi Bihar vármegyében járunk, Körösújfalu község azonban ma már Békés vármegyéhez tartozik. Hogy Körösújfaluban volt-e korábban templom, nehéz megmondani, hiszen még száz éve sincs, hogy Iráz-pusztát átnevezték. Egy azonban bizonyos: a helyiek régóta vágyták, hogy legyen ott is, nekik is, templomuk. Hogy a hitélet arrafelé, avagy errefelé erős, mi sem bizonyítja jobban, hogy ma már történelmi tény, hogy Sajtos Jánosné kezdeményezésére házi istentiszteletre is összejöttek a hívek. Igazi filmvászonra illő, a református hitvallást választó ember, olyan igazi, régi, nyakas kálomista a körösújfalusi, akik nem engednek hitvallásukból. S lám, ha nem is egykönnyen, de felépült a körösújfalui református templom. A templomszentelésen Dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke kiemelte, hogy Körösújfaluban felépítették az emberek a templomot s eljött az idő, amikor a némaságot fel kell váltania a kiáltásnak, mert az elnémuló nemzeteknek nincs jövője.
Balról Dr. Fekete Károly püspök, középen Demeter Ottó esperes, a Körösújfaluban álló református templom felszentelése előtt. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A református ember nagy teherbírású, többet is elvisel, mint másféle, mert tudja, hiszi, hogy a Jóisten annyival terheli meg, amennyit elbír. S ha néha úgy is érzi, hogy számára sok, hiszi, hogy képes arra, hogy véghez vigye, mert a Jóisten tudja, hogy elbírja a terhet. Bízik benne. E láthatatlan kapocs köti össze a református embert a teremtővel s emiatt történik az, hogy olyan dolgokat visz véghez a református ember, aminek, ha úgy veszünk, akkor valójában sokszor nincs is racionalitása. Gyakorlatilag ép ésszel fel nem fogható, amit e szövetség képes véghez vinni.
Dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Refomrátus Egyházközség püspöke áldása, a körösújfalui templom szentelésekor. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Dr. Fekete Károly püspök kiemelte, hogy a mai kor emberének más kihívásokkal is szembe kell nézni: miszerint, hogyan tudja az igazságtalanságokat kimondani, hogy eközben megőrzi emberi méltóságát, kereszténységét? A szolgalelkűség nagy bűn egy református emberben, ahogyan a hallgatás is. Arról nem is beszélve, ha ki akarunk mondani valamit, de valakitől vagy valamitől félünk az igazságtalanságnak hangot adni. Az elnémuló nemzeteknek nincs jövője és meg kell fogalmazni, majd ki kell állni magunkért és másokért is. Az igazság nem köthet alkut. Ahhoz azonban, hogy bátor legyen az ember, belülről támaszának kell lenni, belül menedékének kell lenni, ami külsőleg azonban már kézzel fogható. Ezt szimbolizálja egy-egy templom, ami az emberek belső összefogásából, hitéből fakad. Körösújfalu megmutatta, a közösség, az összefogás, a vésztői reformátusok támogatásával, – ami ma már mindenki számára látható is, – hogy itt reformátusok élnek. Állnak a falak!
Dr. Kovács József országyűlési képviselő köszöntője a körösújfalu református templom felszentelésén. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A vallás alapkövei között legalul ott rejtezik a hit és az ígéret, ami kéz a kézben jár. De hol volt a körösújfalusiak életében, hogy bárki megígérte volna nekik, hogy egyszer templomot építhetnek? Ki ígérhette volna meg nekik? Ám hittel hitték, hogy egyszer lesz nekik templomuk. A mai Békés vármegyében két községben nem állt, – a ma ismert világunkban – templom. Az egyik ilyen település Tarhos, míg a másik Körösújfalu volt, emelte ki Dr. Kovács József , a térség országggyűlési képviselője köszöntőjében. Ami igaz, az igaz, de most a vármegye minden településén áll templom s a hitélet gyakorlásához biztosított ma már minden településen hol egy, hol pedig több felekezet temploma is, ami jól mutatja, hogy Békés vármegye vallási élete is színes.
Markó István főgondnok a templom új bibliájával. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Ha úgy vesszük, a református tömb szívét, lelkét ma is Debrecen adja. 1557-ben, alapításának esztendejében, a Tiszántúli Református Egyházkerület a magyar reformátusság legnagyobb területű egyházkerülete, tizennégy egyházmegyét foglalt magában: a Beregit, Békésit, Biharit, Debrecenit, Érmellékit, Közép-szolnokit, Máramarosit, Nagybányait, Nagykunságit, Szabolcsit, Szatmárit, Szilágyit, Ugocsait, Zarándit. Mára területi nagyságát elveszítette, de a gyülekezetek számát tekintve, – a 414 gyülekezettel – azonban még mindig a legnépesebb kerület Magyarországon.
„Az ígéret szép szó, ha betartják, úgy jó”
A református ember feleslegesen nem beszél, de amit vállal, amit kiejt, kimond, kér vagy megegyez, azt betartja. Így összefogással, ha nehezen is, de megépült a körösújfalusi templom, amelyben a Vésztői Református Egyházközségnek kiemelkedő szerepe volt.
Szalagátvágás előtti pillanatok. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Dorcsák Ignác Pál református lelkész emlékeztetett, hogy a faluban ma már nincs általános iskola, de talán gyógyír, hogy a maga nemében különleges megjelenésű és belső terű református templom északi oldalán, olyan nagy méretű teraszajtót terveztek, amely a helyi óvodára nyílik.
Vadászati hírekért, történetekért látogasson el a Vadászat rovatunkba. Kattints a képre!
A szegedi tervezők, Molnár Péter és Dr. Sódar Péter kiemelték, hogy a XXI. század templom tervezése komoly kihívások elé állította mindkettőjüket, hiszen az archetipikus építkezés mellett, – amely évszázadokon át megszokott, kialakított stílust követel meg, amit keresnek az emberek, – teljesíteni kell azt a funkcióját is egy-egy új épületnek, hogy az betölthesse a közösségi szerepét is.
Dorcsák Ignác Pál református lelkész templomszentelési imát tart. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Az, hogy a körösújfalui református templom kelet-nyugati tájolással épült meg, ha úgy vesszük, szerencsés együttállás is – mesélték a tervezők. A református templomokban a fa felhasználása fontos elem, amit a templom fényjátékaiban is annyira jól sikerült beilleszteni, hogy kora reggel és naplementekor önmagában véve is látványos. Bár a reformátusoknál a templomot elsősorban vasárnapi imádkozásra használják, de a most felépült templom képes a mai felgyorsult világunkban is olyan többletet adni, ami kiemeli a templomot, a vallási tereket, a digitális világ színteréből.
Palástos lelkészek igei köszöntője: Nagy Viktor, a biharugrai, a körösnagyharsányi gyülekezet lelkésze. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Ahhoz, hogy valaki ezt megélhesse, el kell látogatnia ide, hiszen a templom nyugati falán naplementekor áttörő napsugarak, egyedülálló jelenséget kölcsönöznek, miközben a hosszúkás, de keskeny ablakok az erődtemplomok, középkori hangulatát adják, ami a régi emberek fizikai védelmét is képesek voltak biztosítani.
A biblia elhelyezése az úr asztalán. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Szalagátvágás, a templom kulcsai szimbolikusak, nemcsak a lelkész, a templom, hanem az egyházközség életében is, még akkor is, ha enélkül is használták a helyiek. Amikor felkerült a tető, a református gyülekezet, ha úgy vesszük, elfoglalta a templomot. Segíts magadon és az Isten is megsegít – szól a közmondás, ami még szervesen él a bihari ember, a tiszántúli reformátusok szívében.
Palástban Dr. Fekete Károly püspök, Demeter Ottó esperes és a templomszentelésre érkezett lelkészek, egyházi előljárók, Körösújfalu polgármesterének, Szabó Csabának a társaságában. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Itt még szól a népdal, szólnak a zsoltárok a bölcsők felett, a megtartó istenben vetett hit a mindennapok szerves része: mi sem bizonyítja jobban, hogy palástos lelkészek tömege vett részt a templomszentelésen. Jó szokás szerint, szeretet-vendégség nélkül senki nem indulhatott hazafelé. Rendes bihari paprikással, tepsis töltött káposztával kedveskedtek a helyiek, mert Dél-Békéstől Szilágy megyéig, minden honnan érkeztek a reformátusok Körösújfaluba.
Írta és fényképezte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
jogász, agrárjogi és vidékfejlesztési szakjogász
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Emberek, életek
Kalcsevics Csaba vadászékszerész
Édesanyám negyven éve kezdett ebben a szakmában. Szegeden az arany- és ezüstraktárat vezette. Azért volt felelős, hogy az ötvösök számára, a megrendelések után, kiadja a szükséges alapanyagot, majd az elkészített munkák után pontosan elszámoljanak. Nagyon sokat jártam bent, különösen úgy, hogy édesapám is ennél a cégnél dolgozott. Ők az öntőrészlegen készítették elő, illetve olvasztották be, a már nem használt vagy beadott ékszereket. Ma ötvös vagyok, ötvösként keresem a kenyeremet – fogadott műhelyében Kalcsevics Csaba. Testvérével szegedi birkózólegendák voltak – ma is azok. Napjainkban, a szabad és kötött fogásban oroszlánszívű Csaba, finom ékszereket és exkluzív ajándéktárgyakat, köztük vadászékszereket készít. Az országban pedig egyedüliként készít háromdimenziós ékszereket. Őt látogattuk meg a műhelyében, aki nem mellesleg vadászik is…
„Elmondhatok, ha kívánod, sok régi szokásokat,
Ha nem restelsz megtanúlni minden aprólékokat.”
Vergilius: Georgicon
Kalcsevics Csaba ötvösmester munka közben Fotó: Agro Jager
Az én ötvöspályám a rendszerváltás után kezdődött. Hatalmas változások történtek Szegeden és sorra zártak be, számolták fel az üzemeket vagy éppen privatizálták, de aztán a külföldi vevő azokat is bezárta, mert piacot vásárolt és nem kellett számára a konkurencia. A szüleim azt mondták, próbáljam ki magam az ötvös szakmában. Beszélnek Fülöp Istvánnal, aki a cégnél, de országosan is, híres és jó hírű, neves ötvösnek számított. Ráadásul most éppen tanulót, segédet keres. Édesanyámat és édesapámat jól ismerte a szegedi ötvös ipar és a bizalom, a pontosság, a hitelesség a legelső közöttük: ma már mondhatom úgy is, hogy közöttünk.
Kalcsevics Csaba: A legnagyobb mesterek mellett nőhettem fel, akiktől a legrégebbi technikákat is megtanulahttam. Fotó: Agro Jager
Addig is szerettem bejárni a céghez, hiszen a testvéremmel, Lacival, szegedi gyerekek voltunk és mindig jó volt beugrani édesanyánkhoz. A cégnél nagy rend, tisztaság fogadott és ez mikor tanuló lettem, hatványozottan rám is vonatkozott. A fémhez, a megmunkáláshoz amúgy is értettem, de nem gondoltam, hogy az ötvös iparban fogok dolgozni és ezek a nemesfémek, drágakövek nem titok, hogy különleges bánásmódot igényelnek. Ahogy az idősebb mesterek később elmondták, látszott rajtam, hogy érdeklődöm, hogy fogékony leszek, de ez nem volt elég, ahogyan ma is tanulni kellett! Felvételiztem Budapestre, a szakmában csak a Práter utcainak hívott ötvös iskolába és szerencsére fel is vettek. Így kezdődött..
Az ékszerben nem ismer középutat Kalcsevics Csaba ötvösmester Fotó: Agro Jager
A munkahelyemen egyre több feladatot kaptam és lettek saját, önálló munkáim is. István, a mesterem, egyre több és egyre nehezebb feladatokat bízott rám. Hamarosan a klasszikus értelemben vett ékszerkészítést, javítást és a restaurálást is rám merte bízni. Voltunk páran, akik egy külön műhelyben dolgoztunk, csak az ő keze alá gyártottuk, újítottuk fel az ékszereket.
Egyedi megrendelések, egyedi ékszerek kerülnek ki Kalcsevics Csaba műhelyéből, amelyek végig elkísérnek bennünket. Fotó: Agro Jager
Betoppant az első vadászékszer megrendelés
Pontosan emlékszem, hogy átmentem Pista bátyámhoz, hogy most mi tévők legyünk, mert egy Angliából érkezett mókusfogat kellett egy gyűrűbe elhelyezni. Ez még nem is lett volna akkora kihívás, de a megrendelő ajándékba szerette volna és nem tudta a méretet, de nem is tudott mintadarabot hozni. Így mind a ketten fogadni mertünk volna arra, hogy igazítani kell s a hevítést, amelynek el kell érni a formáláshoz a 600-700 oC-ot, azt a fog nem viseli el. Egy ötvösfogással ideiglenes rögzítettük, majd mikor az igazításra került a sor, akkor egy különleges megoldással véglegesen fixáltuk. Pista bátyám emiatt meg is dicsért és nagyon jól esett. Különösen úgy, hogy pár éve újra feltűnt a mókusfogas gyűrű és aki akkor kapta, nagyon vigyázz rá, éppen csak egy kis utómunkám volt vele. Mindannyiunknak jól esik, ha saját munkánkat viszontlátjuk, különösen úgy, ha az egy egyedi, megrendelésre készült darab – meséli a mester.
Kalcsevics Csaba műhelyében nem lehet olyat kérni, amit ne készítene el. Az Agro Jager News egyedi, kézzel készített kitűzői is elkészültek a karácsonyfa alá. Fotó: Kalcsevics Csaba
Fülöp István, Pista bátyám, aztán úgy döntött, hogy Zalacsányban folytatja önálló műhelyében az ötvös szakmát, én pedig tovább maradtam a szegedi műhelyben. Az egyedi megrendelések mellett, mondhatjuk úgy, tömegárut és volument készítettünk. Szerettem volna több különleges, igazi ötvös termékeket készíteni és egyre többet nézegettem körül a nagyvilágban.
Így történt, hogy a Müncheni Ékszer Világkiállításon megpillantottam a 3D technikát. Az ötvösöknél nagyon hosszú ideig úgy készültek a termékek, hogy a megrendelő elmesélte, lerajzolta vagy mi rajzoltuk le a megálmodott ékszert és utána igyekeztünk megvalósítani. A mai kor azonban elhozta a szakmának a 3D tervezést, amikor is otthon, gép előtt megtervezzük az ékszereket, bemutatjuk és a vevő számára azt követően készítjük el.Vallom, hogy egy jó ötvös foglal. Tehát amit az aranyon kívül az ékszerben látunk, azt minden más anyag nélkül, az arany vagy éppen az ezüst tartja. Ilyen esetben azonban a későbbi utómunkák nagyon sok munkával oldhatóak csak meg. Ezzel a technikával, a 3D tervezéssel azonban a vevő mindent lát, megnézhet és még a munka előtt, igény szerint módosíthatja.
Átadás előtt az Agro Jager News egyedi, kézzel készített ékszer kitűzői Fotó: Kalcsevics Csaba
Elhatároztam, hogy három gyermekem mellett ki fogom tanulni ezt a technikát és házasemberként, családapaként belevágtam a tanulásba – újra. Mára különleges területem a vadászékszerek, az egyedi trófeák mintájára elkészített ékszerek, ajándéktárgyak és bármi más, amellyel a vadászok, erdészek keresnek meg. Szoktam mondani, hogy nincs lehetetlen.
„A vadászékszerek kultusza sok évezredes. Mindenki az egyedi motívumokat, egyedi formákat szeretné.”
Fülbevalók, gyűrűk, medálok, ékszerek és megannyi kérés érkezik a vadászok részéről, amit teljesítenünk kell. Az ikertestvérem és én is vadászok vagyunk, így át tudjuk érezni, mit keresnek a vadászok és mit jelent számunkra egy-egy trófea, mit jelent számukra egy emlék, egy grandli. Számukra egy tárgy mögött értékes, személyes történet áll. Ezt szimbolizálja egy-egy vadászékszer.
A Müncheni Ékszer Világkiállítás meghatározó élménye után belevágott az ékszer készítés legújabb dimenziójába Kalcsevics Csaba, amely új távlatokat nyitott meg az ötvösök és a megrendelők között Fotó: Agro Jager
Legutóbb egy őzbak agancsát másoltuk le, készítettük el háromdimenziós rajzban, majd mikor a megrendelőnk meglátta, már meg is kaptuk a gyártási engedélyt. Legkülönlegesebb darabunk azonban, amit azt hiszem, nem igen fogok elfelejteni, azonban mégsem egy trófeás vad volt, hanem egy szarvasünőt ábrázoló tejkiöntő, amelyet aranyból készítettünk el.
A legendás Kalcsevics-ikrek, akik, ha tehetik együtt járnak vadászni is. Fotó: Kalcsevics család
Az ékszerkészítés, a vadászékszer-készítés, azt hiszem, a magyarok életét mindig végig kísérte, hiszen az aranyszarvas lelet is bizonyítja, hogy az ötvösöknek akkor is teljesíteni kellett ezeket a kéréseket. Ma, a XXI. század technikáival, a lehetőségek széles tárháza nyílott meg előttünk. Ma olyan egyedi, személyre szóló, hosszú élettartamú tartó ékszereket tudunk készíteni, amelyekre, ha vigyázunk, értékes emlékei maradhatnak gyermekeinknek, unokáinknak.
Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter
Fotó: Kalcsevics Csaba és Dr. Szilágyi Bay Péter
Kalcsevics Csaba elérhetősége:
Telefon: +36 20 443 55 80
Facebook -> ITT!
***
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
POLICE: A vadak és a gyanúsított is belefutott a rendőrökbe
Sertésállományban igazolta az Aujeszky-betegség vírusát a Nébih
A jégen tartózkodás szabályai és veszélyei
Megnyílt a lehetőség a növényvédelmi kezelésekkel kapcsolatos nemleges nyilatkozatok megtételére az AÖP, ST AKG TK 2024 és ST ÖKO TK 2024 jogcímekben
Ismét megjelent Csongrád-Csanád vármegyében a madárinfluenza
Találkozzunk 2026-ban is a FeHoVá-n!
Megemlékezés Fekete István házasságkötésére Bakócán
POLICE: Lekapcsolták őket
Remegő kezek…
Őzet mentettek a veszprémi zsaruk
Lövöldözés és drámai hajsza Nyírlugoson: páncélozott járművel vonult ki a TEK az orvvadászhoz
Visszanéző (1992): A vadászgyilkosság
Azonnal felfüggesztette egy vadfeldolgozó üzem működését a Nébih súlyos élelmiszerbiztonsági problémák miatt
A zalai kanom
Kihallgatták a nyírlugosi orvvadászt
POLICE: Lekapcsolták őket
Több ponton módosult a Vadgazdálkodási törvény
2026-ban is változatlan marad a vadászjegy díja
POLICE: Meglőtte a labrador kölyökkutyát
