Horgászat
Különleges fogás Hatvanban
Juhos György a szenvedélyes horgászok egyike Hatvanban. Amikor csak ideje és munkája engedi pontyokra horgászik a hatvani A Beton tavon. A mesterséges tóra sokan járnak horgászni, amit körülbelül 30-40 éve létesítettek és 10 éve újból megkotorták. Ennek köszönhetően egy félsziget alakult ki, amivel szemben Gyuri a saját stégén horgászik.
A rutinos horgászt, , úgy 25 éve, a fiai csábították ki a partra. A gyerekek felnőttek, mindenki éli az életét, de nekem a horgászat lett a mindenem – mesélte lapunknak a horgász, aki az elmúlt 10 évben egyedül pecázik.
Sok-sok éve figyeli a halak, madarakat szokásait, viselkedését. Mivel a pontyokat etetéssel egyszerűbb horogra csalni, ezért az etetőhajójával 20 mm bojlikat juttat a vízbe. Azonban az ingyen eleség, nemcsak a halakat vonzza. A récék valahogy megérzik az ízesített csalianyag szagát, és mindig ott tűnnek fel, ahová kijuttatta az etetőanyagot.
A tavon jelentős a különböző récefélék állománya, így az elmúlt években többször furcsa kapásai is voltak. A legutóbbi alkalommal egy barátréce csapat okozott meglepetéseket. A pontyok kapása jellegzetes: az egyik a húzós kapás, amikor elindul a horoggal, a másik, amikor elkezdi ejteni a kapásjelzőt.
A réce azonban teljesen más, először szintén elkezdi ejteni a kapásjelzőt, majd ráharap a horogra és menekül, megpróbálja kirázni lemezes csőréből a horgot. Ez a próbálkozás nem mindig sikerül. Kiszámíthatatlan, mi történik. A kapás után bevágott és ekkor még nem is tudta, milyen különleges zsákmányt akasztott az öt méter mély vízben.
A Balatonon nem ritka, hogy a vízimadarak és halak ugyanazon a helyen, egyidőben táplálkoznak. Itt Hatvanban ilyet még nem tapasztalt. A bevágás után a récék szétrebbentek. Érezte, hogy valami akadt. Nem látott semmit, majd egy fiatal kerceréce hím bukkant fel a víz felszínén. Rémült volt, többször lebukott a víz alá. Viszonylag hamar kihúzta a partra és amikor már közel volt, akkor a nagyhalra való szákjával a partra emelte. A horogszabadításban nagy rutinra tett szert a madaraknál. Az elmúlt években fogott már vöcsköt, vízityúkot, tőkésrécét is.
A horog a kerceréce lemezes csőrének a szélébe akadt. Óvatosan kiszabadította, majd készített néhány fényképet a meglepett madárral, amely az ijedtségen kívül semmilyen más sérülés nem szenvedett. Ezután természetesen azonnal az útjára engedte. A réce a szeme előtt felszállt és kereste a társait. Valószínű nem számolt be a csapatnak, hogy mi történt vele, mert a következő napokon a kercerécék ugyanúgy feltűntek. – zárta beszámolóját Juhos György.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Fodor János Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sárospataki járásában, Bodrogolasz határában menyhalra horgászott. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Közel másfél éve választottam hobbiként a horgászatot, melynek eredménye minden évszakban élményekkel volt tele. Legutóbbi horgászataim során, ismét a Bodrog folyó menti egyik faluban, Bodrogolasziban található kis tanyát választottam, amely alacsony vízállású és nagy részben kövezéses. Késő délutáni/esti órákban érkeztem a horgászhelyemre, ködös, hűvös időben.
A menyhalfogás volt a célom, öröm volt látni a kapások sorozatát. Általában a jól bevált feeder botjaimat választom társamnak, ez most is így történt: 26-os monofil főzsinórral, 22-es trabucco előkével, süllőző horoggal. Csalinak halszeleteket használtam , amelyekkel közel 8 óra horgászat alatt, 10-15 menyhal akadt a horgomra. Átlagosan olyan 30-35 cm méretűeket sikerült kifognom, de aznap a legnagyobb köztük 43 cm volt. Mindegyik nagyon szép kapást csinált, gyönyörűen mentek a vízben, a sorozatos kapások nagy élménnyel szolgáltak.
Azt tapasztaltam, hogy abban az időpontban a halszeletek másfajta halakat is bevonzottak, ugyanis halkockát alkalmazva, egy jó pár darab süllőt is sikerült fogni. Kíváncsian várom a következő alkalmat kint a parton, hiszen sose tudni mekkora hal akad a horgomra!
Írta és fényképezte: Fodor János
Polinszky Attila élménybeszámolója:
A horgásztársammal sikerült újra egy hétre eljutnunk a Pó-folyóhoz, (Olaszország) harcsára horgászni. Amikor megérkeztünk, a folyó vízszintje másfél-két méterrel alacsonyabb volt, mint a szokásos. Csak a hét közepén kezdett el emelkedni. Majdnem egész héten esett és elég hűvös idő volt.A napok során több harcsát is fogtunk, kb. másfél métereseket, de kapitális példány nem akadt horogra. Gondoltuk, keresünk egy új helyet, ahol még nem voltunk.
Ezért úgy döntöttünk, hogy a camping (aminek a területe több kilométer hosszú, ahol csalihalat lehet beszerezni, csónakot vízre bocsájtani, tisztálkodási lehetőség van) területének legtávolabbi végére hajózunk el. Október 18.- àn, délután, lehorgonyoztuk a két csónakot. Bevittük a csalikat, lerögzítettük a helyükre és fákhoz kötöttük. Sajnos rövid időn belül, úgy 18.00 óra felé, annyit emelkedett a víz szintje, hogy újra kellett a botokat a csalikkal együtt beállítanunk a víz szintjéhez mérve.
Egy nyugodt naplemente után, hajnal 3 óra felé, telihold fényében, arra ébredtünk, hogy a bot hozzácsapódik a bottartóhoz. A kapásjelző csörög, az elektromos jelző visít és az orsóról nagy sebességgel fut le a zsinór. Miután bevágtunk, elengedtük a csónakot a főcsónaktól és beindítottuk a motort. Fogtam a botot, próbáltam a hal ellen dolgozni, a társam pedig elindította lassan, a hal irányába, a csónakot. Mikor a közelébe értünk, éreztem, hogy ez nem lesz egy átlagos hal. A fárasztás során többször megpróbált minket a fák közé húzni, ezért erősen kellett ellene tartani, vigyázva arra, nehogy leszakadjon..Kicsit később kifordult a nyílt víz felé és sodrással szemben húzta kettőnkkel a csónakot.
Megpróbált minden irányba kitörni. Csak úgy forrt körülötte a víz. Jó 45 perces fárasztás után sikerült nagy nehezen beemelnünk a csónakba. Ott láttuk csak meg igazán a hal óriási méreteit. Jó 5-7 percbe került, mire visszajutottunk a főcsónakunkhoz, hogy le tudjuk rendesen mérni. A mérete 2m 57cm volt, alig fért bele a csónakba.
Többféle csalit használunk pl. pisztrángot,kárászt. Ez a kapitális példány kárászra kapott. Mivel nem szeretjük kínozni a halakat, (kötéllel partra húzni, kikötni,várni a világost a jobb fényképért) ezért csináltunk pár fényképet, videót és utána óvatosan visszatettük a vízbe. Megvártuk, amíg elkezd rendesen mozogni, újra erőre kap és magától szeretne elúszni.Miután elköszöntünk ettől a csodálatos élőlénytől, megünnepeltük ezt az élményekben gazdag, izgalmas találkozást a Pó-folyó urával.
Írta és fényxképezte: Polinszky Attila
Van egy jó története, egy szép fogása?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Horgászat
Domolykó a Rábcából
Meleg Ábel szeptember végén Rábca Hanságligeti szakaszán kapitális domolykót akasztott. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Igazából úgy kezdődött az egész, hogy az egyik barátommal megbeszéltük, hogy pergetünk egyet. Csónakból pergettünk csukára a Rábca hanságligeti szakaszán.Több kilométert csorogtunk különösebb eredmény nélkül. Úgy gondoltuk, hogy nincs értelme tovább maradni. Koromsötétben elindultunk visszafelé, de volt egy érzésem, hogy még dobnom kell párat. És nagyon jól éreztem.
A semmiből érkezett egy hatalmas ütés és azonnal megindult a hal.Először nem tudtuk eldönteni hogy mi lehet a horgon, mert nagyon jól küzdött.De a végén mindketten meglepődtünk a gyönyörű domolykó láttán.
A hal 46 cm és 2+ kiló volt.
Egy Fox Rage 20 -80 grammos botot használtam, egy 3000-es daiwa orsóval, 22-es Berkley fonott főzsinórral és 70-es monofil előkével.
A csali meg egy 70mm-es Salmo Slider volt
A MOHOSZ szerint a rekordot Vágenhoffer Tamás tartja, aki 2019. október 11-én fogott ki egy 1,90 kg súlyú, 51 centiméter hosszú halat a Marcal folyón Koronco térségében műléggyel.
Írta és fényképezte: Meleg Ábel