Horgászat
A győri kapitális harcsa
Kapitális harcsát fogtak Győrben
Szlovák Ferenc barátjával Tóth Norberttel, a győri Nádorvárosi Sporthorgász Egyesület területén horgászott. Körülbelül öt éve tagok az egyesületben, ahol a közösség rendkívül összetartó. Aki belép az egyesületbe, a vízterület mellett egy tanyát is igényelhet, amit fent kell tartani. A vízterület mellett található stéget rendben tartani, ápolni kell. Sokan szeretnek itt horgászni, mert mindenki egy kicsit sajátjának is érzi ezt a vízterületet. Ápolják és gondozzák a helyi horgászok a környezetet, illetve mindenki óvja a gazdag halállományt. Minden itt lévő horgásznak van egy kis füzete, amiben bélyegnek és pecsétnek is szerepelnie kell. Ha valaki vendéget hoz, azért felelősséget is kell vállalnia. Az egyesületben nincs vita a tagok között, mindenki jól érzi magát.
A terület rendkívül sokszínű és a halállománya különleges, mivel egy vadvíz, régen a Holt-Marcal folyt itt. A mostani vízterület legszélesebb pontja körülbelül 50 méter és több kilométer hosszú. Míg a Szlovák Ferenc a nagytestű pontyokra “vadászott”, addig Norbi a szürkeharcsás szerelékét állította össze három stéggel arrébb.
Délután volt, mire mindenki összeszerelte a botjait és a csali is bekerült a vízbe. Norbi stupekkal horgászott és vörösszárnyú keszeget kínált fel a horgokon. A helyi szabályok megengedték azt, hogy célzottan harcsára is horgászhasson a Nádorvárosi SHE területén.
Mivel inkább pontyra és amurra szeret horgászni, adott magának egy esélyt. Minden évben körülbelül egyszer, maximum kétszer próbálja meg a szürkeharcsa horgászatát, amely az egyik legnehezebb hazánkban. Kifejezetten nagy példányt megakasztani és kifogni csak a kifejezetten elszánt, kudarcot nem ismerő profik szoktak, akik sok-sok éjszakán keresztül kint ülnek a vízparton. Harcsát “legkönnyebb” a kora tavaszi és késő őszi napokban, hetekben megfogni, mert ilyenkor kevésbé óvatosak. Szerencsés esetekben bármit felvesznek. A szerencse és a tudás kéz a kézben jár.
Most is valami hasonló történhetett. Jókor volt jó helyen. Este hat óra körül dobta be a felszerelését. Alig telt el fél óra, a stupek hirtelen eltűnt a vízben, ami körülbelül 4-5 méterre lehetett tőle. Amikor kézbe vette a botot, bevágott. Egyből tudta, hogy egy nagy hallal hozta össze a szerencséje. Életében csak egyszer fogott egy nagyobb harcsát, az is körülbelül 10 kilogramm lehetett. Barátjának, Szlovák Ferencnek azonnal szólt, aki pár másodperc múlva mellette termett. A rutinos horgászok tudták, érezték, hogy egy nagy halat sikerült megakasztaniuk. A fárasztás idegörlő percei következtek. Mindketten tudták, hogy bármi megtörténhet, ezért visszafogottan próbáltak kezelni a helyzetet. Megakasztani egy ekkora harcsát is óriási élmény, de a halak sokszor egy felnőtt ember súlyának megfelelőek. Mindent megtesznek azért, hogy elrontsák a horgászok kedvét. Az életükért menekülnek. Az akadók felé húznak, és ha elérik azt, elszakítják a damilt.
Mivel sok kapitális pontyot és amurt emeltek már partra ketten, a rutin gyorsan előtérbe került. Norbi nem engedte, hogy a hal a meder közepéből elinduljon a fák, gyökerek irányába. A harcsát körülbelül 15-20 perc után pillantották meg, ami még többször kitört. Amikor már úgy érezték, hogy a hal feladta, körülbelül fél perc erejéig a legnagyobb óvatossággal kiemelték a partra, ami a hal méretei miatt igencsak nehéznek bizonyult.
Időzítővel csináltak egy fényképet, gyorsan megmérték a hosszát, ami 230 centiméter volt. A hal súlyát azonban csak becsülni tudták, ami körülbelül 70-80 kilogramm lehetett. A harcsa még mielőtt kettőt tudott volna pislogni, a vízben volt a két horgásszal, akik csak akkor engedték el, amikor már látták, hogy magához tért. A hal ezután lassan elúszott. A fogást követően még napokig visszajártak, ellenőrizték a vizet. Aggódtak a harcsa matuzsálemért, amit eddig nem ismertek sem ők, sem mások. Szerencsére nem látták többet, a hal sérülés nélkül megúszta a horgászokkal való találkozást.
“Óriási élmény volt egy ekkora harcsát együtt kifogni”- zárta beszámolóját Szlovák Ferenc.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Fodor János Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sárospataki járásában, Bodrogolasz határában menyhalra horgászott. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Közel másfél éve választottam hobbiként a horgászatot, melynek eredménye minden évszakban élményekkel volt tele. Legutóbbi horgászataim során, ismét a Bodrog folyó menti egyik faluban, Bodrogolasziban található kis tanyát választottam, amely alacsony vízállású és nagy részben kövezéses. Késő délutáni/esti órákban érkeztem a horgászhelyemre, ködös, hűvös időben.
A menyhalfogás volt a célom, öröm volt látni a kapások sorozatát. Általában a jól bevált feeder botjaimat választom társamnak, ez most is így történt: 26-os monofil főzsinórral, 22-es trabucco előkével, süllőző horoggal. Csalinak halszeleteket használtam , amelyekkel közel 8 óra horgászat alatt, 10-15 menyhal akadt a horgomra. Átlagosan olyan 30-35 cm méretűeket sikerült kifognom, de aznap a legnagyobb köztük 43 cm volt. Mindegyik nagyon szép kapást csinált, gyönyörűen mentek a vízben, a sorozatos kapások nagy élménnyel szolgáltak.
Azt tapasztaltam, hogy abban az időpontban a halszeletek másfajta halakat is bevonzottak, ugyanis halkockát alkalmazva, egy jó pár darab süllőt is sikerült fogni. Kíváncsian várom a következő alkalmat kint a parton, hiszen sose tudni mekkora hal akad a horgomra!
Írta és fényképezte: Fodor János
Polinszky Attila élménybeszámolója:
A horgásztársammal sikerült újra egy hétre eljutnunk a Pó-folyóhoz, (Olaszország) harcsára horgászni. Amikor megérkeztünk, a folyó vízszintje másfél-két méterrel alacsonyabb volt, mint a szokásos. Csak a hét közepén kezdett el emelkedni. Majdnem egész héten esett és elég hűvös idő volt.A napok során több harcsát is fogtunk, kb. másfél métereseket, de kapitális példány nem akadt horogra. Gondoltuk, keresünk egy új helyet, ahol még nem voltunk.
Ezért úgy döntöttünk, hogy a camping (aminek a területe több kilométer hosszú, ahol csalihalat lehet beszerezni, csónakot vízre bocsájtani, tisztálkodási lehetőség van) területének legtávolabbi végére hajózunk el. Október 18.- àn, délután, lehorgonyoztuk a két csónakot. Bevittük a csalikat, lerögzítettük a helyükre és fákhoz kötöttük. Sajnos rövid időn belül, úgy 18.00 óra felé, annyit emelkedett a víz szintje, hogy újra kellett a botokat a csalikkal együtt beállítanunk a víz szintjéhez mérve.
Egy nyugodt naplemente után, hajnal 3 óra felé, telihold fényében, arra ébredtünk, hogy a bot hozzácsapódik a bottartóhoz. A kapásjelző csörög, az elektromos jelző visít és az orsóról nagy sebességgel fut le a zsinór. Miután bevágtunk, elengedtük a csónakot a főcsónaktól és beindítottuk a motort. Fogtam a botot, próbáltam a hal ellen dolgozni, a társam pedig elindította lassan, a hal irányába, a csónakot. Mikor a közelébe értünk, éreztem, hogy ez nem lesz egy átlagos hal. A fárasztás során többször megpróbált minket a fák közé húzni, ezért erősen kellett ellene tartani, vigyázva arra, nehogy leszakadjon..Kicsit később kifordult a nyílt víz felé és sodrással szemben húzta kettőnkkel a csónakot.
Megpróbált minden irányba kitörni. Csak úgy forrt körülötte a víz. Jó 45 perces fárasztás után sikerült nagy nehezen beemelnünk a csónakba. Ott láttuk csak meg igazán a hal óriási méreteit. Jó 5-7 percbe került, mire visszajutottunk a főcsónakunkhoz, hogy le tudjuk rendesen mérni. A mérete 2m 57cm volt, alig fért bele a csónakba.
Többféle csalit használunk pl. pisztrángot,kárászt. Ez a kapitális példány kárászra kapott. Mivel nem szeretjük kínozni a halakat, (kötéllel partra húzni, kikötni,várni a világost a jobb fényképért) ezért csináltunk pár fényképet, videót és utána óvatosan visszatettük a vízbe. Megvártuk, amíg elkezd rendesen mozogni, újra erőre kap és magától szeretne elúszni.Miután elköszöntünk ettől a csodálatos élőlénytől, megünnepeltük ezt az élményekben gazdag, izgalmas találkozást a Pó-folyó urával.
Írta és fényxképezte: Polinszky Attila
Van egy jó története, egy szép fogása?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Horgászat
Domolykó a Rábcából
Meleg Ábel szeptember végén Rábca Hanságligeti szakaszán kapitális domolykót akasztott. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Igazából úgy kezdődött az egész, hogy az egyik barátommal megbeszéltük, hogy pergetünk egyet. Csónakból pergettünk csukára a Rábca hanságligeti szakaszán.Több kilométert csorogtunk különösebb eredmény nélkül. Úgy gondoltuk, hogy nincs értelme tovább maradni. Koromsötétben elindultunk visszafelé, de volt egy érzésem, hogy még dobnom kell párat. És nagyon jól éreztem.
A semmiből érkezett egy hatalmas ütés és azonnal megindult a hal.Először nem tudtuk eldönteni hogy mi lehet a horgon, mert nagyon jól küzdött.De a végén mindketten meglepődtünk a gyönyörű domolykó láttán.
A hal 46 cm és 2+ kiló volt.
Egy Fox Rage 20 -80 grammos botot használtam, egy 3000-es daiwa orsóval, 22-es Berkley fonott főzsinórral és 70-es monofil előkével.
A csali meg egy 70mm-es Salmo Slider volt
A MOHOSZ szerint a rekordot Vágenhoffer Tamás tartja, aki 2019. október 11-én fogott ki egy 1,90 kg súlyú, 51 centiméter hosszú halat a Marcal folyón Koronco térségében műléggyel.
Írta és fényképezte: Meleg Ábel