Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Horgászat

A kunszentmiklósi kapitális compók

Print Friendly, PDF & Email

Közel egy kilogrammos compót fogtak Kunszentmiklósnál

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Lent járunk az Alföld szívében Bács-Kiskun vármegyében Kunszentmiklóson, amely igen gazdag történelemmel rendelkezik. Nem messze, a kunbábonyi homokbányában, még avar kori sírt is találtak. Az alföldi tájon időnként kelta és szarmata tárgyi leletek is feltűnnek. A tatárok betörése óriási pusztítást okozott az ország ezen szegletében is. Az elnéptelenedett régiót több hullámban betelepülő kunok vették birtokba, amelyet ma a környező települések elnevezései őriznek.

Fotó: Polgár László – Agro Jager News

Kunszentmiklós a Duna-Tisza közén fekszik, Budapesttől 80 kilométterre délre, Kecskeméttől megközelítőleg 48 kilométerre nyugatra – kezdte beszámolóját Polgár László, a Kunszentmiklós és Vidéke horgászegyesület elnöke.

A vízterület napról-napra népszerűbb, mivel a régióból és az ország másik szegletéből is kedvelt vadvizek egyike. Az egyesületi horgászvíz három részből tevődik össze. Egyik a Dunavölgyi-Főcsatorna, amit a helyiek csak DVCS-nek hívnak, valamint a XXX, és a XXXI – néven elhíresült csatornák, amelyek összvízterülete megközelítőleg 33 hektár. A partszakaszok hossza meghaladja a 60 kilométert. Az ide kiváltott engedély 116 fkm és az egész Dunavölgyi-Főcsatorna szakaszra érvényes.

Fotó: Polgár László – Agro Jager News

A terület halállománya rendkívül gazdag, amire a halőrök vigyáznak. A csatornák  számos egyéb vízterülettel kapcsolatban állnak, ezért bármilyen halat meg lehet akasztani ezekben a folyamatosan áramló csatornákban. Mivel a vízterület a Kiskunsági Nemzeti Park területén fekszik, olykor különleges, semmivel nem hasonlítható szabályok is vonatkoznak az ide látogató pecásoknra. Mivel sok védett és fokozottan védett emlős, kétéltű és hüllő is megtalálható az éltető vizet adó csatornák körül, egyes partszakaszok, és partoldalak a nemzeti park védettségét élvezik. A halőrök mellett természetvédelmi őrök is felbukkannak, akik óvják és védik a terület kincseit az utókor számára.

A területre minden pecás egy picit a sajátjaként tekint. A compó állománya többek között azért ilyen jelentős, mert fogást követően szinte mindenki visszaengedi őket és mindenhol át tudják vészelni a téli hidegebb hónapokat is. Az ívás a természetes körülmények miatt minden évben eredményesen zajlik.

A területen a szemetelést annyira szigorúan veszik, hogy az első felszólítást követően a második alkalommal, – ha valakit szabályszegésen élnek, – visszavonják az illető engedélyét.

Fotó: Polgár László – Agro Jager News

Polgár László minap pár óra erejéig lement horgászni az egyik kedvenc helyére, ahol egy bolognai bottal úsztatott. Mivel ezek a csatornák folyamatosan folynak, érdemesebb inkább úsztatni egy kisebb úszóval. A felszerelést, viszonylag egyszerű végszerelékből érdemes összeállítani. Három grammos úszó, 18-as vastagságú damil és egy kisebb, körülbelül 10 -es horog. Mivel kiszámíthatatlan előre, mi éhezik meg  csalinkra, foghatunk igazi fekete vadpontyokat, jászkeszeget, kisebb szürkeharcsát,  aranykárászt, amurt és egyes esetekben kis szerencsével compót is.

A csatorna közepén úsztatta a csemegekukorica, csonti “szendvicsét”, amikor hirtelen az úszó lebukott. A következő pillanatban a bolognai bot meghajlott, valamilyen erősebb hal elindult az ellenkező irányba. Ekkor még nem lehetett tudni, hogy milyen halat sikerült megakasztania. A compó viselkedése egyedi, a bevágást követően rendkívül hevesen védekezik. Testömegét megcáfolva olyan érzése van az embernek, mintha egy nagyobb halat sikerült megakasztania. Mivel szinte minden alkalommal szokott compót fogni, tudni vélte azt, hogy talán most is egy nagyobb példány akadt a horogra. Nem tévedett. Pár perc fárasztás után a gyakorlott kéz egy fotó erejéig egy termetes egyedet emelt ki a vízből, ami körülbelül egy kilogramm lehetett. A halat szájfertőtlenítést követően azonnal szabadon engedett.

Azok, akik helyben szeretnének pár éjszakát eltölteni, azoknak optimális választás az egyesület horgásztanyája, amely a Dunavölgyi-Főcsatorna mellett található, 10 méterre a parttól – zárta beszámolóját Polgár László, az egyesület elnöke.

 

Horgászni szeretne Kunszentmiklóson? További részletek a Kunszentmiklós és Vidéke Sporthorgász Egyesületről itt érhetők el.

 

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

 

***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu

 

Horgászat

Svájci kalandok 2. rész

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Szabó Ábel és Tóth Anna Édua Svájcban horgásztak. Célzottan pergettek az alpesi országban, ahol rendkívül eredményesek voltak. Élményeikről beszámoltak lapunknak:

Fotó: Szabó Ábel – AJN

A következő svájci pecára egy barátnős-piknikes program keretein belül került sor. Anna korábban nem próbálta a pergetést, de szerencsémre érdekelte ez a műfaj, szóval nagy reményeket fűztem az első közös pecához. Egy pillanat alatt kapta ki a kezemből a pergető felszerelésem és egész hamar belejött a pontos dobásokba. Az első rontott felszíni kapás pláne izgalmassá tette a dobálást. Következő kapását már sikerült halra váltania és egy 40 cm feletti domolykóval pózolhatott. (Bár én is ilyen hallal kezdtem volna a pergetést…)😅 Egy zubogó alatti részen, a csalicserét követően, ismét halat fárasztott, de gyanús volt nekem, hogy ez nem domolykó lesz…

Fotó: Szabó Ábel – AJN

Mindkettőnk meglepetésére egy sebes pisztrángot meríthettem. A helyiek elmondása szerint olyan ritka ebben a folyóban a pisztráng, mint a fehér holló, így kiváltképp felértékelődött ez a fogás. A pisztráng után a következő párbeszéd játszódott le:

-Milyen hal van még ebben a folyóban? – kérdezte Anna.

-Márna – mondtam én

Akkor fogjunk márnát! – kaptam a választ.

Pergetve azért ez nem a legegyszerűbb mutatvány, ezért ekkor már én próbáltam a kicsi gumicsalit megfelelően görgetni márna reményében. Ellesve a technikát, Anna is rápróbált olykor-olykor, de nem akarták a márnák az igazságot. Már elkezdett szürkülni, egyre hidegebb lett, jöttek a szúnyogok, fel is vetettem a hazamenetel lehetőségét, de a kisasszony minden áron maradni akart.

Fotó: Szabó Ábel – AJN

Legjobb tudásom szerint kerestem az épp vízfelszínen forgó márnákat és nagy nehezen sikerült is egyet kapásra bírni. A kapást követően egyből Anna kezébe adtam a botot, mert tudtam, hogy 7 grammos bottal egy szebb márna kivétele igen nagy élmény. Ügyes fárasztás végén sikerült megmerítenem ezt az arany színezetű halat. Volt ám ujjongás rendesen🤩 A fogások öröméből ítélve azt gondolom, hogy nem ez volt az utolsó közös pecánk…👀

Írta és fényképezte: Szabó Ábel

Tovább olvasom

Horgászat

Egymással versengve gyérítették a busákat Neszmélynél

Print Friendly, PDF & Email

Busafogó versenyt szerveztek a Komárom-Esztergom vármegyei Horgászegyesületek Szövetség területén

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A túlszaporodott, nem őshonos busaállomány gyérítésére első alkalommal szerevezett versenyt a Komárom-Esztergom vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége (KEMHESZ). A 650 kilós fogás kétharmadát értékesítették, a bevételt őshonos halak telepítésére fordítják – mondta el a szövetség szakmai igazgatója. Schmidt-Kovács Bence tájékoztatása szerint a gyérítés sportszerűen, nem hálóval, hanem horoggal történt.

Fotó: Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége

A beavatkozáshoz és a kifogott halak értékesítéséhez megszerezték a szükséges hatóságok engedélyét. A 26 órás, páros versenyen való indulást 17 csapat vállalta, összesen 650 kilogrammot fogtak ki a Duna neszmélyi mellékágából. A verseny győztesei: I. Pierer Márk Máté-Pierer Erik László (107 kg), II. Takács József-Kovács Zsuzsanna (70 kg), III. Tóth Péter – Tóthné Molnár Mária). A halak tömeges elszaporodását mutatja, hogy régen egy 8-9 kilós példányt fogtak, most pedig a kifogott 130 példány átlagsúlya öt kilogramm körül alakult.

Fotó: Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége

A szakmai igazgató hozzátette, a busa a 24-25 fokos vízben szaporodik, és a felmelegedés miatt egyre kedvezőbb számára a hazai környezet. Mivel planktonevő, a túlszaporodott egyedek „kieszik” a vízből az őshonos halak táplálékát és csökkentik azok polulációját. A vízkezelőknek foglalkozni kell a problémával, mert busa egyre súlyosabb károkat okoz a hazai élővizekben.

Forrás: Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége

Tovább olvasom

Horgászat

700 milliárd forintból erősödhet a hazai halmarketing

Print Friendly, PDF & Email

A KAVOSZ cikket közölt a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Pluszról:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Elindult a „Halmarketing” (MAHOP Plusz-2.6.1-2024) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése – jelentette be a kormány a hivatalos pályázati portálon.

Fotó: KAVOSZ

A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz programjába tartozó felhívás keretösszege 700 354 227 forint; a forrást az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.

A kiemelt eljárásrendben támogatási kérelmet az Agrármarketing Centrum Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság nyújthat be, az itt elérhető felhívástervezet szerint 2024. szeptember 8-tól. (A projekt fizikai befejezésének határideje: 2029. december 31.)

A támogatható tevékenységek:

  • Nemzeti kommunikációs és promóciós kampányok lebonyolítása, amelyek célja, hogy a nyilvánosság körében ismertebbé tegyék a fenntartható akvakultúra-termékeket.
  • A halfogyasztás ösztönzésének korszerűsítése, a bővülő piaci adatbázis (pl. EUMOFA) hasznosítása, új módszerek alkalmazása.
  • Új típusú halmarketing program kidolgozása.
  • Az akvakultúra társadalmi elismerésének („social licence”), illetve az ágazat társadalmi elfogadottságának támogatása.
  • A termelés és a piacok átláthatóságához való hozzájárulás, valamint piackutatások lebonyolításának és új piacok felkutatásának támogatása.

Forrás: KAVOSZ

Tovább olvasom