Kiemelt cikk
Villáminterjú Dr. Kovács József országgyűlési képviselővel Körösnagyharsányban
Dr. Kovács József Körösnagyharsányban, május 21-én részt vett a községben található református templom felszentelésének 220.-ik évfordulójára rendezett hálaadó istentiszteleten. Az ünnepségen főtiszteletű Dr. Fekete Károly református püspök mellett, a térség országgyűlési képviselője is köszöntötte a gyülekezetet, aki az istentiszteletet követően az Agro Jager News lapigazgatójának villáminterjút adott.
Templomok újulnak meg, templomok alapköveit helyezték el Észak-Békésben. Mi történik most itt, Békés vármegyében?
Két településen Okányban és Körösújfaluban egy-egy templomot építünk, amelyeknek az alapköveit már elhelyeztünk, miközben Tarhoson egyet már fel is szentelt Dr. Kiss-Rigó László püspök úr. A vidék számára ma is fontos az egyház, ebben elkötelezett a magyar kormány. Az új templomok mellett azonban a régiek megerősítése is a feladatunk, így kerülhetett sor a körösnagyharsányi templom homlokzatának felújítására is, ahogyan előző években a zsadányi és a vésztői templomok is megújultak. Az egyház, a református egyház, számos szociális feladatot is felvállalt az oktatás mellett, például az idősgondozás is egyházi kezelésbe került. Munkahelyeket teremtettek és az itt élők számára biztonságot jelent, hogy az oktatástól egészen az időskori ápolásig, helyben élőktől, akiket ismernek, azoktól kaphatnak segítséget. A vidék megtartása, munkahelyek teremtése a legfontosabb célunk.
Beruházások. Észak-Békésben érdeklődve figyelik a térség fejlesztéseit. Az új, nagy teherbírású utakkal, az új hidakkal, a földterületek, ingatlanok értéke megemelkedhet, ami a hitelek esetén a bankok számára is kedvezőbb besorolást eredményeznek. Mire számíthatnak az itt élők?
Nagyarányú fejlesztések előtt állunk. Sajnálatos módon Románia schengeni csatlakozása meghiúsult. Az ország ezen része érezte ezt meg leginkább, mert a határátlépési lehetőségek determináltak. Kiemelt feladat és elsőséget élvez, az M44-es autóút meghosszabbítása, a kétszer kétsávos pálya kivezetése a határig, hogy rákapcsolódjon a Nagyváradot Araddal összekötő úthálózatra és létrejöjjön, teljes keresztmetszetében működhessen, az a korridor, ami Kecskeméttel direktre kapcsolhatja Békéscsabát és vele együtt a Viharsarkot is. Az M44-es autópályával képesek leszünk az ország és Európa vérkeringésébe bekapcsolni Békés vármegyét. Itt szeretném megjegyezni azt is, hogy az M4-es autópálya szolnoki fel- és lehajtói, magában az autópálya, jelentős segítség és gyorsította a megye elérését. Kérem a Békés vármegyében élőket, hogy használják, jó minőségű és a forgalom vonatkozásában is kedvező utakat, mind a személy-, mind pedig az teherforgalom számára. A választókerületben található 20 polgármesterrel folyamatosan konzultálok és látjuk azokat az igényeket, amelyek parancsolók.
Hogyan látja, hogy a 47-es főútvonalat tehermentesítő Szeged-Békéscsaba-Debrecen folyosó, gyorsforgalmi út megépítését?
Ez a közlekedési útvonal nagyon jelentős beruházás. Szerencsére Berettyóújfaluig már elkészült az M34-es autópálya s onnan Békéscsabáig, majd Szegedig folytatódik. Napirenden tartjuk, de előbb be kell fejezni az M44-es határig tartó szakaszát és el kell érni az építkezésnek Kecskemétet. Látni kell azonban azt is, hogy hazánkban és különösen itt nálunk, Békés vármegyében, a Sebes-Körös adta sóderon és a homokbányákon kívül, nagyon kevés nyersanyag található. Ez jelentősen megdrágítja a magyar építkezést, de erre is lesz megoldásunk. Ennek a pályaszakasznak azonban nemcsak mi, Békés vármegyeiek leszünk a haszonélvezői, hanem a főváros is, hiszen az Európai Unió keleti-észak-déli összekötőjét megépítve, egy olyan tranzitútvonalat alakítunk ki, amely jelentős forgalmat fog az M0-ás szakaszairól, így az M5 és az M3-as autópályákról is levenni. Ez az észak-déli folyosó fontos személy- és áruforgalom lebonyolítására lesz alkalmas. Gyakorlatilag Kassától Újvidékig összeköt majd három nemzetet és további országok tranzitfolyosójává is válik. Ezért dolgozunk most, hogy minél hamarabb Békés vármegye is bekapcsolódhasson az ország és az Európai Unió vérkeringésébe.
Gyula jelentős turisztikai célpontja a hazai és a külföldi vendégeknek, de milyen alternatívákkal várják a hozzánk érkezőket?
Gyula a harmadik helyen áll a pünkösdi hosszú hétvégén foglalt vendégéjszakák tekintetében, amiben persze a vár, az Almássy kastély, a fürdő, a város, a Holt-Körös is szerepet játszik, de kistelepülések előtt is sok lehetőség áll, amit megragadva, egyre több vendégéjszakát lehet értékesíteni. Újkígyóson megújult a Weinckheim kastély, miközben jelenleg is zajlik a geszti Tisza-kastély felújítása, ahol a restaurátorok lassan befejezik a munkájukat. Bizonyos szakaszokat már át is adtak. A fürdőkultúra, a gasztronómia mellett, Békés vármegye vizekben gazdag és a horgászati turizmus, mi tovább, a vadászati turizmus is nagyon jelentős. Az apróvad-vadászatban Békés vármegye mindig élen járt, de a dámszarvas hazája is a megye, hiszen a dobozi erdők, Sarkadremete, a Fekete- és a Fehér-Körös deltája, Bélmegyer és a környező vadásztársaságok összefogása, széles lehetőséget biztosít a dám vadvadászatának is.
Hogyan értékeli az elmúlt időszakot?
Bizonyos adottságokat nem tudunk megváltoztatni, de abban tudunk segíteni, hogy olyan családtámogatást dolgoztunk ki, amellyel jelentős megtakarításokat tarthattunk a családoknál. Az ingatlanok árai alacsonyabbak és a jelenlegi támogatásokkal olyan lehetőséget tudtunk adni a fiatalok kezébe, amellyel saját otthont tudtak teremteni. Békés vármegyében viszonylag sokat kell utazni, ebben a vármegyei bérletek segítették az itt élőket s az, hogy az építésügyi és közlekedési miniszter, Dr. Lázár János viszonylag közel, Hódmezővásárhelyen él, talán jelent számunkra is némi előnyt, hiszen hamarabb tudjuk kéréseinkkel megkeresni. A fejlődéshez azonban egyetértésre van szükség, hiszen a választókerületnek egységesnek kell lenni, hogy érdekeinket, hogy az itt élőket, elképzeléseikben, terveikben támogatni tudjuk. Úgy gondolom, hogy az elmúlt időszak egyik legnagyobb sikere, hogy a választókerületben található 20 polgármester képes egy asztalhoz leülni. Ez ahhoz szükséges, hogy egységesen, egyetértésben, megfogalmazzuk azokat a kérdéseket és megtaláljuk azokat a válaszokat, amit a magyar kormány képes számunkra erőforrásokban és minden másban támogatni.
Miként látja a határ nyitásokat? Miként látja Románia schengeni csatlakozását?
Megkerülhetetlen az egyik is és a másik is. Itt, ahhoz, hogy ezek a kisfalvak, a határmenti települések újabb lökést kaphassanak teljesen nyilvánvaló, hogy a határokat meg kell nyitni. Körösnagyharsány és a romániai Körösszeg között, Nagyvárad felé nem elegendő egy héten egyszer, egy 12 órás határnyitás, azt állandó átkelővé kell szélesíteni. Ezen folyamatosan dolgozunk, várható eredményét az itt élők is megtapasztalhatják.
Másrészt a Schengeni zóna bővítése senki másnak nem olyan fontos, mint a határ mentén élőknek és a Romániában, Erdélyben élőknek. Megkerülhetetlen, hogy az Európai Unió keleti államai is ugyanazt a szabad határátlépést élvezhessék, mint a Nyugat-Európa fejlett térségei. Az áruk és a szolgáltatások szabad áramlása ugyanis nálunk nem biztosított és ezzel sérül a határ mindkét oldalán élők joga. Mihamarabb össze kell kapcsolni a két országot, hogy a kulturális fejlődés mellett gazdasági lehetőségek is kiszélesedjenek.
Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Kiemelt cikk
Megerősítették: szabad az út Románia és Magyarország között
A Tanács határozatot fogadott el, amelynek értelmében 2025. január 1-jével megszűnik a személyellenőrzés a Bulgáriával és Romániával közös, valamint a két ország közötti belső szárazföldi határokon.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
A Tanács határozatot fogadott el, amelynek értelmében 2025. január 1-jével megszűnik a személyellenőrzés a Bulgáriával és Romániával közös, valamint a két ország közötti belső szárazföldi határokon.
Schengeni térség
Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere: A mai határozatunkkal megszüntettük a személyellenőrzést a Bulgáriával és Romániával közös belső szárazföldi határokon, ami mérföldkövet jelent a schengeni térség szempontjából. Köszöntjük Bulgáriát és Romániát a schengeni családban!
Bulgária és Románia az EU-hoz való csatlakozása óta alkalmazza a schengeni jogi keret (a schengeni vívmányok) egyes részeit, köztük a külső határok ellenőrzésével, a rendőrségi együttműködéssel és a Schengeni Információs Rendszer használatával kapcsolatosakat.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
A Tanács 2023. december 30-án határozatot fogadott a schengeni vívmányok fennmaradó részeinek 2024. március 31-től történő alkalmazásáról, valamint a belső légi és tengeri határokon történő személyellenőrzés megszüntetéséről.
A miniszterek megvitatták a schengeni térség helyzetét, és véleményt cseréltek a Schengen Tanács éves ciklusához kapcsolódó prioritások végrehajtásáról. Ennek során elsősorban az általános biztonságnak a digitalizáció révén történő fokozására összpontosítottak.
Határregisztrációs rendszer (EES) és átjárhatóság az uniós bűnüldöző hatóságok által használt informatikai rendszerek között
A Bizottság és az eu-LISA (a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség IT-rendszereit felügyelő uniós ügynökség) ismertette a miniszterekkel az EES működésének megkezdésével kapcsolatban megteendő lépéseket. A Bizottság tájékoztatást nyújtott a 2024. december 4-én kiadott, a határregisztrációs rendszer fokozatos elindításáról szóló javaslatáról.
A tagállamok támogatták az elnökség javaslatát, amely szerint új ütemtervre van szükség annak érdekében, hogy minimálisra lehessen csökkenteni a várható következményeket.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Az EES a rövid távú tartózkodás céljából az EU-ba utazó harmadik országbeli állampolgárok regisztrálására szolgáló automatizált informatikai rendszer. Az új rendszerben a határőrök az első határátlépésnél leveszik a belépők ujjnyomatát, vagy fényképet készítenek róluk, és ezeket az adatokat egy digitális fájlban tárolják.
Az EES az egyike azon számos informatikai rendszernek, amelyet az EU a következő néhány évben be fog vezetni a bűnözés elleni küzdelem, illetve a határbiztonság megerősítése céljából. Idetartozik az ETIAS utasinformációs és engedélyezési rendszer is, amely a schengeni térségbe vízummentesen beutazó harmadik országbeli állampolgárok által jelentett biztonsági, migrációs és egészségügyi kockázatokat fogja ellenőrizni.
Magyar Elnökség
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
Meghatározó döntés: Románia és Bulgária egy lépéssel közelebb a schengeni csatlakozáshoz
Magyarország uniós elnöksége továbbra is mozgatórugója az európai integrációnak. A múlt heti sikeres budapesti találkozót követően, ahol Magyarország, Bulgária, Románia és Ausztria miniszterei határvédelmi csomagról állapodtak meg, november 27-én a két utóbbi ország újabb fontos lépés tett az európai integráció és a schengeni térség irányába. Az Állandó Képviselők Bizottsága ugyanis véglegesítette a Tanács határozatának előkészítését, amelynek értelmében 2025. január 1-től megszűnnek a belső szárazföldi határellenőrzések Bulgáriával és Romániával. A döntés hivatalos elfogadása a Bel- és Igazságügyi Tanács december 12-i ülésén várható.
Középen Dr. Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere. Fotó: Magyar Elnökség
Ódor Bálint nagykövet, az Állandó Képviselők Bizottságának elnöke kiemelte ennek jelentőségét Magyarország számára, így fogalmazott:
„A Coreperen most meghozott döntés olyan mérföldkőnek számít, amely különös jelentőséggel bír Magyarország számára. Első elnökségünk alatt, 2011-ben kulcsszerepet játszottunk Bulgária és Románia schengeni csatlakozásának előmozdításában. Most, a második elnökségünk alatt pedig különös megtiszteltetés számunkra, hogy le is zárhatjuk e folyamatot. A magyar elnökség számára kiemelt prioritás, hogy a belső, illetve két tagállam közötti szárazföldi határokon az ellenőrzések megszűnjenek. A mai döntéssel megtettük az utolsó előkészítő lépést annak érdekében, hogy ez valósággá váljon, s hogy az az egységet, a szabad mozgást és az EU ellenálló képességét is megerősítse.”
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
“Ez győzelem nemcsak Bulgária és Románia, hanem egész Európa számára!”
– Ódor Bálint nagykövet, az Állandó Képviselők Bizottságának elnöke –
A mai döntéssel megerősítésre kerül Magyarország elkötelezettsége az európai egység előmozdítása és a schengeni térség zavartalan működésének biztosítása mellett, jelentős lépést téve az Európai Unió összetartozásának megerősítése felé.
Forrás: Magyar Elnökség
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Kiemelt cikk
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
A nagyvárosok mellett egyre többen választják a vidéki, a faluhoz közel eső területeket lakhatásra és befektetésre, ezért az alföldi kisvárosokat, kistérségi központokat folyamatosan fejlesztik. Iskolákat építenek, egészségügyi intézményeket fejlesztenek, ahogy teszik ezt a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiban is – meséli Tóth Ferenc a város polgármestere. Érkezik az M47-es, az M4-es autópálya és ezzel nemcsak Debrecen, hanem közelebb kerül Békéscsaba, Szeged és Kecskemét is. S ha valóban megépül az új közlekedési folyosó, az M47 is, akkor Komádi hirtelen a Baltikumot a Balkánnal összekötő folyosó mellett találja magát. Sok lehetőség előtt áll a kisváros és nagy várakozással tekintünk a jövőnk elé, ezért közel 32 hektáron készítettük elő ipari területet, amely nagyságában, elhelyezkedésében no és ár/érték arányában jelenleg verhetetlen a Tiszántúlon. Nagy összefogással sikerült ezt kialakítani, amely az egyik pillére lehet a városnak – tájékoztatta az Agro Jagert Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.
A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!
Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!
Román nyelvű ajánlója itt érhető el!
Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!
Kérdése van?
Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu
A Bihari-síkon járunk. Vadászni már jártunk erre az Agro Jagerrel, most azonban egy ipari területet nézünk meg a városban. Komádi „lába” alatt folyik a Sebes-Körös és a városban található egy TV torony, amely 180,5 méter magasságával Magyarország egyik legnagyobb TV-tornya, amelyet mind nappal, mind éjjel is igen messziről lehet látni, s amely Kelet-Magyarország digitális TV adásáért is felel.
A város reményteljes várakozással tekint a jövő elé – vág bele Tóth Ferenc – egyetértek azzal, ahogy Bulcsu László, a Hajdú-Bihar vármegyei közgyűlés alelnöke fogalmazott: itt a komádiaknak nemcsak a városért kell tenni, hanem a környező településeket is támogatni kell, hiszen kormányablak, bankfiókok, három háziorvos, egy gyermek- és egy fogorvos, továbbá két védőnő is dolgozik a városban.
Mentőállomással, rendőrőrssel, szociális intézményekkel és minden olyan lehetőséggel bír, amely más kisvárosokra jellemző. Mindez itt a Kis-Sárréten, a Bihari-síkon elérhető, ami kicsit szokatlan egy ilyen kicsi, de városi rangú településtől.
Több mint 12 000 ember, ennyien vagyunk itt, – folytatja a polgármester – a környező településekkel és Komádival együtt, ehhez a földrajzi térséghez ennyien tartozunk s ha itt is húzódik Békés és Hajdú-Bihar vármegye határa szinte nem jelent semmit az itt élőknek, mert ha más miatt nem is, de a szolgáltatások és a kereskedelem, a nagypiac miatt biztosan megfordulnak várasunkban a környékbeliek.
Ezért is döntöttünk úgy, hogy a város belterületi részén kialakítunk egy ipari parkot. Sok buktatója volt a pályázatnak– teszi hozzá Tóth Ferenc- de sikerült kialakítani, rendbe tenni és így ma már rendelkezésünkre áll egy hat+hat hektáros terület, amely további 20 hektárral bővíthető. A területen infrastruktúrafejlesztés is folyt.
Ez azt jelenti, hogy jelenleg 350 m3/óra gázt tud vételezni aki itt befektet. Az elektromos áram kapacitása 550 kW. Ivóvizet 432 m3/nap mennyiségben tudunk jelenleg biztosítani, a csatornázás jelenleg 400 m3/nap szennyvizet képes elvezetni, miközben a tűzivízből percenként 4000 litert lehet lekötni – mutatja be Tóth Ferenc polgármester a területet.
Bár városunk Budapesttől 250 km-re található, de például a romániai Nagyvárad csupán 47 km-re van tőlünk. Az ott kiépült fejlett infrastruktúra, a repülőtér, a körgyűrű, az autópályák közelsége és Románia schengeni egyezményhez való csatlakozása lerövidíti a településeink közötti menetidőt. A bővülő nagyváradi lakosságszám mellett Komádi számára további előny lehet az is, hogy az ottani egyetemek jól képzett szakembereket bocsájtanak a munkaerőpiacra. Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa, amihez mi is csatlakozhatunk.
Miközben Nagyvárad 47 kilométerre fekszik Komáditól, addig Berettyóújfalu 30 kilométerre található, ahol a nemzetközi vasútvonal az egyik legforgalmasabb kereskedelmi ütőerét adja a térségnek, mely kelet-nyugati irányban, Erdély felől bonyolít le jelentős forgalmat.
Debrecen, az épülő berettyóújfalui nyugati elkerülővel már 30-35 perc alatt elérhető lesz, de így is 45 perc alatt megközelíthetjük Magyarország legnagyobb vidéki városát, amelybe Berettyóújfalutól már most is az M35-ös autópályán juthatunk be.
Érkezik Szolnok felől az M4-es autópálya s mi több az M47-es is valahol a közelben fut majd. Információnk szerint hamarosan napirendre kerülhet az építkezés indítása is, amely már Kelet-Európa észak-déli folyosójaként nemcsak a magyar lakosságnak, de a Baltikumtól a Balkánig a legjelentősebb gazdasági közútja lesz. A tervezés részéről érthető is, hogy a Szegednél, az M5-ös autópályába csatlakozva, egyben Európa leghosszabb főútvonalát elérve, az E75-ös főúttal köti majd össze az unió keleti régióit. Kétségtelen, hogy meghatározó úttá fog válni, amelyet nem lehet egyszerűen csak egy szélesített, kibővített úttá alakítani.
Tóth Ferenc kiemelte, hogy a város az ipari területtel kapcsolatban első sorban hosszútávú bérletben gondolkodik, de nem zárkózik el a Komádiban található ipari területek értékesítésétől sem. A terület értékét első sorban az adja, hogy régészeti érintettsége nem releváns, nincs sem természetvédelmi, sem NATURA 2000-es területek közelségében, továbbá ökológiai hálózat és erdők övezete által sem érintett. Nem kell mezőgazdasági ágazatból kivonni és mivel teljesen új minősítésű ipari terület, ezért kármentesíteni sem kell. Vízfolyás sem nehezíti a beruházást és a helyben és a környező településeken lakó munkaerő mellett Nagyvárad közelsége biztosíthatja a munkaerőt is.
A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!
Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!
Román nyelvű ajánlója itt érhető el!
Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!
Kérdése van?
Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu