Kiemelt cikk
Villáminterjú Dr. Kovács József országgyűlési képviselővel Körösnagyharsányban
Dr. Kovács József Körösnagyharsányban, május 21-én részt vett a községben található református templom felszentelésének 220.-ik évfordulójára rendezett hálaadó istentiszteleten. Az ünnepségen főtiszteletű Dr. Fekete Károly református püspök mellett, a térség országgyűlési képviselője is köszöntötte a gyülekezetet, aki az istentiszteletet követően az Agro Jager News lapigazgatójának villáminterjút adott.
Balról főtiszteletű Dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, Demeter Ottó, a Békés Vármegyei esperes, Győri Zoltán presbiter, Körösnagyharsány polgármestere, Dr. Kovács József országgyűlési képviselő társaságában, Fotó: Lehoczky Péter
Templomok újulnak meg, templomok alapköveit helyezték el Észak-Békésben. Mi történik most itt, Békés vármegyében?
Két településen Okányban és Körösújfaluban egy-egy templomot építünk, amelyeknek az alapköveit már elhelyeztünk, miközben Tarhoson egyet már fel is szentelt Dr. Kiss-Rigó László püspök úr. A vidék számára ma is fontos az egyház, ebben elkötelezett a magyar kormány. Az új templomok mellett azonban a régiek megerősítése is a feladatunk, így kerülhetett sor a körösnagyharsányi templom homlokzatának felújítására is, ahogyan előző években a zsadányi és a vésztői templomok is megújultak. Az egyház, a református egyház, számos szociális feladatot is felvállalt az oktatás mellett, például az idősgondozás is egyházi kezelésbe került. Munkahelyeket teremtettek és az itt élők számára biztonságot jelent, hogy az oktatástól egészen az időskori ápolásig, helyben élőktől, akiket ismernek, azoktól kaphatnak segítséget. A vidék megtartása, munkahelyek teremtése a legfontosabb célunk.
Megújult az okányi vasútállomás, amelyet Gyopáros Alpár modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos társaságában adtak át Fotó: Lehoczky Péter
Beruházások. Észak-Békésben érdeklődve figyelik a térség fejlesztéseit. Az új, nagy teherbírású utakkal, az új hidakkal, a földterületek, ingatlanok értéke megemelkedhet, ami a hitelek esetén a bankok számára is kedvezőbb besorolást eredményeznek. Mire számíthatnak az itt élők?
Nagyarányú fejlesztések előtt állunk. Sajnálatos módon Románia schengeni csatlakozása meghiúsult. Az ország ezen része érezte ezt meg leginkább, mert a határátlépési lehetőségek determináltak. Kiemelt feladat és elsőséget élvez, az M44-es autóút meghosszabbítása, a kétszer kétsávos pálya kivezetése a határig, hogy rákapcsolódjon a Nagyváradot Araddal összekötő úthálózatra és létrejöjjön, teljes keresztmetszetében működhessen, az a korridor, ami Kecskeméttel direktre kapcsolhatja Békéscsabát és vele együtt a Viharsarkot is. Az M44-es autópályával képesek leszünk az ország és Európa vérkeringésébe bekapcsolni Békés vármegyét. Itt szeretném megjegyezni azt is, hogy az M4-es autópálya szolnoki fel- és lehajtói, magában az autópálya, jelentős segítség és gyorsította a megye elérését. Kérem a Békés vármegyében élőket, hogy használják, jó minőségű és a forgalom vonatkozásában is kedvező utakat, mind a személy-, mind pedig az teherforgalom számára. A választókerületben található 20 polgármesterrel folyamatosan konzultálok és látjuk azokat az igényeket, amelyek parancsolók.
Balról Dr. Kovács József országgyűlési képviselő Dr. Lázár János építési és közlekedési miniszter társaságában Forrás: Dr. kovács József
Hogyan látja, hogy a 47-es főútvonalat tehermentesítő Szeged-Békéscsaba-Debrecen folyosó, gyorsforgalmi út megépítését?
Ez a közlekedési útvonal nagyon jelentős beruházás. Szerencsére Berettyóújfaluig már elkészült az M34-es autópálya s onnan Békéscsabáig, majd Szegedig folytatódik. Napirenden tartjuk, de előbb be kell fejezni az M44-es határig tartó szakaszát és el kell érni az építkezésnek Kecskemétet. Látni kell azonban azt is, hogy hazánkban és különösen itt nálunk, Békés vármegyében, a Sebes-Körös adta sóderon és a homokbányákon kívül, nagyon kevés nyersanyag található. Ez jelentősen megdrágítja a magyar építkezést, de erre is lesz megoldásunk. Ennek a pályaszakasznak azonban nemcsak mi, Békés vármegyeiek leszünk a haszonélvezői, hanem a főváros is, hiszen az Európai Unió keleti-észak-déli összekötőjét megépítve, egy olyan tranzitútvonalat alakítunk ki, amely jelentős forgalmat fog az M0-ás szakaszairól, így az M5 és az M3-as autópályákról is levenni. Ez az észak-déli folyosó fontos személy- és áruforgalom lebonyolítására lesz alkalmas. Gyakorlatilag Kassától Újvidékig összeköt majd három nemzetet és további országok tranzitfolyosójává is válik. Ezért dolgozunk most, hogy minél hamarabb Békés vármegye is bekapcsolódhasson az ország és az Európai Unió vérkeringésébe.
Dr. Kovács József: Mezőgyánban is újabb beruházást adtunk át. fotó: Lehoczky Péter
Gyula jelentős turisztikai célpontja a hazai és a külföldi vendégeknek, de milyen alternatívákkal várják a hozzánk érkezőket?
Gyula a harmadik helyen áll a pünkösdi hosszú hétvégén foglalt vendégéjszakák tekintetében, amiben persze a vár, az Almássy kastély, a fürdő, a város, a Holt-Körös is szerepet játszik, de kistelepülések előtt is sok lehetőség áll, amit megragadva, egyre több vendégéjszakát lehet értékesíteni. Újkígyóson megújult a Weinckheim kastély, miközben jelenleg is zajlik a geszti Tisza-kastély felújítása, ahol a restaurátorok lassan befejezik a munkájukat. Bizonyos szakaszokat már át is adtak. A fürdőkultúra, a gasztronómia mellett, Békés vármegye vizekben gazdag és a horgászati turizmus, mi tovább, a vadászati turizmus is nagyon jelentős. Az apróvad-vadászatban Békés vármegye mindig élen járt, de a dámszarvas hazája is a megye, hiszen a dobozi erdők, Sarkadremete, a Fekete- és a Fehér-Körös deltája, Bélmegyer és a környező vadásztársaságok összefogása, széles lehetőséget biztosít a dám vadvadászatának is.
Dr. Kovács József országgyűlési képviselő lakossági fórumora érkezik Nagy Jánossal, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkárral. Fotó: Lehoczky Péter
Hogyan értékeli az elmúlt időszakot?
Bizonyos adottságokat nem tudunk megváltoztatni, de abban tudunk segíteni, hogy olyan családtámogatást dolgoztunk ki, amellyel jelentős megtakarításokat tarthattunk a családoknál. Az ingatlanok árai alacsonyabbak és a jelenlegi támogatásokkal olyan lehetőséget tudtunk adni a fiatalok kezébe, amellyel saját otthont tudtak teremteni. Békés vármegyében viszonylag sokat kell utazni, ebben a vármegyei bérletek segítették az itt élőket s az, hogy az építésügyi és közlekedési miniszter, Dr. Lázár János viszonylag közel, Hódmezővásárhelyen él, talán jelent számunkra is némi előnyt, hiszen hamarabb tudjuk kéréseinkkel megkeresni. A fejlődéshez azonban egyetértésre van szükség, hiszen a választókerületnek egységesnek kell lenni, hogy érdekeinket, hogy az itt élőket, elképzeléseikben, terveikben támogatni tudjuk. Úgy gondolom, hogy az elmúlt időszak egyik legnagyobb sikere, hogy a választókerületben található 20 polgármester képes egy asztalhoz leülni. Ez ahhoz szükséges, hogy egységesen, egyetértésben, megfogalmazzuk azokat a kérdéseket és megtaláljuk azokat a válaszokat, amit a magyar kormány képes számunkra erőforrásokban és minden másban támogatni.
Villáminterjú Körösnagyharsányban: Dr. Kovács József országgyűlési képviselő az Agro Jager News lapigazgatójával, Dr. Szilágyi Bay Péterrel. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD, Agro Jager News
Miként látja a határ nyitásokat? Miként látja Románia schengeni csatlakozását?
Megkerülhetetlen az egyik is és a másik is. Itt, ahhoz, hogy ezek a kisfalvak, a határmenti települések újabb lökést kaphassanak teljesen nyilvánvaló, hogy a határokat meg kell nyitni. Körösnagyharsány és a romániai Körösszeg között, Nagyvárad felé nem elegendő egy héten egyszer, egy 12 órás határnyitás, azt állandó átkelővé kell szélesíteni. Ezen folyamatosan dolgozunk, várható eredményét az itt élők is megtapasztalhatják.
Másrészt a Schengeni zóna bővítése senki másnak nem olyan fontos, mint a határ mentén élőknek és a Romániában, Erdélyben élőknek. Megkerülhetetlen, hogy az Európai Unió keleti államai is ugyanazt a szabad határátlépést élvezhessék, mint a Nyugat-Európa fejlett térségei. Az áruk és a szolgáltatások szabad áramlása ugyanis nálunk nem biztosított és ezzel sérül a határ mindkét oldalán élők joga. Mihamarabb össze kell kapcsolni a két országot, hogy a kulturális fejlődés mellett gazdasági lehetőségek is kiszélesedjenek.
Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Kiemelt cikk
Erdők hete a szegedi Kiss Ferencben
Az Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum idén is csatlakozott az Erdők Hete rendezvénysorozathoz:
Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Az Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum idén is csatlakozott az Erdők Hete rendezvénysorozathoz, amelyet 2025. szeptember 29. és október 5. között tartanak országszerte – kezdte beszámolóját Svéda Gergely, az 1955-ben megalapított erdészeti szakiskola szakmai igazgatóhelyettese.
Az Erdők Hete programsorozatot 1997-ben indították útjára. A „Tegyünk együtt többet erdeinkért!” felhívással fordultak az erdőben dolgozó erdészekhez és az erdőt kedvelő támogató közönséghez. A kezdeményezés célja annak tudatosítása volt, hogy nem az erdésztől kell félteni az erdőt – hiszen az erdész az erdő gondozója.
Svéda Gergely, az Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum szakmai igazgatóhelyettese köszönti Lászlóffy Zsolt előadót az Erdők Hete programsorozat keretében. Fotó: Agro Jager News
Erdészek nélkül nem lehetne a hazai erdőket telepíteni és fenntartani a jövő generációi számára, különösen a napjainkban tapasztalható, rendkívül gyorsan változó éghajlati viszonyok között, ahol az aszály egyre nagyobb kihívást jelent a szakmának.
A globális kereskedelem felgyorsulása miatt az invazív növény- és állatfajok nemcsak hazánkat, hanem közvetve egész Európát fenyegetik. A becslések szerint az EU tagállamainak összesen mintegy 12 milliárd euró kárt okoznak az ilyen fajok – mutatott rá előadásában a meghívott vendégelőadó, Lászlóffy Zsolt méhész, az OMME Csongrád-Csanád vármegyei szaktanácsadója, aki 2017 óta foglalkozik az új darázsfaj európai térnyerésével.
Közben megérkezett a Mikulás is Lappföldről. Fotó: Agro Jager News
Előadásában az ázsiai lódarázs (Vespa velutina) szerepét, hatását és terjedését mutatta be a Kiss Ferenc Erdészeti Technikum 9–11. évfolyamos diákjainak. A faj Ázsiában őshonos; a rovarok osztályán belül a hártyásszárnyúak rendjéhez, azon belül a valódi darazsak családjához tartozik.
A faj sajnos már megjelent Magyarországon is. Első dokumentált megtelepedése Győr-Moson-Sopron vármegyében, Kimle község központjában vált ismertté. 2023 augusztusában egy helyi méhész figyelt fel az ismeretlen rovarra, több példányt befogott, majd elemzés céljából az Országos Magyar Méhészeti Egyesület központjába küldte.
Ne habozz! Jelentkezz Szegedre! Sosem késő! Kattints a képre!
Nem sokkal később, augusztus 22-én, belga szakemberek telemetria alkalmazásával fel is derítették a fészket. Az ázsiai lódarázs kedveli a méhcsaládok közelségét, és ha nem történik védekezés, az adott méhállomány akár közel 100%-át elpusztíthatja. Az európai méh nem ismeri ezt a rovart, ezért nem képes olyan hatékony védekező viselkedésre, mint ázsiai társai, amelyek körülveszik a betolakodót, majd hőt termelve „megsütik” – ez azért lehetséges, mert a méhek 2 °C-kal magasabb hőmérsékletet is elviselnek a darazsakkal szemben.
Az európai méhek azonban erre nem képesek. A környezeti kockázatok mellett a lakosságra is veszélyt jelenthetnek, ha a faj jellegzetes, csepp alakú fészkét megzavarják. A darázs fullánkkal is szúr, de képes a mérgét permetezni is. Egy fészek 80–100 cm átmérőt is elérhet, egy kolónia pedig 5–8 ezer egyedből állhat. A fészkek eltávolítását kizárólag képzett szakember végezheti megfelelő védőfelszerelésben, mivel a faj mérge anafilaxiás sokkot vagy akár halált is okozhat.
Ez a faj évente 80–100 km-t képes kelet felé terjedni Nyugat-Európából, így várható, hogy a következő években, évtizedekben hazánk egész területén jelen lesz. A kockázatok mérséklése érdekében az OMME ötezer csapdát helyezett ki országszerte, hogy monitorozza a faj terjedését. Franciaországban – ahol már a 2000-es évek eleje óta jelen van – számos módszert kidolgoztak semlegesítésére. A darázs különösen a méhészeket érinti súlyosan, mivel teljes családok pusztítására képes, ami komoly gazdasági károkat okoz.
Közönséges lódarázs (Vespa crabro) fészkét tartja egy diák. A faj hazánkban őshonos. A fészkét ennek a fajnak sem célszerű piszkálni. Fotó: Agro Jager News
Az erdészeti iskolák is előbb-utóbb találkozni fognak ezzel az új darázsfajjal, ezért már most foglalkozni kell a megelőzés lehetőségeivel. Az ázsiai lódarázs Nyugat-Európában már több ember halálát okozta, így a probléma valós és bárkit érinthet. A faj jól tűri a hideget, ezért várhatóan Ázsiától Európa nagy részéig terjed majd az állománya.
Az előadás során szóba került a mandarin darázs (Vespa mandarinia) is, amely 7–8 cm hosszú; egyetlen szúrása halálos lehet. Jóval nagyobb és agresszívebb, mint az ázsiai lódarázs. A szakemberek szerint a mandarin darázs európai felbukkanása is csak idő kérdése. Bár ugyanolyan káros, mint az ázsiai lódarázs, ez az egyetlen faj, amely aktívan vadászik kisebb termetű rokonára.
Írta és fényképezte: Dr. Szilágyi Gergely
Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Kiemelt cikk
Megalakult a Magyarországi Szerb Vadászok Hagyományőrző Egyesülete
Ráckevén megalakult a Magyarországi Szerb Vadászok Hagyományőrző Egyesülete.
Az egyesületnek a 12. századbeli, ráckevei kolostor ad otthont.
Ünnepi mise után a 800 éves kolostorban.
Jóbarátok, ismerősök, ahogy Dejan Dzakula szokta mondani: “A vadászat összeköt!”.
Az Agro Jager News már 16 nyelven olvasható!
Ráckevén derűs, napsütéses időben találkoztak a vadászok.
Újvidékről, Kasanin Dusan adományozta védőszentjük tiszteletére a képen látható ikont.
A ráckevei és a lórévi vadászok szervezték a vendéglátást.
2025. őszén megalakult a Magyarországi Szerb Vadászok Hagyományőrző Egyesülete, melynek a 800 éves kolostor ad otthont.
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
PILISI PARKERDŐ: Az UNESCO kihirdette a Pilisi Bioszféra Rezervátum bővítését
Kattints a képre és csatlakozz a WILD Hungary csoporthoz!
Az UNESCO 2025. szeptemberében tartotta Hangzhou-ban (Kína) a Bioszféra Rezervátumok 5. Világkongresszusát. Az eseményhez kapcsolódva szeptember 27-én hivatalosan is kihirdették a Pilisi Bioszféra Rezervátum (PBR) bővítését, ami többéves előkészítő munka eredménye. A bővítéssel a PBR már 21 település területét foglalja magába. Az érintett önkormányzatok és civil szervezetek a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal és a Pilisi Parkerdővel együttműködésben dolgoznak az ökoturizmus, a környezeti nevelés, a kutatás és a természetmegőrzés területén. Az új tagokkal kibővült PBR november 11-én tartott találkozót a Szentendrei Városházán – tájékoztatott a Pilisi Parkerdő Zrt.
Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettes
Bioszféra-rezervátumok
Az UNESCO 1971-ben indította útjára az Ember és a Bioszféra (Man and the Biosphere – MAB) programot, amelynek célja tudományos alapot teremteni az emberek és természeti környezetük közötti kapcsolat javításához. A program keretében világszerte 759 bioszféra-rezervátum működik 136 országban, köztük hat Magyarországon. Ezek a területek a fenntartható fejlődés mintaterületei, ahol a biológiai sokféleség megőrzése összeegyeztethető annak fenntartható használatával.
A bioszféra-rezervátumok három zónából épülnek fel:
A magterületeken elsődleges szempont a természeti értékek megőrzése és kutatása. Fokozottan védett természeti területek, ahol emberi tevékenység csak kifejezetten természetvédelmi célból megengedhető.
A védőövezetek (pufferzónák) a magterületeket veszik körül, és azok védelmét szolgálják. Itt olyan gazdálkodási és turisztikai tevékenységek folytathatók, amelyek összhangban állnak a bioszféra-rezervátum céljaival.
Az átmeneti övezetek célja, hogy támogassa a településeken ökológiailag fenntartható gazdálkodási, turisztikai és egyéb emberi tevékenységeket.
Hivatalosan is kihirdették a Pilisi Bioszféra Rezervátum (PBR) bővítését, ami többéves előkészítő munka eredménye.
A Pilisi Bioszféra Rezervátum bővítése
A Pilis-Visegrádi-hegység 1981-ben nyerte el a bioszféra rezervátum címet az UNESCO-tól. A PBR célja, hogy a természeti és kulturális értékek megőrzése érdekében keretet teremtsen a helyi közösségek, gazdálkodók, természetvédelmi kezelők, civil szervezetek, oktatási intézmények és magánszemélyek közötti párbeszéd és együttműködés kialakításához.
A térségi együttműködés kiszélesítése érdekében 2024-ben kezdeményezte a PBR az UNESCO-nál a rezervátum bővítését, amit 2025 szeptemberében, a Bioszféra Rezervátumok 5. Világkongresszusán fogadtak el és hirdettek ki. Ezzel a Pilisi BR munkájában résztvevő települések száma 16-ról 21-re bővült, amelyek az alábbiak: Budakalász, Csobánka, Dömös, Dunabogdány, Esztergom, Kesztölc, Leányfalu, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Piliscsév, Pilisjászfalu, Pilismarót, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pilisvörösvár, Pomáz, Szentendre, Tahitótfalu, Visegrád.
Magyarország legrégebbi vadászati portálja. Tartalmak 1999-től!
A Pilisi Bioszféra Rezervátum tevékenységei
A PBR tevékenységei elsősorban a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Pilisi Parkerdő és 21 település önkormányzatainak és civil szervezeteinek együttműködésével valósulnak meg. A PBR-ban jelenleg négy európai uniós pályázat is zajlik. Részben ezek támogatásával végezzük az alábbi tevékenységeket:
– Háromoldalú megállapodások kidolgozása a Pilisi Parkerdő, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és az érintett települési önkormányzatok között.
– Kipusztulással veszélyeztetett növényfajok védelme. A magyarföldi husáng megőrzése a Pilis-tetőn és a hegyi tarsóka megmentése Pilisborosjenőn.
– Kétéltű- és hüllő fajok védelme. Béka- és szalamandra gázolások megakadályozása érdekében békaterelők, figyelemfelhívó táblák és forgalomlassítók kihelyezése.
– Vadmacska védelmi program. Felmérés, monitoring, genetikai vizsgálatok.
– Örökerdő-gazdálkodás a Pilis Bioszféra-rezervátum erdeiben, a természetvédelmi szempontok integrálásával, kíméleti területek és habitatfák kijelölésével.
– Látogató-monitoring a pilisi turista utakon.
Környezeti nevelési programok a térség oktatási intézményei részére.
– Inváziós fajok visszaszorítása. Bálványfák (Ailanthus altissima) visszaszorítását célzó program, cserében őshonos fafajok csemetének biztosítása a települések belterületén.
– Az óriáskeserűfű inváziójának megállítása a Dera-patak mentén.
– Száraz gyepek megőrzése. Özönnövények visszaszorítása és a gyepek fenntartása legeltetéssel Esztergom mellett.
– Visegrádi-öbölben élőhelyek és ökoturisztikai lehetőségek fejlesztése.
– Új közös pályázati programok előkészítése.
A Pilisi Bioszféra Rezervátum bővítése nem lezárás, hanem új fejezet kezdete: a természet és az ember harmonikus együttélésének mintaterülete tovább erősödik. Bizonyíték továbbá arra is, hogy a térség közösségei készek együtt cselekedni a természeti értékek megőrzéséért és a fenntartható jövőért.
Pilisi Parkerdő
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
POLICE: A vadak és a gyanúsított is belefutott a rendőrökbe
Sertésállományban igazolta az Aujeszky-betegség vírusát a Nébih
A jégen tartózkodás szabályai és veszélyei
Megnyílt a lehetőség a növényvédelmi kezelésekkel kapcsolatos nemleges nyilatkozatok megtételére az AÖP, ST AKG TK 2024 és ST ÖKO TK 2024 jogcímekben
Ismét megjelent Csongrád-Csanád vármegyében a madárinfluenza
Találkozzunk 2026-ban is a FeHoVá-n!
Megemlékezés Fekete István házasságkötésére Bakócán
POLICE: Lekapcsolták őket
Remegő kezek…
Őzet mentettek a veszprémi zsaruk
Lövöldözés és drámai hajsza Nyírlugoson: páncélozott járművel vonult ki a TEK az orvvadászhoz
Visszanéző (1992): A vadászgyilkosság
Azonnal felfüggesztette egy vadfeldolgozó üzem működését a Nébih súlyos élelmiszerbiztonsági problémák miatt
A zalai kanom
Kihallgatták a nyírlugosi orvvadászt
POLICE: Lekapcsolták őket
Több ponton módosult a Vadgazdálkodási törvény
2026-ban is változatlan marad a vadászjegy díja
POLICE: Meglőtte a labrador kölyökkutyát
