Sok tekintetben különleges középfokú oktatási intézmény a szegedi, Alföldi Agrárszakképzési Centrum Kiss Ferenc Erdészeti Technikuma, hiszen az itt végzett hallgatókat egész életpályájuk alatt végigkíséri. Olyan országos szervezetek, mint az Országos Erdészeti Egyesület is támogatja nemcsak a tagintézményt, hanem, ha úgy vesszük az erdészeti szakmát, az erdészeti ágazatot is. Azonban mindig nagy problémát jelentett, hogyan ismerkedhetnek meg a hallgatók az ágazat gazdasági szereplőivel? Ennek a problémakörnek a megoldására hívta életre, Máhig József igazgató, az erdészeti állásbörzét, amelyre idén, 2025. március 21-én, az iskola szegedi épületében kerül sor.

AZ AASZC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum igazgatói irodájában az utolsó simításokat végzik, hiszen holnap nyitja kapuit az erdészeti állásbörze. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD / Agro Jager

Máhig József, a technikum igazgatója kiemelte az Agro Jagernek, hogy az erdészeti ágazat olyan kihívások elé került, amelyekben hatalmas teher jelentkezik mind a középfokú, mind pedig a felsőfokú intézményeknél: a kutatásnak lépést kell tartania az ipar igényeivel és a klímaváltozás okozta kihívásokra is meg kell találnia a szektornak a megfelelő válaszokat.

Az erdész szakma azonban ennél messzebbre tekint, hiszen hazánk őshonos erdőtársulásait is meg kell őrizni, a lágyszárú növényektől egészen a magasabb rendű állatokig. Az erdészeknek figyelemmel kell lennie az élővilágra s ráadásul úgy kell az erdőket megtervezni, felújítani, hogy a szociális és a közjóléti funkcióit is képes legyen teljesíteni az erdő.

Az ötéves képzés alatt a délutáni órákon preparálni is megtanulhatnak a hallgatók. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD / Agro Jager

Az Európia Unió felé, hazánk, Magyarország, komoly vállalásokat tett, mellyel a hazai erdőállományok 22%-os részarányát 30%-ra kívánja emeli.

Ez hatalmas kihívás nemcsak a szaporítóanyag vonatkozásában jelentkezik, hanem a pontos precíz tervezés mellett jelentős számú erdészeti szakembert is megkövetel. A munka tehát messzire mutat s a legrövidebb léptékkel mérve is évtizedes távolságok ezek. Bár a gépesítés egyre inkább megkönnyíti a szakemberek munkáját, azonban az ágazat kézimunkaigénye, különösen az erdők korai fázisában, míg a sűrűség kor után nem záródnak a fiatalosok, egy-egy erdőrészlet rengeteg munkaórát követel meg. Elég azonban csak arra gondolni, hogy csak az Alföldön 30 000 kilométer villamos hálózatot kell karbantartania a szolgáltatóknak.

Az állásbörze miatt folyamatosan csörögnek a titkárság vonalai. Máhig József igazgató, ha szükséges minden munkatársának segít. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD / Agro Jager

Látható, hogy a világ és benne a jogszabályi környezet is, folyamatosan és dinamikusan változik. Míg pár évtizeddel ez előtt az erdész is kitűzhette az új erdőrészlet határait, ez mára szigorodott. Felismerve az ágazatban jelentkező hiányt, elindították Szegeden a Földmérő, földügyi és térinformatikai technikus képzést s a nagy hagyományokkal bíró erdésztechnikus képzés mintájára már nemcsak nappali, hanem levelező tagozatra is jelentkezhetnek a hallgatók.

Ne habozz! Jelentkezz Szegedre! Sosem késő! Kattints a képre!

Mind a két képzésre olyan hatalmas az igény , hogy sokszor távolinak tűnő ágazatokból érkező tanulók is jelentkeznek: évről évre folyamatosan indulnak mind a nappali, mind pedig a levelező képzések. Ma, Szegeden, nemcsak az egyetemre, hanem már ide, a szegedi erdészetibe is érkeznek határainkról túlról érkező diákok, ami igazolja, hogy nemcsak Magyarországon, hanem Románia és Szerbia tájain is megállják a helyüket a Szegeden tanult diákok. Kétségtelen, hogy komoly igény mutatkozik a munkavállalók részéről is az új képesítéssel bíró, szegedi technikusokra.

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Az iskola felfigyelt arra a jelenségre is, hogy a diákok között nagyon sok olyan hallgató is abszolvált és technikus képesítést tett, akiknek a családjában korábban nem volt erdész. Míg pár évtizeddel ezelőtt megszokottnak vette az ágazat a több generációs erdészcsaládokat, addig mára nagyon sok olyan diákunk van, akik az elsők lesznek családjaikban, akik erdészként helyezkednek el – folytatta Máhig József.

Máhig József igazgató ( a képen baloldalon) Filo Bernát erdőmérnök munkatársával egyezteti a holnapi programot. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD / Agro Jager

Az egyetemi képzés alatt, a sok gyakorlati és tanulmányi út, jó lehetőséget biztosít, hogy kialakítsák a diákok, merre is szeretnének elhelyezkedni, de a középfokú képzésben a tanulók még 18-19 évesen még ilyen értelemben sok támogatást igényelnek. Annak érdekében, hogy biztonsággal kezdhessék el életüket, úgy gondoltuk, hogy a tanintézménybe hozzuk el az ágazat szereplőit – szögezte le Máhig József.

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!

Sok tekintetben ezt tartottam a legjobb megoldásnak, amire az ágazat szereplői is rábólintottak. Mára egy nagyon színes, ha úgy vesszük, nyílt napot tartunk. Az erdész szakma mindig hosszú távon gondolkozott, hiszen egy akácos esetében is legalább 25 évvel számolunk, s ha meg arra gondolunk, hogy egy tölgy esetében a 80-100-120 éves vágásfordulóban kell előre látni, hát azt emberi léptékkel nehéz lekövetni. Mennyi feladat, természetvédelmi kérdés, vadgazdálkodási munka bírja integrált gondolkodásra az erdészeket.

Levelező tagozaton tanuló földmérő hallgatók. Ma még suli, holnap pedig állásbörze! Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD / Agro Jager

Ebben a szakmában generációról, generációra száll a tudás és az erdő szeretete. Ha túlzásnak is veszik a kívülállók, de ez a szakma még mindig összetart. A gyerekek egy életre szóló barátságot kötnek az iskola falai között és tudják egymásról, ki, merre és hol végzett, még akkor is, ha az ország másik felében tette le a minősítő vizsgát.

Ebbe az ágazatba, napjainkban, nagyon sok energiát fektetnek, mind az állami, mind pedig a magánerdő tulajdonosok, elég, ha csak arra gondolunk, hogy április 2-án nyílik meg egy 65 milliárd forint keretösszegű erdőtelepítési pályázat. Látható az európai unió erdészeti stratégiájában, hogy még több erdőt telepítenek kontinens szerte.

Máhig József, az AASZC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum igazgatója kiemelte, hogy a nagyarányú erdőtelepítési programok miatt parancsoló, hogy megfelelő képesítéssel és a szegedi iskola gyakorlatához hűen, jól felkészített hallgatókat képezzen a technikum. Ez nemcsak szakmai kérdés, hanem biztos megélhetést jelent annak, aki ebben az ágazatban képzeli el a jövőjét. Fotó: Dr. Szilágyi Gergely PhD / Agro Jager

Az erdész szakma, az ágazat egyre jobban erősödik és szükség van a jól képzett, stabil szakemberekre és a stabil, pontos cégekre is. A fa mindennél jobban körülveszi a mindennapjainkat. Ebben a hatalmas munkában meghatározott feladatai vannak az Alföldi Agrárszakképzési Centrum Kiss Ferenc Erdészeti Technikumának is, melyen most egy kicsit túlmutat ez a szakmai állásbörze. Máhig József kiemelte az Agro Jager Newsnak, hogy most bárki ellátogathat az iskolába, de fontos, hogy előtte az alábbi linken regisztráljon.

Kattintson ide és regisztráljon!

Nem tudod merre van az iskola? Kattints ide és elnavigálunk a Google segítségével!

Írta:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató

Fotó:
Dr. Szilágyi Gergely PhD, főszerkesztő

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Eredményesek a magyar járványvédelmi intézkedések a ragadós száj- és körömfájás vírussal kapcsolatban, ezért az uniós országok feloldhatják a hazánkkal szembeni behozatali korlátozásokat – közölte Nagy István. Az agrárminiszter hozzátette, az Európai Bizottság végrehajtási határozata szerint nem alkalmazható jogtalan importtilalom a magyar állategészségügyi helyzet miatt.

Szürkemarha gulya a Körös-Maros Nemzeti Parkban, Biharugra, Fertály határrészében. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Bizottság részéről megjelent az a végrehajtási határozat, amely a ragadós száj- és körömfájás betegség terjedésének megakadályozását szolgálja. E határozat mellett nincs helye olyan egyéb tagállami intézkedéseknek, amelyek korlátozzák az Európai Unió egységes belső piacán az áruk szabad mozgását vagy ellentétesek az állategészségügyi rendelet szabályozásaival. Az EU így jóváhagyta azt, hogy a kisbajcsi szarvasmarhatelep, és annak 10 kilométeres körzete korlátozott terület, amelyen uniós jogszabályok által előírt felszámoló és korlátozó intézkedéseket kell végrehajtani. Ez azt is jelenti, hogy ezen területen kívül a tagállamok nem vezethetnek be korlátozó intézkedéseket hazánkkal szemben, melyre a bizottság fel is hívta a figyelmet a határozat megjelenésekor – tette hozzá.

Nagy István kiemelte, ennek alapján minden tagállamnak vissza kell vonnia a korábban nemzeti hatáskörben bevezetett importkorlátozó intézkedéseit. Magyarország felkészült arra, hogy ha egy másik európai tagállam nem vonja vissza a behozatali korlátozásait, akkor válaszlépésként hasonló intézkedéseket vezessen be – szögezte le az agrártárca vezetője.

Forrás: Agrárminisztérium
Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Veszprém vármegyében éves szinten közel 400 vadbaleset mellett helyszínelnek a vármegyei rendőrök, ami, ha úgy vesszük, azt jelenti, hogy átlagosan minden napra jut egy helyszínelés. A főkapitányság munkatársai a vadbaleseteket elemezték, majd a balesetek helyszínét térképes nézetben közzétették, melyet ráadásul folyamatosan frissítenek. Így nemcsak a helyben élők, hanem a vármegyén átutazók is láthatják, hol a legkockázatosabb áthaladni. Tanácsokról, tippekről s arról is kérdeztük még a Veszprém vármegyei rendőröket, hogy mit is kell tenni, ha balesetet szenvedünk, ami valljuk be, sokszor még a vadászoknak is fejtörést okoz. Szó esett arról is, ha az elütött vadat elvisszük, akkor lopást követünk el s a vadbalesetek kapcsán a társaságok tevékenységére is figyelem fordul. Az Agro Jager Newsnak Bartók Judit rendőr alezredes, a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság Sajtószolgálatának munkatársa nyilatkozott.

Térképes nézetben, napi frissítéssel tette közzé a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság azokat a vármegyei utakat, amelyeken vadbalesetek történtek. Forrás. Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság

Hogyan találták ki, hogy térképes nézetre vetítik a legveszélyeseb útszakaszokat?

A Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság a Facebook közösségi oldalán (Veszprém vármegyei rendőrség) rendszeresen közölte azokat a baleseteket, melyek vadon élő állattal történt ütközésekkor történtek. A posztokkal a célunk az volt, hogy követőink tájékozódjanak, mely útszakaszokon jelennek meg a vadállatok, és tanácsokkal, ajánlásokkal igyekeztük és igyekszünk most is megelőzni az ütközést. Baleset bekövetkezése esetén pedig a személyi sérülés kimenetelének enyhítésére, és az anyagi kár mértékének csökkentésére törekszünk.

Bartók Judit rendőr alezredes, a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság Sajtószolgálatának szóvivője.

Ezeket a közleményeket rendszerint átvette más médiatartalom-szolgáltató is, és egyre népszerűbbnek mutatkoztak a cikkeink. A visszajelzések alapján körvonalazódott, hogy sokan így informálódnak, hogy vármegyénkben hol kell leginkább vadveszélyre számítani. Ugyan jelzőtáblák is figyelmeztetnek a veszélyre, mégis egy jellemzően fás-bokros terület, vagy épp Balaton-közeli nádas nagyobb eséllyel vonzza a nagyvadakat, ezáltal vonulásuk is kiszámíthatatlan. Korábban jellemző volt a nászidőszakban, kora hajnalban, illetve kora esti órákban történt vadelütés, de mára már a nap bármely szakában számítani lehet és kell is őzre, szarvasra vagy vaddisznóra. Ezek a nagyvadak ugyanis komoly anyagi kárt okoznak a járművezetőnek, illetve több esetben – a váratlan felbukkanásuk miatt – személyi sérüléssel járó balesetet is előidéznek.

Február 20án Veszprém és Várpalota között helyszíneltek a rendőrök, mert egy budapesti autós vaddal ütközött. Forrás: Rendőrség

A közösségi oldalunk immáron több mint 32 ezer követővel bír, és többtízezres elérést eredményez egy-egy vadbalesetettel kapcsolatos felhívásunk. Így született meg az az ötlet, hogy egy térképen jelöljük azokat az útszakaszokat, fő-és mellékútvonalakat, melyet megközelítve már számítanunk kell vadállatokra. A csatlakozzteis.hu/vadterkep weboldal – Kattints ide és tájékozódj! – egy innovativ és hasznos eszköz a közlekedésbiztonság növelése, a balesetek számának csökkentése, valamint az emberi élet és az állatvilág védelme érdekében, A térkép lehetővé teszi az autósoknak, hogy megtervezzék az útvonalat, figyelembe véve a jelölt vadveszélyes szakaszokat.

Kattints a képre és kövesd a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság híreit a Facebookon is!

Veszprém vármegye nagyvadas vadásztársaságok sorát bírja. Éves szinten mennyi vadütközést tartanak számon? Mennyi baleset jut a rendőrség tudomására?

Veszprém vármegye illetékességi területén 2024-ben 362 vadelütés miatt indult eljárás. Általánosságban elmondható, hogy – az elmúlt öt év tekintetében – hasonló, 400 alatti számadattal zártuk a baleseti nyilvántartást. Egyedül 2021-ben emelkedett meg a vadállatokkal történő ütközéses esetek száma, abban az évben 426 volt. Ugyan arra nem áll rendelkezésre statisztikai adat, hogy mennyi balesetet előztünk meg a vadtérképpel, de a visszajelzések és annak használata igazolja, hasznos, és sokak által kedvelt, látogatott oldal.

2025. január 26-án Tés külterületén borult árokba egy Ford Ranger típusú személygépkocsi, amikor szarvassal ütközött. Fotó: Rendőrség

Milyen gyakran frissítik az adatokat?

Napi rendszerességgel értékeljük a baleseti adatokat, és ha azt tapasztaljuk, hogy egy adott útszakaszon nagyobb számban fordult elő vadelütés, akkor a térképet az aktuális adatokkal feltöltjük, így adunk pontos és hiteles információkat a közlekedőknek.

Nyirád külterületén négy vaddisznót gázoltak 2024. december 16-án. Fotó: Rendőrség

Milyen balesetmegelőzési eszközöket vetnek még be a vármegye útjain?

Számos módszerrel és eszközzel igyekeznek a Veszprém vármegyei rendőrök az autósok segítségére lenni a vadbalesetek megelőzése érdekében. Optikai vadriasztó prizmák kerültek ki – számszerűen 77 darab – azokra a főútszakaszokra, ahol korábban gyakoribb volt a vadgázolás. Az útszéli oszlopokra felszerelt kék fóliás optikai vadriasztó prizma a gépjármű fényszóró fényét a menetirányra merőlegesen fordítja el, így a jármű elhaladásakor egy stabil optikai riasztókerítés jön létre, amely a vadakat az út mellől elriasztja. Mivel a vadreflektor a fényszóró fényét az út melletti terepre veri vissza, a járművezetőt a visszaverődő fény nem vakítja el.

2024. december 12-én tótvázsony külterületénél gázolt el egy szarvast a képen látható gépjármű. Fotó: Rendőrség

Ezen túl a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság munkatársai – baleset-megelőzési kampányok keretében – vadriasztó prizmákat adtak át a szabályosan közlekedő járművezetők részére, illetve a társadalmi szerepvállalással támogatott eszközbeszerzések is jelentős segítséget nyújtanak.

Erről bővebben itt és ide kattintva lehet bővebb tájékoztatást kapni!

2021. november 16-án kezdődött meg a 710-es számú főútvonalon a vadriasztó prízmák telepítése, amelyet Borbély Zoltán rendőr alezredes, a Balatonalmádi Rendőrkapitányság vezetője személyesen is megtekintett. Fotó: Rendőrség

Amennyiben balesetet szenvedünk, milyen tanácsokat ad a közlekedésben résztvevőknek a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság, hiszen még egy-egy vármegyét is jól ismerő vadász számára is nehézkes a helyi vadásztársaságot elérni. Egyáltalán mit tegyünk?

Ha baleset történt, akkor azonnal meg kell állni, és olyan biztonságos helyre kell lehúzódni, ahol a további balesetek bekövetkezése elkerülhető. Fontos, hogy ilyen esetben bejelentést kell tenni a 112-es díjmentes, segélyhívó számon, vagy ha ismert a rendőr-főkapitányság, rendőrkapitányság, vagy rendőrőrs telefonszáma, akkor ott az esetet jelentve segítséget hívni. Az illetékes vadásztársaságot a rendőrség munkatársai értesítik, akik intézkednek a vad elszállítására, sérült vad esetén annak felkutatására.
Minden alkalommal hangsúlyozzuk, amennyiben a vad még él, arra is figyelni kell, hogy a többi járművezető részére kellő távolságból jelzést kell adni a további balesetek elkerülése érdekében. Nem szabad az állatot lehúzni az úttestről, mert lehet, hogy még életben van, és egy rémült vad súlyos sérülést okozhat patáival, agancsával vagy harapásával. Az elpusztult állatot pedig tilos elvinni, ugyanis az lopásnak számít. Az illetékes vadásztársaság értesítését követően annak további sorsát már a szakemberek intézik.

Egy vadriasztó prízma a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság illetékességi területén. Fotó: Rendőrség

Pontosításképpen: aki vadat gázol és azt a gépjárművével teszi, mit valósít meg és alapesetben milyen büntetésre számíthat, ha elviszi a vadat?

Vadgázolás alkalmával is – minden esetben – vizsgálja a rendőrség, hogy a sofőr részéről megállapítható-e KRESZ szabályszegés, például sebességtúllépés. Továbbá azt is vizsgáljuk, hogy a vadásztársaság részéről történt-e olyan tevékenység, amelyet korábban nem engedélyeztek, illetve annak gyakorlásakor mulasztás történt-e? (például vadhajtás).

Dr. Szilágyi Bay Péter érdeklődésére Bartók Judit r. alezredes, Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság Sajtószolgálat szóvivője válaszolt