Kiemelt cikk
KITEKINTŐ: Azerbajdzsán – A II. Bakui Vízkonferencia – Baku Water Week – GALÉRIA
2025. szeptember 10-12. között rendezték meg a II. Bakui Vízkonferenciát (Baku Water Week) Azerbajdzsán fővárosában, a Baku Expó Központban. A rendezvény fő célkitűzései között szerepelt a vízkészletekkel fenntartható módon történő gazdálkodás, a klímaváltozás negatív hatásai ellen való reziliens vízgazdálkodás kiépítése, a legújabb technológiák ismertetése és Azerbajdzsánba hatása és vonzása – különös tekintettel a vízellátásra és szennyvíztisztításra – és az állami és privátszektor közötti együttműködés további elmélyítése – számolt be azerbajdzsáni tapasztalatairól Trencsényi Zoltán.
Az Azerbajdzsáni Állami Vízügyi Ügynökség standján. Fotó: Trencsényi Zoltán
Azerbajdzsán olajnagyhatalom. A világon először itt kezdtek el olajat kitermelni – ipari méretekben – 1846-ban. Ahogy az azerbajdzsáni társadalom annak idején felismerte ennek jelentőségét, most ugyanúgy felismerték, hogy a klímaváltozás és más emberi beavatkozások hatására a vízkörforgás felborult, a vizek mennyiségi és minőségi rendelkezésre állása egyaránt kétséges. A 21. századi vízgazdálkodási kihívások leküzdését megcélozva, Azerbajdzsán 2024-ben publikálta a Nemzeti Víz Stratégiáját. A stratégia megvalósítását a rendezvény társszervezője – az AQUALINK mellett – az Azerbajdzsáni Állami Vízügyi Ügynökség (a továbbiakban: ASWRA) végzi.
Az Azersun standján. Fotó: Trencsényi Zoltán
Zaur Mikayilov, az ASWRA elnöke megnyitóbeszédében kiemelte, hogy a tiszta vízhez való hozzáférés, a vízkészletek biztosítása nemzeti kérdés, amelyben az elmúlt időszakban nagy előrelépést tettek. A víz egyszerre politikai, gazdasági és ökológiai kérdés. A három napos konferenciára 15 országból, közel 60 cég jött el.
A kerekasztal-beszélgetések és előadások mellett a látogatók megismerhették a kiállító cégek legújabb a vízipari termékeit és fejlesztéseit. Török vállalatok a precíziós mezőgazdasági öntözéstől kezdve egészen víztározó tervezési projektekig, izraeli és Egyesült Arab Emírségekből érkező cégek a sótalanítás és víztisztítás területén, a csehországi MEGA a.s. teljes ivóvíz, szennyvíz és ipari víztisztítással foglalkozó vállalat egyaránt bemutatta portfólióját.
Az olaj- és vízvezetékcsöveket gyártó Azertexnolaynt standján. Fotó: Trencsényi Zoltán
A hazai iparág képviselői közül az olaj- és vízvezetékcsöveket gyártó Azertexnolaynt, az Azersun csepegtető öntözésben vezető mezőgazdasági óriáscéget, az adatgyűjtés GIS térképek és hidrológiai modellezés területén betöltött szerepe miatt jelenlevő Azercosmost és a már említett AQUALINK vállalatot emelném ki.
A csehországi MEGA a.s. teljes ivóvíz, szennyvíz és ipari víztisztítással foglalkozó vállalat egyaránt bemutatta portfólióját. Fotó: Trencsényi Zoltán
Az előadások is számtalan területet lefedtek. Többek között szó esett a Kaszpi-tenger vízszintcsökkenéséről és szennyezettségéről. A vízszintcsökkenés hosszú távon történő ignorálása egy az Aral-tóhoz hasonló természeti katasztrófába torkollhat. Az azerbajdzsáni nyelven Kazár-tengernek is nevezett tóban, a múltban virágzó, beluga és más tokhalfajták halászata is veszélyben van. A Volga-folyón energiatermelésre és tározásra megépített gátak akadályozzák a halak felúszását, a tóba érkező vízmennyiség jelentősen csökkent. Azerbajdzsán hazánkhoz hasonlóan nagyban függ a külföldről érkező, befolyó vizektől. Így a vízdiplomácia és a vízgyűjtőterületeken átívelő kétoldali együttműködések előtérbe helyezése is elengedhetetlen az ország sikeres vízstratégiájának megvalósításához.
Alovsat Guliyev előadása. Fotó: Trencsényi Zoltán
Alovsat Guliyev, a kehriz hidraulikai rendszerről, – másnéven quanatról – a mai napig használt ősi perzsa, Közép-ázsiai víznyerési technológia mai létjogosultságáról beszélt előadásában. Továbbá szó esett víztisztításról, szennyvízkezelési technológiákról, aszálykezelési módszerekről és a nagyvárosok klímabarát fejlesztéseiről.
A háromnapos rendezvényen a magyar vízügy a legmagasabb szinten reprezentálta hazánkat, a közönség nagy érdeklődése mellett.
Szerdán a megnyitó után, ünnepélyes keretek között írt alá az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az Azerbajdzsáni Állami Vízügyi Ügynökség egy szándéknyilatkozatot a jövőbeli együttműködésről. Az együttműködés az árvízvédelem, a víz- és szennyvízkezelés, az adatmegosztás és monitoring hálózatok kiépítése, a felszín alatti vízbázisokkal való gazdálkodás és közös projektek területén kívánja elindítani és szorosabbra fűzni a két ország közötti vízipari kapcsolatokat.
ünnepélyes keretek között írt alá az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az Azerbajdzsáni Állami Vízügyi Ügynökség egy szándéknyilatkozat a jövőbeli együttműködésről.
Csütörtökön két magyar előadót is meghallgathattak a résztvevők. Hendrich Balázs nagykövet, a Türk Államok Szervezete (a továbbiakban: TÁSZ) Magyarországi Képviseleti Irodájának képviseletvezetője, a Budapesten székelő Aszálymegelőző Intézet és a TÁSZ iroda munkáját részletezte előadásában. Az Aszálymegelőző Intézetet a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség intézményi keretei között működő és a TÁSZ tagországaira fókuszáló intézményként jellemezte. Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország és Üzbegisztán mellett Azerbajdzsán ugyanúgy tagja a Türk Államok Szervezetének.
Hendrich Balázs nagykövet előadása. Fotó: Trencsényi Zoltán
Magyarország pedig megfigyelő státuszban van. A magyar vízgazdálkodás hosszú múltra tekint vissza. A magyar vízügyi szakemberek a TÁSZ országok mérnökeivel és tudományos intézményeivel közösen gazdaságilag és társadalmilag egyaránt megtérülő projekteket valósíthatnak meg a klímaváltozás, ezen belül az aszály elleni küzdelem területén – emelte ki előadásában. Továbbá a TÁSZ-t a „do tank” szóval jellemezte, ami kifejezi, hogy nemcsak gondolatokat ébresztenek, nemcsak elemző-kutató munkából áll a feladatuk, hanem a kitűzött célok elérésében is aktív szerepet vállalnak.
Waltner István a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vízgazdálkodási és Klímaadaptációs Tanszékének tanszékvezetője pedig, a fenntartható vízgazdálkodás érdekében folytatott tudományos kutatásokról és innovációs megoldásokról beszélt.
Torma Tamás nagykövet előadása , a II. Bakui Vízkonferencán. Fotó: Trencsényi Zoltán
Szeptember 12-én, a konferencia utolsó napján került megrendezésre, a VI. Kaszpi-tengeri Víz Innovációs Fórum (Caspian Water Innovation Forum). A fórum megnyitóján Torma Tamás, Magyarország bakui nagykövete mondott beszédet. Beszédében méltatta az elmúlt három nap sikeres kétoldalú tárgyalásait a magyar és azerbajdzsáni felek között. Kiemelte a jövőbeni együttműködési területek széles skáláját és megköszönte Azerbajdzsánnak, hogy elkötelezett és nyitott a nagy múlttal és szaktudással rendelkező magyar vízügyi szakemberek irányába. A Magyarországon elérhető alap és mesterfokú vízügyi egyetemi képzések felkeresését ajánlotta az azerbajdzsáni fiataloknak. Továbbá beszélt a magyar vízdiplomácia sikereiről és az Aszálymegelőző Intézet egész világon ritkaság számba menő tevékenységéről is.
Pósa Dániel, a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség szakértője.
A nap tartogatott még egy érdekes, magyar mérnöki megoldásról szóló előadást. Pósa Dániel, a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség szakértője a „Környezetvédelmi technológiák és gyakorlatok” című kerekasztal beszélgetés keretében bemutatta a vállalatuk által kifejlesztett diffúz szennyezőanyagok megfogására alkalmas olajleválasztó berendezést. Ezt forgalmas utak, autópályák mentén alkalmazzák. A gépjárművekből olajszármazékok, az autógumikról mikroműanyagok kerülnek az útra, az aszfaltburkolatra. Ezek a csapadék útján lefolynak az út menti árokba, tavakba vagy akár az úttól néhány méterre levő mezőgazdasági területre is kerülhetnek, ezáltal hosszú távon elszennyezve a talajt.
A szennyeződések megfogására a tesztelés és monitorozás közel 20 éve folyamatos a Szövetségnél. Így fejleszthették ki a költséghatékony, könnyű kivitelezésű és fenntartású olajleválasztó berendezésüket. Az árokból a szennyezett csapadékvíz a kiépített „medencébe” folyik. A befogadó térben található egy ülepítő rész az iszapnak. A víz tovább folyva áthalad az ENVIA TRIP olajfogó szűrőn, ahonnan a már megtisztított víz folyik tovább a természetbe. Magyarországon ezen berendezések kiépítése a már meglévő és építés alatt álló autópályaszakaszokon folyamatos. Így csökkentve a forgalmas autópályák menti zöldsávok szennyezettségét.
Trencsényi Zoltán, a II. Bakui Vízkonferencián.
A Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram keretében jutottam ki Azerbajdzsánba – a magyar Nagykövetségre gyakornokként – tapasztalatokat szerzeni. Ennek köszönhetően vehettem részt ezen a szakmailag inspiráló konferencián és expón. A Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram jövő évi gyakornoki programjának a jelentkezési határideje 2025. október 15-e. Éljenek a lehetőséggel.
Írta és fényképezte:
Trencsényi Zoltán
Kiemelt cikk
Erdők hete a szegedi Kiss Ferencben
Az Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum idén is csatlakozott az Erdők Hete rendezvénysorozathoz:
Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Az Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum idén is csatlakozott az Erdők Hete rendezvénysorozathoz, amelyet 2025. szeptember 29. és október 5. között tartanak országszerte – kezdte beszámolóját Svéda Gergely, az 1955-ben megalapított erdészeti szakiskola szakmai igazgatóhelyettese.
Az Erdők Hete programsorozatot 1997-ben indították útjára. A „Tegyünk együtt többet erdeinkért!” felhívással fordultak az erdőben dolgozó erdészekhez és az erdőt kedvelő támogató közönséghez. A kezdeményezés célja annak tudatosítása volt, hogy nem az erdésztől kell félteni az erdőt – hiszen az erdész az erdő gondozója.
Svéda Gergely, az Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum szakmai igazgatóhelyettese köszönti Lászlóffy Zsolt előadót az Erdők Hete programsorozat keretében. Fotó: Agro Jager News
Erdészek nélkül nem lehetne a hazai erdőket telepíteni és fenntartani a jövő generációi számára, különösen a napjainkban tapasztalható, rendkívül gyorsan változó éghajlati viszonyok között, ahol az aszály egyre nagyobb kihívást jelent a szakmának.
A globális kereskedelem felgyorsulása miatt az invazív növény- és állatfajok nemcsak hazánkat, hanem közvetve egész Európát fenyegetik. A becslések szerint az EU tagállamainak összesen mintegy 12 milliárd euró kárt okoznak az ilyen fajok – mutatott rá előadásában a meghívott vendégelőadó, Lászlóffy Zsolt méhész, az OMME Csongrád-Csanád vármegyei szaktanácsadója, aki 2017 óta foglalkozik az új darázsfaj európai térnyerésével.
Közben megérkezett a Mikulás is Lappföldről. Fotó: Agro Jager News
Előadásában az ázsiai lódarázs (Vespa velutina) szerepét, hatását és terjedését mutatta be a Kiss Ferenc Erdészeti Technikum 9–11. évfolyamos diákjainak. A faj Ázsiában őshonos; a rovarok osztályán belül a hártyásszárnyúak rendjéhez, azon belül a valódi darazsak családjához tartozik.
A faj sajnos már megjelent Magyarországon is. Első dokumentált megtelepedése Győr-Moson-Sopron vármegyében, Kimle község központjában vált ismertté. 2023 augusztusában egy helyi méhész figyelt fel az ismeretlen rovarra, több példányt befogott, majd elemzés céljából az Országos Magyar Méhészeti Egyesület központjába küldte.
Ne habozz! Jelentkezz Szegedre! Sosem késő! Kattints a képre!
Nem sokkal később, augusztus 22-én, belga szakemberek telemetria alkalmazásával fel is derítették a fészket. Az ázsiai lódarázs kedveli a méhcsaládok közelségét, és ha nem történik védekezés, az adott méhállomány akár közel 100%-át elpusztíthatja. Az európai méh nem ismeri ezt a rovart, ezért nem képes olyan hatékony védekező viselkedésre, mint ázsiai társai, amelyek körülveszik a betolakodót, majd hőt termelve „megsütik” – ez azért lehetséges, mert a méhek 2 °C-kal magasabb hőmérsékletet is elviselnek a darazsakkal szemben.
Az európai méhek azonban erre nem képesek. A környezeti kockázatok mellett a lakosságra is veszélyt jelenthetnek, ha a faj jellegzetes, csepp alakú fészkét megzavarják. A darázs fullánkkal is szúr, de képes a mérgét permetezni is. Egy fészek 80–100 cm átmérőt is elérhet, egy kolónia pedig 5–8 ezer egyedből állhat. A fészkek eltávolítását kizárólag képzett szakember végezheti megfelelő védőfelszerelésben, mivel a faj mérge anafilaxiás sokkot vagy akár halált is okozhat.
Ez a faj évente 80–100 km-t képes kelet felé terjedni Nyugat-Európából, így várható, hogy a következő években, évtizedekben hazánk egész területén jelen lesz. A kockázatok mérséklése érdekében az OMME ötezer csapdát helyezett ki országszerte, hogy monitorozza a faj terjedését. Franciaországban – ahol már a 2000-es évek eleje óta jelen van – számos módszert kidolgoztak semlegesítésére. A darázs különösen a méhészeket érinti súlyosan, mivel teljes családok pusztítására képes, ami komoly gazdasági károkat okoz.
Közönséges lódarázs (Vespa crabro) fészkét tartja egy diák. A faj hazánkban őshonos. A fészkét ennek a fajnak sem célszerű piszkálni. Fotó: Agro Jager News
Az erdészeti iskolák is előbb-utóbb találkozni fognak ezzel az új darázsfajjal, ezért már most foglalkozni kell a megelőzés lehetőségeivel. Az ázsiai lódarázs Nyugat-Európában már több ember halálát okozta, így a probléma valós és bárkit érinthet. A faj jól tűri a hideget, ezért várhatóan Ázsiától Európa nagy részéig terjed majd az állománya.
Az előadás során szóba került a mandarin darázs (Vespa mandarinia) is, amely 7–8 cm hosszú; egyetlen szúrása halálos lehet. Jóval nagyobb és agresszívebb, mint az ázsiai lódarázs. A szakemberek szerint a mandarin darázs európai felbukkanása is csak idő kérdése. Bár ugyanolyan káros, mint az ázsiai lódarázs, ez az egyetlen faj, amely aktívan vadászik kisebb termetű rokonára.
Írta és fényképezte: Dr. Szilágyi Gergely
Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Kiemelt cikk
Megalakult a Magyarországi Szerb Vadászok Hagyományőrző Egyesülete
Ráckevén megalakult a Magyarországi Szerb Vadászok Hagyományőrző Egyesülete.
Az egyesületnek a 12. századbeli, ráckevei kolostor ad otthont.
Ünnepi mise után a 800 éves kolostorban.
Jóbarátok, ismerősök, ahogy Dejan Dzakula szokta mondani: “A vadászat összeköt!”.
Az Agro Jager News már 16 nyelven olvasható!
Ráckevén derűs, napsütéses időben találkoztak a vadászok.
Újvidékről, Kasanin Dusan adományozta védőszentjük tiszteletére a képen látható ikont.
A ráckevei és a lórévi vadászok szervezték a vendéglátást.
2025. őszén megalakult a Magyarországi Szerb Vadászok Hagyományőrző Egyesülete, melynek a 800 éves kolostor ad otthont.
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
PILISI PARKERDŐ: Az UNESCO kihirdette a Pilisi Bioszféra Rezervátum bővítését
Kattints a képre és csatlakozz a WILD Hungary csoporthoz!
Az UNESCO 2025. szeptemberében tartotta Hangzhou-ban (Kína) a Bioszféra Rezervátumok 5. Világkongresszusát. Az eseményhez kapcsolódva szeptember 27-én hivatalosan is kihirdették a Pilisi Bioszféra Rezervátum (PBR) bővítését, ami többéves előkészítő munka eredménye. A bővítéssel a PBR már 21 település területét foglalja magába. Az érintett önkormányzatok és civil szervezetek a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal és a Pilisi Parkerdővel együttműködésben dolgoznak az ökoturizmus, a környezeti nevelés, a kutatás és a természetmegőrzés területén. Az új tagokkal kibővült PBR november 11-én tartott találkozót a Szentendrei Városházán – tájékoztatott a Pilisi Parkerdő Zrt.
Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettes
Bioszféra-rezervátumok
Az UNESCO 1971-ben indította útjára az Ember és a Bioszféra (Man and the Biosphere – MAB) programot, amelynek célja tudományos alapot teremteni az emberek és természeti környezetük közötti kapcsolat javításához. A program keretében világszerte 759 bioszféra-rezervátum működik 136 országban, köztük hat Magyarországon. Ezek a területek a fenntartható fejlődés mintaterületei, ahol a biológiai sokféleség megőrzése összeegyeztethető annak fenntartható használatával.
A bioszféra-rezervátumok három zónából épülnek fel:
A magterületeken elsődleges szempont a természeti értékek megőrzése és kutatása. Fokozottan védett természeti területek, ahol emberi tevékenység csak kifejezetten természetvédelmi célból megengedhető.
A védőövezetek (pufferzónák) a magterületeket veszik körül, és azok védelmét szolgálják. Itt olyan gazdálkodási és turisztikai tevékenységek folytathatók, amelyek összhangban állnak a bioszféra-rezervátum céljaival.
Az átmeneti övezetek célja, hogy támogassa a településeken ökológiailag fenntartható gazdálkodási, turisztikai és egyéb emberi tevékenységeket.
Hivatalosan is kihirdették a Pilisi Bioszféra Rezervátum (PBR) bővítését, ami többéves előkészítő munka eredménye.
A Pilisi Bioszféra Rezervátum bővítése
A Pilis-Visegrádi-hegység 1981-ben nyerte el a bioszféra rezervátum címet az UNESCO-tól. A PBR célja, hogy a természeti és kulturális értékek megőrzése érdekében keretet teremtsen a helyi közösségek, gazdálkodók, természetvédelmi kezelők, civil szervezetek, oktatási intézmények és magánszemélyek közötti párbeszéd és együttműködés kialakításához.
A térségi együttműködés kiszélesítése érdekében 2024-ben kezdeményezte a PBR az UNESCO-nál a rezervátum bővítését, amit 2025 szeptemberében, a Bioszféra Rezervátumok 5. Világkongresszusán fogadtak el és hirdettek ki. Ezzel a Pilisi BR munkájában résztvevő települések száma 16-ról 21-re bővült, amelyek az alábbiak: Budakalász, Csobánka, Dömös, Dunabogdány, Esztergom, Kesztölc, Leányfalu, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Piliscsév, Pilisjászfalu, Pilismarót, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pilisvörösvár, Pomáz, Szentendre, Tahitótfalu, Visegrád.
Magyarország legrégebbi vadászati portálja. Tartalmak 1999-től!
A Pilisi Bioszféra Rezervátum tevékenységei
A PBR tevékenységei elsősorban a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Pilisi Parkerdő és 21 település önkormányzatainak és civil szervezeteinek együttműködésével valósulnak meg. A PBR-ban jelenleg négy európai uniós pályázat is zajlik. Részben ezek támogatásával végezzük az alábbi tevékenységeket:
– Háromoldalú megállapodások kidolgozása a Pilisi Parkerdő, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és az érintett települési önkormányzatok között.
– Kipusztulással veszélyeztetett növényfajok védelme. A magyarföldi husáng megőrzése a Pilis-tetőn és a hegyi tarsóka megmentése Pilisborosjenőn.
– Kétéltű- és hüllő fajok védelme. Béka- és szalamandra gázolások megakadályozása érdekében békaterelők, figyelemfelhívó táblák és forgalomlassítók kihelyezése.
– Vadmacska védelmi program. Felmérés, monitoring, genetikai vizsgálatok.
– Örökerdő-gazdálkodás a Pilis Bioszféra-rezervátum erdeiben, a természetvédelmi szempontok integrálásával, kíméleti területek és habitatfák kijelölésével.
– Látogató-monitoring a pilisi turista utakon.
Környezeti nevelési programok a térség oktatási intézményei részére.
– Inváziós fajok visszaszorítása. Bálványfák (Ailanthus altissima) visszaszorítását célzó program, cserében őshonos fafajok csemetének biztosítása a települések belterületén.
– Az óriáskeserűfű inváziójának megállítása a Dera-patak mentén.
– Száraz gyepek megőrzése. Özönnövények visszaszorítása és a gyepek fenntartása legeltetéssel Esztergom mellett.
– Visegrádi-öbölben élőhelyek és ökoturisztikai lehetőségek fejlesztése.
– Új közös pályázati programok előkészítése.
A Pilisi Bioszféra Rezervátum bővítése nem lezárás, hanem új fejezet kezdete: a természet és az ember harmonikus együttélésének mintaterülete tovább erősödik. Bizonyíték továbbá arra is, hogy a térség közösségei készek együtt cselekedni a természeti értékek megőrzéséért és a fenntartható jövőért.
Pilisi Parkerdő
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
A jégen tartózkodás szabályai és veszélyei
Megnyílt a lehetőség a növényvédelmi kezelésekkel kapcsolatos nemleges nyilatkozatok megtételére az AÖP, ST AKG TK 2024 és ST ÖKO TK 2024 jogcímekben
Ismét megjelent Csongrád-Csanád vármegyében a madárinfluenza
Találkozzunk 2026-ban is a FeHoVá-n!
Megemlékezés Fekete István házasságkötésére Bakócán
POLICE: Lekapcsolták őket
Remegő kezek…
Őzet mentettek a veszprémi zsaruk
Támár Zoltán: A karácsonyi bikám
Új kutatás: a borzok jelentős ragadozói a vörös listás parti madaraknak
Lövöldözés és drámai hajsza Nyírlugoson: páncélozott járművel vonult ki a TEK az orvvadászhoz
Visszanéző (1992): A vadászgyilkosság
Azonnal felfüggesztette egy vadfeldolgozó üzem működését a Nébih súlyos élelmiszerbiztonsági problémák miatt
A zalai kanom
Kihallgatták a nyírlugosi orvvadászt
POLICE: Lekapcsolták őket
Több ponton módosult a Vadgazdálkodási törvény
2026-ban is változatlan marad a vadászjegy díja
POLICE: Meglőtte a labrador kölyökkutyát
