Mezőgazdaság
Ma zárul a Negev-sivatagban a magyar-izraeli találkozó
A Ben Gurion Egyetemen, a Negev-sivatagban ma zárul az izraeli-magyar konferencia.
Dr. Azbej Tristan, az Izraeli Magyar Nagykövetség tudományos és technológiai attaséja elmondta, hogy az izraeli kutatók aktívan vesznek részt az Európai Unió Horizont 2020 kutatás-fejlesztési keretprogramjában, s ebben partnerként tekintenek magyarországi kollegáikra. A kutatói konferencián a magyar-izraeli tudományos világ találkozott, holnap pedig, megnyílik az Agritech 2015 kiállítás Tel Avivban, amely a legnagyobb mezőgazdasági kiállítása Izraelnek.
A Ben Gurion Egyetemen, a Negev-sivatagban ma zárul az izraeli-magyar konferencia. Több témában folyt a két nap alatt a tanácskozás. A legfejlettebb labormunkák mellett a gyakorlati eredményeket prezentáló kutatók, sok esetben szántóföldi nemesítők, biológusok mutatták be az eredményeiket, elképzeléseiket. Az egyetem lehetőséget biztosított arra, hogy a jelentős számú posztdoktori képzésben résztvevő fiatal kutató is tájékozódhasson, így a Ben Gurion Egyetemen tanulók közül Kínától, Afrikán át számos doktori képzését folytató fiatal is megismerhette az izraeli eredményeken túl a magyar agrárkutatókat.
A mai napon megszólaltak a haltenyésztéssel és az algatenyésztéssel foglalkozó szakemberek is. Samuel Appelbaum professzor a Ben Gurion Egyetemen, a Negev-sivatagban dolgozik. Ezen a területen speciális a tudomány területe, hiszen a sivatagi haltenyésztést dolgozta ki. A sivatag kiváló a haltenyésztésre, hiszen nincsenek iparterületek és nehézfémek, így ami víz található, az nagyon tiszta. A haltenyésztést kombinálja a növénytermesztéssel. Így a növényevő halak számára planktont termelnek, majd a haltenyésztés során termelődő tápanyagokat a növénytermesztésben használják fel. A professzor így a megtermelt értékes tápanyagokat visszaforgatja és újra hasznosítja. Ahol emberek élnek, ott van víz és akkor azonnal el lehet kezdeni gazdálkodni. Appelbaum professzor ma Jászkíséren fordul meg a legtöbbet, várhatóan májusban látogat újra Magyarországra. A professzor kifejtette, hogy nagyon jó minőséget kell olcsón előállítani és akkor be lehet törni bármelyik piacra. Ez a két tényező az, amely siker lehet. Több cég dolgozik Izraelben, akik bővíteni szeretnék kapacitásukat – mondta.
Dr. Gyalog Gergő, a Halgazdálkodási Kutató Intézet tudományos munkatársa Szarvasról, előadásában összefoglalta, hogy Izraelben azért nagyon jó szakmai utat tenni, mert itt meg tudja tapasztalni a szakember, hogy nagyon kevés vízzel, hogyan lehet csúcsminőséget előállítani. Izraelben egy főre 2000 köbméter víz jut, amely hazánkban 10 000 köbmétert jelent évente egy főre vetítve. A szakember elmondta, hogy el lehet adni a növényevő halakat, ám úgy tűnik, hogy azok a halfajok, amelyekre berendelkezett hazánk, kelendőek, az ár mégis limitált. A cél, hogy olcsóbban termeljünk, így le kell szorítani az árat. Ma sajnos egyféle technológiára álltunk rá, miközben tőlünk délre, Szerbiában, sokkal intenzívebben foglalkoznak a haltenyésztéssel. Mi planktonra és ipari gabonára alapozunk, míg eközben nagyon jó minőségű és igen széles választékú haltápokat is el lehet érni.
Ma egyre inkább igaz, hogy jobban megéri intenzívebb technológiát alkalmazni. A hozamok így hússzor, de harmincszor is nagyobbak lehetnek. Izraelben ma egy kiló ponty ára 8-10 dollár körül mozog, kiskereskedelmi ár elérheti helyenként a 15 dollárt is.
Dr. Pauk János kutatási igazgatóhelyettes, a szegedi Gabonakutató Biotechnológia osztály vezetője kiemelte, hogy jelenleg nincsenek nagy projektek. Mindenki a legújabb kutatási források kiírására vár. Hazánk legnagyobb kutatóintézete a fenntartási munkákat és a nemesítést pillanatnyilag önerőből végzi. A professzor kiemelte, hogy nagy örömmel érkeztek Izraelbe és abban bíznak, hogy a nagykövetség munkája, nem csak most, hanem később is ilyen aktív lesz. Hozzátette, hogy az izraeli partner nagyon erős alapkutatást végez és nagyon erős a szárazságtűréssel és más növényi stressz helyzetekkel való munkája is. Amennyiben sikerülne kialakítani egy közös munkát, az nagy eredmény lenne. Sajnos Izraelből az alapanyag kivitel nagyon komoly engedélyezési folyamat, de kormányzati támogatással, talán könnyebben hozzájutnak.
Dr. Pauk János professzor örömmel számolt be, hogy sikerült megismerkednie Saranga professzorral, akinek a munkássága, főleg a gyökérvizsgálatok terén hozott nagy eredményeket. Ő itt Izraelben ennek a témának az atyja. Saranga professzor rendelkezik egy olyan búzafajtával, amelynek a gyökérzete több, mint egy méterrel mélyebbre hatol, mint a szegedi, vagy magyarországi búzák. Ez a munka, amennyiben sikerül közös projektet elindítani, legalább tízéves kifutású lesz, hiszen ennyi idő kell ahhoz, hogy egy-egy új búzafajta megszülethessen. A szegediek az izraeli félnek a jelentős genetikai gyűjteményüket tudják felajánlani, köztük értékes tavaszi gabona fajtákkal.
Gilboa Arye professzor, a Ben Gurion Egyetem kutatója nagyon érdekesnek és mindenképpen jó együttműködésnek tartja a magyarokkal való közös munkát. Úgy gondolja, hogy saját területén növénytani és talajtani területeken biztos, hogy lesz folytatása a találkozónak. A kutató a szerves anyagokkal, a felületaktív anyagokkal foglalkozik. Kiemelte, hogy óvatosan kell öntöznünk és meg kell keresnünk azt a minimumot, amelyen a tápanyagok helyben maradnak és a növény gyökérzete körül könnyedén felvehetőek lesznek. Emellett vizsgálja a toxikus anyagok mozgását a növényekben.
Írta: Szilágyi Bay Péter
Mezőgazdaság
Segítünk eligazodni az e-GN-re vonatkozó kötelezettségek között
A NAK kiadványt készített a gazdálkodási napló kitöltéséhez
Az elmúlt években több olyan jogszabályi és technikai változás is bekövetkezett a gazdálkodási napló papíralapú kitöltését, továbbá elektronikus feltöltését illetően, amely sokakat elbizonytalanított a saját kötelezettségeikre vonatkozóan.
A Gazdálkodási napló vezetésére vonatkozó kötelezettség régóta része a gazdálkodók adminisztratív feladatainak, azonban az elmúlt években számtalan jogszabályi változás következett be a témát érintően. A Gazdálkodási napló alapvetően segít igazolni az olyan gazdálkodásra vonatkozó alapvető szabályok betartását, mint a növényegészségügyi és növényvédelmi kötelezettségek teljesítése, a beporzók védelmének biztosítása, a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program végrehajtása, továbbá az egyes műveletek rögzítése a gazdálkodó által a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatási eljárásban vállalt kötelezettségeknek való megfelelést is alátámasztja.
Papíralapon tehát már korábban is előírás volt a Gazdálkodási napló vezetése, de a jogszabályokban és támogatási feltételekben bekövetkezett változások miatt szükségessé vált az előbb részleges, majd egyre bővebb elektronikus adatszolgáltatás. 2022-től a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági hivatal egy új rendszer fejlesztését kezdte meg, amely használatára vonatkozó előírások folyamatosan bővültek. 2023.01.01-től kezdve már 24 órán belül kellett rögzíteniük a szántóföldi kultúrákban végzett rovarölő szeres kezeléseiket a 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodóknak az új elektronikus rendszerben. 2023. július 1-től az adatszolgáltatás adattartalma bővült, a felületen ezt követően az e-Permetezési napló funkcionalitáson felül a növényvédő szeres kezelések mellett más, a Gazdálkodási napló műveleteinek, nitrát adatszolgáltatás adatainak rögzítése is lehetővé vált. Az elmúlt években tehát több olyan jogszabályi és technikai változás is bekövetkezett a Gazdálkodási napló kitöltését illetően, amely sokakat elbizonytalanított a saját kötelezettségeikre vonatkozóan.
Minden gazdálkodó helyzete egyedi az alap- és az általa vállalt különféle kötelezettségeket együttesen tekintve, így a jelen kiadvány célja, hogy segítsen eligazodni az általános kötelezettségek terén. Kérjük, hogy minden gazdálkodó ellenőrizze a kötelezően betartandó rendeletek előírásain felül az általa vállalt pályázatok kritériumait és annak megfelelően vezesse saját Gazdálkodási naplóját. A NAK országos falugazdász tanácsadó hálózata készséggel áll a gazdálkodók rendelkezésére a felmerült kérdések kapcsán, továbbá segítséget nyújt az elektronikus adatrögzítésben egyaránt.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
Kiemelt lehetőség a fejlődő országoknak a FAO és az AM ösztöndíjprogramja
2024. évi őszi szemeszterig 47 országból több mint 400 hallgató részesült ösztöndíjban.
A FAO és a magyar kormány megállapodásának keretei között a 2024. évi őszi szemeszterig 47 országból több mint 400 hallgató részesült ösztöndíjban.
Az Agrárminisztérium az AM-FAO ösztöndíjas program keretében a fejlődő országokból érkező hallgatók részére adományoz ösztöndíjat magyarországi egyetemeken mester szintű agrár tanulmányaik folytatására, bővítve ezzel az érintett országok mezőgazdasági termelésének tudásbázisát.
Az idei tanévre felvett diákok részére nyitó szakmai találkozót szervezett az Agrárminisztérium, mely alkalomból dr. Ökrös Oszkár nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár fogadta az új hallgatókat. Köszöntő beszédében elmondta, hogy az élelmiszerhiány csökkentése a népesség helyben tartását szolgálja, a rászoruló országok mezőgazdaságának és vidéki területeinek fejlesztése a migráció megelőzésének egyik hatékony eszköze a „helybe visszük a segítséget” elve alapján.
A program során idén 21, fejlődő országból érkező hallgató kezdheti meg mesterszakos tanulmányait Magyarországon. A végzett hallgatók többsége hazájába visszatérve magasabb pozícióhoz jut, így rájuk is tudjuk alapozni agrár-külkapcsolataink fejlesztését, mezőgazdasági szektorunk külpiaci kapcsolati rendszerének bővülését.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
Fát vágtak, bozótot irtottak Komádi, Zsadány és Körösújfalu között – VIDEÓ
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
A napokban forgalomlassítás és esetenként teljes útzár mellett tisztították meg a Hajdú-Bihar vármegye és a Békés vármegyéket összekötő útszakaszt. Kelet-Magyarország egyik legforgalmasabb útszakaszán, amely Gyulát, Békéscsabát, valamint Debrecent kapcsolja össze, sokszor tetemes a közúti forgalom. A megyeszékhelyeket összekötő utak közül ez a legrövidebb, így sokan választják, ahelyett, hogy a 47-es főút régi nyomvonalát követnék. Tóth Ferenc, Komádi polgármestere úgy fogalmazott, hogy a munkálatok az átutazók, a kereskedelmi forgalom számára egy biztonságos közelekedést tettek lehetővé, – ahol egyébként megközelítőleg 12 ezer ember mindennapjait is segítik – közülük is kiemelten a mezőgazdasággal foglalkozó és abban dolgozók közlekedése vált biztonságosabbá. Most öt kilométer hosszú szakaszon fát vágtak, bozótot irtottak a szakemberek – tájékoztatta Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere az Agro Jagert.
Komádi, Hajdú-Bihar vármegye legdélebbi városa, amely közvetlenül a Sebes-Körös partján fekszik. Jelentős fejlesztések, egy 32 hektáros kiadó iparterület (kattintson a részletekért) és szolgáltató, kereskedelmi, kistérségi központ a város. Olyannyira, hogy még a szomszédos vármegyéből, Békésből is a települések egy része, mint Zsadány, Biharugra, Körösnagyharsány, továbbá Körösújfalu lakói is erre felé veszik az irányt. Az orvosi, fogorvosi, gyermekorvosi ellátások, a gyógyszertár miatt pedig, távolabbról Mezőgyánból, de még Gesztről is Komádiba indulnak, amely település, a geszti Tisza-kastély felújítása miatt, egyébként is jelentős turisztikai vonzerővel bír – egyben növelve ezzel a közúti forgalmat, ugyanis a Tisza-kastélyt észak felől, Komádi irányából lehet csak megközelíteni.
Az érintett útszakaszon, a Sebes-Körös hídfőitől egészen Dobaipusztáig, dolgoztak az utak mentén, amely parancsoló volt, hiszen a gátakról összegyűjtött szénát szállító járművek, továbbá a horgászati turizmus miatt, a Sebes Körösre látogató horgászok könnyebben és biztonságosabban tudnak kifordulni a 4219-es útra. A városból idáig kivezető kerékpárút miatt is célszerű és valóban indokolt volt az útszakasz megtisztítása, mert szabadidejükben szívesen kerekeznek, kocognak ki a folyóhoz az itt élők – folytatta Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere..
Ám ennél a sokkal veszélyesebb útkereszteződést, a Komádi-Zsadány útszakaszt elérő Körösújfalu, Vésztő irányába elágazó csatlakozást is beláthatóvá tették – meséli Tóth Ferenc polgármester és mintegy százméteres hosszban vágták ki a fákat, cserjéket. Tóth Ferenc polgármester hozzátette azt is, hogy az elágazás és a Sebes Körös között található a Hajdú Gabona Zrt. egyik legnagyobb magtára, a Vörös Magtár is, ahonnan most már szintén biztonságosan kanyarodhatnak ki a terményeiket beszállító gazdák.
A kérdéses útszakasz vonatkozásában megkerestük a Magyar Közút Nonprofit Zrt-t, akik arról tájékoztatták az Agro Jagert, hogy fakivágási munkák miatt ideiglenes forgalomkorlátozást vezettek be. A fakivágás és bozótirtás összesen több, mint öt kilométer hosszú szakaszon történt a 4219-es és a 422-es összekötő utakon. Ezen felül ütemezetten főleg a vegetációs időszakon kívül nemcsak Hajdú-Bihar vármegyében, hanem országos viszonylatban is számítani lehet növényzetgondozási, fakivágási vagy cserjézési munkákra, szerte az országos közutak mentén.
A fakitermelők törzskormányzású, homlókrakodós, speciális erdészeti eszközzel vonultak fel és sokszor látványos úttakarítással, fogásokkal tették járhatóvá az utat. Videó: Agro Jager
A Magyar Közút Nonprofit Zrt. felhívta a figyelmet, hogy a közlekedők is tehetnek bejelentéseket ilyen esetekre vonatkozóan is.
Ezeket az észrevételeket pedig, igyekszünk beépíteni az ütemterveinkbe és az anyagi lehetőségeink közé. A bejelentéseket idekattintva lehet megtenni – tájékoztatta az Magyar Közút Nonprofit Zrt. az Agro Jagert.
Kép és szöveg: Agro Jager