Dr. Azbej Tristan, az Izraeli Magyar Nagykövetség tudományos és technológiai attaséja elmondta, hogy az izraeli kutatók aktívan vesznek részt az Európai Unió Horizont 2020 kutatás-fejlesztési keretprogramjában, s ebben partnerként tekintenek magyarországi kollegáikra. A kutatói konferencián a magyar-izraeli tudományos világ találkozott, holnap pedig, megnyílik az Agritech 2015 kiállítás Tel Avivban, amely a legnagyobb mezőgazdasági kiállítása Izraelnek.

A Ben Gurion Egyetemen, a Negev-sivatagban ma zárul az izraeli-magyar konferencia. Több témában folyt a két nap alatt a tanácskozás. A legfejlettebb labormunkák mellett a gyakorlati eredményeket prezentáló kutatók, sok esetben szántóföldi nemesítők, biológusok mutatták be az eredményeiket, elképzeléseiket. Az egyetem lehetőséget biztosított arra, hogy a jelentős számú posztdoktori képzésben résztvevő fiatal kutató is tájékozódhasson, így a Ben Gurion Egyetemen tanulók közül Kínától, Afrikán át számos doktori képzését folytató fiatal is megismerhette az izraeli eredményeken túl a magyar agrárkutatókat.

A mai napon megszólaltak a haltenyésztéssel és az algatenyésztéssel foglalkozó szakemberek is. Samuel Appelbaum professzor a Ben Gurion Egyetemen, a Negev-sivatagban dolgozik. Ezen a területen speciális a tudomány területe, hiszen a sivatagi haltenyésztést dolgozta ki. A sivatag kiváló a haltenyésztésre, hiszen nincsenek iparterületek és nehézfémek, így ami víz található, az nagyon tiszta. A haltenyésztést kombinálja a növénytermesztéssel. Így a növényevő halak számára planktont termelnek, majd a haltenyésztés során termelődő tápanyagokat a növénytermesztésben használják fel. A professzor így a megtermelt értékes tápanyagokat visszaforgatja és újra hasznosítja. Ahol emberek élnek, ott van víz és akkor azonnal el lehet kezdeni gazdálkodni. Appelbaum professzor ma Jászkíséren fordul meg a legtöbbet, várhatóan májusban látogat újra Magyarországra. A professzor kifejtette, hogy nagyon jó minőséget kell olcsón előállítani és akkor be lehet törni bármelyik piacra. Ez a két tényező az, amely siker lehet. Több cég dolgozik Izraelben, akik bővíteni szeretnék kapacitásukat – mondta.
Dr. Gyalog Gergő, a Halgazdálkodási Kutató Intézet tudományos munkatársa Szarvasról, előadásában összefoglalta, hogy Izraelben azért nagyon jó szakmai utat tenni, mert itt meg tudja tapasztalni a szakember, hogy nagyon kevés vízzel, hogyan lehet csúcsminőséget előállítani. Izraelben egy főre 2000 köbméter víz jut, amely hazánkban 10 000 köbmétert jelent évente egy főre vetítve. A szakember elmondta, hogy el lehet adni a növényevő halakat, ám úgy tűnik, hogy azok a halfajok, amelyekre berendelkezett hazánk, kelendőek, az ár mégis limitált. A cél, hogy olcsóbban termeljünk, így le kell szorítani az árat. Ma sajnos egyféle technológiára álltunk rá, miközben tőlünk délre, Szerbiában, sokkal intenzívebben foglalkoznak a haltenyésztéssel. Mi planktonra és ipari gabonára alapozunk, míg eközben nagyon jó minőségű és igen széles választékú haltápokat is el lehet érni.

Ma egyre inkább igaz, hogy jobban megéri intenzívebb technológiát alkalmazni. A hozamok így hússzor, de harmincszor is nagyobbak lehetnek. Izraelben ma egy kiló ponty ára 8-10 dollár körül mozog, kiskereskedelmi ár elérheti helyenként a 15 dollárt is.
Dr. Pauk János kutatási igazgatóhelyettes, a szegedi Gabonakutató Biotechnológia osztály vezetője kiemelte, hogy jelenleg nincsenek nagy projektek. Mindenki a legújabb kutatási források kiírására vár. Hazánk legnagyobb kutatóintézete a fenntartási munkákat és a nemesítést pillanatnyilag önerőből végzi. A professzor kiemelte, hogy nagy örömmel érkeztek Izraelbe és abban bíznak, hogy a nagykövetség munkája, nem csak most, hanem később is ilyen aktív lesz. Hozzátette, hogy az izraeli partner nagyon erős alapkutatást végez és nagyon erős a szárazságtűréssel és más növényi stressz helyzetekkel való munkája is. Amennyiben sikerülne kialakítani egy közös munkát, az nagy eredmény lenne. Sajnos Izraelből az alapanyag kivitel nagyon komoly engedélyezési folyamat, de kormányzati támogatással, talán könnyebben hozzájutnak.
Dr. Pauk János professzor örömmel számolt be, hogy sikerült megismerkednie Saranga professzorral, akinek a munkássága, főleg a gyökérvizsgálatok terén hozott nagy eredményeket. Ő itt Izraelben ennek a témának az atyja. Saranga professzor rendelkezik egy olyan búzafajtával, amelynek a gyökérzete több, mint egy méterrel mélyebbre hatol, mint a szegedi, vagy magyarországi búzák. Ez a munka, amennyiben sikerül közös projektet elindítani, legalább tízéves kifutású lesz, hiszen ennyi idő kell ahhoz, hogy egy-egy új búzafajta megszülethessen. A szegediek az izraeli félnek a jelentős genetikai gyűjteményüket tudják felajánlani, köztük értékes tavaszi gabona fajtákkal.
Gilboa Arye professzor, a Ben Gurion Egyetem kutatója nagyon érdekesnek és mindenképpen jó együttműködésnek tartja a magyarokkal való közös munkát. Úgy gondolja, hogy saját területén növénytani és talajtani területeken biztos, hogy lesz folytatása a találkozónak. A kutató a szerves anyagokkal, a felületaktív anyagokkal foglalkozik. Kiemelte, hogy óvatosan kell öntöznünk és meg kell keresnünk azt a minimumot, amelyen a tápanyagok helyben maradnak és a növény gyökérzete körül könnyedén felvehetőek lesznek. Emellett vizsgálja a toxikus anyagok mozgását a növényekben.
Írta: Szilágyi Bay Péter