Mezőgazdaság
Világszínvonalú mezőgazdaság Izraelben
Izraelben egyetlen egy egyetemen folyik mezőgazdasági oktatás, amely a Jeruzsálemi Héber Egyetemégisze alatt, Rehovotban működik.
Izraelben egyetlen egy egyetemen folyik mezőgazdasági oktatás, amely a Jeruzsálemi Héber Egyetemégisze alatt, Rehovotban működik. A magyar kutatás-fejlesztés és a magyar mezőgazdaság számára is fontos lehet a közelgő miniszterelnöki találkozó, amikor Orbán Viktor miniszterelnök Budapesten fogadja Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt. Rehovotban,a nagy tekintélyű Prof. Dr. Haim D. Rabinowitch növénynemesítővel, a Jeruzsálemi Héber Egyetem korábbi rektorával, genetikusával beszélgethettem.
A Jeruzsálemi Héber Egyetem Mezőgazdasági Karán napjainkban önállóan foglalkoznak agrárgazdasági, környezeti és természeti erőforrások, takarmányozási és élelmiszeripari, külön növénytermesztési, talaj és öntözési kutatásokkal és nagy hangsúlyt fektetnek a méhészeti kutatásokra. A legfontosabb kérdésekkel foglalkozik a kutatás, amely azonnal reagál a világban jelentkező problémákra és kapcsolatban van a hazai gazdálkodókkal. Minden mezőgazdaságban dolgozó szakember nálunk végzett. Szoros kapcsolatban állunk és nincs külön szervezet, aki közvetít. Egyszerűen felhívnak bennünket és ha olyan kérdés merül fel, ami különleges és még meg nem oldott problémát vet fel. Amennyiben egységesen érintheti a termelést, akkor innen az egyetemről jelezzük a kormánynak a megoldásra váró helyzetet. A kormányban egy magasan képzett tanács, megvizsgálja a felvetést és amennyiben mindannyian úgy döntenek, hogy fontos kérdést vet fel, források megnyitásával azonnal el kezdjük a munkát.
A világ tudásának 60% Izraelhez kötődik – folytatja Rabinowitch professzor. Sokan jönnek Izraelbe. Tel-Avivban minden évben óriási mezőgazdasági kiállítást rendeznek, ahova hazai szakemberek mellett Európa, Ázsia, Afrika üzletemberei, befektetői látogatnak el. Itt vannak az USA-ból és az új együttműködések révén szinte az összes dél-amerikai ország is megjelenik.
Az egyetem 1942-es alapításkor 15 növénnyel dolgoztunk, ma 120 fajtát termesztünk. Itt a Közel-Keleten Törökország, Irak, Izrael területén található a nyugati világban termesztett növények döntő többségének géncentruma. Innen származnak. Óriási genetikai potenciál ez, ahogyan kukorica esetében a tengerentúl. A termelés fokozása nem csak a genetikán múlik, hanem a technológia fejlesztésén is. A kettőnek kapcsolódnia kell egymáshoz és a két tudományterületnek együttesen kell fejlődni. A paradicsomtermesztésben a kezdeti két tonnás eredményt mára – kétszeri betakarítással – a legjobb cégek képesek 1000 tonnára felvinni hektáronként, ehhez jó vetőmag és a növény igényeit kiszolgáló termesztésre van szükség.
A víz, az édes víz azonban korlátozott, így csatlakozott egy újabb tudomány terület.Ma már önálló részleg fejleszti a víz és a talaj kapcsolatát, de nem eltávolodva a termesztéstől. A sótűrés, a használt- és a szennyvizek felhasználása parancsolóvá vált, hiszen az amúgy is kevés vizet nem engedhettük el. Míg egyes kutatóink rájöttek, hogy a vízbázisok védelme kiemelt kérdés volt és lesz. Vanolyan projektünk, hogy a magas sótartalmú patakot eltereltük, hogy már ezzel is lecsökkentsük a talajok későbbi terhelését. Azonban más szakemberek pedig rájöttek arra, hogy a csatornában haltenyésztésre még mindig alkalmas lehet a víz.
A szennyvizek felhasználása azonban nagy körültekintést igényel, hiszen egyes vizeket élelmiszertermelésre nem, vagy csak korlátozottan szabad felhasználni, hiszen minden növény más és másképpen építi be a vízzel felvett anyagokat. Vannak növények, amelyek a termésükbe is felhasználják, vannak azonban amelyek nem. Ezt már tudjuk. Minden esetre a célzott, pontosan a növény számára kiadott vízmennyiség 50 év alatt a felére csökkent, míg a termés átlaga ez idő alatt átlagosan megduplázódott. A használt vizek felhasználásában Izrael ma a világelsőnek számít, hiszen 86%-át képes ismét felhasználni.
Izraelben nagyon fontos feladatnak tekintik, hogy csak olyan nemesítést szabad végezni, amelyet a piac felvesz. Elzárkóznak a génmódosított termékektől és a világ is más irányba fordul. Itt Izraelben most arra koncentrálunk, hogy azokat a természetes génforrásokat találjuk meg, amelyek az adott növényben eredendően megtalálhatóak.
Nagyon jelentős kutatásokat végzünk az őszi búza szárazságtűrésével kapcsolatban és azt próbáljuk megérteni, hogyan működik a gének szerepe, melyek felelősek a szárazság elviselésért. Mikor aktivizálódnak, milyen más géneket késztetnek munkára és egyáltalán hogyan működik a növény, mert azt látjuk, hogy működik, de mi a mélyebb értelmét szeretnénk megtudni és meg is fogjuk találni. Mosolyog és hozzáteszi, mert nagyon szeretjük a kihívásokat.
Jelenleg mintegy 2400 hallgatója van a Karnak, BsC-s,MsC-s hallgatók és PhD programban dolgozók járnak ide tanulni, továbbá vannak már doktori végzettségű fiatal kutatók, Izraelből és más országokból. Abszolút nemzetközi kutatás folyik az intézetekben, hiszen nagyon sok nyelvet beszélnek a kutatók, diákok. A hozzáadott tudás nagyon fontos és mindenki a saját pályájára, saját tudományterületére koncentrál. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az oktatásba belépő hallgatók részt vegyenek a szántóföldi, üvegházi munkában. A szántóföldi kísérletek nélkül nincs kutatás és széleskörben vizsgáljuk a növényeket.
A zöldségnemesítés és a gyümölcsnemesítés legfontosabb kérdései közé tartozik ma, hogy egységesen érjenek a növények és a pulton tartási idő minél hosszabb legyen. Jól tudjuk, vannak olyan gyümölcsök, amelyek hamarabb puhulnak meg és vannak olyanok, amelyek ízletesek, szépek és tartósak maradnak különösebb speciális kezelés nélkül. Ezekért minden esetben gének felelnek és bizony megtalálhatók a fajtákban. Ma az a feladata nemesítésnek, hogy keresztezéssel a szülőpárokat megválasztva, minden gént hagyományos megporzással sikeresen bevigye a növénybe. Majd a sok utód közül megtalálják azokat, amelyek képesek is teljesíteni az elvárásokat.
Izrael rendkívül nyitott. Van egy ország a világon, ahol, ha nem is beszélik a magyar nyelvet, de biztosak lehetünk abban, hogy találunk egy családtagot, barátot, aki ért, tud magyarul. Nagyon nagy szeretettel beszélnek a fővárosunkról, Budapestről. Szeretik és szívesen használják a fűszerpaprikát, ismerik a pálinkánkat és akinek lehetősége van itt tanulni, rendkívül hasznos tudásra tehet szert. Túl azon, hogy nyelvtudását erősítheti, kapcsolatokat építhet, és ahogy a Haim professzor mondja, kultúránk, szokásaink jó alapjai lehetnek az együttműködésre, a fejlesztésekre. A magyarok nagyon nyitottak, oktatásuk kellően felkészült, jó szakemberek kerülnek ki a magyar padokból. Olyan kicsi ország, mint Izrael és nagyon hasonló problémákkal találkozik.
Az izraeli-magyar miniszterelnöki találkozón Budapesten remélhetőleg szó esik a mezőgazdasági kutatás-fejlesztésről és az ismeretségen túl együttműködések, közös kutatások indulhatnak. Az egyetemi struktúra, a szaktanácsadás, a kutatások indítása, a növénynemesítési, az állattenyésztési hálózat működése, a nemesítési irányok meghatározása, a szakemberek kiválasztása, értékelése s ezek módszereinek működése és annak a működtetése Izraelben azt eredményezte, hogy a sivatagban a világ legfejlettebb mezőgazdaságát építették fel. Több vetőmagfejlesztés az egyetemekhez köthető, de ez a szisztéma az USÁ-ban is nagyon jól működik. Ezt egyébként Magyarországon Prof. Dr. Németh János az 1970-es évek közepén elsőként már felvetette hazánkban. Véleménye szerint a hazai vetőmagok gondozása legjobb kezekben az egyetemeken valósulhatna meg s akkor a Debreceni Egyetemmel alakított ki hazánkban elsőként egyetemi együttműködéseket.
Izraelben azonban nem csak a nagy cégek, hanem a kis és közepes vállalkozások is rendkívül fontosak. Az önellátás mellett az értékesítés és a termelés, a termelésszervezése, a gazdák áruinak piacra jutásarendkívül érdekes. Különösen abból a szempontból, hogy gazdaságosan működnek és profitot termelnek, amelyek nélkül képtelenség fejleszteni. Erre most nagy szüksége van a magyar mezőgazdaságnak. Versenytársak Izraellel semmiképpen nem lehetünk és nem is lehet cél, de tudást, technológiát kell importálnunk a magyar mezőgazdaság számára, amellyel piacainkat tudjuk szélesíteni, bővíteni. Az adottságok ehhez Magyarországnak és Izraelnek mindenképpen megvannak.
Írta: Dr. Szilágyi Péter
Mezőgazdaság
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
Soha jobbkor nem lehetett volna a reformátusoknak a zászlajára tűzni a megújulást, hiszen október 31.-én, a reformáció emléknapján, Geszten rendezték meg a Békési Református Egyházmegye Presbiteri Konferenciáját, egybekötve a Tisza nappal, amit a geszti Tisza kör szervezett. Az esemény jelentőségét emelte, hogy Nt. Nitsch Gábor lelkész, aki szinte a minap még a pennsylvaniai Ligonierben levő Bethlen Otthon vezető lelkészeként, a Bethlen Otthon – az Amerikai Magyar Református Egyházak Otthona – káplánjaként dolgozott, feleségével, gróf Tisza Ilonával, hazatérve Gesztre, ma már szolgálatot vállal és lelkipásztorként tovább vezeti a Geszti Református Egyházközséget. Az egész napi geszti programot Erdei Gábor, a Gyulai Református Egyházközség, a Presbiteri Szövetség Békés vármegyei szervezője nyitotta meg, majd Nt. Demeter Ottó esperes köszöntötte a presbiteri szövetséget.
Odakint a határban már szögel, zöldellik a búza, amely most igazságtalanul célkeresztjébe került annyi embernek, miközben magyarságunk emblematikus növénye. A búza egymagában azonban jelképezi a megújulást, a reményt és a várakozást is, s ha úgy vesszük, a hitet is megformálja ez a kicsi növény. Amikor földbe kerülnek az apró magvak, nem tudhatjuk, hogy mit aratunk, hogy mennyit aratunk és azt, hogyan tudjuk majd – kimondani is sok – jövőre eladni… Szelíd becslések szerint is hazánk területének idén is, több, mint 10%-ára búza kerül…
Aki ott lehetett a konferencián, szinte megdöbbent, hogy egy ilyen pici településre mennyi ember jött el és a konferenciát tovább erősítette, hogy elfogadta a meghívást a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Presbiteri Szövetsége, akiket Tóth András egyházkerületi elnök képviselt, továbbá megtisztelte az egybegyűlteket Mészáros János, Érmelléki, továbbá Vaszil István, a Bihari, valamint Göröngyi Sándor, az Aradi Presbiteri Szövetség elnöke is.
A konferenciát Török Csaba Pál, a Magyarországi Református Presbiteri Szövetség elnökségi tagja indította útjára, aki hangsúlyozta, hogy minden presbiternek fontos küldetése, fontos feladata van, amelyet otthon, szűken vett környezetében, lakóhelyén, egyfajta szolgálatként kell teljesíteni, segíteni.
Külön érdekessége volt a konferenciának, hogy az érmellékiek, ha úgy vesszük, hívogatták a résztvevőket, hogy aki úgy érzi, azok vegyenek részt presbiteri képzésükön, amelyet a Sárospataki Református Hittudományi Egyetem indít s melyhez még csatlakozhatnak a jelentkezők. Minden vonatkozásban érdekes lehet, s túl ismereteink bővítésén, a partiumi és erdélyi kapcsolatainkat is szélesíthetjük.
Riskó János nyugalmazott lelkipásztor előadásában az egyházak, a vallások magyarországi helyzetét mutatta be, visszatekintve a 19. és a 20. század időszakaira. A 20. század történelmi viharai nemcsak a vidéket formálták át, hanem a társadalmi változások, a szociológia más területeit is magával ragadták. Változások érték el a reformátusokat is – fogalmazott az előadó.
A nap különleges fénypontját azonban kétségtelen, hogy az ünnepi, úrvacsorás istentisztelet adta. Egyrészt azért, mert csordultig megtelt a templom, s annyian összegyűltek, hogy a karzatot is meg kellett nyitni. Fel-fel szokták emlegetni, ha nagy hideg van, fázhat az ember a templomban. Most Geszten annyi ember gyűlt össze, hogy az ajtókat nyitva kellett hagyni, mert olyan meleg lett odabent, ha úgy vesszük, fizikai értelemben is megmelegedett az ember.
Lélekemelő pillanat egy templom életében, ha sokan énekelnek s mikor Geszten felhangzott a „Tebenned bíztunk elejitől fogva”, aki odabent volt, szinte nem hallotta a saját hangját, mert egybeolvadt, együtt szólt a sok ember református hitvallása.
Ilyen környezetben, ilyen miliőben lépett Nt. Nitsch Gábor lelkipásztor a szószékbe, aki még szinte a minap az Magyar Református Egyházak Otthona káplánjaként, Pennsylvániában prédikált s most szolgálatot téve köszöntötte a presbiteri konferencia résztvevőit, a geszti embereket és környező településről érkező vendégeket: a zsadányiakat, az okányiakat, a vésztőiket, az ugraiakat, a Komádiból érkezőket és lehetne folytatni a sort…
Aki ott lehetett, aki ellátogatott Gesztre, megélhette azt is, hogy mit is jelent ragaszkodni a földhöz, a templomhoz, hogy mit is jelent ragaszkodni a hitünkhöz. Mikor Nt. Nitsch Gábor a szószékre felállt, nemcsak visszaemlékezett, de emlékeztetett arra, hogy a geszti templom falai között, pontosan ott, ahol most állunk, az ország nagy szülöttei, a Tiszák is itt imádkoztak. Azok, akik annyi mindent tettek az országért, a hazáért.
Ki gondolhatta volna azt, hogy a világégés, annyi nehéz és idegenben töltött évtized után, a Tisza család visszatérhet Gesztre, az ősi földre. Nt. Nitsch Gábor, gróf Tisza Ilona párjaként is köszöntötte az ünnepi istentisztelet résztvevőit. A tengerentúlról hazatért lelkipásztor, alma materéhez, Nagyváradhoz is karnyújtásnyira került. Aki így hát Geszten jár, vasárnaponként szakítson időt rá és üljön be egy-egy istentiszteletre.
A református templomokban úgy szokás, az a szokás, hogy az elöljárók, a szószékkel szemben ülnek s ha valaki nyitott szemmel ült a templomban, láthatta, hogy az ünnepi istentiszteleten részt vett Tisza Ilona mellett, Tisza Kálmán és Patay Tibor (Tisza Jolán fia), továbbá gyermekeik, unokáik.
Az igehirdetés után az ünnepi liturgiát Nt. Demeter Ottó esperes vezette, akinek Nt. Nitsch Gábor segített. Megható pillanatokat élt meg a közösség, mert Nt. Nitsch Gábor első igehirdetésén feleségének, gróf Tisza Ilonának adott úrvacsorát.
Az ünneplő gyülekezet ezt követően megkoszorúzta a Tisza kriptát, majd a geszti egyházközség és presbiterek összefogásában szeretet vendéglátással köszöntötték a Gesztre érkező vendégeket.
A program kulturális része ezt követően vette kezdetét, hiszen a konferencia résztvevői ellátogathattak a Tisza-kastélyba, majd csaknem éjszakába nyúlón égtek a lámpák a nagyszalonban, mert Tisza Ilona, Tisza Kálmán és Patay Tibor társaságában, az életéről mesélt s arról, hogy mit is jelentett számukra Geszt. Úgy, hogy például Ilona felnőtt koráig nem járt a községben, mert édesapja Argentínába vitte a családot azok után, hogy édesanyja elrejtve apjukat, a rívó két kisfia jelenlétében, akik szinte karon ülők voltak, vallotta a katonáknak, hogy nem tudja, hogy merre tartózkodik a férje.
A Tiszákról azt tartották, hogy rendkívüli módon szerették és ragaszkodtak nemcsak a faluhoz, hanem benne az emberekhez. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy Patay Tibor így emlékezett vissza gyermekkorára, a kitelepítés éveire: Kiss bácsi éjjel, egy lovasszekérrel kereste meg apámékat Füzesgyarmaton, hogy élelmet hozzanak, mert tudták, hogy nincs mit ennünk. Történt ez akkor, amikor állami beszolgáltatásokkal gyakorlatilag végigverték a falut. Miután kiderült, hogy Kiss bácsi Tisza Jolánékat segítette, úgy megverték, hogy két hétig gyógyult. Persze ez nem akadályozta meg, hogy szervezze a gesztiek összefogását.
Tisza Jolán elmesélte, hogy mikor Argentínába kerültek, a bolíviai határ közelébe, apja állatorvosi ismereteit igyekezett kihasználni, de végzettségei, diplomái elvesztése miatt, csak a megérdemelt fizetése felét kaphatta meg. Argentínában is a mezőgazdasággal foglalkozott, ahogyan itt, Geszten is, a birtok jövedelmei a gazdálkodásból származtak. Sokan gondolhatták, hogy bizonyosan főúri körülmények között éltünk, de édesanyám, aki észt grófnő volt, egy fatüzeléses sparhelten főzött, ott, ahol trópusi melegek uralkodtak. Megnevettette a hallgatóságot Tisza Ilona, mikor elmesélte, hogy a testvéreivel egy sörényes hangyászt vittek be a konyhába, amelyre az édesanyja azt mondta édesapjának: Vagy a hangyász, vagy én! Jókedvűen mesélte, hogy néha-néha édesapja megjegyezte egyszer-egyszer: lehet, hogy a hangyászt kellett volna választanunk! Nem gondoljátok?
A mezőgazdaság, a föld szeretete visszaköszönt Patay Tibor életében is, aki kertészetek sorában dolgozott, de mindig fel-felbukkant, hogy mely családok leszármazottja. Jól jellemzi a kommunizmust: hiába teljesített kiválóan, mikor kiderült a származása, azt tanácsolták neki, hogy menjen el.
Aki ott lehetett október 31-én Geszten, az meggyőződhetett arról, hogy mit jelent a falu életében a Tisza család és arról is, mit jelent a Tiszáknak Geszt. Mit jelent a falu, benne az ember? Könyveket lapozgatva elolvashatjuk, hogy a tanulás mellett a munka az, amit a Tisza család elvárt magától, elvárt a gyermekeitől. Ez a hitvallás 100 év után is visszaköszön, mikor Tisza Kálmán, Tisza Ilona és Patay Tibor mesélt az életéről. Megmaradt a falu, a föld, a mezőgazdaság szeretete, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a legifjabb Patay ma mezőgazdaságot tanul…
Írta és fényképezte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Mezőgazdaság
Megjelentek a referenciaárak a 2024. évi kárenyhítő juttatáshoz
A kérelmeket 2024. november 30-án, 23:59 óráig lehet beadni
A károsult termelők ebben az évben is elektronikus úton tudják majd november elejétől benyújtani a kárenyhítő juttatás iránti kérelmüket, amit a Magyar Államkincstár honlapján az Elektronikus kérelemkezelés→Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer menüpont alatt tehetnek meg.
A kérelmet a benyújtási határidőn belül többször is be lehet adni, viszont az Államkincstár és az agrárkár-megállapító szerv a 2024. november 30-án, 24:00 óráig utolsóként benyújtott kérelmet veszi majd figyelembe. Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét arra, hogy a 2024. november 30-ai benyújtási határidő jogvesztő.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársávot is megállapítanak, a referencia hozamérték számításához a referenciaártól eltérő, de az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható. Erről, valamint a kérelem benyújtásáról – amelyben a falugazdászok is segítséget nyújtanak – ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelemhez ide kattintva érhetőek el a 2019-2023. kárenyhítési évekre, valamint a 2024. évre megállapított referenciaárak és átlaghozam-adatok.
Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a közzétett 2019-2023. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel. A 2019-2023. évi átlaghozam-adatok mellett a 2024. évi átlaghozam-adatok is elérhetők, melyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre a tárgyévi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50%-ot. A referencia-időszak közzétett referenciaárait és átlaghozam-adatait az Agrárminisztérium adott esetben felülvizsgálhatja (pl. a végleges KSH adatok alapján). A felülvizsgálat keretében módosult referenciaadatok csak a tárgyévi kárenyhítő juttatás szempontjából relevánsak, és azok nem jogosítják fel a termelőt a korábbi évek kárenyhítő juttatás iránti kérelmének utólagos módosítására.
A kárenyhítő juttatás alapját a tárgyévi hozamérték és a referencia hozamérték különbsége, azaz a hozamérték-csökkenés jelenti. A kárenyhítő juttatás megállapításánál a károsodott növénykultúra hozamérték-csökkenéséből a hozamcsökkenés miatt keletkezett költségmegtakarítás összegét le kell vonni. A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet alapján a fajlagos költségmegtakarítás (Ft/ha) összegét a minisztérium a honlapján – növénykultúránként – teszi közzé. A 2024. év novemberétől alkalmazandó költségmegtakarítási összegek ide kattintva tekinthetők meg.
A kárenyhítő juttatás összege legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet, amennyiben a károsult gazda rendelkezik megfelelő mezőgazdasági biztosítással. A mezőgazdasági termelő ugyanakkor a neki egyébként járó kárenyhítő juttatás felére jogosult, amennyiben az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően – az adott kárenyhítési évre vonatkozóan – nem kötött a káresemény bekövetkezte előtt a károsodott növénykultúrára jellemző aszály, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítást.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelemről az Államkincstár legkésőbb 2025. március végéig dönt, valamint teljesíti az igazoltan kárt szenvedett gazdálkodók felé a kifizetéseket.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
Jelentősen emelkedtek a takarmánynövények árai
Az AKI közleményt adott ki a takarmánynövények jelenlegi árairól
Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon az étkezési búza áfa és szállítási költség nélküli termelői ára 80,1 ezer forint/tonna (+12 százalék az egy évvel korábbihoz képest), a takarmánybúzáé 74,4 ezer forint/tonna (+27 százalék), a takarmánykukoricáé 76,1 ezer forint/tonna (+41 százalék) volt október harmadik hetében. Ezzel egy időben a repcemagé 183 ezer forint/tonna (+15 százalék), a szójababé 170,8 ezer forint/tonna (+16 százalék) volt.
Az Oil World szakértői a 2023/2024. évihez képest 9 százalékkal kisebb, 53,4 millió tonna napraforgómag-termésre számítanak világszinten a 2024/2025. gazdasági évben. A várható felhasználás 55,3 millió tonna, a termény zárókészlete pedig 2,5 millió tonna lehet. A Tallage tájékoztatása szerint az Európai Unióban 8,8 millió tonna (–11 százalék) napraforgómagot takaríthatnak be az idén. Franciaországban a szeptemberi hűvös, majd csapadékos időjárás miatt lassan halad a betakarítás, 1,8 millió tonna (–13 százalék) termés várható. Ezzel szemben a többi tagországban csaknem véget ért az aratás, Romániában és Bulgáriában mennyiségi és minőségi szempontból is gyenge eredménnyel, előbbinél 1,8 millió tonna (–16 százalék), utóbbinál 1,5 millió tonna (–14 százalék) terményt tároltak be. Magyarországon az AM tájékoztatása szerint 2,5 tonna/hektáros termésátlaggal 1,7 millió tonna napraforgómagot takarítottak be a gazdák az idén. Az AKI PÁIR adatai szerint a magas olajsavtartalmú napraforgómagot (HO) 185,7 ezer forint/tonna (+42 százalék), a nagy olajtartalmút (LO) 168,5 ezer forint/tonna (+38 százalék) áron vásárolták a feldolgozók és a kereskedők október harmadik hetében. Az ipari napraforgómag (magas olajsavas napraforgómaggal együtt) áfa és szállítási költség nélküli termelői ára átlagosan 172,3 ezer forint/tonna (+37 százalék) volt.
További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 21. szám.
Forrás: AKI