Keressen minket

Mezőgazdaság

Kevés lesz a kétéves átmeneti időszak a gazdák számára

Problémá­t okozhat, hogy az Euró­­pai Bizottság terve szerint a kétéves átmeneti időt teljesen elviszi az új közös agrárpolitika részletszabályainak kidolgozása és elfogadása, így előfordulhat, hogy a gazdáknak nem marad idejük a felkészülésre – állítja Horváth Gábor agrár-érdekképviseleti vezető. Két év átmeneti idő áll rendelkezésre arra, hogy az új, közös uniós agrárpolitika (KAP) szabályai életbe léphessenek, de baj lehet e két év felhasználásával

Közzétéve:

Problémá­t okozhat, hogy az Euró­­pai Bizottság terve szerint a kétéves átmeneti időt teljesen elviszi az új közös agrárpolitika részletszabályainak kidolgozása és elfogadása, így előfordulhat, hogy a gazdáknak nem marad idejük a felkészülésre – állítja Horváth Gábor agrár-érdekképviseleti vezető.

A terv elkészítése során kihagyták a termelőket tájékoztatott Horváth Gábor agrár-érdekképviseleti vezető (Kép: MTVA)

Két év átmeneti idő áll rendelkezésre arra, hogy az új, közös uniós agrárpolitika (KAP) szabályai életbe léphessenek, de baj lehet e két év felhasználásával – mondta a Világgazdaságnak Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára. Átmeneti időre egyrészt azért van szükség, mert a „zöldprogram” dominál az új KAP-ban, másrészt mert az új agrártámogatási rendszer módszertana is teljesen új. Eddig ugyanis Brüsszel konkrét szabályokat hozott, és meghatározta, hogy a gazdálkodóknak mit, mikor és milyen feltételekkel kell teljesíteniük a támogatásokhoz.

Ez most gyökeresen megváltozott

Brüsszel rögzíti a követelményeket, de hogy a teljesítésük érdekében mit kell konkrétan előírni a mezőgazdasági termelők számára, azt rábízta a tagállamokra – magyarázta a főtitkár.

Ezért van szükség arra a straté­giai tervre, amelyet a magyarországi agrárkormányzat készít, és amelyet Brüsszellel el kell fogadtatni. Az Európai Bizottság által megjelentetett dokumentum szerint a magyarországi – és persze más tagállami – agrárirányításnak 2021. december 31-ig kell kidolgoznia azt a stratégiáját, amely megszabja, hogy 2023-tól milyen követelmények teljesítésén múlik az uniós támogatások kifizetése. A dokumentum szerint az uniós agrárbürokrácia 2022. december 31-ig jóváhagyja a tagországok által benyújtott stratégiákat.

A két év ilyen módon történő felhasználása azonban nagy bajokat okozhat, mert kihagyták belőle a termelőket, ezért felül kell vizsgálni az ismertetett időtervet – állítja Horváth Gábor. Az agrárkormányzatoknak adott egy évvel nincs baj, ezt a MOSZ nem is sokallja, mondván, erre valószínűleg kell is ennyi idő, hiszen komoly munkáról van szó. Brüsszelnek azonban már nem kellene ugyanígy egy év a főtitkár szerint, hiszen az uniós agrárbürokráciának csupán kontrollszerepe van, ami nem új a számára.

Könnyen lehet, hogy a tagországok által beadott tervek az első verziójukban nem fognak megfelelni, és Brüsszel láthatóan erre készül – véli Horváth Gábor. A kardinális kérdés valószínűleg a zöldkövetelményeknek való megfelelés, vagyis a műtrágya-, a vegyszer- és az antibiotikum-csökkentés lesz.

Egy többmenetes elfogadtatás esetén könnyen előfordulhat, hogy Brüsszel csak a jövő év decemberében bólint rá a stratégiára, így az ahhoz kapcsolódó jogszabályokat január 1-jétől hatályba sem lehetne léptetni.

Ráadásul a kalászos gabona nagy részét és a repcét addigra már (szeptember–októberben) javarészt elvetették, ez pedig a hazai szántóterület majdnem 30 százaléka.
A repce növényvédelmére esetenként már az ősszel sor kerül, ezért könnyen lehet, hogy a termelő – mivel még nem ismertek a szabályok – olyan szert használ, amelyet már nem lenne szabad. Ennek viszont pénzügyi vetülete van, mert a támogatást csak akkor kapja meg, ha maradéktalanul megfelel az előírásoknak, ráadásul még szankció is sújthatja – vetítette előre a főtitkár, aki szerint ebben az esetben nemhogy jövedelmük nem lesz a termelőknek, de a ráfordításaik sem térülnek meg, így pedig kevésbé tudnak majd alkalmazkodni az új követelményekhez.

Forrás: Világgazdaság

Mezőgazdaság

Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés 2024 október

A FAO (Food and Agriculture Organization) októberi előrejelzése:

Published

on

A FAO (Food and Agriculture Organization) legutóbbi, októberi előrejelzése alapján a 2024. évi globális gabonatermelés 2853 millió tonnára emelkedett. A növekedés hátterében a rizs és a búza termésmennyiségének felülvizsgálata áll. Azonban a módosítások ellenére a 2024. évi globális gabonatermelés várhatóan még mindig elmarad a tavalyitól. (1. ábra)

1. ábra.: A globális gabonatermelése, felhasználása és készletek 2015 és 2024 között

A búzatermést 792,9 millió tonnára becsülik, ami 0,2 %-os növekedést jelent az előző hónaphoz képest. Az emelkedés az ausztráliai kilátások javulásával magyarázható, hiszem a kontinens nyugati részén a kedvező időjárási viszonyok javították a termésátlagot. A túlzott növekedést ellensúlyozza az Európai Unió termelési előrejelzése, ahol a túl sok csapadék miatt a vártnál alacsonyabbak a termésátlagok.

Fotó: Pixabay

A kukoricatermelés előrejelzése csökkent az Európai Unióban, azonban az Egyesült Államokban az egész vegetációban tapasztalható kedvező körülményeknek köszönhetően emelkedett a legutóbbi felmérések szerint. A rizs tekintetében számos termelő országban a visszatérő árvíz negatívan hatott a hozamokra, azonban a csökkenést mérsékeli az Indiában várt rekordmennyiségű termés.

A becsült gabonafelhasználás 12,4 millió tonnával emelkedett az előző évhez képest, míg a búza felhasználására vonatkozó előrejelzés 793,7 millió tonnára növekedett. A becslések alapján a búza élelmiszeripari felhasználása növekedett, míg a takarmányozási és egyéb célú felhasználása csökkent. A kukorica és a cirok várható felhasználása szeptemberhez képest növekedett, ami a rizs esetében is megfigyelhető. Ez elsősorban India javuló ellátási kilátásával magyarázható, de az etanolgyártásra kibocsátott állami rizskészletek is szerepet játszanak benne.

A gabonakészletre vonatkozó előrejelzés szeptemberhez képest 1,7 millió tonnával csökkent, de ez még így is 10,5 millió tonnával magasabb az év eleji értéknél. A becsült készletek a tavalyihoz képest szinte változatlanok (30,6 %), ami megfelelő ellátási kilátásokat jelez. A búzakészletek várhatóan 316,2 millió tonnára emelkednek, főként az ausztrál és ukrán készletbecslések miatt. Azonban a kukorica- és árpakészletek csökkenése várható, amit elsősorban az Európai Unió alacsonyabb termelésátlagai okoztak. A rizskészlet előrejelzése 1,82 millió tonnával növekedett szeptemberhez viszonyítva.

2. ábra: A globális búzatermelése, felhasználás és készletek 2015 és 2024 között

A gabonafélék világkereskedelme 2,5 millió tonnával emelkedett, de ennek ellenére 2,7 %-os csökkenést jelez az előző évhez képest. A búza világkereskedeleme az előrejelzés szerint 4,1 %-kal (8,6 millió tonnával) csökkent a tavalyi évhez képest és 1 millió tonnával marad el a szeptemberi becsléstől. Ez főként az Európai Unió, valamit Egyiptom alacsonyabb export becslésének köszönhető. Ezzel szemben a kukorica kereskedelmének emelkedését várják az Európai Unió importigényeinek fokozódása, valamint a növekedő brazil export miatt.

Az árpa és a cirok iránt is megnőtt a kereslet, főleg Kína exportigényei miatt, amit várhatóan Ausztrália és az Egyesült Államok termése fedezni fog. A rizs kereskedelme csökkent, azonban várhatóan a jövő évben emelkedni fog a közel-keleti és afrikai országok importnövekedése miatt.

Forrás: Fodor Attila -NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Meddig emelkedik még a banán ára?

A banán termesztését több tényező is veszélyezteti.

Published

on

Közkedvelt trópusi gyümölcsünk, vagyis a banán termesztését több tényező is veszélyezteti. A globális felmelegedéssel a klimatikus viszonyok jelentősen változnak: a legnagyobb kihívást az időjárási szélsőségek és a természeti katasztrófák okozzák. A termesztést egy gyorsan terjedő növénypatogén gomba, a Fusarium oxysporum f. sp. cubense is fenyegeti.

Emellett a kereskedelmi bizonytalanságok, az infláció és az árfolyam-ingadozások hatását sem lehet figyelmen kívül hagyni, melyek mind befolyásolják a banán árának alakulását. Az Európai-Unió csupán a banánfogyasztás kis részét (10-11 %) képes előállítani, így nagy mértékben ki van téve az import termékeknek. Az idei évben az importált banán nagykereskedelmi ára 0,89 és 1,1 euró/kg között mozgott, amit a 2023-as átlagár is megközelített (1.ábra).

1. ábra: Az importált banán nagykereskedelmi ára 2010 és 2024 42. hete között (Forrás: GOV.UK)

Hazánk elsősorban Közép-és Dél-Amerikából importál banánt, mely döntően Costa Ricáról vagy Ecuadorból származik. Utóbbi esetében idén februárban volt a legmagasabb az átlag nagykereskedelmi ár a budapesti nagybani piacon (2. ábra).

2. ábra: Az Ecuadorból importált banán átlagos nagykereskedelmi ára a budapesti nagybani piacon 2024 január és október között (Forrás: AKI PÁIR)

A Fusarium oxysporum f. sp. cubense R1-es törzse a 20. század első felében okozott már jelentős veszteségeket. Dél-Amerikában a legpusztítóbb kórokozóként tartják számon. Sajnos eredményesen nem tudták kezelni a betegséget. Az egyetlen megoldás az ültetvények felszámolása és az új, rezisztens fajták telepítése volt. Mára a rezisztens, Cavendish fajták a globális termelés több, mint felét teszik ki. A Cavendish fajták megoldást jelentettek a gomba R1 törzse ellen, azonban egy új törzs, a Tropical Race 4 (TR4) ellen már nem nyújtanak védelmet. A fertőzött növények szállítószövetei elhalnak, ami hervadást, levélszáradást, az álszár megrepedését, végső soron pedig a növény pusztulását okozza (3. ábra). Jelenleg a piaci igényeknek megfelelő rezisztens fajta nem áll rendelkezésre és kémiai védekezésre sincs lehetőségünk, ezért a fertőzés megelőzésére törekednek a termelők.

3. ábra: A banán fuzáriumos hervadásának tipikus tünetei Cavendish banánon (Forrás: Maymon et al., 2020)

A TR4 kórokozó globális elterjedésű, jelenleg 22 országban, főleg Dél- és Délkelet-Ázsiában azonosították, de a Közel-Keleten, Afrikában, Óceániában és Dél-Amerikában is jelen van. A helyzet sürgősségét felismerve megalakult a TR4 globális hálózat (TR4GN), ami megkönnyíti a kórokozó elleni védekezést és az általa okozott kár mérséklését. Ez a kezdeményezés kulcsfontosságú, hiszen a banánnak kiemelet szerepe van az élelmezésbiztonságban, emellett számos fejlődő országban létfontosságú bevételi forrást jelent.

Forrás: Fodor Attila -NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Műanyag helyett hagymahéj?

Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte

Published

on

Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte, ezért egyre többen keresik a megoldást a csomagolások fenntartható alternatíváinak megtalálására.

Egy skót startup, a HUID (hollandul bőr) azt tűzte ki célul, hogy hagymahéjból olyan környezetbarát csomagolóanyagokat készítsen, amelyek otthon is komposztálhatóak. Ez az újfajta csomagolás nemcsak a műanyag hulladék csökkentésében játszhat fontos szerepet, hanem a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításában is.

A HUID munkáját a National Manufacturing Institute Scotland (NMIS) és a Strathclyde Egyetem kutatólaboratóriuma, az Advanced Materials Research Laboratory (AMRL) is támogatja, különböző tesztek elvégzésével vizsgálják a hagymahéjból készült csomagolóanyagok teljesítményét, felhasználhatóságát és környezeti hatásait. Az eddigi eredmények bíztatóak, a HUID már két prototípust is kifejlesztett – a Pyber névre keresztelt, kartonhoz hasonló anyagot, és a Cellofil nevű rugalmas fóliát, ami az LDPE és PE fóliák kiváltására lehet alkalmas.

Az előállítási folyamat során cellulózt vonnak ki a hagyma héjából, amit aztán biopolimerré alakítanak, létrehozva egy olyan anyagot, amelynek eltarthatósága hasonló a műanyagéhoz, mégis komposztálható.

A hagymahéj egyedi tulajdonságai között kiemelendő, hogy természetes antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek a romlandó élelmiszerek eltarthatóságának meghosszabbításában. Egy másik jellegzetes tulajdonságát viszont nem „örökli” az alapanyagnak a csomagolás, mégpedig az illatát. A megalkotók elmondása alapján a minták illata nagyon enyhe, inkább édeskés.

A HUID hagymahéj alapú csomagolása jelentős lépés lehet a fenntarthatóbb gazdaság és a kevésbé műanyagigényes jövő felé és jó példa arra, hogy a kreatív innováció segítségével még a legegyszerűbb anyagokból is létre lehet hozni valami forradalmit.

Forrás: Köbli Brigitta – NAK

Tovább olvasom