Keressen minket

Mezőgazdaság

Állattenyésztési, tejipari együttműködésre is lehetőség nyílhat Üzbegisztánnal

Magas rangú üzbég delegáció látogatott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához (NAK). A szakmai egyeztetésen alapvetően a két ország állattenyésztési ágazatainak együttműködési lehetőségeiről egyeztettek.

Közzétéve:

Magas rangú üzbég delegáció látogatott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához (NAK). A szakmai egyeztetésen alapvetően a két ország állattenyésztési ágazatainak együttműködési lehetőségeiről egyeztettek.

Taskent, Üzbegizstán fővárosa Kép: Pinterest)

 Az Üzbég Állategészségügyi és Állattenyésztés Fejlesztéséért Felelős Bizottság delegációja tett látogatást 2021. február 11-én a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) budapesti központjában. A felek a két ország közötti mezőgazdasági, élelmiszeripari együttműködési lehetőségekről egyeztettek, különös tekintettel az állattenyésztésre. Az egyeztetésen Berdikulov Sirozhiddin, a bizottság elnökhelyettese és Győrffy Balázs, a NAK elnöke, valamint Zászlós Tibor, a kamara mezőgazdaságért felelős országos alelnöke is részt vett. A NAK részéről a megbeszélés főtárgyalója Wagenhoffer Zsombor, a NAK Állattenyésztési Osztályának elnöke volt.

A NAK és a Magyar Állattenyésztők szövetsége 2020 nyarán írt alá együttműködési megállapodást az Üzbég Állategészségügyi és Állattenyésztés Fejlesztéséért Felelős Bizottsággal, amely keretet teremtett az üzbég-magyar együttműködésnek az állattenyésztés területén. A két ország kereskedelmi kapcsolatainak fejlesztésében, valamint a tudásátadás területén is jelentős potenciál mutatkozik. A mostani egyeztetés során megegyeztek a felek abban, hogy új technológiák és innovációk vonzása révén közös magyar-üzbég beruházásokra nyílhat lehetőség – többek között – a szarvasmarha-tenyésztés és az állattenyésztésből származó hulladékok feldolgozása területén, illetve a kombinált állatitakarmány-előállításban is. Indítványozták továbbá az állattenyésztés fejlesztésével kapcsolatos statisztikai, technikai és tudományos információk cseréjét, valamint továbbképzés szervezését az e területeken tevékenykedő szakemberek számára. Mindemellett az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági jó gyakorlatok, technológiák területén is körvonalazódhat közös munka.

A NAK bízik abban, hogy a jövőben egyre több magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termék Üzbegisztánba exportálására nyílik lehetőség. Az egyik fontos együttműködési terület a – Magyarországon hagyományosan erős – tejipar lehet.

A megbeszélés végén készített interjúk során Pirnazarov Zijadulla, a Bizottság Állattenyésztési Ügynökségének első főigazgató-helyettese elmondta, hogy nagyon magasra értékelik a magyar tudást, tapasztalatot az állattenyésztés és állategészségügy területén, ennek is köszönhetően a jövőben is folytatni kívánják a Magyarországról történő import tevékenységüket.

Isaev Bahodir, az üzbég Baromfi Szövetség első elnökhelyettese is elismerően nyilatkozott a kamarában tett látogatásukról. A dialógus elindítását, illetve az együttműködési szándék nyomatékosítását is már egy fontos eredménynek tekintette.

A találkozó megmutatta, hogy a két fél kölcsönösen érdekelt az együttműködésben, amely ilyen feltételek mellett gyümölcsözőnek ígérkezik.

Az üzbég delegáció vezetője köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának, hogy lehetővé tették ezt a kétoldalú tárgyalást, valamint reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az agrárkamarával a jövőben szoros együttműködés alakuljon ki további projektek sikeres megvalósításában.

A magas rangú delegációt a kamara kollégájának kíséretében, a Parlamentben Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, az Agárminisztériumban pedig Farkas Sándor parlamenti államtitkár, miniszterhelyettes is fogadta.

Forrás: NAK

Mezőgazdaság

Ragadós száj- és körömfájás jelent meg Németországban

Németországban 37 év után ismét megjelent a ragadós száj- és körömfájás.

Published

on

Németországban 37 év után ismét megjelent a ragadós száj- és körömfájás. Brandenburg tartományban három, szabadon tartott bivalyban mutatták ki a betegséget. A Nébih felhívja a figyelmet, hogy a Németországból érkező, fogékony állatfajok szállítmányainál fokozott figyelemmel kell eljárni.

Fotó: Pixabay

A német hatóságok 2025. január 10-én a brandenburgi Märkisch-Oderland járásban egy 14 vízibivalyt tartó gazdaságban mutatták ki a ragadós száj- és körömfájás vírusát. A telepen 3 állat betegedett meg és pusztult el.

A német állategészségügyi hatóság megkezdte a járványügyi nyomozást, elrendelte az állomány felszámolását, valamint felállította a 3 km-es védőkörzetet és a 10 km-es felügyeleti körzetet. Kiegészítő intézkedésként 72 óráig a párosujjú patás állatok mozgatásának teljes tilalmát is elrendelték.

A ragadós száj- és körömfájás egy rendkívül fertőző vírusos betegség, amely főként a hasított körmű állatokat (például: szarvasmarha, sertés, juh, kecske, bivaly, vadon élő kérődzők) érinti. A betegség fő tünetei közé tartozik a láz, az étvágytalanság, a nyálzás és a hólyagok megjelenése a szájban, illetve a lábvégeken. A ragadós száj- és körömfájás emberekre nagyon ritkán terjed át, az állatállományokban azonban nagy ragályozó képessége és gyors terjedése miatt megjelenése súlyos gazdasági következményekkel jár. A fertőzött állatokat nem lehet kezelni, így ha egy gazdaságban akár csak egy állatnál is megerősítik a betegséget, az összes párosujjú patást le kell ölni.

A Nébih felhívja a figyelmet, hogy a Németországból érkező fogékony fajok esetében fokozott figyelemmel kell eljárni. Bármilyen gyanú esetén azonnal értesíteni kell az ellátó állatorvost, valamint a helyi állategészségügyi hatóságot!
Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Módosult a növényvédelemben felhasználható hatóanyagok engedélye

Számos hatóanyag engedélye nem került meghosszabbításra vagy az engedélye visszavonásra került

Published

on

Bizottság (EU) 2024/3199 felhatalmazáson alapuló rendelete alapján a 649/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet peszticidek és ipari vegyi anyagok jegyzékbe vételében több módosítás történt.

Fotó: Pixabay

Számos hatóanyag engedélye nem került meghosszabbításra vagy az engedélye visszavonásra került, ami az adott anyag peszticidként való felhasználásának tilalmát jelenti 2025. március 1-jétől. Ez uniós szinten megközelítőleg 30 hatóanyagot érint, mellyel tovább szűkül a növényvédelemben felhasználható készítmények száma. Talán a legnagyobb kihívást az S-metolaklór kivonása jelenti, mely megnehezíti a magról kelő egyszikű gyomok elleni hatékony védekezést. A kultúrák egy részében például a klomazon vagy a petoxamid hatóanyaggal premeergens, míg a proszulfokarb és a pendimetalin hatóanyaggal preemergens vagy korai posztemergens kezelésre van lehetőség.

spirotetramátot főként szúró-szívó szájszervű kártevők (pl.: levéltetű, molytetű) elleni védekezésben alkalmazták zöldség- és gyümölcs kultúrában, mely számos kiskultúrát is magába foglalt. Helyettesítésére lehetőség van többek között az acetamiprid és a piretroidok csoportjába tartozó hatóanyagokkal.

A legtöbb visszavont hatóanyag a gombaölők közzé sorolható. A széles hatásspektrumú, kontakt hatásmódú metiram helyettesítése jelentheti a legnagyobb kihívást, de a burgonya- és paradicsom fitoftórás betegsége elleni védekezés is nehezebbé vált a fenpropimorf, a dimetomorf és a bentiavalikarb hatóanyagok visszavonásával. Emellett a rágcsálóírtó pépek egyik hatóanyagát, a difenakumot is visszavonták.

A hazánkban engedélyezett készítmények érvényességéről a hatóság honlapján tájékozódhatunk.

Forrás: Fodor Attila  – NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Továbbra is Németország a legfőbb mezőgazdasági kereskedelmi partner

Adatokat közöltek a magyar agrár-külkereskedelmi forgalomról

Published

on

Magyarország agrár-külkereskedelme a vizsgált időszakban is koncentrált és erősen Európa-centrikus volt: az exportforgalom 95 százalékát európai országokkal bonyolítottuk. Ázsia részesedése 3,1, Amerikáé 1,1 százalék volt, Afrika és Ausztrália részesedése pedig az 1 százalékot sem érte el. Természetesen az Európai Unió belső piaca abszolút meghatározó, az agrár-külkereskedelmi exportból 83,5 százalékkal, az importértékből 92,4 százalékkal részesedett 2024 első kilenc hónapjában. Az EU-tagországokba exportált termékek értéke 3,6 százalékkal, az import értéke 2,9 százalékkal emelkedett, az egyenleg 1960 millió eurós értéke 6,3 százalékkal több, mint a bázisidőszakban volt.

Fotó: Pixabay

A legfontosabb export- és importpartnerek köre szinte azonos, így a legnagyobb agrár-külkereskedelmi forgalom 2024 első három negyedévében is Németországgal bonyolódott. Az agrárexport értékének csökkenő sorrendjében további fontos partnerek voltak még Olaszország, Románia, Ausztria, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Horvátország, az Egyesült Királyság és Hollandia. A felsorolt országok részesedése megközelítette a teljes agrárkivitel 72,7 százalékát. Az agrártermékek főbb beszállítói szinte megegyeznek az exportpiacokkal, amelyek a behozatal 81,5 százalékát biztosították.

További információk e témában a Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelme 2024. I–III. negyedév című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 4. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom