Keressen minket

Mezőgazdaság

Drágább lesz a sonka húsvétra

Vírusok viharában telt az elmúlt év a magyar húsipar számára, és bár az élelmiszeripar minimálisan növekedett 2020-ban, a húsipar valamelyest visszaesett. A levágott sertések száma 1,8 százalékkal növekedett 2019-hez képest, 2014-hez viszonyítva pedig már összesen 27 százalékkal, vagyis 1 millióval nőtt.

Közzétéve:

Index: Vírusok viharában telt az elmúlt év a magyar húsipar számára, és bár az élelmiszeripar minimálisan növekedett 2020-ban, a húsipar valamelyest visszaesett. A levágott sertések száma 1,8 százalékkal növekedett 2019-hez képest, 2014-hez viszonyítva pedig már összesen 27 százalékkal, vagyis 1 millióval nőtt.

Húsvétig még drágább lehet a sonka, ráadásul a Hússzövetség elnöke szerint nem csak egy-két százalékos áremelkedésre lehet számítani fogyasztói szinten. (Kép: Isza Ferenc / Index)

A sertésszám 216 ezerrel 2,8 millióra emelkedett az elmúlt évben, viszont 2014-hez képest 300 ezerrel visszaesett. Emellett a kocalétszám is gyarapodott, méghozzá öt százalékkal 163 ezerre. Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke a csütörtöki sajtótájékoztatójukon, ahol arról is beszélt, hogy az idei évet a bizonytalanság jellemzi a húsipar számára.
A magyar húsipar teljesítménye 915 milliárd forintnál is több volt, ezen belül a húsfeldolgozás és tartósítás meghaladta a 349, míg a hús- és baromfihús készítmények gyártása a 218 milliárd forintot – közölte Éder Tamás. Ugyanakkor a húsfeldolgozás és tartósítás teljesítménye 1,9 százalékkal, a hús- és baromfihús-készítmény gyártása 10,3, míg a baromfihús feldolgozása és tartósítás 6,7 százalékkal maradt el 2019-hez képest, a húságazat teljesítménye pedig összességében 5,8 százalékkal esett vissza.

Az elmaradás elsősorban a koronavírus-járvánnyal, a sertéspestissel és a madárinfluenzával magyarázható, de a horeca-szektor (szállodák, éttermek, kávéházak) és a közétkeztetés hiánya is nagyban hozzájárult, és bár a kiskereskedelmi forgalom nem volt rossz, nem tudta kompenzálni a kiesést. Éder Tamás arról is beszélt, hogy az export értékesítésének 10,7 százalékos visszaesése mellett a belföldi értékesítés is elmaradt 1,5 százalékkal az egy évvel korábbi helyzethez képest.

A levágott sertések száma 1,8 százalékkal növekedett 2019-hez képest, 2014-hez viszonyítva pedig már összesen 27 százalékkal, vagyis 1 millióval nőtt. A sertésszám 216 ezerrel 2,8 millióra emelkedett az elmúlt évben, viszont 2014-hez képest 300 ezerrel visszaesett. Emellett a kocalétszám is gyarapodott tavaly, méghozzá öt százalékkal 163 ezerre.

Ami az átlagárakat illeti, 2020-ban 30 százalékos csökkenés volt – az egy évvel korábbi 50 százalékos emelkedés után –, ám csak az elmúlt négy hétben 25 százalékkal emelkedett a fogyasztói ár. Ráadásul a takarmányárak többéves csúcson vannak, vagyis jóval többe kerülnek a hústermeléshez szükséges alap- és segédanyagok.

Mivel az élő sertés előállításának önköltsége kétharmad részben a takarmány önköltségétől függ, ez beépül a fogyasztói árba is – mondta Éder Tamás.

Ez azt jelenti, hogy az árak továbbra is emelkednek, tehát húsvétig még drágább lehet a sonka, ráadásul a Hússzövetség elnöke szerint nem csak egy-két százalékos áremelkedésre lehet számítani fogyasztói szinten.

Éder Tamás ezzel együtt arra számít, hogy akár csak egy évvel ezelőtt, a húsvéti forgalom idén is elérheti a 7-8 ezer tonnát, így az áremelkedés miatt 13 milliárd forintról 15 milliárdra emelkedhet a bevétel. Az ünnepekre tehát nagy erőkkel készülnek, ami érthető, mivel az éves fogyasztás egyharmadát ez az időszak teszi ki. Ezzel együtt a bizonytalanság jellemzi 2021-et a húsipar számára,mivel nem tudni, meddig húzódik el a koronavírus, mikor várható enyhítés, vagyis mikor nyithat a HORECA-szektor, és mikor érkezhetnek ismét külföldi turisták.

Csökkent a polcokon a magyar termékek aránya A sajtótájékoztatón Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerdán közzétett kutatására hívta fel a figyelmet, amely azt vizsgálta, hogy a magyar termékek aránya 70 százalék körüli a tíz legnagyobb kereskedelmi lánc üzleteiben. A kutatást 2020 előtt 2014-ben is elvégezték, akkor 80 százalékos volt a magyar termékek megjelenése a polcokon.

Dászkál Fruzsina, a NielsenIQ Senior tanácsadója pedig arról számolt be, hogy bár a pandémia miatt visszaesett fogyasztói bizalom, a kiskereskedelemben 8,7 százalékos, azon belül az élelmiszeriparban 9,3 százalékos növekedést mértek. Emellett az e-kereskedelem is egyre inkább előtérbe került, és összesen 85,8 százalékos növekedést ért el a kiskereskedelmi szektorban. A Hússzövetség számára viszont kedvező, hogy az elmúlt év eredményei alapján a legnagyobb élelmiszer-kategória a feldolgozott húskészítményeké.

Forrás: Index.hu

Mezőgazdaság

Ragadós száj- és körömfájás járvány kapcsán elrendelt hazai intézkedések

A járvány miatt a védő- és megfigyelési körzeten belül a vadászat tilos. 

Published

on

A ragadós száj- és körömfájás a párosujjú patás állatok súlyos gazdasági károkat okozó, rendkívül fertőző betegsége. A terjedésében a legnagyobb szerepet az élőállatok közötti közvetlen érintkezés játssza, de a betegség könnyen terjed állati termékekkel, és ragályfogó tárgyak vagy személyek útján is. A járvány mielőbbi felszámolása érdekében az országos főállatorvos szigorú intézkedéseket vezetett be. A hatóság kéri, hogy minden állattartó haladéktalanul jelentse, ha állatainál a betegség tüneteit észleli.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A ragadós száj- és körömfájás egy rendkívül fertőző betegség, amely párosujjú patás állatokat érint. Heveny, lázas általános tünetekkel és hólyagok kialakulásával jár, amelyek a szájban, az ajkakon, a nyelven, a lábakon és a tőgybimbókon jelennek meg. A betegség bejelentési kötelezettség alá tartozik. Megjelenése jelentős gazdasági károkkal jár. Terjesztésében a legnagyobb szerepet az élőállatok közötti közvetlen érintkezés játssza, de a betegség könnyen terjed állati termékekkel, és ragályfogó tárgyak vagy személyek útján is. Ritkán, kedvező időjárási feltételek esetén, különösen nagy sertéstelepek közelében, széllel való terjedés is előfordul.

A betegség klasszikus tünetei március elején egy kisbajcsi szarvasmarha telepen jelentkezetek, és a betegséget okozó vírus jelenlétét a Nébih laboratóriuma is megerősítette. A járványkitörésben érintett szarvasmarha telepen azonnali zárlatot rendeltek el, és megkezdődött az állomány felszámolása. Az állategészségügyi hatóság megkezdte a járványügyi nyomozást, és felállította a gazdaság körül a 3 km-es védőkörzetet és a 10 km-es felügyeleti körzetet, amelyekben megkezdődött a fogékony állatok számbavétele és szűrővizsgálata. A diagnosztikai vizsgálatok állami költségre történnek.

A védő- és megfigyelési körzeteket bemutató országos térkép, illetve az érintett vármegyét ábrázoló térkép, valamint a korlátozással érintett települések listája megtekinthető a Nébih ragadós száj- és körömfájás tematikus oldalán.

Ábra: NÉBIH

A betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében az országos főállatorvos rendkívül szigorú hatósági intézkedéseket rendelt el:
•    A hatályos forgalmi korlátozások és az állatok szállítására vonatkozó szabályok naprakészen megtalálhatók a https://portal.nebih.gov.hu/rszkf-kereskedelmi-informaciok oldalon.
•    A védő- és megfigyelési körzeten belül a vadászat tilos.
•    Győr-Moson-Sopron vármegyében tilos minden fogékony állatfajt bemutató rendezvény megtartása 2025. március 17-ig; a fogékony állatfajt tartó turisztikai helyek (pl. állatkert, vadaspark) további rendelkezésig nem látogathatóak.

A ragadós száj- és körömfájás járvány kitörése miatt Magyarország elveszítette a nemzetközi szervezeteknél nyilvántartott eddigi mentes státuszát, melynek következtében exportpiacunk jelentősen szűkül. Több ország is importkorlátozást vezetett be a hazánkból származó élőállatokra és termékekre vonatkozóan. A ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos, folyamatosan frissülő kereskedelmi információk elérhetőek a Nébih tematikus honlapján.

A betegség továbbterjedésének megakadályozása, a járvány mielőbbi felszámolása és az okozott károk mérséklése mindannyiunk közös érdeke, ezért a Nébih kéri az állattartók, élőállat-kereskedők és -szállítók felelős magatartását és együttműködését az állategészségügyi hatóságokkal!

Minden, a betegségre fogékony állatfaj tartója fokozottan ügyeljen a járványvédelmi előírások, valamint az elrendelt szigorú hatósági intézkedések betartására! Fontos, hogy az állattartók, ha állataikon a betegség tüneteit észlelik, azonnal értesítsék az ellátó állatorvost, valamint a helyi állategészségügyi hatóságot! A bejelentésre rendelkezésre áll a Nébih 24 órában hívható ZöldSzáma (+36-80/263-244) is.

Forrás: NÉBIH

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Egyre több környező országban romlik az ASP helyzet

Romániában több nagylétszámú sertéstelepen afrikai sertéspestis (ASP) kitörését azonosítottak

Published

on

Az utóbbi hetekben a magyar határhoz közel lévő Temes vármegyében (Románia) több nagylétszámú sertéstelepen is ASP kitörést azonosított a román hatóság. Horvátországban újra kimutatták a vírust házisertés-állományokban, valamint Szerbiában is nagyon magas az ASP esetetek száma házi sertésekben és vaddisznókban egyaránt. Mivel a magyar határ közelében lévő településekről van szó, így a romló járványügyi helyzet állandó kockázatot jelent hazánk déli vármegyéire.

Fotó: NÉBIH

A Nébih ismételten felhívja minden érintett (állatorvosok, sertéstartók, vadászok) figyelmét az ASP elleni maradéktalan védekezés szükségességére. Kizárólag a járványügyi előírások szigorú és következetes betartása jelenthet garanciát a legfontosabb cél: a magyarországi házisertés-állomány ASP vírustól való mentességének megőrzésére.

A járványügyi szakemberek elsősorban a sertéstartó telepek járványvédelmi zártságának fenntartását hangsúlyozzák, ennek jelentőségére hívják fel a figyelmet. Kiemelten fontos a személy- és a gépjárműforgalom korlátozása, az alom és a takarmány-alapanyagok megfelelő tárolása, az állati eredetű melléktermékek, valamint a zöldtakarmány etetésének tilalma.

A vírus behurcolásának megakadályozása szempontjából ugyancsak kulcsfontosságú, hogy a határmenti forgalomból, rokonlátogatásból ne kerüljön hazánkba friss hús, hőkezeletlen sertéstermék. Emellett a sertések élelmiszerhulladékokkal való etetése továbbra is szigorúan tilos.

Forrás: NÉBIH

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Kárenyhítési eljárásban figyelembe vehető mezőgazdasági biztosítások megkötése és megújítása

A Magyar Államkincstár közleményt adott ki a kárenyhítési eljárásról:

Published

on

A Magyar Államkincstár felhívja a termelők figyelmét arra, hogy a biztosítási szerződéseket a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezése előtt kell megkötni ahhoz, hogy jogosultak legyenek a magasabb összegű kárenyhítő juttatásra.

Fotó: Pixabay

A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkk. tv.) 3. § (1) bekezdése alapján a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti események által okozott károk miatti kockázatokat az e törvényben foglaltak szerint meg kell osztani a mezőgazdasági termelő; a termény felvásárlására a betakarítást megelőzően szerződött felvásárló; a mezőgazdasági termelővel kötött mezőgazdasági biztosítás esetén – annak keretei között – a biztosító; a mezőgazdasági földterület bérbe-, illetőleg haszonbérbeadója, valamint az állam között.

Az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdése szerint a mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás felére jogosult, amennyiben az egységes kérelem, valamint a kárenyhítő juttatás iránti kérelem adatai alapján számított üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően nem rendelkezik a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezése előtt megkötött és biztosítási szerződés szerint díjrendezett mezőgazdasági biztosítással.

A hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezése előtt megkötött biztosítási szerződés alatt az adott kárenyhítési évben az első benyújtott kárbejelentésben megjelölt mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének dátuma előtt megkötött biztosítási szerződés értendő.

A biztosítás megkötésének dátumaként a határozott idejű szerződések esetében a szerződés megkötésének dátumát, a határozatlan idejű – folyamatos – szerződések esetében pedig az adott termelési évben a szerződés megújításának első dátumát kell érteni (amely dátumok az ajánlat biztosítóhoz történő beérkezésének dátumai).

Azaz amennyiben a mezőgazdasági termelő folyamatos, határozatlan idejű mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, azt is mindenképp meg kell újítania az első káresemény bekövetkezte előtt. Az adott kárenyhítési évben a folyamatos, határozatlan idejű szerződés, annak megújítása előtt nem fogadható el, mivel az nem tekinthető élő szerződésnek a kárenyhítési eljárásban.

Felhívjuk a figyelmet, hogy még a tavaszi fagykárok esetleges bekövetkezése előtt érdemes megkötni vagy megújítani a mezőgazdasági biztosítási szerződéseket, ugyanis amennyiben a mezőgazdasági termelő a Magyar Államkincstárnál (Kincstár) kárbejelentést tesz és a kárbejelentésében feltüntetett káresemény bekövetkezése után köti vagy újítja meg a mezőgazdasági biztosítási szerződését, akkor ezen szerződéseket a Kincstár és az agrárkár-megállapító szervek nem vehetik figyelembe a kárenyhítő juttatás iránti kérelmek bírálata során.

Továbbá fontos megjegyezni, hogy a mezőgazdasági biztosítási szerződések megkötését vagy megújítását nem célszerű a 2025. évi egységes kérelem benyújtásához kötni, hiszen történhet káresemény az egységes kérelem benyújtása előtt is az adott kárenyhítési évben, így már az egységes kérelem indulása előtt is szükségessé válhat a kárbejelentés megtétele a Kincstárnál.

Integrátori biztosítások esetében fontos kiemelni, hogy a biztosítási szerződés megkötésének vagy megújításának dátuma alatt nem az adott integrátori tag csatlakozási nyilatkozatának dátumát, hanem a mezőgazdasági termelőre, mint tagra vonatkozóan szintén a mezőgazdasági biztosítási szerződés megkötésének, vagy megújításának dátumát kell érteni (amely dátumok szintén az ajánlat biztosítóhoz történő beérkezésének dátumai).

Forrás: MVH

Tovább olvasom