Keressen minket

Kiemelt cikk

Nagy István: új törvény, bővülő lehetőségek

Közzétéve:

Öröklés révén és a rendszerváltozás utáni kárpótlások során rengeteg föld került osztatlan közös tulajdonba, ami számtalan probléma forrása az agráriumban. Megszüntetésük a korábbi szabályozás miatt hosszas és nehézkes folyamat volt. Az új törvény azonban a korábbi tapasztalatokból merítve egy teljesen új rendszerre épül, amely a tulajdonosokra bízza az ingatlan megosztás módját – mondta a Kisalfold.hu -nak Nagy István agrárminiszter, akit az új szabályozás részleteiről nyilatkozott

Nagy István agrárminiszter szerint beruházási szempontból sem feltétlenül éri meg az osztatlan közös tulajdon (Fotó: Pelsőczy Csaba)

Miniszter úr, január elsején lépett életbe az osztatlan közös földtulajdon felszámolására vonatkozó új törvény, amely újabb lehetőségeket nyitott az agráriumban.

Sokan nem tudják, úgyhogy tisztázzuk az elején: mit nevezünk osztatlan közös földtulajdonnak?

Mindazok a földek, amelyek művelési ággal rendelkeznek – például szántó, erdő, szőlő –, és több tulajdonosuk van, azok jogilag osztatlan közös földtulajdonnak minősülnek.

Hogyan kerültek közös tulajdonba ezek a földek?

Három nagy csoportját különböztethetjük meg az osztatlan közös tulajdonban lévő földek keletkezésének. A legkisebb csoport a rendszerváltozás utáni kárpótlási eljárások során jött létre, ugyanis annak idején a folyamatok felgyorsítása érdekében sokan osztatlan közös formában kérték a kárpótlásként járó földeket. A másik, ennél nagyobb csoport az úgynevezett részarány-kiadás során keletkezett, ami az egykori szövetkezeti tagok által bevitt vagyon visszajuttatásának volt a folyamata. Ezek az eljárások a kilencvenes évek elején-közepén zajlottak nagy mennyiségben, aminek következtében óriási osztatlan közös tömbök keletkeztek, olyan tulajdonosokkal, akik egymással semmilyen rokoni, vagy ismeretségi kapcsolatban nem álltak. A legnagyobb hányad pedig az öröklésre vezethető vissza. Magyarországon az általános öröklési rend szerint, ha az örökhagyó nem tett végintézkedést, akkor a törvényes örökösök egyenlő arányban öröklik meg a hagyatéki vagyontárgyakat. A három csoporton kívül esnek azok, akik eleve közösen vásárolnak földet, de ezeknél a tulajdonosoknál nem jellemző konfliktus.

Hány embert érint ma ez a probléma, és mekkora földterületet?

Erről csak becsléseink vannak, mert egy személy több földrészletben is megjelenhet tulajdonosként. Úgy szoktuk mondani, hogy egymillió darab ingatlan érintett, amely területileg 2,4 millió hektár földet jelent. Ez közel 3 millió tulajdonos között oszlik el.

Mi a baj ezekkel a területekkel?

Szokás azt mondani, hogy közös lónak túros a háta. Ez itt különösen igaz, ugyanis az osztatlan közös tulajdonban lévő földeknek az az alapvető hátránya, hogy az összes tulajdonostárs egyaránt birtokolja az egész ingatlant, a tulajdoni hányadának megfelelő mértékben. Ebből adódóan hiába végez valamilyen fejlesztést az egyik tulajdonos, azzal mindenki mást is gazdagít, tehát beruházási szempontból nem feltétlenül éri meg. Másrészt óriási problémát jelent, hogy a földhasználat előtt tisztázni kell: ki, melyik részét jogosult megművelni az ingatlannak. Ha valaki használni szeretné a földet, vagy bérbe szeretné adni, előtte meg kell állapodnia a tulajdonos társakkal, hogy földrajzilag a tábla mely része felett rendelkezhet. Ezekre a problémákra már korábban is próbáltunk könnyítő szabályokat bevezetni, de általában az a tapasztalat, főleg a nagy létszámú osztatlan közös földtulajdonoknál, hogy szinte lehetetlen egy ilyen feladatot megoldani. Alapvető probléma, hogy ezeknél a területnél nem alakul ki a tulajdonosi szemlélet, hiszen a tulajdonosok nem tudják megmondani, hogy pontosan mi a tulajdonuk.

Mi a helyzet az uniós támogatásokkal?

Ez szintén egy jelentős probléma, mert az uniós támogatásokat az Európában szokásos viszonyoknak megfelelő területekre alakították ki, a magyar rendszer pedig távolról sem követi ezt a szisztémát. Ezért sokszor előfordul, hogy a kérelmek beadását követően a hivatalnak utóegyeztetést kell végeznie a gazdák között. Gyakori az is, hogy a tulajdonosok nem tudják, hol húzódik a területük határa, ami szintén jelentős problémát okoz a támogatások igénylésénél.

Milyen előnyökkel jár az új szabályozás?

Az új szabályozás a korábbi tapasztalatokból merítve egy teljesen új rendszerre épül, amely a tulajdonosokra bízza az ingatlan megosztás módját. Nagy előrelépés, hogy a tulajdonosok a korábbi egyhangú, 100 százalékos többségtől eltérően, most már tulajdoni hányad alapján számított többségi döntéssel, tehát 50 százalék plusz egy szavazattal dönthetnek az ingatlan sorsáról.

Másrészt az érintettek rendelkezésére bocsátottunk egy osztóprogramot is, ami térképváltozatot és terület kimutatást is készít. Később ez alapján az önálló helyrajzi számmal nyilvántartott 1/1-es tulajdonban álló ingatlanokat bejegyeztethetik a földhivatalnál. Ezenkívül, a továbbiakban már nem lesz gátja a megosztásnak, ha valamelyik tulajdonostárs elérhetetlen.

Mekkora földeket kell legalább kialakítani az új területhatárok megállapításakor?

A törvény megállapít bizonyos területi minimumokat, ami azt jelenti, hogy a meghatározott területméretnél a megszüntetés során nem alakítható ki kisebb terület. Ez meggátolja, hogy mezőgazdasági művelésre alkalmatlanul kicsi ingatlanok alakuljanak ki. A minimális terület szántó, rét legelő, erdő esetében 1 hektár, az ültetvények, kertészeti kultúrák esetében 0,3 hektár, zártkert esetében pedig 1500 négyzetméter.

Az osztatlan közös földtulajdon megszüntetésére három módot ír elő a törvény. Az egyik ilyen a megosztás. Hogyan néz ki ez a gyakorlatban?

Abban az esetben jöhet szóba a megosztás, ha legalább kettő, a területi minimumnak megfelelő ingatlan hozható létre. Két hektárnál nagyobb szántók esetében például egyezségi eljárást kell lefolytatniuk a tulajdonostársaknak, amit a földhivatalnál kezdeményezhetnek. A hivatal kiadja a szükséges azonosító iratokat a kezdeményező számára, valamint az osztóprogram használatához szükséges kódot is a rendelkezésére bocsátja. Ezt követően már a kezdeményezőnek kell értesítenie a többi tulajdonos társat, hogy szeretné megindítani a megosztási folyamatot. Az egyezséget az említett 50 százalék plusz 1 szavazat területi hányad alapján számított többséggel kell kialakítaniuk, tisztázva, melyik tulajdonostársnak hova kerül az ingatlanja.

Miben állapodhatnak meg a tulajdonostársak az egyezség során?

Sok mindenben meg lehet állapodni, arra is van lehetőség, hogy valamelyik tulajdonostárs kiszálljon a tulajdonközösségből, és átruházza a hányadát egy másik tulajdonostársra. Ez azért nagyon praktikus, mert ebben az esetben nem kell lefolytatni a klasszikus föld adás-vétel során az agrárkamara, illetve a földhivatal általi jóváhagyással járó folyamatot. Emellett arra is lehetőség van, hogy cseréljenek a tulajdonostársak, tehát viszonylag szabadon, egymás között megállapíthatják, hogyan kívánják megosztani az ingatlant.

Egymás között megállapodhatnak például abban, hogy a megközelítéshez szükséges utakat hogyan biztosítják. Valamint ebben az esetben is szóbajön a területi minimum kérdésköre. Azoktól a tulajdonostársaktól, akik ezt nem érik el, kötelező jelleggel meg kell vásárolni a területeiket.

Mi van azokkal a tulajdonosokkal, akiknek a tulajdoni hányada alapján járó területe nem éri el a törvény által előírt minimumot, de nem szeretnének megválni a tulajdonjogtól?

Sok olyan tulajdonos van, aki lelkileg kötődik a földjéhez, mert például a nagypapától örökölte, és nem szeretne megválni tőle. Ez esetben két szempont ütközik: egyrészről a területi minimum betartása, hogy ne jöjjenek létre értelmetlenül pici parcellák, másrészről pedig a lelki kapocs. A törvény tartalmaz olyan lehetőséget, hogy az ilyen helyzetben lévő tulajdonosok mind két feltételnek megfelelhessenek. Három út áll a rendelkezésükre. Egyrészről lehetőségük van a tulajdonostársaktól földet vásárolniuk, hogy elérjék a 10 ezer négyzetmétert. Másrészt arra is van lehetőség, hogy többen összeállva, együtt érjék el a területi minimumot. A harmadik lehetőség pedig, hogy meghagyják a földet osztatlan közös tulajdonban. Tehát, ha a tulajdonostársak az előbb említett hátrányok ellenére fenn szeretnék tartani az addigi helyzetet, akkor szívük joga, hozhatnak ilyen döntést.

Másik módja az osztatlan közös földtulajdon megszüntetésének az egyetlen tulajdonostárs általi tulajdonba vétel. Ez milyen esetben folytatható le?

Ha nem alakítható ki legalább kettő, a területi minimumnak megfelelő parcella, akkor az egyik tulajdonostárs jogosult az egész ingatlant tulajdonba venni, viszont kötelező jelleggel ki kell vásárolnia a többi tulajdonostársat. Általában az eljárást kezdeményező tulajdonostárs teheti ezt meg, a vitás esetekre pedig a törvény felállít egy sorrendet. Elsősorban az jogosult kivásárolni az ingatlant, aki a legnagyobb részben használja. Ha így nem dönthető el, akkor az vásárolhatja meg a földet, aki a legnagyobb hányadban tulajdonos. Előfordul, hogy így sem sikerül dönteni, ez esetben a legfiatalabb tulajdonostárs jogosult a kivásárlásra.

Mi a helyzet akkor, ha többen is megvásárolnák az ingatlant?

Ebben az esetben egy licit indul, és végül az vásárolhatja meg, aki többet hajlandó érte fizetni. A minimum ár megegyezik a Nemzeti Földügyi Központ honlapján közzétett átlagárral, ami járásonként eltérő. Ha a tulajdonostársak nem értenek egyet ezzel az árral, akkor kérhetik, hogy igazságügyi szakértő állapítsa meg egyedileg az adott ingatlan értékét. Ha még a szakértővel sem értenek egyet, akkor bírósághoz fordulhatnak.

Az osztatlan közös földtulajdon megszüntetésének harmadik módja a kisajátítás. Mi ennek a folyamata?

A kisajátítással abban az esetben érdemes élni, ha a tulajdonostársak nem tudnak megegyezni, például, mert nagyon sokan vannak. Szemléltetésként: Magyarországon van olyan 8,5 hektáros szántó terület Győr-Moson-Sopron megyében, amelynek 1643 tulajdonosa van. Ebben az esetben óriási kihívás létrehozni az 50 plusz 1 százalékos döntést, mert csak ahhoz, hogy a tulajdonostársak összegyűljenek, egy sportcsarnokra van szükség. Az új törvény szerint, ha két éven belül legalább háromszor nekifutottak a tulajdonostársak az osztatlan közös földtulajdon megszüntetéséhez, de nem jártak sikerrel, és a számuk meghaladja a 100 főt, akkor kérhetik az ingatlan kisajátítását az államtól. Így a földterület az államhoz kerül, és hasznosítja: bérbe adja, vagy értékesíti. Az ingatlan ezáltal visszakerül a piacra.

Szükséges ügyvédi segítséget kérni a megszüntetési eljáráshoz?

Mindenképpen szükséges, mert változás történik az ingatlan nyilvántartásban, amihez ügyvéd által ellenjegyzett dokumentumra van szükség. A tulajdonosokra van bízva az ügyvéd kiválasztása, aki megszerkeszti az egyezségi okiratot és ellenjegyzi, de további segítséget is kérhetnek tőle. Például az érintettek felkutatásában és értesítésében.

Mennyibe kerül az eljárás lefolytatása?

Az eljárásért 15 ezer forintot kell fizetni az államnak, amit helyrajzi számonként, tehát földrészletenként kell megfizetni. Ebben benne van minden, az adatok szolgáltatásától, az 1/1 ingatlanoknak az önálló tulajdoni lapon való nyilvántartásával bezárólag minden költség.

Mi a törvény hosszú távú célja?

A törvény nem állapít meg határnapot az osztatlan közös földtulajdon megszüntetésére. Innentől fogva akár jövőre, akár két év múlva, öt év múlva is az érintettek rendelkezésére áll. Ez hosszútávon is biztosítja, hogy az osztatlan közös földtulajdonok felszámolásra kerüljenek.

Az alapvető cél az, hogy ahol a tulajdonostársakban megfogalmazódott az akarat a tulajdonközösségből való kilépésre és saját ingatlan kialakítására, ott biztosítva legyen az eszköz és a jogi háttér.

Fontos szempont volt, hogy ez a folyamat viszonylag rövid idő alatt végbe mehessen, így az eljárás maximum 90 napot vesz igénybe. De csak azokon tudunk segíteni, akik jó szándékkal belevágnának ebbe. Senkire nem erőltetünk rá semmit.

Forrás: Kisalfold.hu

Az osztatlan közös tulajdonról írt cikkek listája itt érhető el az Agro Jager News oldalán.

 

 

Kiemelt cikk

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Published

on

A nagyvárosok mellett egyre többen választják a vidéki, a faluhoz közel eső területeket lakhatásra és befektetésre, ezért az alföldi kisvárosokat, kistérségi központokat folyamatosan fejlesztik. Iskolákat építenek, egészségügyi intézményeket fejlesztenek, ahogy teszik ezt a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiban is – meséli Tóth Ferenc a város polgármestere. Érkezik az M47-es, az M4-es autópálya és ezzel nemcsak Debrecen, hanem közelebb kerül Békéscsaba, Szeged és Kecskemét is. S ha valóban megépül az új közlekedési folyosó, az M47 is, akkor Komádi hirtelen a Baltikumot a Balkánnal összekötő folyosó mellett találja magát. Sok lehetőség előtt áll a kisváros és nagy várakozással tekintünk a jövőnk elé, ezért közel 32 hektáron készítettük elő ipari területet, amely nagyságában, elhelyezkedésében no és ár/érték arányában jelenleg verhetetlen a Tiszántúlon. Nagy összefogással sikerült ezt kialakítani, amely az egyik pillére lehet a városnak – tájékoztatta az Agro Jagert Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.

A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!

Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!

Román nyelvű ajánlója itt érhető el!

Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!

Kérdése van?

Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu

Komádi Hajdú-Bihar vármegye déli részén található. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

A Bihari-síkon járunk. Vadászni már jártunk erre az Agro Jagerrel, most azonban egy ipari területet nézünk meg a városban. Komádi „lába” alatt folyik a Sebes-Körös és a városban található egy TV torony, amely 180,5 méter magasságával Magyarország egyik legnagyobb TV-tornya, amelyet mind nappal, mind éjjel is igen messziről lehet látni, s amely Kelet-Magyarország digitális TV adásáért is felel.

A Komádi TV torony 180,5 méter magasságával Magyarország egyik legnagyobb TV-tornya. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

A város reményteljes várakozással tekint a jövő elé – vág bele Tóth Ferenc – egyetértek azzal, ahogy Bulcsu László, a Hajdú-Bihar vármegyei közgyűlés alelnöke fogalmazott: itt a komádiaknak nemcsak a városért kell tenni, hanem a környező településeket is támogatni kell, hiszen kormányablak, bankfiókok, három háziorvos, egy gyermek- és egy fogorvos, továbbá két védőnő is dolgozik a városban.

Kattintson a képre és nézze meg, hogyan juthat el Komádiba! Forrás: Google Maps

Mentőállomással, rendőrőrssel, szociális intézményekkel és minden olyan lehetőséggel bír, amely más kisvárosokra jellemző. Mindez itt a Kis-Sárréten, a Bihari-síkon elérhető, ami kicsit szokatlan egy ilyen kicsi, de városi rangú településtől.

Komádi közvetlen közelében, a környező településekkel 12 000 él. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Több mint 12 000 ember, ennyien vagyunk itt, – folytatja a polgármester – a környező településekkel és Komádival együtt, ehhez a földrajzi térséghez ennyien tartozunk s ha itt is húzódik Békés és Hajdú-Bihar vármegye határa szinte nem jelent semmit az itt élőknek, mert ha más miatt nem is, de a szolgáltatások és a kereskedelem, a nagypiac miatt biztosan megfordulnak várasunkban a környékbeliek.

32 hektáron terül el a komádi ipari park. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Ezért is döntöttünk úgy, hogy a város belterületi részén kialakítunk egy ipari parkot. Sok buktatója volt a pályázatnak– teszi hozzá Tóth Ferenc-  de sikerült kialakítani, rendbe tenni és így ma már rendelkezésünkre áll egy hat+hat hektáros terület, amely további 20 hektárral bővíthető. A területen infrastruktúrafejlesztés is folyt.

A komádi ipari park bekötőútja közvilágítással és közművekkel kiépítve várja a befektetőket, mintegy 32 hektáron. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Ez azt jelenti, hogy jelenleg 350 m3/óra gázt tud vételezni aki itt befektet. Az elektromos áram kapacitása 550 kW. Ivóvizet 432 m3/nap mennyiségben tudunk jelenleg biztosítani, a csatornázás jelenleg 400 m3/nap szennyvizet képes elvezetni, miközben a tűzivízből percenként 4000 litert lehet lekötni – mutatja be Tóth Ferenc polgármester a területet.

Az ipari parkban egy épületet irodaháznak alakítottak ki. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Bár városunk Budapesttől 250 km-re található, de például a romániai Nagyvárad csupán 47 km-re van tőlünk. Az ott kiépült fejlett infrastruktúra, a repülőtér, a körgyűrű, az autópályák közelsége és Románia schengeni egyezményhez való csatlakozása lerövidíti a településeink közötti menetidőt. A bővülő nagyváradi lakosságszám mellett Komádi számára további előny lehet az is, hogy az ottani egyetemek jól képzett szakembereket bocsájtanak a munkaerőpiacra. Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa, amihez mi is csatlakozhatunk.

Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa alig 47 kilométerre fekszik. Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa

Miközben Nagyvárad 47 kilométerre fekszik Komáditól, addig Berettyóújfalu 30 kilométerre található, ahol a nemzetközi vasútvonal az egyik legforgalmasabb kereskedelmi ütőerét adja a térségnek, mely kelet-nyugati irányban, Erdély felől bonyolít le jelentős forgalmat.

Orvosirendelő Komádiban, ahol három körzeti orvos, egy gyermek-, és egy fogorvos rendel. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Debrecen, az épülő berettyóújfalui nyugati elkerülővel már 30-35 perc alatt elérhető lesz, de így is 45 perc alatt megközelíthetjük Magyarország legnagyobb vidéki városát, amelybe Berettyóújfalutól már most is az M35-ös autópályán juthatunk be.

Komádiban Rendőrőrs működik. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Érkezik Szolnok felől az M4-es autópálya s mi több az M47-es is valahol a közelben fut majd. Információnk szerint hamarosan napirendre kerülhet az építkezés indítása is, amely már Kelet-Európa észak-déli folyosójaként nemcsak a magyar lakosságnak, de a Baltikumtól a Balkánig a legjelentősebb gazdasági közútja lesz. A tervezés részéről érthető is, hogy a Szegednél, az M5-ös autópályába csatlakozva, egyben Európa leghosszabb főútvonalát elérve, az E75-ös főúttal köti majd össze az unió keleti régióit. Kétségtelen, hogy meghatározó úttá fog válni, amelyet nem lehet egyszerűen csak egy szélesített, kibővített úttá alakítani.

Komádiban mentőállomás segíti a környező települések ellátását. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Tóth Ferenc kiemelte, hogy a város az ipari területtel kapcsolatban első sorban hosszútávú bérletben gondolkodik, de nem zárkózik el a Komádiban található ipari területek értékesítésétől sem. A terület értékét első sorban az adja, hogy régészeti érintettsége nem releváns, nincs sem természetvédelmi, sem NATURA 2000-es területek közelségében, továbbá ökológiai hálózat és erdők övezete által sem érintett. Nem kell mezőgazdasági ágazatból kivonni és mivel teljesen új minősítésű ipari terület, ezért kármentesíteni sem kell. Vízfolyás sem nehezíti a beruházást és a helyben és a környező településeken lakó munkaerő mellett Nagyvárad közelsége biztosíthatja a munkaerőt is.

A Bihari-síkon, Hajdú-Bihar vármegyében, Komádi városában kiadó egy 32 hektáros ipari park.

A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!

Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!

Román nyelvű ajánlója itt érhető el!

Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!

Kérdése van?

Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu

Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.

 

 

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

Ülésezett a Mezőgazdasági és Halászati Tanács Brüsszelben – GALÉRIA

Published

on

A magyar elnökség alatt megtartott második formális Mezőgazdasági és Halászati Tanács (MHT) a Közös Agrárpolitika jövőjéről szóló tanácsi következtetések előkészítő munkáinak következő lépéseként elsősorban a KAP stratégiai terveinek végrehajtási tapasztalataira összpontosított.

Feldman Zsolt, magyar mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. © Hungarian presidency

A rendkívül zsúfolt napirenden szerepelt emellett többek között az agrárpiacok helyzete, a halászati lehetőségek, valamint a tagállamok által felvetett további 14 egyéb téma.

Az egyszerűbb, rugalmasabb és könnyebben végrehajtható stratégiai tervek kulcsfontosságúak a tagállamoknak és a gazdálkodóknak egyaránt. Biztosak vagyunk abban, hogy a mai vitán elhangzottakat fel tudjuk majd használni a Közös Agrárpolitika jövőjéről elfogadni tervezett tanácsi következtetésekben.

Balról Feldman Zsolt, magyar mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. © Hungarian presidency

A KAP-stratégiai tervek végrehajtásáról szóló eszmecsere kiváló lehetőséget teremtett arra, hogy a tagállami agrárminiszterek véleménye becsatornázásra kerüljön az ősz folyamán elfogadni tervezett tanácsi következtetésekbe. A magyar elnökség célja továbbra is az, hogy az intézményi átmeneti időszakot kihasználva a Tanács következtetések formájában adjon iránymutatást az új Európai Bizottságnak a 100 napon belül kidolgozásra kerülő mezőgazdasági vízióhoz, valamint a 2027 utáni KAP-ra vonatkozó jogszabályi javaslatok kidolgozásához.

Ne maradj le a mezőgazdaság legfontosabb híreiről! Kövesd az Agro Jager Newst a Facebookon is! Kattints a képre!

A mezőgazdasági miniszterek emellett eszmecserét folytattak az agárpiacok helyzetről is, mely ismétlődő téma a Tanács napirendjén. Megvitatták a jelenlegi és jövőbeli kihívásokat és lehetséges megoldásokat, figyelembe véve a jelenlegi geopolitikai környezetet, illetve olyan kérdéseket is, mint a kedvezőtlen időjárási viszonyok, a vásárlóerő globális csökkenése és az állatbetegségek terjedése.

Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár © Hungarian presidency

A miniszterek vitát folytattak az Egyesült Királysággal, Norvégiával és a part menti államokkal a 2025. évi halászati lehetőségekről folytatott közelgő konzultációkról. Ezenkívül megvitatták a Bizottság javaslatát is, amely a 2024. és 2025. évi halászati lehetőségek módosítására irányul bizonyos halállományok tekintetében. Az Atlanti-óceán ibériai vizein a szardellára vonatkozó rendelkezések továbbra is kiemelt kérdést képeznek.

Az informális ebéd során Peter Strohschneider professzor bemutatta a minisztereknek az EU mezőgazdaságának jövőjéről szóló stratégiai párbeszéd eredményeiről készült jelentését.

Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár © Hungarian presidency

A rendkívül intenzív tanácsi ülés agendájának „Egyéb kérdések” pontja alatt a magyar elnökség tájékoztatást adott a Tanácsnak többek között a 2024. szeptember 11-én Budapesten megtartott EU–Nyugat-Balkán állat-egészségügyi csúcstalálkozóról, emellett tagállami kérésre erdészeti, állatbetegségekkel kapcsolatos, növényegészségügyi, valamint az agárpiacok helyzetéhez kapcsolódó napirendi pontok is megvitatásra kerültek.

Magyar Elnökség

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

Budapesten találkoztak az EU agrárminiszterei – Galériával

Published

on

A magyar elnökség szervezésében 2024. szeptember 8-10. között Budapesten és Budapest környékén került sor a mezőgazdasági miniszterek informális találkozójára. A Magyarországra érkező minisztereket és delegációjukat szeptember 8-án dunai sétahajózással, majd a Magyar Zene Házában nyitó vacsorával fogadták. Szeptember 9-én a delegációk a magyar lovas hagyományokkal ismerkedtek meg egy egész napos program keretében a Domonyvölgyben található Lázár Lovasparkban, majd este a Pesti Vigadóban kerül sor a kulturális programmal egybekötött gálavacsorára. A találkozó zárásaként szeptember 10-én a miniszterek a Várkert Bazárban megtartandó informális ülésükön megkezdték az eszmecserét a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról annak érdekében, hogy a jövő mezőgazdasága versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú legyen, a gazdák érdekeivel a középpontban – tájékoztatta az Agro Jager Newst, az Európai Unió Tanácsa Magyar Elnöksége.

Dr. Nagy István agrárminiszter köszöntötte a Budapestre érkező agrárminisztereket. Fotó: © Hungarian presidency

A mezőgazdasági miniszterek szeptember 10-i budapesti informális ülésén szakpolitikai vitával kezdtek és a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról tárgyaltak. Az ülés témája a magyar EU elnökségi prioritásokkal összhangban a „Gazdaközpontú uniós mezőgazdaság: úton egy versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú jövőbeli Közös Agrárpolitika felé” volt.

Dr. Nagy István agrárminiszter vezette az ülést. Fotó: © Hungarian presidency

Az európai gazdáknak számos kihívással kellett megküzdeniük az elmúlt időszakban, így az éghajlatváltozás okozta rendkívüli időjárási eseményekkel, a magas input költségekkel, a háború negatív hatásaival, vagy a harmadik országokból érkező növekvő import okozta piaci zavarokkal.

Peter Meedendorpot, a Fiatal Gazdák Európai Tanácsának (CEJA) holland elnökét köszöntik Budapesten. Fotó: © Hungarian presidency

Ezzel párhuzamosan egyre szigorúbb termelési előírásoknak kell megfelelniük és megnövekedett adminisztratív terhekkel kell megbirkózniuk.

A gazdálkodóknak ezekre a kihívásokra európai szintű válaszokra van szüksége.

Munkában egy Békés vármegyei kombájn. A 2024-es aszály miatt nehéz évet zárnak a magyarországi termelők. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager News

Ezért a magyar elnökség célja, hogy vitát kezdeményezzen a Tanácsban a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról, és az agrárminiszterek elvárásait következtetésekben rögzítse, ezzel irányt mutatva a várhatóan ősszel felálló új Bizottságnak a 2027 utáni KAP-ra vonatkozó jogszabályi javaslatok kidolgozásához.

Agrárminiszterek talákozója Budapesten. Fotó: © Hungarian presidency

A miniszteri véleménycsere három kérdés köré csoportosult:

  • Ennek keretében egyrészt vitát kezdeményeztünk az agrártámogatások kifizetésének egyszerűbbé tételéről és a főbb támogatástípusokról.
  • Másrészt vizsgáltuk, hogy hogyan növelhető a mezőgazdasági ágazat zöld célok teljesítéséhez való hozzájárulása a gazdák versenyképességének veszélyeztetése nélkül.
  • Végül át kellett tekinteni a válságkezelési eszközök rendszerét is, hogy az egyre gyakoribb krízishelyzetekben lehetőség legyen a gazdák támogatására.

Forrás: Az Európai Unió Tanácsa Magyar Elnöksége

Tovább olvasom