Keressen minket

Mezőgazdaság

Magyarországra termelő partiumi gazdák

A mezőgazdaságban az intenzív kertészkedésből lehet egységnyi területről a legtöbb jövedelemre szert tenni. Nagyvárosok környékén erre rég rájöttek a gazdák. A román–magyar határ szomszédságában ugyanakkor az erdélyi termelők számára komoly felvevőpiacnak számítanak a magyarországi konzervgyárak és hűtőházak.

Közzétéve:

A mezőgazdaságban az intenzív kertészkedésből lehet egységnyi területről a legtöbb jövedelemre szert tenni. Nagyvárosok környékén erre rég rájöttek a gazdák. A román–magyar határ szomszédságában ugyanakkor az erdélyi termelők számára komoly felvevőpiacnak számítanak a magyarországi konzervgyárak és hűtőházak.

Bányai Levente érsemjéni fóliasátraiban javában tart a tavaszi palántanevelés (Kép: Makkay József – Erdélyi Napló)A határ közelsége sok területen jelent plusz lehetőséget a környéken élő vállalkozók és munkavállalók számára. A koronavírus-járvány jelentősen megnehezítette ugyan az országhatár átjárhatóságát, azonban ez átmeneti jelenség. Az Érmellékről például több agrárvállalkozó átjár Magyarországra a különböző fogyóanyagok beszerzése, illetve terményeinek értékesítése végett. A határ szomszédságában fekvő Érsemjénben kertészettel foglalkozó Bányai Levente példája azt bizonyítja, hogy a partiumi termelők számára kincsesbánya lehetne a magyarországi hűtőházak és konzervgyárak láncolata, amelyek nagyságrenddel több friss zöldséget és gyümölcsöt tudnának Erdélyből felvásárolni.

Megéri az uborkatermesztés

Bányai Levente nyolc évvel ezelőtt informatikusi diplomával vágott bele a kertészkedésbe. Igaz, otthon, a szüleinél már korábban megtapasztalta a gazdálkodást, a 2013-ban indított vállalkozása azonban újszerű vetülete az érmelléki zöldségtermesztésnek. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gacsály Tóhát szövetkezetének megbízásából mintegy száz érmelléki uborkatermesztő gazda munkáját felügyelte: mezőgazdasági szakemberrel indították el a gazdák aprócska „uborkafarmjait”, felügyelték a szükséges agrotechnika alkalmazását, és az emberektől rendszeresen felvásárolták a magyarországi kivitelre kerülő friss uborkát

A Bányai család újabb fóliasátrakat állít üzembe (Kép: Makkay József – Erdélyi Napló)

A biztatóan indult vállalkozás 2015-ben megbicsaklott, amikor a magyar piacon visszaesett az uborka felvásárlási ára. Ez átmeneti jelenség volt, de nálunk dominóhatást váltott ki:a termesztők többsége abbahagyta, és a következő évben elölről kellett kezdeni mindent. Mára 35 termelőnk maradt, ők összesen 2 hektárnyi területen termesztenek intenzív körülmények között uborkát. A gazdákat a legkisebb áringadozás is befolyásolja, mert nem hosszú távra terveznek” – magyarázza az érsemjéni gazda, aki héthektáros területen termeszt zöldséget.

A kelet-magyarországi szövetkezeti integrátor a romániai piacnál sokkal kedvezőbb feltételekkel termeltet Érmelléken. Biztosítja a gazdák számára a palántot, a növényvédő szereket, az uborkaindák felfuttatására szolgáló hálót és egyéb fogyóanyagokat. Emellett a felvásárlási ára is kedvező. A szabolcsi szövetkezet az évente leszállított mennyiségnek akár a többszörösét is felvásárolná, azonban nehéz új gazdákat bevonni a rendszerbe. Vendéglátóm tapasztalatai szerint az emberek szívesebben elmennek rosszul fizető gyári munkára is, minthogy mezőgazdasággal foglalkozzanak. A gazdálkodásnak a rendszerváltás óta visszaesett az ázsiója Romániában, így bármilyen kedvező felvételekkel is jöjjön egy felvásárló, nehéz megfelelő nyersanyagot termeltetni. Pedig Bányai szerint egységnyi területről intenzív módszerekkel uborkából lehet a legtöbb pénzt szerezni.

Hiányzik a hazai felvásárlópiac míg Magyarországon egymást érik a zöldségtermelőket kiszolgáló felvásárlók, Erdélyben mindez ritka jelenség. Az elmúlt harminc évben a román állam semmilyen módon nem segített egy hűtőházépítési program elindításában: ezzel magyarázható, hogy a mezőgazdaságnak ez a sok pénzt ígérő, intenzív ágazata kiszolgáltatott helyzetbe került. Az agrárvállalkozó szerint szövetkezeti keretben könnyebb lenne pályázati pénzekből hűtőházat építeni, de a mai mentalitás mellett a Partiumban is nehéz működőképes szövetkezetet létrehozni. Mivel a gazdálkodásnak nincs becsülete, eleve kevés az olyan gazda, aki társulásra kapható. Aki teheti, maga boldogul, kínlódik, de akkor sem vállalja a közös beszerzés és értékesítés előnyeit. Bányai Levente szerint az országban működő néhány sikeres szövetkezet fehér hollónak számít, és nem lát gyors áttörési lehetőséget. Szövetkezetek hiányában mindenki úgy boldogul, ahogy tud. Bányaiék ma már nemcsak uborkát termesztenek magyarországi eladásra, hanem különböző paprikafajtákat is.

Az ottani konzervipar tisztességesen kifizeti az átvitt szállítmányokat, de nyilván a nagyobb mennyiség jóval nagyobb haszonnal is járna. „Az erdélyi értékesítés sok szempontból vakvágány. Nagyáruházba nehéz bekerülni, az elvárásaik kiszámíthatatlanok, és nem is érdekeltek, hogy helyi gazdákkal dolgozzanak. Megtörtént, hogy 30 tonna kiváló minőségű káposztával kilincseltem a nagyváradi áruházaknál, de senkit nem érdekelt. Ebből tanultunk: mindig csak azt termelünk, amire elsősorban Magyarországon van felvásárlópiac” – magyarázza a vállalkozó. Az utóbbi években annyiban változott a helyzet, hogy ráakadtak egy Nagyvárad melletti mirelittermékeket előállító cégre, amelyikkel idénre két hektár karfiol felvásárlására kötöttek szerződést. A többi megtermelt zöldség jórészt a magyarországi szövetkezet hűtőházaiba kerül.

A magyarországi konzervgyárak bármilyen mennyiséget felvásárolnak (Kép: Makkay József – Erdélyi Napló)

Fejleszteni akarnak

A Bányai család is az Erdélyi Gazdaságfejlesztési Program partiumi kiterjesztésére vár. Ígéretet kaptak arra, hogy közeljövőben náluk is lehet pályázni. A megpályázható 20 ezer eurós támogatásból szeretnék bővíteni a meglévő fóliasátorral ellátott területeiket. Egy ilyen befektetés újabb löketet adna a Magyarországon egyre keresettebb paprikafajták termesztésének, ugyanakkor bővíteni tudnák saját fűszerpaprikatermelésüket is, amit helyileg dolgoznak fel és forgalmaznak. Agrárvállalkozásuk immár több lábon áll. Egyrészt integrálják a mintegy 35 gazda uborkatermesztését, és emellett egyre bővülő kertészeti tevékenységbe fektetnek saját farmjukon. Bányai Levente a meglévő gondok ellenére is nagy lehetőségeket lát a zöldségtermesztés felfuttatására. A fiatal és kezdő gazdákban bízik, akikben nincs meg az idősebb gazdák pesszimizmusa, hogy mezőgazdasággal nem érdemes foglalkozni. Meggyőződésem, hogy a mezőgazdaság felfuttattatása csak gyors generációváltással képzelhető el olyan fiatalokkal, akik értik az idők szavát, tanulni akarnak, és hajlandók életbe ültetni a kertészet területén is megjelenő új, korszerű technológiákat” – fogalmaz az érsemjéni gazda.

Forrás: ErdelyiNapló.ro

Mezőgazdaság

Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat

Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták

Published

on

Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.

Fotó: AM

Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.

Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.

Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek

Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése

Published

on

A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.

A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.

Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.

Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.

Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.

 

Forrás: NAK

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára

Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára

Published

on

Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.

Fotó: FAO

A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.

Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.

Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.

A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.

Tovább olvasom