Keressen minket

Mezőgazdaság

Évente 50 ezer forintot dobunk a kukába

Tudatosabb vásárlással elkerülhető lenne, mégis tonnaszám kerül a szemétbe az étel. Magyarországon is súlyos probléma az élelmiszer-pazarlás, de a fogyasztói társadalom pszichológiája miatt nehéz visszafordítani a folyamatot – közölte az Index.

Közzétéve:

Tudatosabb vásárlással elkerülhető lenne, mégis tonnaszám kerül a szemétbe az étel. Magyarországon is súlyos probléma az élelmiszer-pazarlás, de a fogyasztói társadalom pszichológiája miatt nehéz visszafordítani a folyamatot – közölte az Index.

A Nébih 2019-es adatai szerint az egy főre jutó átlagos élelmiszer-hulladék mennyisége évente 65 kilogramm hazánkban (Kép: Fotó: Patrick Pleul / AFP – Index)

Rodics Katalin, a Greenpeace biodiverzitás-ügyi témafelelőse megdöbbentő számokat ismertetett az Indexszel az élelmiszer-pazarlással összefüggésben. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) adatai szerint a fejlett országokban nagyjából 105 kilogramm/fő a kidobott élelmiszer évente, ezzel szemben Afrikában és Ázsiában 8 kg/fő/év.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2019-es felmérése szerint Magyarországon az egy főre jutó átlagos élelmiszer-hulladék mennyisége évente 65 kilogramm.

Egy családnál éves szinten ez 50 ezer forint körüli veszteség, ráadásul az adatokból kiolvasható, hogy tíz család el tudna tartani még egyet abból, amit kidob. A városokban körülbelül a teljes hulladék negyedét az élelmiszerek teszik ki – mondja a szakértő, aki arra is felhívta a figyelmünket, hogy az élelmiszer-pazarlás alatt nemcsak arra kell gondolni, hogy valaki kidobja az ételmaradékot a kukába, hanem ennek a folyamatnak önmagán túlmutató jelentősége van a bolygó szempontjából.

Az élelmiszerbank által mentett élelmiszerekből az Üdvhadsereg Válaszút Háza nevű intézményében a bentlakók, majd a melegedőre járók vehetik el azt, amire szükségük van (a fotó 2017. február 20-án készült) (Kép: Huszti István – Index)

A FAO adatai szerint a világon megtermelt élelmiszer egyharmada veszendőbe megy, ez azért is probléma, mert rengeteg, üvegházhatású gázok kibocsátásával járó energiát használunk az előállítására. Olyanra fordítjuk a Föld erőforrásait, aminek végül egy jelentős része a kukában landol.

Rodics Katalin úgy gondolja, hogy a termőföldtől a kukáig minden fázison változtatni kellene, mert a dolog sokszor onnan indul, hogy például egy hazai almatermesztőnek nem fizetnek annyit sem a gyümölcsért, hogy azt egyáltalán megérje összeszedni.

Magyarországon ezért különösen fontos lenne, hogy a forgalmazásban és a vásárlásban is a belföldön megtermelt élelmiszereket válasszuk, ezek valószínűleg egészségesebbek is, mert a kevesebb szállítás és az érett állapotban történő szedés miatt nincs szükség olyan szintű tartósító eljárásokra, mint egy tengerentúli termék esetén. Az élővilágunkra nehezedő terhelést is csökkentjük az utaztatásból fakadó szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével.

Kinek a felelőssége?

Alapvetően az egész globális kereskedelmi rendszer és az élelmiszeripar is felelős, de mi is, az egyén is az. Olyan ez, mint a klímaválság, bárki tud tenni ellene a maga szintjén.

Rodics Katalin szerint az egyén felelőssége ott húzódik, hogy a döntés végül a miénk, rajtunk múlik, miből és mennyit vásárlunk. A globális ellátási láncot befolyásolni és ellensúlyozni tudjuk, ha megvesszük a kicsit talán drágább, de minőségibb hazai termékeket.

Azt viszont leszögezi, hogy a meggyőzés rendkívül nehéz ezen a területen, mert a fogyasztói társadalom pszichológiáját kellene valahogy felülírni.

A fogyasztásra van berendezkedve a társadalmunk, bármi elérhető, amit csak akarunk, sokszor egyet fizet kettőt vihet akciókban. Az ételnek már nincs meg az az értéke, az a megbecsültsége, ami az előző generációknál még megvolt.

Mentik a romlandót

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület célja, hogy kapcsolatot teremtsenek a felhalmozódó élelmiszer-felesleg és a rászorulók között, ezzel egyszerre segítik a pazarlás és nélkülözés csökkentését, hozzájárulva a megsemmisítés okozta környezetterhelés visszafogásához.

Szabó Szilvia, az Élelmiszerbank ügyvezetője kérdésünkre elmondta, naponta 400 áruházból mentik az élelmiszert, minden reggel elhozzák a pékárut, zöldséget, gyümölcsöt és valamennyi vegyes élelmiszert. A boltok mellett gyártókkal és forgalmazókkal is együttműködnek. Ezek mind lejárat előtti termékek, de vagy rövid ideig tart már a minőségük, vagy hibás a csomagolásuk, viszont fogyasztható állapotban vannak.

Arra törekszünk, hogy az élelmiszerek minél gyorsabban eljussanak a rászorulókhoz, 450 partnerszervezetünk van, országos lefedettséggel, 250 ezer embernek tudunk segíteni így. Az Élelmiszerbank tavaly 8300 tonna élelmiszert osztott szét, ez nagyjából hétmilliárd forintnyi értéket jelent. A járványhelyzet miatt bezárt éttermeknél és szállodáknál is nagy mennyiségű felesleg keletkezett, de Szabó Szilvia hangsúlyozta, hogy van még szabad kapacitásuk.

Szociális és környezetvédelmi szempontból is fontos, hogy amit legyártottak, az ne vesszen kárba. A megsemmisítéshez rengeteg energiát kell elhasználni, pedig a még fogyasztható élelmiszerekkel tudnánk segíteni a rászorulóknak is.

Forrás: Index

 

Mezőgazdaság

Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat

Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták

Published

on

Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.

Fotó: AM

Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.

Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.

Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek

Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése

Published

on

A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.

A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.

Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.

Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.

Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.

 

Forrás: NAK

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára

Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára

Published

on

Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.

Fotó: FAO

A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.

Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.

Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.

A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.

Tovább olvasom