Keressen minket

Mezőgazdaság

Debreceni siker a NAK TechLabon

Első helyen végzett hallgatói ötlet kategóriában a Debreceni Egyetem kéttagú csapata a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara NAK TechLab innovációs verseny országos döntőjében. A fiatalok azt remélik, hogy ötletükből a közeljövőben működő, sokak által használt eszköz lesz.

Közzétéve:

Első helyen végzett hallgatói ötlet kategóriában a Debreceni Egyetem kéttagú csapata a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara NAK TechLab innovációs verseny országos döntőjében. A fiatalok azt remélik, hogy ötletükből a közeljövőben működő, sokak által használt eszköz lesz.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara NAK TechLab innovációs verseny zsűrije (Kép: Debreceni Egyetem)

A Debreceni Egyetem címere (Ábra: DE)

Hét hazai egyetem csapata jutott be a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara NAK TechLab nevű egyetemi ötletverseny döntőjébe, amelyet Budapesten, a kamara épületében tartottak. Ezen a résztvevők mezőgazdasággal kapcsolatos találmányaikat mutatták be. Négy csapat ötlet, három prototípus kategóriában prezentált a szakértőkből álló zsűrinek.

Az ötletek között az első helyre rangsorolt debreceni egyetemi csapat,az AgroFly tagja, Joó Balázs, a DE Gazdaságtudományi Kar vidékfejlesztési agrármérnök szakos hallgatója elmondta: ősszel született egy gondolata, amelyet társával, Harangi Rolanddal, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar növényorvos szakos hallgatójával fejlesztve olyan pilóta nélküli légi járművet terveztek, amely a halastavak halait jelentősen pusztító kormoránok elűzését szolgálná. Az eszköz ezen felül a mezőgazdasági területek őrzésére is alkalmas lehet.

Az AgroFly tagja, Joó Balázs, a DE Gazdaságtudományi Kar vidékfejlesztési agrármérnök szakos hallgatója és Harangi Roland, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar növényorvos szakos hallgatója nyerte el az első helyezést (Kép: Debreceni Egyetem)

A részletek kidolgozásához segítséget helyben elsősorban Mag Zoltántól, a Debreceni Egyetem Kancellária munkatársától, illetve egy hajdúszoboszlói haltenyésztéssel foglalkozó vállalkozótól kaptak, de a NAK is segítette őket agrárszakmai és üzletfejlesztési mentorálással a verseny keretein belül.

A háromfordulós verseny döntője a Cápák között című tévésműsorhoz hasonlóan zajlott, előbb négy perces prezentáció keretében nemcsak az ötlet részleteit kellett bemutatni, hanem a megvalósításához nélkülözhetetlen üzleti-, vállalkozási tervet is. Ezt követően a zsűri villámkérdéseket tett fel, melyek megválaszolására összesen két percük volt a csapatoknak. Intézményünk hallgatói mindkét részben remekül szerepeltek.

Sokat készültünk és nehéz verseny volt, mások is nagyon jó, eredeti ötletekkel jelentek meg – fogalmazott Joó Balázs.

A fiatal ötletgazda arról is beszámolt, hogy a találmánynak egyelőre még hiányzik a műszaki rajza és nincs prototípusa. Ennek ellenére társával együtt abban bíznak, hogy sikerül olyan üzleti partnert találni, aki ebben lehetőséget lát, így a közeljövőben kézzel fogható, sokak által használt termékké válik a gondolat.

Forrás: Debreceni Egyetem

Mezőgazdaság

75 százalékkal nőtt a marhahús-export az év elején

Az AKI adatokat közölt a magyar élőmarha-exportról

Published

on

Az AKI vágási statisztikai adatai szerint 2026 január–márciusában a szarvasmarhák vágása 16,4 százalékkal nőtt a 2025. január–márciusi mennyiséghez képest. Az összes vágás több mint felét adó tehenek vágása 26,3 százalékkal, az üszőké 13,6 százalékkal növekedett.

Fotó: AKI

A KSH adatai alapján Magyarország élőmarha-exportja 15 százalékkal (20,7 ezer tonna), értéke 39,5 százalékkal emelkedett 2026 január–márciusában 2025 azonos időszakához képest. A főbb partnerek Izrael, Lengyelország, Olaszország, Horvátország, Koszovó és Egyiptom voltak. Magyarország élőmarha-importja 14,3 százalékkal (2,3 ezer tonna), értéke 14,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az élő szarvasmarha több mint fele Németországból, Szlovákiából és Litvániából származott. A marhahúsexport mennyisége 74,7 százalékkal (8,4 ezer tonna) nőtt. A marhahúsimport volumene 3,1 ezer tonna volt, nem változott számottevően, míg értéke 28,7 százalékkal emelkedett a megfigyelt periódusban.

Az AKI PÁIR adatai szerint a fiatal bika termelői ára 2272 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2026 1–17. hetében, 26 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A vágóüsző és a vágótehén ára egyaránt 27,2 százalékkal volt magasabb a vizsgált időszakban.

Ábra: AKI

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Élő állat és hús című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Fontos a hazai juhállomány védelme

A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban.

Published

on

A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban, azonban Magyarországra történő behurcolását eddig nem igazolták. Tavasszal Romániában ismét kimutatták a betegséget. A magyar juh- és kecskeállomány védelme érdekében dr. Nemes Imre országos főállatorvos elrendelte az élő kiskérődző szállítmányok fokozott ellenőrzését, együttműködve a Nemzeti Adó és Vámhivatallal, valamint az Országos Rendőrfőkapitánysággal. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kéri az állattartókat, hogy kizárólag legális forrásból és módon vásároljanak állatot. Betegséggyanú esetén, pedig haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost.

Fotó: NÉBIH

A juh- és kecskehimlő Európában széles körben előfordult, míg a 70-es évek végére sikerült megszabadulni a fertőzéstől. A mentesség elérése óta azonban a betegség rendszeresen megjelenik egyes európai országokban. Bulgáriában, a török határhoz közeli részen, 2023 szeptembere óta van jelen a betegség. Görögországban szintén 2023 őszén indult egy nagyobb járvány, melynek részeként a mai napig jelentenek kitöréseket.

Romániában az állategészségügyi hatóság 2025. június 17-én mutatta ki először a juh- és kecskehimlő vírusának jelenlétét a dél-romániai Teleorman megyében. Ezt követően a betegség további két szomszédos megyében is megjelent a kiskérődző állományokban, majd 2026. április 25-én a betegség ismételten megjelent, ezúttal Maros megyében, egy 398 egyedet számláló juhállományban.

A Nébih kéri az állattartókat, hogy a juh- és kecskehimlő megelőzése és korai felismerése érdekében gyanú esetén haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost! Emellett a hatóság kéri a magyar gazdákat, állatkereskedőket, hogy szigorúan tartsák be a járványvédelmi szabályokat és ismeretlen eredetű élőállatot ne vásároljanak! Az illegális juh- és kecskeszállítmányok esetében a lehető legszigorúbb fellépést alkalmazza a hatóság, a járványügyi kockázatot mérlegelve.

A juh- és kecskehimlőről röviden:
Az emberre nem veszélyes, azonban juhokban és kecskékben súlyos, akár halálos kimenetelű betegség lehet. Tünetei közé tartoznak a himlőre jellemző vörös kiütések mellett a láz, a nyirokcsomók megnagyobbodása, szemhéjduzzanat és savós-nyálkás orrváladék. A kiütések főként a gyapjúval nem fedett bőrterületeken (fej, hónalj, has, farok alatti terület) jelentkeznek, de súlyosabb esetben akár az egész testfelületre kiterjedhetnek.
A betegség 4-14 napos lappangás után lép fel, gyakran a tüdőt és a tőgyet is megtámadja nehézlégzést és csökkent tejtermelést okozva.
A juh-és kecskehimlő tüneteiről, gazdasági jelentőségéről és megelőzéséről hasznos információk olvashatóak a Nébih tematikus oldalán: https://portal.nebih.gov.hu/juh-es-kecskehimlo

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

2026-ban is elindultak a határszemle ellenőrzések

A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását.

Published

on

A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását. A törvény értelmében a földet a művelési ágnak megfelelő termeléssel kell hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül megakadályozni a gyomnövények megtelepedését.

Fotó: AM

Az Agrárminisztérium felhívja az ingatlantulajdonosok és a földhasználók figyelmét arra, hogy megkezdődött a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtása. Ezeket az ingatlanügyi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalok hajtják végre, melynek során elsősorban a termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási, ideiglenes hasznosítási és mellékhasznosítási kötelezettség teljesítését ellenőrzik.

A törvény hivatkozott rendelkezései arra kötelezik a földhasználót, hogy a termőföldet a művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítsa, vagy termelés folytatása nélkül – a talajvédelmi előírások betartása mellett – a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozza.

A határszemle ellenőrzések – a hasznosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése mellett – kiterjednek a termőföldek engedély nélküli igénybevételének feltárására, valamint a művelési ágak természetbeni és ingatlan-nyilvántartási egyezőségének vizsgálatára is.

A hasznosítási kötelezettség elmulasztása földvédelmi bírság kiszabását vonja maga után.

A felhvívás ide kattintva érhető el.

Forrás: AM Sajtóiroda

Tovább olvasom