Az első és eddig egyetlen magyar űrhajós 8 nap 20 óra és 45 perces útja alatt több kísérletet is végzett az űrhajó fedélzetén. Az akkori utazás után a Debreceni Egyetemen is számos tudományos vizsgálat vette kezdetét az űrhajósoktól begyűjtött minták alapján – idézte fel Farkas Bertalan.
A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának vendége volt Farkas Bertalan (Kép: Debreceni Egyetem)
– A 21. század az űrkutatás évszázada lesz. Hazánk, bár kis ország, de hatalmas szellemi potenciállal rendelkezik. Erről a gyorsvonatról nem illik lemaradni, mert utána nem lesz mód a felszállásra. Az egyetemen zajló kutatások a jövőbe mutatnak, a következő magyar űrhajós nem turistaként fog utazni, hanem komoly tudományos programmal indul a küldetésére – mondta el Farkas Bertalan a hirek.unideb.hu-nak. Véleménye szerint 2025 és 2030 között Magyarország újra asztronautát küldhet az űrbe
Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós 41 évvel ezelőtt, 1980. május 26-án indult Bajkonurból a Szojuz- 36 fedélzetén… (Kép: Debreceni Egyetem)
– Ebben az évszázadban az emberiség az űr felé terjeszkedik, ezért az űrkutatás a következő években meghatározó területe kell, hogy legyen a DE tudományos portfóliójának – vélte Csernoch László tudományos rektorhelyettes, a DE SPACE program vezetője.
Kifejtette: a program keretében az űrben történő hosszú távú tartózkodás feltételeinek kialakításán dolgoznak, melynek része a műszaki problémák megoldása mellett az űrtáplálkozás, az űrélettan és az űrorvostan. Farkas Bertalan segítségével a Debreceni Egyetem szakemberei más országok kutatóival együtt új kutatási irányokat tudnak meghatározni és programokat valósíthatnak meg a jövőben – fejtette ki Csernoch László a DE-SPACE program vezetője.
Stündl László, a Debreceni Egyetem a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (DE MÉK) dékánja arról beszélt, hogy a MÉK aktív részese kíván lenni a magyar űrprogramnak.
– A kar olyan zárt rendszer kiépítésén dolgozik, amelyben az élelmiszeralapanyag, annak feldolgozása és a keletkező hulladék továbbá melléktermék visszaforgatása révén megvalósul a recirkulációs ököszisztéma. Sok területen zajlanak ilyen kutatások, egyebek mellett az élelmiszerek 3D-s nyomtatásán dolgozunk. A program középpontjában az Európában és hazánkban is egyedülálló Biodrome Kísérleti Üvegház áll – ismertette Stündl László az Űrtáplálkozási tématerület szakmai koordinátora.
Kép: Debreceni Egyetem
A Biodrome feladata növényi nyersanyag előállítása a sejttől egészen a végtermékig, melléktermék valamint hulladék nélkül, környezet kímélő módon.
– A speciális üvegházban egyebek mellett „űrpaprikát” termesztünk, a legkorszerűbb technológia segítségével, a molekuláris biológia, illetve a hagyományos nemesítések révén. A cél, olyan modell kialakítása, amely biológiai, illetve technikai szempontból is alkalmazható az űrutazások alkalmával. A kutatásunk jelentőségét az adja, hogy az elért eredmények azonnal átültethetők a termesztési gyakorlatba – hangsúlyozta Fári Miklós, a DE MÉK Zárt rendszerű növénytermesztés kutatócsoport vezetője.
Forrás: Debreceni Egyetem
