Keressen minket

Mezőgazdaság

Ünnepi szenátusi üléssel és zászlóavatással vette kezdetét a MATE első teljes tanéve

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem 2021/2022-es tanévének ünnepi tanévnyitóján Dr. Gyuricza Csaba rektor kiemelte a vidék és a vidéki értelmiség támogatását, felzárkóztatását, valamint az Egyetem következő fontos mérföldköveit – közölte a MATE.

Közzétéve:

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem 2021/2022-es tanévének ünnepi tanévnyitóján Dr. Gyuricza Csaba rektor kiemelte a vidék és a vidéki értelmiség támogatását, felzárkóztatását, valamint az Egyetem következő fontos mérföldköveit – közölte a MATE.

Nagy István agrárminiszter (Kép: MATE)

A ceremónia díszvendége Dr. Nagy István agrárminiszter és Dr. Csányi Sándor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány Kuratóriumának elnöke voltak, az ünnepség keretei között Lévai Anikó az Egyetem patrónusaként felavatta a MATE zászlóját.

Az agráriumnak ma több kihívásra is választ kell adnia, egyebek mellett a globális éghajlatváltozás következményeire, a hatékony élelmiszertermelés feltételeinek megteremtésére, illetve a természeti erőforrások és a véges termőterületek fenntartható használatára – mondta Nagy István agrárminiszter Gödöllőn a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) tanévnyitó ünnepségén. Az agrárminiszter egy új korszak nyitányának nevezte a nagy múltú kutatóintézetek csatlakozását a MATE rendszeréhez, amely szavai szerint Közép-Európa legnagyobb agrárkutatási és felsőoktatási intézményét hozta létre.

Csányi Sándor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány Kuratóriumának elnöke azt hangsúlyozta, hogy a jövő élelmiszerét olyan országoknak kell megtermelniük, amelyek a magyarországival hasonló adottságokkal rendelkeznek: ahol van megfelelő föld, van elegendő víz. Hozzátette, hogy a mostani járvány rámutatott arra, ha nagyon nagy baj van, akkor minden állam a saját lakosságának ellátását tartja szem előtt.

Csányi Sándor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány Kuratóriumának elnöke (Kép: MATE)

A statisztikai adatok egyértelműen az agrárképzések népszerűségének növekedését jelzik, amely pozitív változásban egyértelmű szerepe van hazánk legnagyobb kiterjedésű felsőoktatási intézményének, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemnek. A jövővel kapcsolatos intézkedések sorában Dr. Gyuricza Csaba rektor kifejtette, hogy a „Vidéki-Magyarország” egyetemeként kiemelt küldetésünk a vidék és a vidéki értelmiség jövőjének támogatása, felzárkóztatása. Egyre többen ismerik fel, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszertermelés az elkövetkező évtizedekben minden bizonnyal az egyik legmeghatározóbb, az egész világ számára kiemelt stratégiai ágazat lesz, ezzel párhuzamosan pedig az agrárszakma presztízse is nőni fog. A MATE multidiszciplináris intézményként mindezekhez tevőlegesen tud hozzájárulni. „Egyik legfőbb célunk, hogy a vidéken élők azonos eséllyel jussanak azokhoz a tárgyi és szellemi javakhoz, amit a városok lakói elérhetnek” – fejtette ki a MATE rektora.

Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora (Kép: MATE)

A 2021. február 1-jén megalakult, agrárfókuszú, multidiszciplináris Egyetem már most eredményes hónapokat tudhat maga mögött, hiszen központi általános és pótfelvételi eljárást követően összesen 3595 hallgató kezdheti meg az idei tanévet, akik közül 31 fő külföldi, túlnyomórészt külhoni.

A 2021/2022. tanév több szempontból is különlegesnek számít, hangsúlyozta a MATE rektora ünnepi beszédében. „Hosszú ideje ez az első alkalom, amikor a járvány okozta korlátozások nélkül, felszabadult lélekkel találkozhatunk Campusunkon. Az új tanév kezdete azzal a reménységgel tölt el, hogy immár a jelenléti oktatás körülményei között láthatunk munkához; tanításhoz és tanuláshoz, kutatáshoz és eredményeink gyakorlatba ültetéséhez.” A rendezvény kiemelt pillanata a felsőoktatási intézmény zászlójának felavatása volt, amelyet az Egyetem patrónusa, Lévai Anikó jelenlétében Balogh Péter Piusz Premontrei apát szentelt fel. Az ünnepségen Dr. Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese címzetes egyetemi docens címet vett át.

Forrás: MATE

Mezőgazdaság

A 2024. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása

Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók

Published

on

Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók (tekintettel arra, hogy 2024. november 30. munkaszüneti napra esik), kizárólag a Magyar Államkincstár (Kincstár) MKR (Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer) elektronikus kérelembenyújtó felületén.

Fontos, hogy az említett benyújtási határidő jogvesztő. A benyújtási határidőt követően kizárólag a kárenyhítő juttatás összegének a csökkentésére irányuló módosítási kérelem nyújtható be. Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy a Kincstár és az agrárkár-megállapító szerv eljárásában hiánypótlásra és utólagos iratpótlásra nincs lehetőség!

A 2024. évre vonatkozó kárenyhítő juttatás iránti kérelmek az alábbi útvonalon érhetőek el: Elektronikus kérelemkezelés → Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer → MKR Mezőgazdasági termelők bizonylatai 2025 → MKR2420 Kárenyhítő juttatás iránti kérelem 2024. A kérelem benyújtásáról ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás. Szükség esetén a falugazdászok segítségét is kérhetik a benyújtáshoz.

A kárenyhítő juttatás iránti kérelem kitöltéséhez ide kattintva érhetőek el a 2019-2024. kárenyhítési években alkalmazandó referenciaárak és átlaghozam-adatok, valamint fajlagos költségmegtakarítási összegek. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársáv is megadásra került, a számításhoz a referenciaártól eltérő, az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható.

Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére vonatkozóan saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a most közzétett 2019-2023. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2019-2023. évi átlaghozam-adatok mellett a 2024. évi átlaghozam-adatok is elérhetőek, amelyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre az idei évi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50 %-ot. Amennyiben a betakarítás szintje meghaladja az 50 %-ot, abban az esetben a betakarított összes termésmennyiséget tonnában kell megadni.

A biztosítással rendelkező gazdálkodók esetében idei évtől új előírások léptek hatályba.

A mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás (amely legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet) felére jogosult, amennyiben

  • a kárenyhítési évben a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezte előtt nem köt az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően az adott növénykultúrára jellemző – aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező – káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítást (fontos, hogy kizárólag a díjrendezett biztosítás fogadható el), vagy
  • nem rendelkezik a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben tárgyévi tagsággal (fontos, hogy kizárólag azon évek tekintetében fogadható el a tagsági jogviszony, ahol a krízisbiztosítási hozzájárulási kötelezettségének határidőben eleget tett a termelő).

Amennyiben a biztosítást olyan konstrukcióban kötötték meg, amelynek díjához támogatás is igénybe vehető, akkor a szerződés adatait a biztosító már megküldte a Kincstár részére, így a szerződés adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelem elektronikus bizonylata automatikusan megjeleníti, és ilyen esetben a biztosítás kapcsán semmilyen dokumentumot nem kell csatolni a kérelemhez.

Amennyiben a mezőgazdasági termelő „hagyományos” (azaz nem díjtámogatott) mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, akkor annak adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben fel kell tüntetni. Továbbá hagyományos biztosítás esetén az alábbi dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez:
a) nem integrátori biztosítás esetén a szerződés ajánlati nyomtatványát és a kötvényt;
b) integrátori biztosítás esetén a szerződő fél (integrátor) vagy a biztosító által kiállított igazolást (amely kiváltható ajánlati nyomtatvány és kötvény csatolásával), továbbá az integrátor által kiállított díjrendezettséget igazoló dokumentumot.

Kárenyhítő juttatás kizárólag az elfogadott kárbejelentéssel rendelkező növénykultúrákra adható. Azok a növénykultúrák, amelyekre a 2024. kárenyhítési évben nem volt elfogadott kárbejelentése a termelőnek, nem lesznek láthatóak a kérelemben.

Abban az esetben, ha az ügyfél rendelkezik kárbejelentéssel, de arra még nem érkezett döntés az agrárkár-megállapító szerv részéről, a növénykultúra megjelenik a felületen, azonban a káros sor 0 ha területtel lesz látható. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásával javasolt megvárni az agrárkár-megállapító szerv döntését, azonban a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtását ennek hiányában is (pl. jogorvoslati eljárás van folyamatban) meg kell tenni legkésőbb az előírt határidőig!

A Kincstár a kárenyhítő juttatás iránti kérelmekről legkésőbb 2025. március végéig dönt, valamint teljesíti a kifizetéseket.

Forrás: NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A kérelembenyújtásban segíthet az AKG kézikönyv

2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak

Published

on

Az Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) felhívása alapján 2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak a feltételeknek megfelelő gazdálkodók számára. A részvétel érdekében a támogatási kérelmeket november 25-étől december 23-ig nyújthatják be a termelők a MÁK felületén elektronikus úton.

Fotó: NAK

Annak érdekében, hogy a gazdálkodók felelősségteljes döntést hozva, a számukra a legmegfelelőbb csomagokat válogathassák össze a NAK segítségül elkészítette az AKG kiadványát, amely online formában bárki számára elérhető és összefoglalja mindazon tudnivalókat, amelyek az AKG programhoz való csatlakozáshoz szükségesek.

Az Agrár környezetgazdálkodás kézikönyv a támogatási kérelem benyújtáshoz 2024  kiadvány a linkre kattintva letölthető.

Forrás: Sztahura Erzsébet – NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat

Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták

Published

on

Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.

Fotó: AM

Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.

Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.

Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.

Tovább olvasom