Keressen minket

Mezőgazdaság

Óriási sikerrel zárult a Kaposvári Állattenyésztési Napok

0

A Dunántúl legnagyobb agráreseménye, a KÁN Egyetemi Napok megújulva és kibővített programokkal várta az érdeklődőket október 1–3. között a MATE Kaposvári Campusán. A rendezvényen mintegy 70 kiállító mellett számos fajtabemutatóban, szakmai konferenciában és közönségprogramban lehetett része a közel 30 ezer látogatónak.

0

Közzétéve:

0
A Dunántúl legnagyobb agráreseménye, a KÁN Egyetemi Napok megújulva és kibővített programokkal várta az érdeklődőket október 1–3. között a MATE Kaposvári Campusán. A rendezvényen mintegy 70 kiállító mellett számos fajtabemutatóban, szakmai konferenciában és közönségprogramban lehetett része a közel 30 ezer látogatónak.

Az állattenyésztés bölcsőjeként is emlegethető Kaposváron megrendezett Kaposvári Állattenyésztési Napok komoly sikerrel zárult (Kép: MATE)

Az állattenyésztés bölcsőjeként is emlegethető Kaposváron megrendezett Kaposvári Állattenyésztési Napok komoly hagyományokkal bír, azonban 2021-től új fejezet íródott a rendezvény történetébe, KÁN Egyetemi Napok néven. De nem csak a név sejteti valami újnak a kezdetét, a programok és a helyszín is jelentős átalakuláson ment keresztül. A jogelőd intézmény rendezőként és a Magyar Mezőgazdaság Kft. szervezőként hagyományt teremtett a Kaposvári Állattenyésztési Napokkal, amit a MATE és a kiadó megújítva és kibővített programkínálattal visz tovább.

A kiállítás fókuszában az állattenyésztés mellett a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is bemutatkozott. Idén először a Szakiskolai Nap is eljutott Kaposvárra, melynek során az agrár-felsőoktatást és az agrárszakmát kívánták a szervezők népszerűsíteni a középszintű szakiskolákban, emellett a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem szervezeti felépítésével is megismerkedhettek a látogatók az erre a célra kialakított MATE Udvarban. Összesen 10 iskola 11 csoportja barangolta végig a program szakmai helyszíneit, ahol érdekes ismereteket szerezhettek az agráriumról.

Kép: MATE

A rendezvényen a bőszénfai MATE Vadgazdálkodási Tájközponttal is megismerkedhettek a kilátogatók, aminek az Élményliget programhelyszín adott otthont. Itt az előző évekhez hasonlóan, jurtafalut építettek ki, emellett a szervezők további vadászatot népszerűsítő programmal készültek. A vendégek kipróbálhatták az íjászkodást, a vad tiszteletére Szt. Hubertus-misén vehettek részt, továbbá trófea- és agár-, pákász-, solymász-, vadászíjász-bemutatókat is megszemlélhettek az érdeklődők. A gyerekek sem unatkoztak, a Mesetérkép programmal végigkövethették a kiállítás eseményeit: az Élményligetből indulva körbejárták a kiállítás különböző helyszíneit, ahol pecséteket gyűjtve a célba érőket ajándékkal várták a szervezők. De számos kulturális gyermekprogramban is részük lehetett a kicsiknek, fellépett Gryllus Vilmos, Berecz András és az Alma Együttes is, de nem maradhatott el a pónilovaglás és kézműveskedés sem. A felnőttek számára pedig a nyitónapon, a Fedeles Lovardában másfél órás műsorral, a Bagossy Brothers Company zenekar lépett fel, hatalmas bulit csapva a közönségnek!

A KÁN Egyetemi Napok versenyeiről sem szabad megfeledkeznünk! A nagy hagyományokkal bíró Agrár-felsőoktatási Intézmények Gazdászversenyén a kilátogató szakközépiskolák diákjai és az érdeklődő közönség végignézhették az agráregyetemek hallgatói között zajló versenyt, amely egy elméleti vetélkedővel indult, majd gyakorlati feladatokat hajtottak végre a hallgatók a Fedeles Lovardában. Idén szoros versenyben végül a gazdászverseny győztes egyetemi hallgatói csapata a MATE gödöllői Szent István Campusa lett, elnyerve ezzel az Arany Vasvillát!

A gazdászverseny győztesei, akik elnyerték az Arany Vasvillát (Kép: MATE)

Természetesen nem maradhatott el a vadgasztronómiai főzőverseny sem, amit immár 11. alkalommal rendeztek meg a vadgasztronómia és a vadhúsfogyasztás népszerűsítése céljából. Összesen 10 csapat vett részt a főzőversenyen a gazdászverseny csapataival, médiapartnerekkel és MATE részvételével, az Országos Magyar Vadászkamara Somogy megyei Vadászhölgy Klub csapata ezúttal is részt vett az eseményen. Összesen két és fél óra elkészítési idő állt a csapatok rendelkezésére, és igazán fantasztikus ételek készültek a zsűri véleménye szerint. Az I. helyezést végül az OMVK Somogy megyei Vadászhölgy Klub csapata (Fenyvesi Istvánné, Kemenszky Kinga, Dr. Csizmadiáné Dr. Dóczi Zsuzsanna) vitte el fokhagymás tejben áztatott, szarvasgombás velővel töltött, kirántott szarvascombjával, amit zelleres burgonyapürével és házi savanyúsággal tálaltak.

És ha már KÁN, természetesen szót kell ejtenünk az állatokról is! A hagyományokhoz híven, a KÁN Egyetemi Napokon továbbra is nagy hangsúlyt kaptak a tenyészállatok. Az állattenyésztés szakmai találkozóján bemutatkozott a húshasznú szarvasmarha, juh, kecske, ló, baromfi és a kisállatok számos fajtája is, amelyeket megcsodálhattak az érdeklődők. A rendezvény nulladik napján hasznos ismereteket lehetett hallani a precíziós állattenyésztésről, a nyúl- és baromfitenyésztésről konferenciák keretében, de az aktuális sertésegészségügyi helyzetről is képet kaphattak az ide látogatók. A Vidékfejlesztési Konferencián a KAP második pillérének forrásfelhasználásáról fogalmaztak meg fajsúlyos kérdéseket a vidék fejlesztését komolyan gondoló politikusok, Lázár János és Stumpf István kormánybiztosok, valamint az agrárgazdaság szakember-utánpótlásáért felelős Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora, Gyuricza Csaba és a termelők képviseletében Molnár István, az Agrár Béta Kft. ügyvezető igazgatója, amelyekre okos és célirányos válaszokat kerestek.

Ünnepélyes Tenyészállat Díjátadó keretében átadták a juh- és kecsketenyésztők, a magyar hidegvérű lótenyésztők és a húsmarhatenyésztők számára a tenyészmunkájukért és szakmai részvételükért kijáró díjakat is. A kiállítás juhtenyésztési nagydíját Holló Mátyás uszódi tenyésztő vette át magyar merinó, ile de france és berrichon du cher csoportjaiért. A kiállítás hidegvérű lótenyésztési nagydíjat pedig az 5954 Bőszénfa-159 Merész, pej színű magyar hidegvérű mén kapta. A húsmarhatenyésztők összesen 19 különdíjban részesültek.

Emellett a szervezők olyan interaktív, közönségbarát programokkal is készültek, melyek révén a látogatók jobban megérthették az állati termékek felhasználásának módját és hatásait, mind az emberi szervezetre, mind pedig a környezetre nézve. Nem utolsósorban a programsorozat elmaradhatatlan eleme volt a kisállat-simogató, a szórakoztató lovas program, a Gazdaudvar, valamint a patkolókovács-, nyírási és fejési bemutató is, amiknek köszönhetően a kilátogatók mélyebbre hatóan ismerkedhettek meg a vidéki élet vonzerejével és kihívásaival.

0

Mezőgazdaság

KITEKINTŐ: Hollandia – Félnek a vidéki családok a farkastól

Published

on

+1

Egy holland kecsketenyésztő nem engedi a gyerekeit biciklizni a farkas miatt: “Kicsi az esély, de a kockázat nagy” – mondja. A hétgyermekes leusdeni De Kruijf gazdálkodó család hónapok óta csak autóval közelkedik a az iskola és a házuk között. Ahová korábban a gyerekek mentek egyedül biciklivel, addig mára – főleg – a legkisebbeket autóval viszik a szüleik iskolába és egyéb tevékenységekre. Félnek a farkastól és ez közvetlen hatással van mindennapi életükre.

Nem engedik a szüleik biciklivel a gyerekeket a városba. Fotó: RTV Utrecht

Martijn és Fenna de Kruijf Leusdenben élnek, és van egy kecskefarmjuk, mintegy ezer kecskével. Hét gyermekük közül három Scherpenzeelben jár általános iskolába. Ősz óta kocsival hozzák őket haza.

„Akkor kezdődött, hogy bejött egy üzenet, hogy egy iskolás fiú azt mondta, hogy több farkas vette körül” – mondja Fenna miközben az RTV Utrecht ,munkatársával beülnek az autóba, hogy elhozzák a gyerekeket az iskolából. A fiú tavaly novemberben azt mondta, hogy látott egy farkasfalkát Leusden és Scherpenzeel között. “Ha ott állnék és lenne egy farkas, nem tudnám, mit csináljak, ha három kisgyerekem lenne velem. Hogyan viselkednél?”

Leusden Hollnadia sűrűn lakott részén található. Forrás: Google Map

Sok időbe telik

Gyakran Fenna hozza és viszi fel a gyerekeket. Körülbelül tizenöt perces autóútra van. Néha hetente nyolcszor oda-vissza vezet. Iskolába, találkozni és a templomba. Időnként Martijn elviszi a gyerekeket.

“Most sokkal többet kell figyelnie az órát, hogy időben eljussanak a gyerekek. Különben maguktól jönnének haza. Ez csak a nap egy részét foglalja el” – mondja. Azt is szégyennek tartja, hogy a gyerekek ma már sokkal kevesebbet mozognak a szabadban. “Most már kevésbé lehetséges, hogy kiszellőztesse a fejét egy kerékpáron.”


Martijn és Fenna reméli, hogy hamarosan világos és reális politikát dolgoznak ki a farkas kezelésére és a problémás farkasok kezelésére. Februárban Leusdenben részt vettek egy tájékoztató találkozón a farkasról.

“Akkoriban a farkassal való együttélésről volt szó. De még az este után is az az érzésem, hogy a farkasnak szabad keze van, és nekünk kell alkalmazkodnunk. Azt hiszem, ez túl őrültség ahhoz, hogy szavakat lehessen mondani.” – mondja.

Agro Jager News

Mindig legyünk éberek a farkasra

Martijn nyárára már előre vetít egy problémát is: az ezer kecskét mindig az istállóban tartják, így ez addig védelmet is nyújt, de a nyári hónapokban a gazda valójában ki akarja nyitni az istálló ajtaját nappal és éjszaka is egyaránt. Érthető, mert ennyi állatra szellőztetni kell.

“Kell kerítést készíteni azokhoz az ajtókhoz? – kérdezi. Az istálló ajtaja négy méter magas. És naponta hússzor kell ki-be mennem az istállóból. Működőképesnek kell maradnia.”

A leusdeni gazda megérti, hogy ott van a farkas. De nem hiszi, hogy a jelenlegi politika olyan helyzetet teremtene, hogy jól együtt tudjunk élni a farkassal.

“Akár megszokjuk, akár nem, kicsi a támadás esélye, de a kockázat nagy. És ez nem változik, ezért mindig ébernek kell maradnunk a farkasra.”

Most érkeztünk haza Leusdenbe az iskolásokkal – mesélik az RTV Utrecht mnunkatársának. De Fennának nem ez volt a nap utolsó autóútja.

Templomba megyünk még az este s ezért ma még kétszer oda-vissza fogok vezetni Scherpenzeelbe, pedig mehetnénk biciklivel is…

Forrás: RTV Utrecht

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Gyomirtási lehetőségek a ciroktermesztésben

+1

A ciroktermesztés egyik legnagyobb nehézségének mondható a gyomok elleni küzdelem

+1

Published

on

+1

A ciroktermesztés egyik legnagyobb nehézségének mondható a gyomok elleni küzdelem, ugyanis a kezdeti gyomelnyomó képessége elmarad a kukoricáétól. Cirok kultúrában sok alternatíva közül választhatunk a vegyszeres gyomirtási eljárásokon belül, amelyek lehetnek vetést követően azonnal kijuttatható (preemergens), vagy a kikelt növény fejlettségi állapotától függően (posztemergens) alkalmazható megoldások.

Fotó: Pixabay

A gabonafélékhez sorolható cirok a kukorica alternatívájának tekinthető, de annál szárazságtűrőbb és jóval ellenállóbb a kedvezőtlen időjárási viszonyokkal szemben. Ez a növény lehetőséget és megoldást jelenthet a gazdáknak arra, hogy aszályos körülmények között, gyengébb adottságú termőhelyeken is biztos jövedelmet nyújtson.

A ciroktermesztés legnagyobb nehézségének mondható a gyomok elleni küzdelem, ugyanis a kezdeti gyomelnyomó képessége a kukoricáétól elmarad, így mindenképpen gyomirtani kell.
Cirok kultúrában sok alternatíva közül választhatunk a vegyszeres gyomirtási eljárásokon belül a PRE/POST kezelésekre. Az engedéllyel rendelkező készítmények felhasználása kizárólag az engedélyokiratokban foglaltak betartása mellett történhet. A felhasználásra és a hatékonyságra vonatkozó további információk szintén megtalálhatók a készítmények engedélyokirataiban.

Az engedéllyel rendelkező készítmények listája és további részletes információk a következő cikkben elérhetőek: https://portal.nebih.gov.hu/-/a-cirok-kultura-gyomirtasi-technologiai-es-engedelyezett-keszitmenyei

Forrás: NÉBIH

+1
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A száj és körömfájás megállításához minden állattartó fegyelmezettsége kell

+1

Nyilatkozott Nagy István agrárminiszter:

+1

Published

on

+1

Órákon belül felszámolják a ragadós száj- és körömfájásvírussal fertőzött rábapordányi állattartó telepet – jelentette be Nagy István agrárminiszter szombati sajtótájékoztatóján, Budapesten. Hozzátette: a vírus megállításához minden állattartó fegyelmezett együttműködésére van szükség.

Fotó: Google

A miniszter elmondta, hogy a hatóságok hatalmas munkát végeznek a telepen, 875 szarvasmarha leölése megtörtént. Hozzátette: mivel sertések is voltak a telepen – bár náluk nem találtak fertőzést -, a marhák közelsége miatt elkerülhetetlen, hogy az egész sertésállományt is felszámolják. Ennek nagy része már megtörtént, estére minden állatot leölnek, vasárnapra pedig elföldelik őket – jelezte. A tárcavezető szavai szerint a sertések “vírusgyárakká” válhatnak, ha rájuk is átterjedne a fertőzés. “Nincs más lehetőség, bármennyire is fáj a szívünk, minél előbb el kell földelni őket azért, hogy a többi állatot meg tudjuk menteni” – fogalmazott Nagy István.

A miniszter köszönetet mondott az állategészségügyi szakembereknek, a rendőröknek, a katasztrófavédőknek, a polgárőröknek, a katonáknak és a kormányhivatalok munkatársainak is, hogy “a családot és az ünnepet hátrahagyva éjjel-nappal dolgoznak.” Nyomatékosította ugyanakkor: a védekezés nem csak a hatóságok feladata. Az országban minden állattartó felelőssége, hogy sikerüljön megállítani ezt a vírust – hívta fel a figyelmet, hozzátéve: ha az állattartók fegyelmezetlenek és felelőtlenek, ez a vírus nem fog megállni. “Aki most nem figyel, az holnap már nem tud mit megmenteni” – húzta alá. Azt mondta: minden ember, minden jármű vagy telepre érkező eszköz potenciális vírushordozó lehet. Jelezte azt is, hogy nem volt dolgunk ezzel a vírussal ötven éve, ezért sokan nem érzik a veszélyt. Nagy István rögzítette: a lakosság semmilyen veszélyben nincsen, a vírus emberre nem veszélyes. A tárcavezető felhívta a figyelmet a dögtemetők körüli lakossági és politikai hangulatkeltésre is. Azt mondta, érthető a lakosság ellenérzése, de ezek a helyszínek pont azért vannak kijelölve, mert a legalkalmasabb, legbiztonságosabb helyek az elföldelésre. “Kellő mélységbe tudjuk temetni az állatokat, de a talajvíztől messze” – mutatott rá.

Közölte: a biztonságot szolgálja az is, hogy a helyszíneken ivóvíz-monitoring kutakat működtetnek. Az állattartóknak pedig telepnapló vezetését is előírták – jegyezte meg. Nagy István hangsúlyozta: a felesleges hangulatkeltés lassítja a védekezési folyamatot, és esélyt teremt a vírus továbbterjedésére, ezt pedig mindenképpen el kell kerülni. “Közös érdekünk, hogy a ragdós száj- és körömfájás vírust minél hamarabb le tudjuk győzni” – jelentette ki.

Forrás: AM
+1
Tovább olvasom