Keressen minket

Mezőgazdaság

Bemutatkozik a MATE Állattenyésztési Tudományok Intézete

Az Állattenyésztési Tudományok Intézet feladata az állattenyésztéssel kapcsolatos diszciplínák oktatásának összehangolása, megszervezése és végrehajtása. Az Intézet továbbá profilba illeszkedő, multidiszciplináris tudományos kutatásokban is közreműködik állattenyésztés, precíziós állattenyésztés, állattenyésztési genetika és genomika területeken. Ismerjük meg közelebbről az Állattenyésztési Tudományok Intézet és 60 munkatársának tevékenységét, Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid intézetigazgatóval készített interjún keresztül.

Közzétéve:

Az Állattenyésztési Tudományok Intézet feladata az állattenyésztéssel kapcsolatos diszciplínák oktatásának összehangolása, megszervezése és végrehajtása. Az Intézet továbbá profilba illeszkedő, multidiszciplináris tudományos kutatásokban is közreműködik állattenyésztés, precíziós állattenyésztés, állattenyésztési genetika és genomika területeken. Ismerjük meg közelebbről az Állattenyésztési Tudományok Intézet és 60 munkatársának tevékenységét, Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid intézetigazgatóval készített interjún keresztül.

Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid (Kép: MATE)

Mi az Intézet alaptevékenysége?

Röviden megfogalmazva, oktatási, kutatási és innovációs alaptevékenységeket látunk el. Mivel azonban Intézetünk, mint a mezőgazdasági kultúránk egyik legnagyobb múltú ágazatát, az állattenyésztést képviseli, így a tevékenységünk sokkal több. Kollégáink a hagyományos állattenyésztési területek oktatása és kutatása mellett a kor kihívásainak megfelelő tudományterületek (pl. precíziós és fenntartható állattenyésztés, állattenyésztési biotechnika, állattenyésztési genomika, one health) művelői. Nagy hangsúlyt fektetünk a tehetséggondozásra, a gyakorlatiasságra, és az állattenyésztési szakmának a közvélemény számára történő megértetésére. Szeretnénk, ha hallgatóink számára a MATE-n eltöltött diákévek egy életre szóló emléket jelentsenek.

Melyek az Intézet kiemelt kutatási területei?

Intézetünk kutatási palettája igen színes, hiszen állattenyésztésünk is az. Mindezek mellett a komoly tradíciókkal rendelkező hazai állattenyésztésünk az utóbbi években jelentős kihívásokkal néz szembe és állítja újabb és újabb feladatok elé a kollégáinkat. Dolgozunk magával az élőlénnyel, illetve azon belül foglalkozunk a szervezetében történő változásokkal, valamint a haszonállat környezetével, az őt érő különböző hatásokkal is. Alaptevékenységünk a gazdasági haszonállatok klasszikus nemesítése, ebből ágaznak szét az ehhez kapcsolódó különböző kutatások. Ezek a tenyésztés szervezése, tenyészértékbecslési eljárások fejlesztése, törzskönyvezés és küllemi bírálat fejlesztése, populációgenetikai vizsgálatok, beltenyésztettség és beltenyésztéses leromlás vizsgálat, markervizsgálatok, populációgenetikai vizsgálatok, alkalmazott sejtanalitika munkák, komplex andrológiai vizsgálatok, génmegőrzési munkák, in vitro és vivo embrió munkák, spermatológiai munkák gyepre alapozott állattenyésztéssel, technológiai fejlesztésekkel, állatjóléti és állatjólléti vizsgálatokkal, egészséges élelmiszer-alapanyok előállításával, őssejttel és állati termékkel kapcsolatos kutatások. Munkatársaink továbbá szimulációs modellezést, folyamattípusú rendszerek modellezését is végzik, valamint dolgoznak precíziós állattenyésztési technológiák alkalmazásán is.

Kik az Intézet vállalati partnerei? Hogyan tudják segíteni a tudományos munkát?

Intézetünknek jelentős kapcsolati rendszere van a gyakorlatban. Cégekkel, szervezetekkel különböző mélységű, szintű szakmai együttműködéseink vannak. A partnereinkre többek között pályázatokban, illetve kutatási partnerként és helyszínként számítunk. Szakmai partnereink közé tartozik többek között a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft., a Bonafarm Zrt., a Fino-Food Kft., Hegykői Mg Zrt., a Génbank-Semex Magyarország Kft., a Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt., a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Murray Grey Tenyésztő Egyesület.

Melyek az Intézet kutatási egységei?

Intézetünk a feladatait campusokon átívelően látja el. Az oktatási tevékenység a Szent István Campus, a Kaposvári Campus és a Georgikon Campus területén zajlik három tanszék keretén belül. Mindez kiegészül a Herceghalomban található (szaporodásbiológia témájú) kutatólaborokkal és a Keszthelyen lévő sejtanalitikai kutatólaborral.

Kutatási egységeink:

  • Állatnemesítési Tanszék
  • Állattenyésztés-technológiai és Állatjólléti Tanszék
  • Precíziós Állattenyésztési és Állattenyésztési Biotechnika Tanszék
  • Herceghalmi szaporodásbiológiai labor, haszonállat embrió-előállító labor, Spermatológiai labor, Citogenetikai labor
  • Keszthelyi sejtanalitikai labor

Összesen hány fő dolgozik az Intézetnél?

Az intézet munkavállalóinak létszáma 60 fő. A munkát továbbá emeritus professzorok, akadémikusok is segítik.

Néhány szóban mutassa be, melyek az Intézet által végzett szolgáltatások!

Szolgáltatásként húsmarhában komplex andrológiai vizsgálatokat, lóban embrióültetést és spermamélyhűtést és őssejt terápiás beavatkozásokat végzünk. Továbbá markervizsgálatokat folytatunk (stresszvizsgálat sertésben, kappa-kazein, BLAD szarvasmarhában, ivarmeghatározás díszmadarakban). A Kaposvári Campuson lehetőség van szarvasmarha központi saját teljesítményvizsgálatra is.  Gödöllői Campuson állati termékkel kapcsolatban folytatunk kémiai és fizikai tejvizsgálatokat (kémiai és fizikai paraméterek, szomatikus sejtszám meghatározása). Húsvizsgálatok kapcsán analizálunk kémiai és fizikai tulajdonságokat, főbb húsminőségi paramétereket, továbbá tojásvizsgálatok tekintetében többek között héjszilárdsági megfigyeléseket végzünk.

Van-e jelenleg folyó nemzetközi kutatási projekt? Amennyiben igen, legyen kedves mondani erről néhány szót!

Nemzetközi együttműködés keretében tevével (tejtermelés, szaporítás) is foglalkozunk. Mindezek mellett egy olasz kutatócsoporttal magyar merinóval dolgozunk. Különféle területeken végzünk folyamatmodellezést a következő egyetemekkel:

  • China Agricultural University (Beijing, China)
  • University of Southern Queensland, Australia:
  • Ohio State University, USA
  • Czech University of Life Sciences Prague (Czech Republic)

H2020 pályázatok keretében NETPOULSAFE projektünk célja, hogy támogassa az érdekelt feleket a biológiai biztonsági gyakorlatok hatékony megvalósításában. A projekt célkitűzése, hogy javítsa hét nagy baromfitenyésztő országban a biológiai biztonsági előírásoknak való megfelelést – a baromfitenyésztésben a már bevezetett vagy bevezetés előtt álló eljárások adatainak összegyűjtésével, értékelésével és megosztásával, melynek érdekében a projektben részt vevő hét ország mindegyikében ún. Nemzeti Baromfitenyésztési Ismeretek és Innovációs Rendszert hoz létre. Az Intézet egyéb nemzetközi oktatási és kutatási együttműködésekkel is rendelkezik, több egyetemmel állunk kapcsolatban tejtermelés, tejvizsgálatok tekintetében (Mendel Egyetem, Brno, Cseh Köztársaság) vagy akár nyári egyetemi oktatás kapcsán (IPB Egyetem, Bogor, Indonézia).

Az Intézet segíti-e valamelyik nemzetközi szervezet kutatásait?

Az Európai Szimentáli Tenyésztők Szövetsége közös tenyészértékbecslési eljárásában a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete révén részt veszünk. Mindezek mellett Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal (EFSA) a nyúltenyésztés és -tartás európai helyzetének Európai helyzetének és problémáinak felmérése keretében működünk együtt.

Melyek az Intézet céljai a jövőre nézve?

Az egyesülésben rengeteg potenciál rejlik. Ezt a lehető legjobban ki kell használni úgy, hogy a párhuzamosságok megszűnjenek, ezáltal többek között az adott témával az ahhoz értő, legjobb szakembereink foglalkozzanak. Mindemellett az adott projektből így lehet a legtöbbet kihozni a hatékonyság és a gazdaságosság tekintetében. Ehhez kompromisszumkészség kell mindannyiunktól. Szeretnénk fokozni a pályázati aktivitást. Elengedhetetlen a duális képzési forma erősítése. Amint látható, ehhez rengeteg partner áll a rendelkezésünkre. Az oktatói és kutatói utánpótlásnevelésen túl meg kell kezdeni a versenyszférában dolgozó, kvalifikált szakemberek integrálását az Intézet munkájába. Kiemelten és szoros együttműködésben fogjuk kezelni a jövőben a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház, Dr. Baka József Diagnosztikai, Onkoradiológiai, Kutatási és Oktatási Központ tevékenységeit is. Úgy gondolom, hogy a hallgatói önkormányzatokkal történő szoros együttműködés és folyamatos konzultáció szintén javíthatja a képzés színvonalát. Külön hangsúlyt fogunk fektetni az Intézet saját honlapjának, közösségi médiafelületeinek kialakítására. Szükséges olyan fórumok, rendszerek kialakítása, relikviák megteremtése, melyek az Intézet hagyományait tükrözik. A tradíciók ápolása mellett különösen fontosnak tartom a megújulást, az innovatív gondolkodást, valamint a piacorientált oktató-, kutató- és szaktanácsadói munkát. Szeretnénk minél több fiatal kutatót a kötelékünkbe csábítani. Munkatársaink számos tudományos, valamint szakmai folyóirat szerkesztő bizottságának tagjai.

Milyen egyéb tevékenységeket tart fontosnak megemlíteni?

Intézetünk 8 munkatársa tagja az MTA állattudományi Bizottságának. Disszeminációs tevékenységünk keretében rendszeresen szervezünk szakmai konferenciákat (baromfi, nyúl, húsmarhatenyésztés, Ifjúsági Tudományos Fórum, Gödöllői Állattenyésztési Tudományos Nap). Kollégáink tevőlegesen is részt vesznek Dunántúl legnagyobb mezőgazdasági kiállításának, a KÁN Egyetemi napoknak a szervezésében, lebonyolításában. Évente átlagosan 150-200 publikáció jelenik meg munkatársaink neve alatt.

Mely kutatási területre várják fiatal kutatók, hallgatók jelentkezését?

Minden egységünk szeretettel várja a hallgatók jelentkezését. Azt gondolom, Intézetünkben bárki megtalálhatja a számára kedves állatfajt és a vele kapcsolatos projektet. Nyitottak vagyunk az új ötletekre is.

Mezőgazdaság

12 százalékkal drágult a napraforgó-vetőmag

Az Agrárközgazdasági Intézet közleménye:

Published

on

Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.

Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.

További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Folytatódik a legkisebb termelők támogatási programja C

Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása

Published

on

Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.

A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.

A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.

A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Jelöletlen tojások

Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.

Published

on

Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.

A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.

Fotó: NAV

Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.

Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.

Forrás: NAV

Tovább olvasom