Keressen minket

Mezőgazdaság

Bemutatkozik a MATE Állattenyésztési Tudományok Intézete

0

Az Állattenyésztési Tudományok Intézet feladata az állattenyésztéssel kapcsolatos diszciplínák oktatásának összehangolása, megszervezése és végrehajtása. Az Intézet továbbá profilba illeszkedő, multidiszciplináris tudományos kutatásokban is közreműködik állattenyésztés, precíziós állattenyésztés, állattenyésztési genetika és genomika területeken. Ismerjük meg közelebbről az Állattenyésztési Tudományok Intézet és 60 munkatársának tevékenységét, Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid intézetigazgatóval készített interjún keresztül.

0

Közzétéve:

0

Az Állattenyésztési Tudományok Intézet feladata az állattenyésztéssel kapcsolatos diszciplínák oktatásának összehangolása, megszervezése és végrehajtása. Az Intézet továbbá profilba illeszkedő, multidiszciplináris tudományos kutatásokban is közreműködik állattenyésztés, precíziós állattenyésztés, állattenyésztési genetika és genomika területeken. Ismerjük meg közelebbről az Állattenyésztési Tudományok Intézet és 60 munkatársának tevékenységét, Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid intézetigazgatóval készített interjún keresztül.

Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid (Kép: MATE)

Mi az Intézet alaptevékenysége?

Röviden megfogalmazva, oktatási, kutatási és innovációs alaptevékenységeket látunk el. Mivel azonban Intézetünk, mint a mezőgazdasági kultúránk egyik legnagyobb múltú ágazatát, az állattenyésztést képviseli, így a tevékenységünk sokkal több. Kollégáink a hagyományos állattenyésztési területek oktatása és kutatása mellett a kor kihívásainak megfelelő tudományterületek (pl. precíziós és fenntartható állattenyésztés, állattenyésztési biotechnika, állattenyésztési genomika, one health) művelői. Nagy hangsúlyt fektetünk a tehetséggondozásra, a gyakorlatiasságra, és az állattenyésztési szakmának a közvélemény számára történő megértetésére. Szeretnénk, ha hallgatóink számára a MATE-n eltöltött diákévek egy életre szóló emléket jelentsenek.

Melyek az Intézet kiemelt kutatási területei?

Intézetünk kutatási palettája igen színes, hiszen állattenyésztésünk is az. Mindezek mellett a komoly tradíciókkal rendelkező hazai állattenyésztésünk az utóbbi években jelentős kihívásokkal néz szembe és állítja újabb és újabb feladatok elé a kollégáinkat. Dolgozunk magával az élőlénnyel, illetve azon belül foglalkozunk a szervezetében történő változásokkal, valamint a haszonállat környezetével, az őt érő különböző hatásokkal is. Alaptevékenységünk a gazdasági haszonállatok klasszikus nemesítése, ebből ágaznak szét az ehhez kapcsolódó különböző kutatások. Ezek a tenyésztés szervezése, tenyészértékbecslési eljárások fejlesztése, törzskönyvezés és küllemi bírálat fejlesztése, populációgenetikai vizsgálatok, beltenyésztettség és beltenyésztéses leromlás vizsgálat, markervizsgálatok, populációgenetikai vizsgálatok, alkalmazott sejtanalitika munkák, komplex andrológiai vizsgálatok, génmegőrzési munkák, in vitro és vivo embrió munkák, spermatológiai munkák gyepre alapozott állattenyésztéssel, technológiai fejlesztésekkel, állatjóléti és állatjólléti vizsgálatokkal, egészséges élelmiszer-alapanyok előállításával, őssejttel és állati termékkel kapcsolatos kutatások. Munkatársaink továbbá szimulációs modellezést, folyamattípusú rendszerek modellezését is végzik, valamint dolgoznak precíziós állattenyésztési technológiák alkalmazásán is.

Kik az Intézet vállalati partnerei? Hogyan tudják segíteni a tudományos munkát?

Intézetünknek jelentős kapcsolati rendszere van a gyakorlatban. Cégekkel, szervezetekkel különböző mélységű, szintű szakmai együttműködéseink vannak. A partnereinkre többek között pályázatokban, illetve kutatási partnerként és helyszínként számítunk. Szakmai partnereink közé tartozik többek között a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft., a Bonafarm Zrt., a Fino-Food Kft., Hegykői Mg Zrt., a Génbank-Semex Magyarország Kft., a Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt., a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Murray Grey Tenyésztő Egyesület.

Melyek az Intézet kutatási egységei?

Intézetünk a feladatait campusokon átívelően látja el. Az oktatási tevékenység a Szent István Campus, a Kaposvári Campus és a Georgikon Campus területén zajlik három tanszék keretén belül. Mindez kiegészül a Herceghalomban található (szaporodásbiológia témájú) kutatólaborokkal és a Keszthelyen lévő sejtanalitikai kutatólaborral.

Kutatási egységeink:

  • Állatnemesítési Tanszék
  • Állattenyésztés-technológiai és Állatjólléti Tanszék
  • Precíziós Állattenyésztési és Állattenyésztési Biotechnika Tanszék
  • Herceghalmi szaporodásbiológiai labor, haszonállat embrió-előállító labor, Spermatológiai labor, Citogenetikai labor
  • Keszthelyi sejtanalitikai labor

Összesen hány fő dolgozik az Intézetnél?

Az intézet munkavállalóinak létszáma 60 fő. A munkát továbbá emeritus professzorok, akadémikusok is segítik.

Néhány szóban mutassa be, melyek az Intézet által végzett szolgáltatások!

Szolgáltatásként húsmarhában komplex andrológiai vizsgálatokat, lóban embrióültetést és spermamélyhűtést és őssejt terápiás beavatkozásokat végzünk. Továbbá markervizsgálatokat folytatunk (stresszvizsgálat sertésben, kappa-kazein, BLAD szarvasmarhában, ivarmeghatározás díszmadarakban). A Kaposvári Campuson lehetőség van szarvasmarha központi saját teljesítményvizsgálatra is.  Gödöllői Campuson állati termékkel kapcsolatban folytatunk kémiai és fizikai tejvizsgálatokat (kémiai és fizikai paraméterek, szomatikus sejtszám meghatározása). Húsvizsgálatok kapcsán analizálunk kémiai és fizikai tulajdonságokat, főbb húsminőségi paramétereket, továbbá tojásvizsgálatok tekintetében többek között héjszilárdsági megfigyeléseket végzünk.

Van-e jelenleg folyó nemzetközi kutatási projekt? Amennyiben igen, legyen kedves mondani erről néhány szót!

Nemzetközi együttműködés keretében tevével (tejtermelés, szaporítás) is foglalkozunk. Mindezek mellett egy olasz kutatócsoporttal magyar merinóval dolgozunk. Különféle területeken végzünk folyamatmodellezést a következő egyetemekkel:

  • China Agricultural University (Beijing, China)
  • University of Southern Queensland, Australia:
  • Ohio State University, USA
  • Czech University of Life Sciences Prague (Czech Republic)

H2020 pályázatok keretében NETPOULSAFE projektünk célja, hogy támogassa az érdekelt feleket a biológiai biztonsági gyakorlatok hatékony megvalósításában. A projekt célkitűzése, hogy javítsa hét nagy baromfitenyésztő országban a biológiai biztonsági előírásoknak való megfelelést – a baromfitenyésztésben a már bevezetett vagy bevezetés előtt álló eljárások adatainak összegyűjtésével, értékelésével és megosztásával, melynek érdekében a projektben részt vevő hét ország mindegyikében ún. Nemzeti Baromfitenyésztési Ismeretek és Innovációs Rendszert hoz létre. Az Intézet egyéb nemzetközi oktatási és kutatási együttműködésekkel is rendelkezik, több egyetemmel állunk kapcsolatban tejtermelés, tejvizsgálatok tekintetében (Mendel Egyetem, Brno, Cseh Köztársaság) vagy akár nyári egyetemi oktatás kapcsán (IPB Egyetem, Bogor, Indonézia).

Az Intézet segíti-e valamelyik nemzetközi szervezet kutatásait?

Az Európai Szimentáli Tenyésztők Szövetsége közös tenyészértékbecslési eljárásában a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete révén részt veszünk. Mindezek mellett Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal (EFSA) a nyúltenyésztés és -tartás európai helyzetének Európai helyzetének és problémáinak felmérése keretében működünk együtt.

Melyek az Intézet céljai a jövőre nézve?

Az egyesülésben rengeteg potenciál rejlik. Ezt a lehető legjobban ki kell használni úgy, hogy a párhuzamosságok megszűnjenek, ezáltal többek között az adott témával az ahhoz értő, legjobb szakembereink foglalkozzanak. Mindemellett az adott projektből így lehet a legtöbbet kihozni a hatékonyság és a gazdaságosság tekintetében. Ehhez kompromisszumkészség kell mindannyiunktól. Szeretnénk fokozni a pályázati aktivitást. Elengedhetetlen a duális képzési forma erősítése. Amint látható, ehhez rengeteg partner áll a rendelkezésünkre. Az oktatói és kutatói utánpótlásnevelésen túl meg kell kezdeni a versenyszférában dolgozó, kvalifikált szakemberek integrálását az Intézet munkájába. Kiemelten és szoros együttműködésben fogjuk kezelni a jövőben a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház, Dr. Baka József Diagnosztikai, Onkoradiológiai, Kutatási és Oktatási Központ tevékenységeit is. Úgy gondolom, hogy a hallgatói önkormányzatokkal történő szoros együttműködés és folyamatos konzultáció szintén javíthatja a képzés színvonalát. Külön hangsúlyt fogunk fektetni az Intézet saját honlapjának, közösségi médiafelületeinek kialakítására. Szükséges olyan fórumok, rendszerek kialakítása, relikviák megteremtése, melyek az Intézet hagyományait tükrözik. A tradíciók ápolása mellett különösen fontosnak tartom a megújulást, az innovatív gondolkodást, valamint a piacorientált oktató-, kutató- és szaktanácsadói munkát. Szeretnénk minél több fiatal kutatót a kötelékünkbe csábítani. Munkatársaink számos tudományos, valamint szakmai folyóirat szerkesztő bizottságának tagjai.

Milyen egyéb tevékenységeket tart fontosnak megemlíteni?

Intézetünk 8 munkatársa tagja az MTA állattudományi Bizottságának. Disszeminációs tevékenységünk keretében rendszeresen szervezünk szakmai konferenciákat (baromfi, nyúl, húsmarhatenyésztés, Ifjúsági Tudományos Fórum, Gödöllői Állattenyésztési Tudományos Nap). Kollégáink tevőlegesen is részt vesznek Dunántúl legnagyobb mezőgazdasági kiállításának, a KÁN Egyetemi napoknak a szervezésében, lebonyolításában. Évente átlagosan 150-200 publikáció jelenik meg munkatársaink neve alatt.

Mely kutatási területre várják fiatal kutatók, hallgatók jelentkezését?

Minden egységünk szeretettel várja a hallgatók jelentkezését. Azt gondolom, Intézetünkben bárki megtalálhatja a számára kedves állatfajt és a vele kapcsolatos projektet. Nyitottak vagyunk az új ötletekre is.

0

Mezőgazdaság

KITEKINTŐ: Hollandia – Félnek a vidéki családok a farkastól

Published

on

+1

Egy holland kecsketenyésztő nem engedi a gyerekeit biciklizni a farkas miatt: “Kicsi az esély, de a kockázat nagy” – mondja. A hétgyermekes leusdeni De Kruijf gazdálkodó család hónapok óta csak autóval közelkedik a az iskola és a házuk között. Ahová korábban a gyerekek mentek egyedül biciklivel, addig mára – főleg – a legkisebbeket autóval viszik a szüleik iskolába és egyéb tevékenységekre. Félnek a farkastól és ez közvetlen hatással van mindennapi életükre.

Nem engedik a szüleik biciklivel a gyerekeket a városba. Fotó: RTV Utrecht

Martijn és Fenna de Kruijf Leusdenben élnek, és van egy kecskefarmjuk, mintegy ezer kecskével. Hét gyermekük közül három Scherpenzeelben jár általános iskolába. Ősz óta kocsival hozzák őket haza.

„Akkor kezdődött, hogy bejött egy üzenet, hogy egy iskolás fiú azt mondta, hogy több farkas vette körül” – mondja Fenna miközben az RTV Utrecht ,munkatársával beülnek az autóba, hogy elhozzák a gyerekeket az iskolából. A fiú tavaly novemberben azt mondta, hogy látott egy farkasfalkát Leusden és Scherpenzeel között. “Ha ott állnék és lenne egy farkas, nem tudnám, mit csináljak, ha három kisgyerekem lenne velem. Hogyan viselkednél?”

Leusden Hollnadia sűrűn lakott részén található. Forrás: Google Map

Sok időbe telik

Gyakran Fenna hozza és viszi fel a gyerekeket. Körülbelül tizenöt perces autóútra van. Néha hetente nyolcszor oda-vissza vezet. Iskolába, találkozni és a templomba. Időnként Martijn elviszi a gyerekeket.

“Most sokkal többet kell figyelnie az órát, hogy időben eljussanak a gyerekek. Különben maguktól jönnének haza. Ez csak a nap egy részét foglalja el” – mondja. Azt is szégyennek tartja, hogy a gyerekek ma már sokkal kevesebbet mozognak a szabadban. “Most már kevésbé lehetséges, hogy kiszellőztesse a fejét egy kerékpáron.”


Martijn és Fenna reméli, hogy hamarosan világos és reális politikát dolgoznak ki a farkas kezelésére és a problémás farkasok kezelésére. Februárban Leusdenben részt vettek egy tájékoztató találkozón a farkasról.

“Akkoriban a farkassal való együttélésről volt szó. De még az este után is az az érzésem, hogy a farkasnak szabad keze van, és nekünk kell alkalmazkodnunk. Azt hiszem, ez túl őrültség ahhoz, hogy szavakat lehessen mondani.” – mondja.

Agro Jager News

Mindig legyünk éberek a farkasra

Martijn nyárára már előre vetít egy problémát is: az ezer kecskét mindig az istállóban tartják, így ez addig védelmet is nyújt, de a nyári hónapokban a gazda valójában ki akarja nyitni az istálló ajtaját nappal és éjszaka is egyaránt. Érthető, mert ennyi állatra szellőztetni kell.

“Kell kerítést készíteni azokhoz az ajtókhoz? – kérdezi. Az istálló ajtaja négy méter magas. És naponta hússzor kell ki-be mennem az istállóból. Működőképesnek kell maradnia.”

A leusdeni gazda megérti, hogy ott van a farkas. De nem hiszi, hogy a jelenlegi politika olyan helyzetet teremtene, hogy jól együtt tudjunk élni a farkassal.

“Akár megszokjuk, akár nem, kicsi a támadás esélye, de a kockázat nagy. És ez nem változik, ezért mindig ébernek kell maradnunk a farkasra.”

Most érkeztünk haza Leusdenbe az iskolásokkal – mesélik az RTV Utrecht mnunkatársának. De Fennának nem ez volt a nap utolsó autóútja.

Templomba megyünk még az este s ezért ma még kétszer oda-vissza fogok vezetni Scherpenzeelbe, pedig mehetnénk biciklivel is…

Forrás: RTV Utrecht

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Gyomirtási lehetőségek a ciroktermesztésben

+1

A ciroktermesztés egyik legnagyobb nehézségének mondható a gyomok elleni küzdelem

+1

Published

on

+1

A ciroktermesztés egyik legnagyobb nehézségének mondható a gyomok elleni küzdelem, ugyanis a kezdeti gyomelnyomó képessége elmarad a kukoricáétól. Cirok kultúrában sok alternatíva közül választhatunk a vegyszeres gyomirtási eljárásokon belül, amelyek lehetnek vetést követően azonnal kijuttatható (preemergens), vagy a kikelt növény fejlettségi állapotától függően (posztemergens) alkalmazható megoldások.

Fotó: Pixabay

A gabonafélékhez sorolható cirok a kukorica alternatívájának tekinthető, de annál szárazságtűrőbb és jóval ellenállóbb a kedvezőtlen időjárási viszonyokkal szemben. Ez a növény lehetőséget és megoldást jelenthet a gazdáknak arra, hogy aszályos körülmények között, gyengébb adottságú termőhelyeken is biztos jövedelmet nyújtson.

A ciroktermesztés legnagyobb nehézségének mondható a gyomok elleni küzdelem, ugyanis a kezdeti gyomelnyomó képessége a kukoricáétól elmarad, így mindenképpen gyomirtani kell.
Cirok kultúrában sok alternatíva közül választhatunk a vegyszeres gyomirtási eljárásokon belül a PRE/POST kezelésekre. Az engedéllyel rendelkező készítmények felhasználása kizárólag az engedélyokiratokban foglaltak betartása mellett történhet. A felhasználásra és a hatékonyságra vonatkozó további információk szintén megtalálhatók a készítmények engedélyokirataiban.

Az engedéllyel rendelkező készítmények listája és további részletes információk a következő cikkben elérhetőek: https://portal.nebih.gov.hu/-/a-cirok-kultura-gyomirtasi-technologiai-es-engedelyezett-keszitmenyei

Forrás: NÉBIH

+1
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A száj és körömfájás megállításához minden állattartó fegyelmezettsége kell

+1

Nyilatkozott Nagy István agrárminiszter:

+1

Published

on

+1

Órákon belül felszámolják a ragadós száj- és körömfájásvírussal fertőzött rábapordányi állattartó telepet – jelentette be Nagy István agrárminiszter szombati sajtótájékoztatóján, Budapesten. Hozzátette: a vírus megállításához minden állattartó fegyelmezett együttműködésére van szükség.

Fotó: Google

A miniszter elmondta, hogy a hatóságok hatalmas munkát végeznek a telepen, 875 szarvasmarha leölése megtörtént. Hozzátette: mivel sertések is voltak a telepen – bár náluk nem találtak fertőzést -, a marhák közelsége miatt elkerülhetetlen, hogy az egész sertésállományt is felszámolják. Ennek nagy része már megtörtént, estére minden állatot leölnek, vasárnapra pedig elföldelik őket – jelezte. A tárcavezető szavai szerint a sertések “vírusgyárakká” válhatnak, ha rájuk is átterjedne a fertőzés. “Nincs más lehetőség, bármennyire is fáj a szívünk, minél előbb el kell földelni őket azért, hogy a többi állatot meg tudjuk menteni” – fogalmazott Nagy István.

A miniszter köszönetet mondott az állategészségügyi szakembereknek, a rendőröknek, a katasztrófavédőknek, a polgárőröknek, a katonáknak és a kormányhivatalok munkatársainak is, hogy “a családot és az ünnepet hátrahagyva éjjel-nappal dolgoznak.” Nyomatékosította ugyanakkor: a védekezés nem csak a hatóságok feladata. Az országban minden állattartó felelőssége, hogy sikerüljön megállítani ezt a vírust – hívta fel a figyelmet, hozzátéve: ha az állattartók fegyelmezetlenek és felelőtlenek, ez a vírus nem fog megállni. “Aki most nem figyel, az holnap már nem tud mit megmenteni” – húzta alá. Azt mondta: minden ember, minden jármű vagy telepre érkező eszköz potenciális vírushordozó lehet. Jelezte azt is, hogy nem volt dolgunk ezzel a vírussal ötven éve, ezért sokan nem érzik a veszélyt. Nagy István rögzítette: a lakosság semmilyen veszélyben nincsen, a vírus emberre nem veszélyes. A tárcavezető felhívta a figyelmet a dögtemetők körüli lakossági és politikai hangulatkeltésre is. Azt mondta, érthető a lakosság ellenérzése, de ezek a helyszínek pont azért vannak kijelölve, mert a legalkalmasabb, legbiztonságosabb helyek az elföldelésre. “Kellő mélységbe tudjuk temetni az állatokat, de a talajvíztől messze” – mutatott rá.

Közölte: a biztonságot szolgálja az is, hogy a helyszíneken ivóvíz-monitoring kutakat működtetnek. Az állattartóknak pedig telepnapló vezetését is előírták – jegyezte meg. Nagy István hangsúlyozta: a felesleges hangulatkeltés lassítja a védekezési folyamatot, és esélyt teremt a vírus továbbterjedésére, ezt pedig mindenképpen el kell kerülni. “Közös érdekünk, hogy a ragdós száj- és körömfájás vírust minél hamarabb le tudjuk győzni” – jelentette ki.

Forrás: AM
+1
Tovább olvasom