További információk e témában a Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelme 2024. I–III. negyedév című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 4. szám.
Forrás: AKI
Vélhetően februárra elfogy az akácméz hazánkban
Téli pihenőre vonultak a méhek és a méhészek is, de aggódva várják a 2022-es szezont. Az előjelek nem a legjobbak, sokan tartanak a késői fagyoktól. A tavalyi rekord gyenge termés hatása most is megmutatkozik. Februárra elfogyhat az akácméz, ami olyan drága, hogy megéri hamisítani – közölte a Sonline.
Nyugalomban, szinte hibernált állapotban szunnyadnak a méhek a kaptárakban, hogy átvészeljék a telet. A méhészek azonban még nem tudják, hogy ők hogyan vészelik át a következő időszakot. A tavalyi tragikus év volt számukra, 2021-ben az elmúlt 30 év legrosszabb méztermését könyvelhették el. A somogyi méhészek az ismétlődéstől tartanak, hiszen az idei év látszólag ugyanúgy indult, mint a tavalyi, legalábbis ami az időjárást illeti.
Az előjelek nem túl biztatók, mert idáig enyhe volt a tél – mondta Mészáros János, a Zselici Méhész Egyesület elnöke. – Félő, hogy márciusban köszöntenek be a mínuszok, tavasz elején törnek be hazánkba a sarkköri, hideg légrétegek. Az lesz a legnagyobb baj, ha mindez abban a két-három napban történik, amikor megpattan az akác rügye. Az akác ugyanis nagyon érzékeny a fagyra, és félünk, hogy ugyanúgy járunk, mint tavaly.
A tavalyi időjárás azt eredményezte, hogy egy átlagos év méztermésének a harmadát tudták csak összegyűjteni Somogyban és az ország többi részén is.
Várhatóan februárra teljesen elfogy a tavalyi akácméz, ezért Mészáros János arra figyelmeztet, ha valaki venni akar, annak igyekeznie kell. – A hárs is gyenge lett, abból sincs sok tartalék. Az akác ára magas, világszerte keresett termék, ezért a leginkább hamisított élelmiszerek közé tartozik – mutatott rá a zselici méhészek vezetője. A tavalyi év katasztrofális termése a fő oka, hogy már Magyarországon is történtek visszaélések. Előfordult, hogy pancsolt cukorszirupot hoznak forgalomba, aminek semmi köze a mézhez, illetve az is megesett, hogy kereskedők egyszerűen átnevezték a más mézüket akácmézre. Ezért fontos, hogy a vásárlók a somogyi őstermelőktől szerezzék be a mézet, így nem találkozhatnak hamisított termékekkel.
Változatos módszerekkel hamisítják
Magyarországon az akácméz kilós átlagára több mint 60 százalékkal nőtt 2018–2021 között, gyűjtötte össze a KSH adatai alapján a Pénzcentrum. Míg 2018-ban egy kiló akácméz 3480 forintba került, addig 2021-ben már 5640 forintot kellett érte adni. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közlése szerint a mézek esetében tavaly nagyobb arányban merültek fel hamisítási problémák. A hamis méz kiszűrése egy átlagos vásárló számára nem egyszerű feladat. Segíthet, hogy az akácméz jellemzően nehezen kristályosodik, sokáig folyékony marad a többi méztípushoz képest. A Tudatos Vásárlók Egyesülete arra hívta fel a figyelmet, hogy a hamisítók cukorszirupot (kukorica, rizs, répa, nádcukor) kevernek a mézhez.
Forrás: Sonline
Adatokat közöltek a magyar agrár-külkereskedelmi forgalomról
Magyarország agrár-külkereskedelme a vizsgált időszakban is koncentrált és erősen Európa-centrikus volt: az exportforgalom 95 százalékát európai országokkal bonyolítottuk. Ázsia részesedése 3,1, Amerikáé 1,1 százalék volt, Afrika és Ausztrália részesedése pedig az 1 százalékot sem érte el. Természetesen az Európai Unió belső piaca abszolút meghatározó, az agrár-külkereskedelmi exportból 83,5 százalékkal, az importértékből 92,4 százalékkal részesedett 2024 első kilenc hónapjában. Az EU-tagországokba exportált termékek értéke 3,6 százalékkal, az import értéke 2,9 százalékkal emelkedett, az egyenleg 1960 millió eurós értéke 6,3 százalékkal több, mint a bázisidőszakban volt.
A legfontosabb export- és importpartnerek köre szinte azonos, így a legnagyobb agrár-külkereskedelmi forgalom 2024 első három negyedévében is Németországgal bonyolódott. Az agrárexport értékének csökkenő sorrendjében további fontos partnerek voltak még Olaszország, Románia, Ausztria, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Horvátország, az Egyesült Királyság és Hollandia. A felsorolt országok részesedése megközelítette a teljes agrárkivitel 72,7 százalékát. Az agrártermékek főbb beszállítói szinte megegyeznek az exportpiacokkal, amelyek a behozatal 81,5 százalékát biztosították.
Az MVH közleményt adott ki: A bejelentés elmulasztása 100%-os szankciót eredményez
Az Agro-ökológiai Program keretében benyújtott kérelmek elbírálása során támogatási feltétel a növényvédelmi kezelések bejelentése.
Ez azt jelenti, hogy azoknak a gazdálkodóknak, akik a támogatásban részt kívánnak venni, a választott gyakorlattól függetlenül az esetleges növényvédőszeres kezelésekről adatszolgáltatási kötelezettségük van. Ilyen bejelentésnek minősül a permetezés hiányában tett nemleges nyilatkozat is. A szankció 100%-os.
A fentiek tekintetében tehát a növényvédelmi kezelés ellenőrzése két részre bontható a 2024. évi kérelmekre vonatkozóan:
A növényvédelmi kezelések bejelentése az alábbiak szerint lehetséges:
A permetezési adatok bejelentésének határideje 2025. január 31.
Forrás: MVH
Szudánban közel 25 millió ember éhezik tartósan
Róma/New York, 2025. január 7. – Sürgős lépésekre – és főként azonnali és akadálytalan humanitárius hozzáférésre van szükség az egyre terjedő szudáni éhínség kezeléséhez. Az országban közel 25 millió ember éhezik tartósan – jelentette az ENSZ Biztonsági Tanácsának New Yorkban Beth Bechdol, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) főigazgató-helyettese.
A FAO-t arra kérték föl, hogy tájékoztassa a Biztonsági Tanács tagjait a súlyosan aggasztó szudáni helyzetről, mivel az elhúzódó fegyveres konfliktus és a kényszerű áttelepítések egy példanélküli élelmezési válságot idéztek elő Afrika harmadik legnagyobb országában.
A legfrissebb integrált élelmezésbiztonsági helyzet besorolás alapján a lakosság fele (mintegy 24,6 millió ember) súlyosan és tartósan éhezik. Ez 3,5 millióval több 2024 júniusához képest.
Az élelmezésbiztonsági skála alapján, mely egy széleskörű összefogás eredménye az élelmezésbiztonsági és táplálkozási elemzések és döntéshozatal támogatására, ez a legrosszabb helyzet az ország történelmében. Az éhínség és a tartós alultápláltság már eddig is több tízezer ember életébe került.
Az ország lakosságának közel kétharmada függ a mezőgazdaságtól. A legfőbb termények, mint a cirok, köles vagy a búza, termelése 46%-kal csökkent a 2023–2024-es szezonban – a konfliktus első évében. Ez az elveszett termésmennyiség alkalmas lett volna 18 millió ember élelmezésére, ehelyett mintegy 1,5 milliárd dollár veszteséget jelentett.
A humanitárius segítségnyújtás akadályoztatása tovább rontja a helyzetet, míg az erőszak és a gazdasági zavarok a piaci működést nehezíti, elérhetetlen magasságokba emelve az alapvető élelmiszerek árát.
Ez már a negyedik alkalom az elmúlt 15 évben, hogy éhínség sújtja Szudánt – figyelmeztetett Beth Bechdol, kiemelve az ENSZ Biztonsági Tanács fontos szerepét a 2417-es határozattal összhangban, ami a konfliktus és az éhezés közti kapcsolatra mutat rá.
„Sürgős lépésekre van szükség, hogy megállítsuk az éhínséget Szudánban” – mondta a FAO főigazgató-helyettese.
Forrás: FAO