Mezőgazdaság
Új FAO jelentés vizsgálja a jövő élelmiszereiben rejlő veszélyeket és lehetőségeket
A technológiai és tudományos innováció forradalmasítja az élelmiszertermelést.
Róma, 2022. március 7. – Legyen szó a medúzáról, ehető rovarokról, mesterséges húsról, vagy új technológiákról, mint a blokklánc, mesterséges intelligencia és nanotechnológia – a jövő izgalmas lehetőségeket tartogat az emberiség táplálására. Mindemellett a veszélyekre már most érdemes felkészülni – közölte a FAO.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2022/03/image003-300x184.jpg)
A technológiai és tudományos innováció forradalmasítja az élelmiszertermelést. (Fotó: ©FAO/IAEA)
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2022/02/020fa.png)
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete az ENSZ szakosított szervezete, amelynek fő feladata az élelmezésbiztonság megvalósítása. (Ábra: FAO)
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) új jelentése a gazdasági fejlődés, változó fogyasztói szokások, a növekvő világnépesség és a klímaváltozás mögötti mozgatórugókat vizsgálja, amelyek alakítják a holnap élelmiszerbiztonságát abból a szándékból, hogy a döntéshozók idejekorán felkészülhessenek a jövő kihívásaira.
„Olyan időket élünk, amikor a technológiai és tudományos innováció forradalmasítják az agrár-élelmezési szektort és ezen belül is az élelmiszerbiztonságot. Fontos, hogy a világ országai tartsák a lépést ezekkel a változásokkal és a FAO számára, hogy proaktívan, tanácsokkal segítse a tudomány és innováció kiaknázását” – mondta a FAO vezető tudósa, Iszmahane Eluafi.
A legfontosabb tényezők és trendek
A Gondolva az élelmiszerbiztonság jövőjére jelentés nyolc tág kategóriába sorolva vizsgálja a befolyásoló tényezőket és trendeket: klímaváltozás, új élelmiszer-források és termelési rendszerek, városi farmok és zöldségeskertek, változó fogyasztói szokások, körforgásos gazdaság, mikrobiom kutatások, technológiai és tudományos innováció és az élelmiszerhamisítás.
A jelentés legérdekesebb állításai:
§ Növekvő kitettség a szennyeződéseknek – A változó időjárási mintákról sok szó esik, többek között a FAO is vizsgálta a klímaváltozás hatását az élelmiszerbiztonságra. Egyre több bizonyíték van arra, hogy a klímaváltozás komoly hatással van az élelmiszerekben található biológiai és vegyi szennyeződésekre, befolyásolva fertőzőképességüket, gyakoriságokat és előfordulásukat. Hagyományosan a hűvösebb klímájú térségek felmelegszenek, elősegítve a mezőgazdasági termelést és megnyitva az utat a kártevők és ártó gombafajok előtt. Példaként meg lehet említeni az Afrika egyes részein gyakori aflatoxinokat, amelyek már a Mediterráneumban is meghonosodtak.
§ Medúza, alga és rovarok – A medúzafélék ehető fajtáit generációk óta fogyasztják Ázsiában. Alacsony a szénhidrát- és magas a fehérjetartalmuk, ám szobahőmérsékleten könnyen megromlanak és terjeszthetik az emberre is veszélyes baktériumokat. A tengeri moszatok fogyasztása szintén Ázsiából ered és egyre népszerűbb az előnyös tápanyagösszetételük és fenntarthatóságuk miatt (termesztésükhöz nincs szükség műtrágyára és hozzájárulnak az óceánok elsavasodásának megállításához). Aggodalomra okot adó tényező az esetleges magas nehézfém-tartalmuk (arzén, ólom, kadmium, higany). Az élelmiszertermelés környezeti hatására irányuló figyelem növekedésével az ehető rovarok iránti is egyre nagyobb az érdeklődés. Értékes fehérje-, rost-, zsírsav- és mikrotápanyag-forrást jelentenek, miközben szennyezőanyagokat is tartalmazhatnak és allergiás reakciókat válthatnak ki egyeseknél.
§ Növényi alapú alternatívák – Egyre többen válnak vegetáriánussá vagy vegánná, gyakran az állatok jólléte és környezeti hatásuk miatt. Ennek folyományaként számos növényi húspótlék jelent meg a piacon és ezek terjedésével új élelmiszerbiztonsági aggodalmak is felütötték a fejüket, például allergének miatt.
§ Mesterséges hús – Valóra válni látszik Winston Churchill próféciája, hogy egy napon elhagyjuk annak az „abszurditását”, hogy egy egész csirkét neveljünk, csupán a melléért és a szárnyáért. Számtalan cég kezdett el steaket, hamburger pogácsát vagy csirkehúst mesterségesen előállítani, amiben benne rejlik a veszély, hogy a szérum eredetű állati sejtekből mikrobiológiai vagy kémiai szennyeződések kerüljenek a termékbe.
§ Új technológiák – Igazi technológiai forradalom megy végbe az agrár-élelmezési rendszerekben, hogy megvalósulhasson a többet kevesebből elképzelés. Említhetnénk a termék élettartamát megnövelő okos csomagolást, az élelmiszer útját lekövető blokklánc technológiát, vagy a növényi alapanyagokból édességeket és műhúst előállító nyomtatókat. És mint minden új technológiában, ezekben is rejlenek lehetőségek és kihívások. Hogy ezek elérhetők legyenek mindenki számára, kulcsfontosságú lenne alapvető szabványok és jógyakorlatok elterjesztése, a hozzáférés a megbízható és aktuális adatbázisokhoz, a tanulságokról való kommunikáció, továbbá az átláthatóság és az információátadás.
Gyorsan változó világunkban az előrelátás fontosabb mint valaha. A tudásának megosztásával a FAO országokat és térségeket támogat a jövőbeli kihívásokra való felkészülésben.
Forrás: FAO
Mezőgazdaság
Mezei pocok: milyen lehetőségeink vannak a védekezésre?
Ismét problémát okoz a mezei pocok kártétele
A mezei pocok (Microtus arvalis) mind a szántóföldi-, mind a kertészeti kultúrák esetében jelentős kárt okozhat (1. kép).
A betakarítás után gyakran betelepülnek a tarlókra, majd a növénymaradványok elfogyasztása után az őszi vetésű kultúrákban is megjelennek. Kártétele foltszerűen a kultúra sárgulását, elszáradását okozza. A rágcsáló gyors szaporodásra képes, évente akár 5-10 nemzedéke is kifejlődhet. Az idei enyhe, csapadékban szegény tél helyenként kedvezett a kártevő szaporodásának, így akár jelentős kárra is számíthatunk.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2025/02/Agrojager_nAK_mezeipocok-300x225.jpg)
1. kép: Mezei pocok. Fotó: NAK
A védekezés során az integrált szemléletet kell követnünk. A további betelepedés elkerülése érdekében a szomszédos táblákkal együttműködve célszerű a védekezés megszervezése, mivel a környező területekről a kártevő áttelepülése gyors. A pocok nem kedveli a rendszeres talajbolygatást, ezáltal talajműveléssel mérsékelni tudjuk a kártételt. Emellett más agrotechnikai beavatkozással, például megfelelő tarlókezeléssel is jelentősen csökkenthetjük az okozott kárt. A pocok természetes ellenségeinek védelmére és betelepedésük elősegítésére is figyelmet kell fordítani. A T-ülőfák elősegítik a ragadozómadarak megjelenését, melyek az alacsony pocok populációt kordában tudják tartani (2. kép).
![](https://www.nak.hu/images/thumbnails/images/2025/01/mezei_pocok_solyom-fill-700x466.jpg)
2. kép: Mezei pocok természetes ellensége (sólyom) T-ülőfán. Fotó: NAK
Nagy rágcsáló nyomás esetében, ha 100 m2-ként 3-5 aktív járat található a területen elkerülhetetlen a kémiai védelem. Mezei pocok ellen csupán két hatóanyag engedélyezett: a cink-foszfid gyomorméreg, valamit a gázosodó kalcium-karbamid. Azonban 2025. január 23. és május 22. között szükséghelyzeti engedéllyel újra alkalmazható egy véralvadásgátló klórfacion tartalmú készítmény is.
A védekezés során kiemelten fontos a növényvédő szerek engedélyokiratainak betartása. A készítményeket kizárólag járatkezelésre lehet felhasználni, a talajfelszínre kiszórva nem alkalmazhatók! Egyes készítmények más melegvérű állatokra is veszélyt jelentenek, ezért a kezelés időtartamára a T-ülőfák eltávolítása szükséges. Emellett a védekezés során a helyi vadásztársaságokkal való együttműködés is kiemelten fontos. A kijuttatás előtt érdemes ellenőrizni a hatóság honlapján, hogy az adott készítmény rendelkezik-e érvényes engedélyokirattal. A munkafolyamatokba célszerű a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakembereinek bevonása is.
Forrás: NAK / Filler Zsófia, Fodor Attila
Mezőgazdaság
Elérhetőek az elmúlt két év légi növényvédelem hatósági ellenőrzéseinek eredményei
A NÉBIH cikket közölt a hatósági ellenőrzések eredményeiről
A Nébih honlapján már elérhető a légi növényvédelem hatósági felügyeletével kapcsolatos adattábla. Az összefoglaló a légi úton történő permetezések számáról, kockázatáról, a kezeléseken felmerülő esetleges problémákról, továbbá a hatósági eljárások eredményeiről nyújt tájékoztatást az elmúlt két év vonatkozásában.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2025/02/Agrojager_Legi-novenyvedelem_660_220-300x100.png)
Fotó: NÉBIH
Az összefoglalóból látható, hogy egyre nagyobb területen végeznek drónnal növényvédelmi tevékenységet hazánkban. A felhasználók ismereteinek bővítése, a szabályok rendszeres ismétlése azonban továbbra is fontos, a bejelentési kötelezettségnek ugyanis sokan nem tesznek eleget.
A légi permetezések ellenőrzése nagyon fontos, mert csak ezáltal biztosítható a légi növényvédelem emberi egészségre és környezetre gyakorolt káros hatásainak minimalizálása. A hatósági kontroll hozzájárul az okszerű légi növényvédelem fenntartásához, amely így a jövőben is gyors és hasznos eszköze lehet a növényi károsítók elleni hatékony fellépésnek.
Az elmúlt két év légi növényvédelmi ellenőrzéseinek tapasztalatait foglalta össze vármegyei bontásban a Nébih. Az összesítésből látható, hogy a pilóta nélküli légi járművel (drónnal) végzett mezőgazdasági repülések száma, a kezelt területek mérete egyre nő országszerte. Kevésbé pozitív tapasztalat, hogy a felhasználók nagy arányban nem tesznek eleget bejelentési kötelezettségüknek, noha a szabályok betartása a káresemények megelőzésének kulcsa.
A légi növényvédelmet hazánkban csak különösen indokolt esetben engedélyezi a hatóság. Ezek közé tartozhat például, ha egyéb növényvédelmi módszerrel nem hárítható el eredményesen a termés mennyiségét, minőségét veszélyeztető körülmény, vagy ha a földi kijuttatással szemben a levegőből történő védekezésnek kisebb az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatása.
Alapvető, hogy hazánkban légi permetezés – az indokoltság megléte esetén – egyedi kérelem alapján végezhető, számos előírás* teljes körű betartása mellett. Többek között az előzetes bejelentés során kijuttatási tervet kell benyújtani a területileg illetékes vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályának. Mindez a zárt kabinú légi járművel (repülőgéppel, helikopterrel), valamint a pilóta nélküli légi járművel (drónnal) végzett növényvédelmi tevékenységre egyaránt vonatkozik.
Légi úton csak azok a növényvédő szerek juttathatóak ki, amelyek engedélyokiratában ez a tény szerepel. További követelmény, hogy drónnal történő védekezéshez a készítménynek rendelkeznie kell kifejezetten drónnal történő kijuttatásra vonatkozó engedéllyel, azaz önmagában a légi vagy a földi kijuttatásra meglévő engedély nem elegendő.
A tápanyag-gazdálkodási célú mezőgazdasági repüléshez valamennyi légi kijuttatásra is alkalmas termésnövelő anyag felhasználható, ehhez nem szükséges külön engedélyokirati vagy CE tanúsítványi felhatalmazás. Ugyanakkor a tevékenységet minden esetben be kell jelenteni a hatóságok felé.
Forrás: NÉBIH
Horgászat
AM: Kiemelt támogatáshoz jutnak a halastavak
A halastavak ökoszisztéma szolgáltatásainak megőrzését, fejlesztését szolgáló támogatási konstrukció keretében első körben 15 darab halgazdálkodási projekt részesült támogatásban mintegy 1,4 milliárd forint értékben. A pályázat keretösszege 3,19 milliárd forint, a következő hetekben további döntések várhatók.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2025/02/DSC_0112-300x199.jpg)
Tarsoly Károly halászmester Biharugrán, az Agropoint Kft. halászatán. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz Irányító Hatósága megkezdte a támogatói okiratok kiadását a „Halastavak természetiérték-fenntartó szerepének támogatása” című felhívásra. Összesen 90 darab pályázat érkezett 3,9 milliárd forint értékben.
A támogatási konstrukció általános célkitűzése a vizes élőhelyek fokozott megőrzése és fejlesztése. Ennek legfontosabb eszközei az élő-, táplálkozó- és költőhelyek biztosítása, a környezeti terhelés csökkentése és az édesvízi készletek megőrzése, valamint a természeti erőforrásokat megújító technológiák alkalmazása. Kiemelt cél továbbá a halastavi ökoszisztémákhoz kapcsolódó, természetvédelmi szempontból jelentős fajok élőhelyeinek védelme.
Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálja 25 éves!
A 2014-2020-as programozási időszakban alkalmazott jó gyakorlat folytatásaként a MAHOP Plusz is támogatja a tógazdasági haltermelőket. Ennek részeként kompenzációt nyújt a természet és a biológiai sokféleség megőrzése, javítása, és a tájképi elemek megóvása érdekében nyújtott szolgáltatásokkal összefüggő többletköltségeikre. Emellett az extenzív tógazdasági technológiából származó, megújuló természeti erőforrások fenntartása érdekében elmaradt vagy kieső jövedelmük után is támogatást igényelhetnek.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2025/02/DSC_0272-300x199.jpg)
Sirályok a halágy felett. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A MAHOP Plusz-2.3.1-2024 kódszámú, a „Halastavak természetiérték-fenntartó szerepének támogatása” című felhívásra a forrást az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap, valamint Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.
Agrárminisztérium
Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.