Mezőgazdaság
Tudományos beszámoló 2022. első strucc szemináriumáról – GALÉRIÁVAL
Hajdúnánáson több, mint 40 strucc tenyésztő találkozott a Nánás Strucc Kft. telephelyén. Az eseményről Brassó Dóra Lili strucckutató számolt be az Agro Jager Newsnak.
2022. március 26-án a hajdúnánási Nánás Strucc Kft. hazai szinten egyedülálló strucctenyésztési szemináriumot szervezett. Az eseményre több, mint negyven tenyésztő regisztrált, ahonnan a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar doktorandusz hallgatója, strucckutató, Brassó Dóra Lili számolt be az Agro Jager Newsnak. A fiatal kutató saját kutatási témájáról, a struccok keltetéséről tartott előadást, de a résztvevők hallhattak a struccok betegségeiről, takarmányozásáról és tartástechnológiájáról is előadásokat.
A szervező és vendéglátó, Nyakas Dániel, a farm tulajdonosa köszöntötte a hallgatóságot és ismertette a strucctenyésztés tenyésztésszervezési hátterét. Ahhoz, hogy a magyarországi állományt egységesen tudjuk kezelni és nyomon követni, szükséges az állatok egyedi megjelölése és tenyésztési, termelési adatainak a gyűjtése. Ezzel az egységes nyilvántartási rendszer létrehozása is lehetővé válik – mondta köszöntőjében Nyakas Dániel, aki mintegy százötven darab tenyészmadarat tart.
A nap második előadását Dr. Bistyák Andrea Tünde, a Nébih patológus állatorvosa tartotta, aki a megfelelő mikrobiológiai környezet kialakításának jelentőségére hívta fel a figyelmet. Kitért az egyes patogénekre, az általuk okozott – nem ritkán súlyos – bántalmakra, azok időbeni felismerésének szükségességére.
A takarmányozás kiemelt szerepet kapott a rendezvényen, melynek előadói a Schaumann Kft. képviseletében betekintést nyújtottak a takarmányozás alapjaiba. Szarvas Péter ismertette a strucctakarmányozásban alkalmazott főbb takarmányféleségeket, makro- és mikrotápanyagokat, majd Bonnay Victor bemutatta a cég történetét és jelenlegi profilját.
Jelenleg a Debreceni Egyetem Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola hallgatója vagyok. Kutatásomban többek között a strucctojások kelthetőségét és a csibék vitalitását elemzem. A rendezvényen célom a szakirodalmi ismereteim alapján útmutatás nyújtása volt a már gyakorló és a leendő tenyésztők számára. Előadásomban részleteztem, melyek azok a külső (a tenyészmadarak egészségi állapota, takarmányozás, környezeti mikrobiológia, talajállapot, környezeti hőmérséklet, páratartalom, gyűjtési időpont, tojásfertőtlenítés, tojásméret, súly, stb.) és belső (pl. tojásösszetétel) tényezők, amelyek a tojások keltethetőségét közvetetten és közvetlenül befolyásolják. Emellett felhívtam a figyelmet a tojások megfelelő kezelésének a módjára és jelentőségére. Előadásom végén kitértem néhány fontosabb paraméterre a csibék előnevelési technológiájára (tartási mód, hőmérséklet, higiénia) vonatkozóan.
Nyakas Dániel a szeminárium végén a növendék és felnőtt madarak tartástechnológiájának néhány fontosabb szempontját mutatta be. A rendezvény zárásaként a résztvevők bejárták a telepet és a gyakorlatban megtapasztalhatták, mit is jelent intenzív körülmények között struccot tartani.
Az esemény kiváló kezdeményezés volt, hiszen nemcsak a szűken vett szakma találkozhatott és cserélhetett szakismeretet és tapasztalatot, hanem a strucctartástól és tenyésztéstől távolabb állóknak is lehetősége volt, megismerni ezt a különleges haszonállatot. Különféle, struccból készült, prémium minőségű termékeket, füstölt és egyéb hentesárukat is lehetett kóstolni.
Az esemény visszhangjai máris kedvezőek. Reméljük, hogy a jövőben minél többen köteleződnek el e faj tenyésztése mellett és megteremtik azt a kohéziót, amely a hazai struccágazat fejlődésének alapját jelenti.
Írta és fényképezte:
Brassó Dóra Lili
harmadéves doktorandusz hallgató
Debreceni Egyetem
Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskolája
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Mezőgazdaság
Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése
A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.
A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.
A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.
Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.
Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.
Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára
Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.
A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.
Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.
Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.
A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.