Mezőgazdaság
Összefogás a tudományos utánpótlásért az agráriumban – GALÉRIÁVAL
Hazai agráregyetemek fogtak össze az akadémiai utánpótlás támogatásáért
Az egyetemek tehetséggondozó tevékenysége ma meghatározó fontosságú a jövő tudósainak kinevelésében. Az egyetemek doktori iskoláinak fel kell készíteniük a hallgatókat a kritikai gondolkodásra és az ismeretek megfelelő, érthető átadására. Ezért örömteli, hogy létrejött egy olyan konzorcium, ahol együtt gondolkodott a magyar agrárium és a hazai agrár-felsőoktatás. A magyar mezőgazdaság hatékony és zavartalan működéséhez ugyanis elengedhetetlen a párbeszéd – mondta megnyitó beszédében Csernoch László, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese a keddi projektzáró konferencián.
Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar dékánja a szakmai partnerség fontosságát hangsúlyozta.
A tudományos műhelyek, a szakkollégiumok támogatása egy olyan tudományos karrier lehetőségét ajánlja fel, amelyben egy tehetséges fiatal már az egyetemi évei alatt el tud indulni. De pályájának segítéséhez szükség van szakértői támogatásra. Ebben a programban mindez rendelkezésére állt. Az elmúlt öt év nagyon sok ígéretes eredményt és számos sikert hozott, azonban nagyon sok feladat van még hátra – tette hozzá Stündl László.
Pepó Péter, a projekt vezetője, a DE Agrártudományi Doktori Tanács elnöke előadásában kiemelte: a magyar agrártársadalom elöregedett, a mezőgazdaságban dolgozók 35 százaléka 65 évnél idősebb.
Az agrárágazatban a felsőfokú végzetségű szakemberek száma alacsony, kevesebb, mint 10 százalék. Hetven százalékuk pedig alapfokú végzettséggel rendelkezik. A mezőgazdaság mindeközben rohamosan fejlődik. Ezt a hiányosságot az egyetemeknek kell pótolniuk. Ezért indítottak közös programot a hazai agrár-felsőoktatás szereplői – jelentette ki Pepó Péter.
A Debreceni Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel, valamint a Széchenyi István Egyetemmel 2017-ben közösen indított programja minél szélesebb körben próbálta meg bevonni a kutatói utánpótlást a gyorsan fejlődő, high–tech technológiát alkalmazó mezőgazdaságba.
Az öt év alatt több mint 1400 BSc-, MSc- és osztatlan képzésben résztvevő hallgatót sikerült bekapcsolni az egyetemek tudományos programjaiba, a doktori iskolákban folyó nemzetközileg is magas szintű kutatási projektekbe. A hazai és külföldi konferenciarészvételek száma meghaladta a 250-et. A projekt támogatásával közel 800 tudományos publikáció jelent meg, melyek közül több mint 500 idegen nyelven, nívós külföldi tudományos folyóiratokban – sorolta az eredményeket Pepó Péter.
A projekt keretében 80 hallgatói és PhD-doktori workshop-ot, valamint minden évben plenáris konferenciákat is szerveztek az egyetemek.
Az agráregyetemek oktatói, PhD- és a graduális képzésben résztvevő hallgatói között a projekt eredményeként egy rendkívül termékeny, hatékony és interaktív kapcsolatháló jött létre, amely reményeink szerint a program lezárását követően is tovább működnek majd – tette hozzá a program vezetője.
A rendezvény keretében a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem gödöllői, kaposvári, keszthelyi campusainak, valamint a Széchenyi István Egyetem doktori iskolájának vezetői számoltak be az eredményekről.
Nagy János professor emeritus, a DE Kerpely Kálmán Doktori Iskola alapítója az agrár felsőoktatási intézmények együttműködésének jelentőségét és a tudományos tehetséggondozás fontosságát hangsúlyozta.
A program támogatásának köszönhetően 50 százalékkal nőtt a tudományos publikációk száma a DE Kerpely Kálmán Doktori Iskolában. Az elmúlt öt évben kiemelkedően sok angol nyelvű szakmai írás jelent meg tudományos folyóiratokban – emelte ki Nagy János.
Komlósi István, a DE Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola vezetője hozzátette: a doktori iskola valamennyi indikátor területen, illetve célkitűzésben túlteljesítette vállalásait.
A fejlesztés az EFOP-3.6.3.-VEKOP-16-2017-00008 projekt, „Innovatív tudományos műhelyek a hazai agrár felsőoktatásban” című projekt keretében, mintegy 1,784 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásból, a Széchenyi 2020 program keretében valósult meg.
Forrás: Debreceni Egyetem
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Mezőgazdaság
Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése
A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.
A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.
A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.
Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.
Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.
Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára
Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.
A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.
Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.
Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.
A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.