Keressen minket

Mezőgazdaság

Összefogás a tudományos utánpótlásért az agráriumban – GALÉRIÁVAL

0

Hazai agráregyetemek fogtak össze az akadémiai utánpótlás támogatásáért

0

Közzétéve:

0
Debreceni Egyetem: A tudományos életpálya népszerűsítése volt a célja annak az ötéves, most lezáruló projektnek, amelyben a hazai agráregyetemek fogtak össze. A Debreceni Egyetem által vezetett konzorciumban 7 doktori iskola működött együtt az akadémiai utánpótlás támogatásáért.

Hazai agráregyetemek fogtak össze az akadémiai utánpótlás támogatásáért. (Fotó: Debreceni Egyetem)

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (DE-MÉK) címere (Ábra: DE)

Az egyetemek tehetséggondozó tevékenysége ma meghatározó fontosságú a jövő tudósainak kinevelésében. Az egyetemek doktori iskoláinak fel kell készíteniük a hallgatókat a kritikai gondolkodásra és az ismeretek megfelelő, érthető átadására. Ezért örömteli, hogy létrejött egy olyan konzorcium, ahol együtt gondolkodott a magyar agrárium és a hazai agrár-felsőoktatás. A magyar mezőgazdaság hatékony és zavartalan működéséhez ugyanis elengedhetetlen a párbeszéd – mondta megnyitó beszédében Csernoch László, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese a keddi projektzáró konferencián.

Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar dékánja a szakmai partnerség fontosságát hangsúlyozta.

Csernoch László, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese (Fotó: Debreceni Egyetem)

A tudományos műhelyek, a szakkollégiumok támogatása egy olyan tudományos karrier lehetőségét ajánlja fel, amelyben egy tehetséges fiatal már az egyetemi évei alatt el tud indulni. De pályájának segítéséhez szükség van szakértői támogatásra. Ebben a programban mindez rendelkezésére állt. Az elmúlt öt év nagyon sok ígéretes eredményt és számos sikert hozott, azonban nagyon sok feladat van még hátra – tette hozzá Stündl László.

Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar dékánja. (Fotó: Debreceni Egyetem)

Pepó Péter, a projekt vezetője, a DE Agrártudományi Doktori Tanács elnöke előadásában kiemelte: a magyar agrártársadalom elöregedett, a mezőgazdaságban dolgozók 35 százaléka 65 évnél idősebb.

Pepó Péter, a DE Agrártudományi Doktori Tanács elnöke. (fotó: Debreceni Egyetem)

Az agrárágazatban a felsőfokú végzetségű szakemberek száma alacsony, kevesebb, mint 10 százalék. Hetven százalékuk pedig alapfokú végzettséggel rendelkezik. A mezőgazdaság mindeközben rohamosan fejlődik. Ezt a hiányosságot az egyetemeknek kell pótolniuk. Ezért indítottak közös programot a hazai agrár-felsőoktatás szereplői – jelentette ki Pepó Péter.

A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A Debreceni Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel, valamint a Széchenyi István Egyetemmel 2017-ben közösen indított programja minél szélesebb körben próbálta meg bevonni a kutatói utánpótlást a gyorsan fejlődő, high–tech technológiát alkalmazó mezőgazdaságba.

Az öt év alatt több mint 1400 BSc-, MSc- és osztatlan képzésben résztvevő hallgatót sikerült bekapcsolni az egyetemek tudományos programjaiba, a doktori iskolákban folyó nemzetközileg is magas szintű kutatási projektekbe. A hazai és külföldi konferenciarészvételek száma meghaladta a 250-et. A projekt támogatásával közel 800 tudományos publikáció jelent meg, melyek közül több mint 500 idegen nyelven, nívós külföldi tudományos folyóiratokban – sorolta az eredményeket Pepó Péter.

A projekt keretében 80 hallgatói és PhD-doktori workshop-ot, valamint minden évben plenáris konferenciákat is szerveztek az egyetemek.

Az agráregyetemek oktatói, PhD- és a graduális képzésben résztvevő hallgatói között a projekt eredményeként egy rendkívül termékeny, hatékony és interaktív kapcsolatháló jött létre, amely reményeink szerint a program lezárását követően is tovább működnek majd – tette hozzá a program vezetője.

A rendezvény keretében a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem gödöllői, kaposvári, keszthelyi campusainak, valamint a Széchenyi István Egyetem doktori iskolájának vezetői számoltak be az eredményekről.

Nagy János professor emeritus, a DE Kerpely Kálmán Doktori Iskola alapítója az agrár felsőoktatási intézmények együttműködésének jelentőségét és a tudományos tehetséggondozás fontosságát hangsúlyozta.

Nagy János professor emeritus, a DE Kerpely Kálmán Doktori Iskola alapítója. (Fotó: Debreceni Egyetem)

A program támogatásának köszönhetően 50 százalékkal nőtt a tudományos publikációk száma a DE Kerpely Kálmán Doktori Iskolában. Az elmúlt öt évben kiemelkedően sok angol nyelvű szakmai írás jelent meg tudományos folyóiratokban – emelte ki Nagy János.

Komlósi István, a DE Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola vezetője hozzátette: a doktori iskola valamennyi indikátor területen, illetve célkitűzésben túlteljesítette vállalásait.

Komlósi István, a DE Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola vezetője. (Fotó: Debreceni Egyetem)

A fejlesztés az EFOP-3.6.3.-VEKOP-16-2017-00008 projekt, „Innovatív tudományos műhelyek a hazai agrár felsőoktatásban” című projekt keretében, mintegy 1,784 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásból, a Széchenyi 2020 program keretében valósult meg.

Forrás: Debreceni Egyetem

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

0

Mezőgazdaság

AM: Jelentős támogatás jut az erdőterületek növelésére

Published

on

0

Április 2-ától nyújthatják be az érintettek támogatási kérelmeiket az új erdőtelepítési pályázatra – hívta fel a figyelmet Zambó Péter. Az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára arról is tájékoztatott, hogy a Közös Agrárpolitika keretei között most megjelent, és hamarosan megnyíló felhívásban jelentős forrás, összesen 64 milliárd forint áll rendelkezésre erdőtelepítésre és a fásítás támogatására.

Május a Zemplénben. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Zambó Péter kiemelte, hogy az erdőgazdálkodás az agráriumnak az a része, amely valódi válaszokat kínál a klímaváltozásra, gazdasági és ökológiai szempontból egyaránt.

Az „Erdőtelepítés és fásítás támogatása” című pályázati felhívásban európai uniós társfinanszírozással támogatás nyújtható új erdők telepítésére és ápolására, valamint ipari célú fás szárú ültetvények létrehozására. A gazdálkodói likviditás fenntartását szolgálja, hogy a telepítést követő 12 évig az erdőtelepítés miatti kieső mezőgazdasági jövedelem után kompenzáció jár a támogatást elnyerő gazdálkodók számára, fás szárú ültetvények esetében pedig egyes területalapú támogatások is elérhetőek maradnak – tette hozzá.

Zambó Péter
erdőkért és földügyekért felelős államtitkár. Fotó: Pelsőczy Csaba / AM

Az államtitkár ismertette, hogy a támogatási kérelmek benyújtására az első ütemben idén tavasszal április 2. és május 9. között lesz lehetőség, a kifizetési kérelmeket pedig május 12-től lehet benyújtani a már elvégzett telepítések kapcsán. Erdőtelepítésre vagy ipari célú fás szárú ültetvény létesítésére azok a jogi vagy természetes személyek adhatnak be támogatási kérelmeket, akik a kérelem benyújtásának napján az érintett földterület tulajdonosai vagy a tulajdonos hozzájárulásával rendelkeznek.

Érdekli az erdész hivatás? Kezdje középfokú tanulmányait Szegeden, ahol a legújabb forwarderes szimulátoron oktatják a hallgatókat! Kattints a képre!

Rávilágított arra is, hogy a korábbiakban a Vidékfejlesztési Programban megszokottól eltérően az új felhívásban két célterületre vált szét az erdőtelepítési és az ápolási tevékenység. Az első maga az erdőtelepítés, vagy ipari célú fás szárú ültetvény létesítése, míg a második a következő években az erdőtelepítés ápolása és a kieső mezőgazdasági jövedelem kompenzációja. A második célterületben az ipari célú fás szárú ültetvények nem vehetnek részt. Az egy kérelemben minimálisan támogatható tervezett erdőrészlet vagy ipari célú fás szárú ültetvény területmérete 0,5 hektár – részletezte.

Magányos fák a Báhalmai-halastavak övcsatornáinál. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Újdonságként emelte ki az erdészeti döntéstámogatási rendszer használatát, amely az erdőtelepítések tervezése során a megfelelő fafaj kiválasztásában segíti a gazdálkodókat. A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetében fejlesztett program különböző forgatókönyvek alapján 2100-ig modellezi a klíma és a termőhely változását, ezáltal a jelenleg elérhető legpontosabb képet nyújtja a gazdálkodói döntések meghozatalához.

Gyepürózsa vagy csipkebogyó egy alföldi erdő szélén. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Kitért arra is, hogy az átgondolt támogatási rendszernek és az elkötelezett erdőgazdálkodóknak köszönhetően Magyarország erdőterülete az elmúlt évtizedekben folyamatosan növekedett. „Az Országfásítási Program keretében az elmúlt öt évben 184 millió facsemetét ültettünk el az erdőterület növelése érdekében. Célunk, hogy erősítsük ezt a kedvező folyamatot és a fával borított területek arányát tovább emeljük” – húzta alá.

Az „Erdőtelepítés és fásítás támogatása” című (KAP-RD38-RD39-1-25 kódszámú) pályázati felhívással kapcsolatos minden dokumentum elérhető az Agrárminisztérium tematikus honlapján, a kap.gov.hu-n.

Forrás: Agrárminisztérium
Fotók: Pelsőczy Csaba / AM és Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

0
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

ERDÉSZET: Szakmai tanulmányúton a soproni erdőmérnök hallgatók

Published

on

0

Szakmai tanulmányúton  vettek részt a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar erdőmérnök hallgatói – közölte a Bakonyerdő Zrt. Mint írták, nagy örömmel fogadták a Soproni Egyetem harmad- és negyedéves erdőmérnök hallgatóit március elején, akiknek az erdőhasználat tantárgyból szervezett szakmai gyakorlat során betekintést nyújtottak a feltáróút-hálózatok, az erdészeti utak, a közelítőnyomok létesítésének folyamataiba, az engedélyeztetéstől egészen a kivitelezésig.

Erdőmérnök hallgatók a Bakonyerdő Zrt. fakitermelésén. Fotó: Bán Gábor

A gyakorlaton megtekinthették a harveszteres fakitermelés és a forwarderes közelítés gyakorlatát.

Érdekli az erdész hivatás? Kezdje középfokú tanulmányait Szegeden, ahol a legújabb forwarderes szimulátoron oktatják a hallgatókat! Kattints a képre!

Emellett gyakorlati tapasztalatokat szerezhettek a faanyag felvételezéséről és a terepi adatrögzítésről is.

A forwarderes fakitermelés ugyan nem új az Európai Unióban és Magyarországon sem, de a gépek kezelése és az ismeretek elsajátítása hosszú tanulási és gyakorlási folyamat. Fotó: Bán Gábor

A gyakorlat másik felében pedig ellátogattak a Franciavágási Fűrészáru Gyárba, ahol bejárhatták az egész üzemet és ahol hasznos információkat kaptak a faanyag feldolgozásának folyamatáról.

Erdőmérnök hallgatók látogatása a Bakonyerdő Zrt. Franciavágási Fűrészáru Gyárában. Fotó: Bán Gábor

Forrás Bakonyerdő Zrt.
Fotó: Bán Gábor

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

0
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Közelgő határidő: március 31-ig kell teljesíteni a nitrát adatszolgáltatást

Published

on

0

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a termelők figyelmét, hogy a nitrát adatszolgáltatás határideje március 31-e. Az adatok beadását az elektronikus gazdálkodási napló (eGN) felületén kell teljesíteni.

Békés vármegye északi részén, Zsadányban, Fábián Károly már a tavaszi vetésekre készül. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A nitrátérzékeny területen gazdálkodóknak, valamint a háztartási igényt meghaladó mértékben állattartást végzőknek március 31-ig kell a 2024. évre vonatkozó nyilvántartásukat az elektronikus gazdálkodási napló (eGN) rendszerben rögzíteni az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet előírása alapján.

A rendszerbe való belépéshez a Nébih nyitóoldalán az „Ügyfélprofil E-ügyintézés” – mezőt kell választani, ahol ügyfélkapus azonosítóval érhető el az elektronikus gazdálkodási napló.
„Az eGN” kiválasztását követően a „Tovább az e-ügyintézéshez” – linkre kattintva megjelenik az eGN felület, ahol lehetőség van az ügyintézést saját jogon, meghatalmazottként vagy cégképviselet alapján végezni.

Az eGN kitöltési útmutatója, valamint további információk a https://portal.nebih.gov.hu/egn tematikus aloldalon olvashatóak. A hivatal az állattartók részére külön tájékoztatót készített a kitöltendő adatok köréről. Amennyiben az adatszolgáltatással kapcsolatban további kérdés merül fel, az egn@nebih.gov.hu címen kérhető segítség.

Nébih

 

0
Tovább olvasom