Mezőgazdaság
Peruból a Debreceni Egyetemre – interjú Sergio Garciával – GALÉRIÁVAL
Sergio Garcia, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar hallgatója. Peruból érkezett Magyarországra, hogy Debrecenben tanuljon. Mindig nagyon érdekelt, hogy egy külföldi miért választja Magyarországot, miért utazik valaki kontinenseket át, hogy egy kis közép-európai ország alföldi városában tanuljon. Sergio Garciat hazájáról és Debrecenről kérdeztük.
Pár szóban mesélnél a hazádról?
Peru fővárosa Lima. A szárazföldi területünk 1,285,220 km2. A klímánk nagyon változatos, a trópusoktól, a nyugati száraz sivatagokig és a fagyos éghajlatig mindenféle égöv létezik Peruban. Egy kis területen kontinentális is, mint amilyen itt Magyarországon is van. A teljes területünk mintegy 9%-a (116 000 km2) mezőgazdasági szempontból művelhető. A szántóföld a teljes területnek azonban 3%-a. Ültetvények 1% körül, míg a legelők 14%-ot tesznek ki. Az erdő 56% arányt éri el, de ez a GDP-nek alig 0,12%-át adja. A lakosságunk 78%-a városokban él és még egy érdekes adat: az agrárszektor éves szinten 13,2 milliárd köbméter vizet használ fel.
Milyen termékeket állítotok elő és mi a fő agrárexport terméketek?
A mezőgazdasági termelés sokszínűsége, a rendkívül változatos domborzati és klimatikus viszonyok miatt, széles lehetőségeket tartogat. A tengeri halászat miatt a különféle halászati termékek is erősítik a lehetőségeinket. Néhány élelmiszeripari termékből jelentős áru érkezik Peruba, de a perui kakaó és a kávé minősége rendkívül kimagasló. A nyomon követhetőség miatt visszakereshetőek az áruk és egészen a termelőig ellenőrizhetőek az exportált áruink. Nagyon határozott irányt vett a gazdaság a biotermékek értékesítése felé, ebben a szektort a kormányzat kiemelten támogatja.
Milyen rendszerekben termeltek, milyenek az ültetvények?
Peruban egyes termékeket az agroerdészeti szisztémában állítjuk elő. Bizonyos növények alkalmasak erre, mint például a kakaó. Egy ilyen agroerdészeti rendszerből állítjuk elő a KEMITO csokoládénkat, amelyet kimagasló minőség jellemez, de őrölt kávét, kakaómasszát és más élelmiszeripari alapanyagokat is előállítunk és megrendelhetőek Peruból. Ültetvények, szántóföldi kultúrák, rizs, ami érdekes lehet.
Peru a mezőgazdaságát hogyan fejleszti?
Alapjaiban nem keresünk új technológiát, hanem a saját, már meglévő szisztémáinkat fejlesztjük tovább. Országszerte jellemzőek az agroerdészeti rendszerek, de hozzá kell tenni, hogy azok a növények, amelyek erre alkalmasak, amúgy is köthetőek az erdei körülményekhez, így ökológiai igényüket teljesítjük vele, miközben más környezetvédelmi irányokat is erősítünk. Adottságainkat, lehetőségeinket, gazdaságunkat a kereskedelemre alapozva fejlesztjük és nagyon fontos a képzések fejlesztése, mind tudományos, mind gyakorlati vonalon.
Miért választottad Debrecent?
A hazám nagyon sok országgal felvette a kereskedelmi kapcsolatot. Így az amerikai kontinensen, Ázsiában és Európában is több országgal, de megállapodott az EU-val is. Magyarországról nagyon sokat hallottam. Peruban ismerik, ismert ország. Hallottam a Debreceni Egyetemről is és akikkel beszéltem, nagyon jó véleményt adtak. A diploma értékes és számomra nagyon fontos, hogy felkészült és hiteles tanároktól tanulhassak, mert az egyetem után vissza szeretnék térni Peruba és ott használni azt a jogi és technológiai tudást, amellyel hazám mezőgazdaságát tudom fejleszteni és a lehető legmagasabb színvonalon termelni, hogy az európai és a magyar vevők perui termékeket válasszanak. Ezért egyik legfontosabb célom, hogy üzleti kapcsolatokat teremtsek importőrökkel, kávézókkal, kávé- és kakaófeldolgozó cégekkel.
Most mit ajánlasz, mit lenne érdemes vásárolni Peruból?
Jelenleg van egy 200 g-os csomagolt őrölt kávénk, egy 200 g-os csomagolt kakaómasszánk, valamint egy 50 g-os és 90 g-os csokoládétábláink, különböző kiszerelésben, amelyeket a KEMITO készített. Nagyon különleges termékek, pontos és lekövethető eredettel. Most szeretnénk ezeket Magyarországra importálni és a mintákat eljuttatni kávézókba, éttermekbe, nagyobb bevásárlóközpontokba, hogy megismerjék a magyarok is, de remélem, hogy kiállításokon is be fogjuk tudni mutatni.
Egyébként mi számít most igazi perui terméknek?
Az igazi perui terméket ma már a biominősítések jellemzik, és fontos kiemelni valamit: a perui márka promóciójának keretében számos terméket exportálnak más európai országokba és a magyarok is nyugodt szívvel keressék, érdeklődjenek iránta.
Debrecenben környezetvédelmet is lehet hallgatni. Peru környezetvédelmi politikája, hogy alakul napjainkban?
Peru határozott intézkedéseket hozott az illegális fakitermelések miatt, egyes területeken a túllegeltetés miatt, hogy lecsökkentse az eróziót és megakadályozza az elsivatagosodást. Peru bányászata, exportja nagyon jelentős, így ennek a szektornak is vannak megoldásra váró problémái. A környezetvédelem tudományterületén Debrecenben széles ismeretekkel bírnak és átfogó képet tudnak adni, hogy bizonyos esetekben hogyan lehet megelőzni olyan helyzeteket, amelyeket később sokkal nehezebb megoldani. Sok jó példát láttam, amelyet Peruban is meg lehet valósítani. Annak ellenére, hogy teljesen más termékeket állítunk elő, mégis a környezetvédelmi kérdések, a szennyezés, a kibocsátás, a határértékek, a különféle nemzetközi egyezmények, megállapodások miatt a kötelezettségek nagyon hasonlóak Peruban is. A perui emberek nagyon kedvesek és barátságosak, termékeinkben ez megjelenik. Remélem, hogy a Debrecenben töltött évekkel egyesülve, a szűken vett környezetemben felhasználhatom a magyarok, a debreceni professzorok tudását is.
Dr. Szilágyi Bay Péter
Fotó: Sergio Garcia, Peru
E-mail: serchperu@gmail.com
Telefon: +36 70 386 83 53
Web: www.serchperu.com
Mezőgazdaság
Segítünk eligazodni az e-GN-re vonatkozó kötelezettségek között
A NAK kiadványt készített a gazdálkodási napló kitöltéséhez
Az elmúlt években több olyan jogszabályi és technikai változás is bekövetkezett a gazdálkodási napló papíralapú kitöltését, továbbá elektronikus feltöltését illetően, amely sokakat elbizonytalanított a saját kötelezettségeikre vonatkozóan.
A Gazdálkodási napló vezetésére vonatkozó kötelezettség régóta része a gazdálkodók adminisztratív feladatainak, azonban az elmúlt években számtalan jogszabályi változás következett be a témát érintően. A Gazdálkodási napló alapvetően segít igazolni az olyan gazdálkodásra vonatkozó alapvető szabályok betartását, mint a növényegészségügyi és növényvédelmi kötelezettségek teljesítése, a beporzók védelmének biztosítása, a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program végrehajtása, továbbá az egyes műveletek rögzítése a gazdálkodó által a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatási eljárásban vállalt kötelezettségeknek való megfelelést is alátámasztja.
Papíralapon tehát már korábban is előírás volt a Gazdálkodási napló vezetése, de a jogszabályokban és támogatási feltételekben bekövetkezett változások miatt szükségessé vált az előbb részleges, majd egyre bővebb elektronikus adatszolgáltatás. 2022-től a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági hivatal egy új rendszer fejlesztését kezdte meg, amely használatára vonatkozó előírások folyamatosan bővültek. 2023.01.01-től kezdve már 24 órán belül kellett rögzíteniük a szántóföldi kultúrákban végzett rovarölő szeres kezeléseiket a 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodóknak az új elektronikus rendszerben. 2023. július 1-től az adatszolgáltatás adattartalma bővült, a felületen ezt követően az e-Permetezési napló funkcionalitáson felül a növényvédő szeres kezelések mellett más, a Gazdálkodási napló műveleteinek, nitrát adatszolgáltatás adatainak rögzítése is lehetővé vált. Az elmúlt években tehát több olyan jogszabályi és technikai változás is bekövetkezett a Gazdálkodási napló kitöltését illetően, amely sokakat elbizonytalanított a saját kötelezettségeikre vonatkozóan.
Minden gazdálkodó helyzete egyedi az alap- és az általa vállalt különféle kötelezettségeket együttesen tekintve, így a jelen kiadvány célja, hogy segítsen eligazodni az általános kötelezettségek terén. Kérjük, hogy minden gazdálkodó ellenőrizze a kötelezően betartandó rendeletek előírásain felül az általa vállalt pályázatok kritériumait és annak megfelelően vezesse saját Gazdálkodási naplóját. A NAK országos falugazdász tanácsadó hálózata készséggel áll a gazdálkodók rendelkezésére a felmerült kérdések kapcsán, továbbá segítséget nyújt az elektronikus adatrögzítésben egyaránt.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
Kiemelt lehetőség a fejlődő országoknak a FAO és az AM ösztöndíjprogramja
2024. évi őszi szemeszterig 47 országból több mint 400 hallgató részesült ösztöndíjban.
A FAO és a magyar kormány megállapodásának keretei között a 2024. évi őszi szemeszterig 47 országból több mint 400 hallgató részesült ösztöndíjban.
Az Agrárminisztérium az AM-FAO ösztöndíjas program keretében a fejlődő országokból érkező hallgatók részére adományoz ösztöndíjat magyarországi egyetemeken mester szintű agrár tanulmányaik folytatására, bővítve ezzel az érintett országok mezőgazdasági termelésének tudásbázisát.
Az idei tanévre felvett diákok részére nyitó szakmai találkozót szervezett az Agrárminisztérium, mely alkalomból dr. Ökrös Oszkár nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár fogadta az új hallgatókat. Köszöntő beszédében elmondta, hogy az élelmiszerhiány csökkentése a népesség helyben tartását szolgálja, a rászoruló országok mezőgazdaságának és vidéki területeinek fejlesztése a migráció megelőzésének egyik hatékony eszköze a „helybe visszük a segítséget” elve alapján.
A program során idén 21, fejlődő országból érkező hallgató kezdheti meg mesterszakos tanulmányait Magyarországon. A végzett hallgatók többsége hazájába visszatérve magasabb pozícióhoz jut, így rájuk is tudjuk alapozni agrár-külkapcsolataink fejlesztését, mezőgazdasági szektorunk külpiaci kapcsolati rendszerének bővülését.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
Fát vágtak, bozótot irtottak Komádi, Zsadány és Körösújfalu között – VIDEÓ
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
A napokban forgalomlassítás és esetenként teljes útzár mellett tisztították meg a Hajdú-Bihar vármegye és a Békés vármegyéket összekötő útszakaszt. Kelet-Magyarország egyik legforgalmasabb útszakaszán, amely Gyulát, Békéscsabát, valamint Debrecent kapcsolja össze, sokszor tetemes a közúti forgalom. A megyeszékhelyeket összekötő utak közül ez a legrövidebb, így sokan választják, ahelyett, hogy a 47-es főút régi nyomvonalát követnék. Tóth Ferenc, Komádi polgármestere úgy fogalmazott, hogy a munkálatok az átutazók, a kereskedelmi forgalom számára egy biztonságos közelekedést tettek lehetővé, – ahol egyébként megközelítőleg 12 ezer ember mindennapjait is segítik – közülük is kiemelten a mezőgazdasággal foglalkozó és abban dolgozók közlekedése vált biztonságosabbá. Most öt kilométer hosszú szakaszon fát vágtak, bozótot irtottak a szakemberek – tájékoztatta Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere az Agro Jagert.
Komádi, Hajdú-Bihar vármegye legdélebbi városa, amely közvetlenül a Sebes-Körös partján fekszik. Jelentős fejlesztések, egy 32 hektáros kiadó iparterület (kattintson a részletekért) és szolgáltató, kereskedelmi, kistérségi központ a város. Olyannyira, hogy még a szomszédos vármegyéből, Békésből is a települések egy része, mint Zsadány, Biharugra, Körösnagyharsány, továbbá Körösújfalu lakói is erre felé veszik az irányt. Az orvosi, fogorvosi, gyermekorvosi ellátások, a gyógyszertár miatt pedig, távolabbról Mezőgyánból, de még Gesztről is Komádiba indulnak, amely település, a geszti Tisza-kastély felújítása miatt, egyébként is jelentős turisztikai vonzerővel bír – egyben növelve ezzel a közúti forgalmat, ugyanis a Tisza-kastélyt észak felől, Komádi irányából lehet csak megközelíteni.
Az érintett útszakaszon, a Sebes-Körös hídfőitől egészen Dobaipusztáig, dolgoztak az utak mentén, amely parancsoló volt, hiszen a gátakról összegyűjtött szénát szállító járművek, továbbá a horgászati turizmus miatt, a Sebes Körösre látogató horgászok könnyebben és biztonságosabban tudnak kifordulni a 4219-es útra. A városból idáig kivezető kerékpárút miatt is célszerű és valóban indokolt volt az útszakasz megtisztítása, mert szabadidejükben szívesen kerekeznek, kocognak ki a folyóhoz az itt élők – folytatta Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere..
Ám ennél a sokkal veszélyesebb útkereszteződést, a Komádi-Zsadány útszakaszt elérő Körösújfalu, Vésztő irányába elágazó csatlakozást is beláthatóvá tették – meséli Tóth Ferenc polgármester és mintegy százméteres hosszban vágták ki a fákat, cserjéket. Tóth Ferenc polgármester hozzátette azt is, hogy az elágazás és a Sebes Körös között található a Hajdú Gabona Zrt. egyik legnagyobb magtára, a Vörös Magtár is, ahonnan most már szintén biztonságosan kanyarodhatnak ki a terményeiket beszállító gazdák.
A kérdéses útszakasz vonatkozásában megkerestük a Magyar Közút Nonprofit Zrt-t, akik arról tájékoztatták az Agro Jagert, hogy fakivágási munkák miatt ideiglenes forgalomkorlátozást vezettek be. A fakivágás és bozótirtás összesen több, mint öt kilométer hosszú szakaszon történt a 4219-es és a 422-es összekötő utakon. Ezen felül ütemezetten főleg a vegetációs időszakon kívül nemcsak Hajdú-Bihar vármegyében, hanem országos viszonylatban is számítani lehet növényzetgondozási, fakivágási vagy cserjézési munkákra, szerte az országos közutak mentén.
A fakitermelők törzskormányzású, homlókrakodós, speciális erdészeti eszközzel vonultak fel és sokszor látványos úttakarítással, fogásokkal tették járhatóvá az utat. Videó: Agro Jager
A Magyar Közút Nonprofit Zrt. felhívta a figyelmet, hogy a közlekedők is tehetnek bejelentéseket ilyen esetekre vonatkozóan is.
Ezeket az észrevételeket pedig, igyekszünk beépíteni az ütemterveinkbe és az anyagi lehetőségeink közé. A bejelentéseket idekattintva lehet megtenni – tájékoztatta az Magyar Közút Nonprofit Zrt. az Agro Jagert.
Kép és szöveg: Agro Jager