Kiemelt cikk
220 éves a körösnagyharsányi református templom – exkluzív interjú Dr. Fekete Károly református püspökkel – GALÉRIA
A Körösnagyharsányi Református Egyházközség temploma felszentelésének 220-ik alkalmából tartott hálaadó Istentiszteletet, amelyen Dr. Fekete Károly református püspök szolgált. Az ünnepségen Dr. Fekete Károly interjút adott az Agro Jager Newsnak.
Lélekemelő pillanatot élhetett meg az, aki május 21-én, délután három órakor ellátogatott a Sebes-Körös bal partjára, a Trianoni határra, a Nagyvárad alatt álló körösnagyharsányi református templomba, ahol a templom felszentelésének 220. évfordulójára oly sokan összegyűltek. „Adjatok hálát az Istennek..” szólalt meg a 105. zsoltár, s bizony meglett embereknek is megpárásodott a szeme, amikor a színültig megtelt templomban az egész gyülekezet együtt énekelt. Az ünnepi istentiszteletet a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, dr. Fekete Károly nyitotta meg, aki mellett Demeter Ottó, a Békési Református Egyházmegye esperese foglalt helyet. Velük szemközt, a presbitériummal és a környék lelkipásztoraival Markó István, a Békési Református Egyházmegye főgondoka és a falu elöljárói ültek le. A község invitálását a térség országgyűlési képviselője, dr. Kovács József is elfogadta.
A hálaadó istentisztelet vendégei. Fotó: Agro Jager News
Dr. Fekete Károly kiemelte, hogy amikor átlépte Körösszakálnál a Sebes-Köröst, már messziről látta a vakítóan fehér református templomot. Hófehér tornya világít, vezeti az erre járó tekintetét, ezért is fontos, hogy a templom felszentelésének a 220. évfordulóra felújították ezt a maga nemében egyedülálló templomot. Tornyának tetején büszke és bátor kakas, amely a körösnagyharsányi embereket is jellemzi. Megújulhatott a templom és a külső azt mutatja az idelátogatóknak, hogy az itt élő embereknek bizony fontos a templom, fontos a hitük, a községük, a közösségük.
A körösnagyharsányi református templom. Fotó: Agro Jager News
A Tiszántúli Református Egyházkerület 1557-ben született meg a debrecen-nagyváradvidéki és a szatmárvidéki szuperintendentiák egyesülésével, amellyel napjainkra a magyar reformátusság legnépesebb egyházkerületévé nőtte ki magát. Ma 9 egyházmegyét ölel fel és mintegy 418 gyülekezetet tömörít – közöttük a körösnagyharsányiakat is.
Igét hirdet dr. Fekete Károly püspök. Fotó: Agro Jager News
Egy ünnepi istentisztelet, minden gyülekezet életében meghatározó. A közel 400 főt befogadó templom a mai ember szemével is monumentális, de 220 éve, amikor megvetették az alapját az itt élők, nemcsak maguknak, hanem az utánuk következőknek is építették, s ebbéli elhatározásukból nem is tértek ki – mutatott rá dr. Fekete Károly püspök. Úgy fogalmazott, hogy maguknak is, az utókornak is útbaigazítást adtak, s ez a templom tanúbizonyságot ad arra is, hogy a régi embereknek mekkora hite lehetett. Láthatjuk, hogy itt áll a templom és mi 220 év után is itt vagyunk benne, itt imádkozunk. Mécsest gyújtottak és ezek a mécsesek mára ösvényeket világítanak be, amelyek a ma élő embert is vezetik.
Balról Máté Áron főgondnok, középen Bittó Imre presbiter, jobbról Dr. Fekete Károly püspök társaságban. Fotó: Agro Jager News
Érezzük, hogy ezt a templomot nemcsak maguknak, hanem nekünk is építették – ajándékba kaptuk. Azoktól, akik számára ismeretlenek voltunk, de hittek benne, hogy lesznek itt emberek, lesznek maradékaik, akik istentiszteletre összegyűlnek. Semmit nem tudtak rólunk, de hittek benne, hogy állni fog a templom, hogy állni fognak a falak. Vannak pillanatok, amikor eljön az ideje a számadásnak. Elcsendesedünk és visszatekintünk arra az útra, amerről jöttünk, azokra, akik előttünk jártak, de nekünk már előre is kell tekintenünk, arra, amerre mi is tartunk. A jövő ismeretlen. Senki nem tudja, hogy mi vár ránk holnap, ahogyan a régi, az előttünk járók sem tudták, de hittek benne. Nekünk most az a feladatunk, hogy megerősítsük ezeket a régi falakat, ahogy a Körösnagyharsányban élők itt megtették. Ez az erő tartotta meg ezt a községet is, úgy az egyházmegyéket, az egyházkerületeket száz és száz éveken keresztül. Az ünnepi istentisztelet alkalmával erre a hosszú útra kívánt hitet a körösnagyharsányiaknak főtiszteletű dr. Fekete Károly református püspök.
A körösnagyharsányi református templom. Fotó: Agro Jager News
Az ünnepi istentiszteleten a Biharugrai Református Kórus mellett Pörneki Anikó énekművész előadását is meghallgathattuk. Győri Zoltán presbiter és polgármester köszöntőjéből azt is megtudhattuk, hogy a körösnagyharsányi orgona Nagyváradról került a faluba. Az orgona a váradi Szent László templomban szolgált, majd szétszerelték és átszállították Körösnagyharsányba. Ma nemcsak ez a ritka orgona, hanem a református templomok sorában egyedüliként, egy katolikus szégyenkő is különleges élő emléke a templomnak, amelyet a török pusztítása során lerombolt katolikus kisharsányi templomból hozattak be. Ma ez és a ráhelyezett szenteltvíz tartó is párját ritkító katolikus öröksége ennek a református közösségnek. Mindkettő féltve őrzött kincs és egyben egyháztörténeti bizonyíték is.
Tóth Zsuzsanna karvezető és a Biharugrai Énekkar. Fotó: Agro Jager News
Dr. Kovács József, a térség országgyűlési képviselője hangsúlyozta, hogy személyes sikerének is tekinti, hogy a templom homlokzata megújulhatott s örömét fejezte ki, hogy a kormányzati támogatás mellett a község is összefogott. Egészen más úgy építeni, építkezni, hogy akik ott élnek, akiket támogatnak, azok is beleállnak, melléállnak egy ügynek. Ez az összefogás lendíti át az itt élő embereket a nehézségeken. Országgyűlési képviselőként továbbra is azon dolgozik, hogy minél több beruházás valósuljon meg s arra kérte a harsányi embereket, hogy használják és szeressék a templomukat, az egyházukat.
Balról Dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, Demeter Ottó, a Békés vármegyei esperes, Győri Zolán, Körösnagyharsány polgármestere és Dr. Kovács József, országgyűlési képviselő. Fotó: Agro Jager News
Nagy Viktor lelkipásztor hirdetése után Máté Áron, a református egyházközség főgondnoka szólalt fel, aki kiemelte, hogy a sok időt megélt templom felújítása meghatározó az itt élő emberek életében. Az egyház, a falu közepén álló templom az itt élő emberek jelképe. Akkor is újjáépítették, amikor a török lerombolta s azután pedig még nagyobbat építettek. A kis fatemplom után szilárd kőtemplomot húztak fel. Lapunk érdeklődésére elmondta, hogy valaha a parókia lakott volt és az itt élő lelkipásztorok gazdálkodtak is: földet műveltek. Az egyházközségnek a háború előtt 40 hold földje volt, amellyel ma is tudna gazdálkodni. Az ünnepi istentisztelet után az egyházmegye mindenkit, minden látogatót megvendégelt, amelyért a falu mellett, köszönet illeti, a magyarhomorogi szakácsokat is.
A hálaadó istentisztelet végén. Fotó: Agro Jager News
Az istentiszteletet követően főtiszteletű Dr. Fekete Károly püspök úrral beszélgettem:
1. Hogyan fogadta a Körösnagyharsányi Református Egyházközség invitálását, hiszen ez egy, ma már nagyon apró, kicsiny falu. Sőt, ma még, zsákfalu is, de ígéretet kaptak az itt élők, hogy tartósan megnyílik a határ Nagyvárad felé, ami alig 15 kilométer.
Nincs olyan egyházközség, amely méret szerint fontosabb lehetne. A Tiszántúli Református Egyházkerült 418 egyházközséget számlál. Minden egyes apró kő, minden egyes apró tégla szükséges ahhoz, hogy az egyházunk megmaradjon. Itt, a Tiszántúlon pedig különösen fontos, hogy a határszéleken megerősítsük a szolgálatunkat. Sok feladatot felvállal a Református Egyház és a hitélet gyakorlása prioritás. Vannak bizonyos dolgok, amiről nem tehetünk, de mi abban hiszünk, hogy tettekkel és ami még fontosabb, hittel, sok mindent megváltoztathatunk. Ami egy volt, az mindig is összetartozik. Ebben vállalunk mi szerepet, ebben vállal a református egyház szerepet. Örömmel jöttem Körösnagyharsányba s az igehirdetésemben is rámutattam, hogy ez a templom messziről világít és aki erre jár, annak a tekintetét vonzza ez a vakítóan fehér templomtorony.
Jobbról Dr. Ferkete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke és az Agro Jager lapigazgatója Dr. Szilágyi Péter LL.M. Fotó: Agro Jager News
2. A vidék megtartásában, véleménye szerint milyen szerepe van az egyháznak? A templomoknak?
Az egyházközségek önkormányzatisága, a presbiteri testület vezetése a református gyülekezet fundamentumát adja. A helyiek problémáját, az ott élők ismerik, tudják. Ők tudják kialakítani maguknak azokat a megoldásokat, amelyek egyrészt megvalósíthatóak, ott helyben, önerőből, másrészt azt is képesek felmérni, hogy fenntartható lesz-e? Hogy egyáltalán működik-e? Mikor ezeket az elhatározásokat eldöntik és meg szeretnék valósítani, akkor tudunk segíteni. A református ember igénnyel él, hogy tudását szélesítse, közvetítse. Nyilván a templomok feladata generációról-generációra változhat, de nem tér el attól, amiért megépült. Láthatjuk, ha nem lett volna itt Körösnagyharsányban ez az összefogás, akkor nem tudtuk volna megújítani Isten itteni házát. Sok faluban, ma is, a legnagyobb tereket a templomok adják. Itt tud leülni a legtöbb ember s láthatjuk, hogy a hitélet mellett számos más társadalmi kérésnek is eleget tesznek: például koncertek helyszínéül szolgálnak vagy éppen ünnepi istentisztelet keretében tanévnyitók, települési ünnepek helyszínei is lehetnek. Aki átlépi a templomok küszöbét, tanúbizonyságot tesz és felvállalja mások előtt azt, ahova tartozik. Látják, hogy belép a templomba és látják, hogy onnan az utcára lép.
A körösnagyharsányi református templom. Fotó: Agro Jager News
3. Említette, hogy a reformátusok igénylik az ismeretek szélesítését. Ez mennyiben fontos az egyháznak? A vidéknek?
A vidék megtartásában az oktatásnak fontos szerep jut. Egyrészről a falvakban az általános iskolások tanítása, oktatása kiemelt cél és miattuk a tanító- és tanárképzés fontossága emelkedik ki. Másrészről a lelkészek képzése, felkészítése jelent prioritást, miközben a református egyház az intézményein keresztül, az óvodapedagógusi, a tanári pályákon át egészen az elit képzésig, a bölcsész- és jogász képzésig lehetőséget biztosít arra, hogy bármelyik gyermek tanulhasson. Hitvallásunk, hogy minden diáknak, aki tanulni szeretne, lehetőséget biztosítsunk. A tehetséggondozás mindig is feladata volt a református iskolaügynek. 2023-ban ez azt jelenti, bekapcsolódtunk a szakképzésekbe is, amelyek további bázisai lehetnek a vidéknek, a vidéken élő emberek számára.
Dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke és Nagy Viktor lelkipássztor érkezik. Fotó: Agro Jager News
4. Szakképzések kapcsán pontosítana? Mit jelent ez a szakmákat illetően?
Ahhoz, hogy a vidéki ember megtalálja a számítását, olyan szakmákat kell a fiataloknak lehetőségként felkínálni, amelyekkel lakóhelyükön boldogulni tudnak és tisztes megélhetés mellett, a jövőjüket is vidéken képzeljék el. Ezért fenntartásunkba vettünk Törökszentmiklóson, Karcagon és Mezőtúron egy-egy mezőgazdasági szakképzőiskolát, amelyekkel nem túlzok, de az alföldi szántóföldi növénytermesztést, az állattenyésztést, kertészeti ismereteket is közvetíteni tudjuk. A mezőgazdaság jó lehetőséget teremt arra, hogy azok a gyerekek, akik szülőföldjükön képzelik el a jövőjüket, stabil megélhetést szerezhessenek ezekkel a képesítésekkel. Az agrárágazat már most több szakembert képes foglalkoztatni, mint amennyit az oktatás biztosít. Nekünk most az a feladatunk, hogy a lehető legjobb, legversenyképesebb tudással készítsük fel a diákjainkat. Ebben, az oktatásban, a tudás közvetítésében vannak olyan mobilizálható tapasztalataink, amellyel egyrészt hozzá tudunk járulni a vidék erősítéséhez, másrészt a mezőgazdasági szektor fejlesztéséhez.
A Körösnagyharsányi templom tornyán a kakas és a csillag. Fotó: Agro Jager News
5. Hogyan éli meg a vidék változásait?
Ha arra gondol, hogy a lakosság arányai megváltoznak és a főváros felé fordulnak a falvakban élők, abban mi, reformátusok, az egyház nem tehetünk semmit, de le kell szögezni, hogy az egyházkerület lélekszáma nem változik! Látni kell, hogy egy-egy régió fejlődése, mint a fővárosé, olyan bázisokból merít, mint a Tiszántúli Református Egyházkerület. Románia Schengeni csatlakozása után a határok, a 100 éves határok, könnyebben átléphetőkké válnak s azok a kis, zárt települések, amelyek valaha olyan nagy központokhoz tartoztak, mint pl. Nagyvárad, minden bizonnyal növekedés előtt állnak. Ezért is örülök annak, hogy ebben a templomban otthonra lelhet az, aki itt képzeli majd el a jövőjét.
A körösnagyharsányi református templom. Fotó: Agro Jager News
6. Az Erdélyben lévő egyházkerületekkel tartják a kapcsolatokat?
2009. május 22-én megalakult a körülöttünk lévő öt országban élő, 10 református egyházkerület területén élő reformátusságból az egyesült Magyar Református Egyház. Ez a magyar református egység tömöríti a Kárpát-medence református egyházközségeit. A magyar református missziói stratégiát a Generális Konvent is elfogadta s most, 2023-ban, egy közös zsinat alkalmával várhatóan előterjesztjük. Negyedévente ülésezünk a püspöktársaimmal s olyan missziós feladatokat vállalunk fel, mint például az orosz-ukrán válság kapcsán a kárpátaljai református egyházközségeink megerősítése. A lelkipásztorokat helyben támogatjuk, hogy elhivatottságukban, hitükben megerősítsük őket, hogy minden körülmények között tartsanak ki. Tudjuk jól, hogy az erkölcsi támogatás mellett szükség van anyagi támogatásra is. Ez a misszió ma már 65 egyházmegyét ölel fel az egész Kárpát-medence területén s ezzel az elsők között fogtuk össze a reformátusokat, a magyarságot, szerte a határainkon túl is.
Jobbról Dr. Ferkete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke és az Agro Jager News lapigazgatója, Dr. Szilágyi Péter LL.M. Fotó: Agro Jager News
7. Milyen a határainkon túl élő magyarsággal, reformátusokkal találkozni? Milyen érzés, amikor anyaországi, református intézményeket választanak és érkeznek Magyarországra tanulni?
Különleges felismerések ezek és bizony sokan vagyunk úgy, hogy a gyermekeken keresztül látjuk, hogy nekünk, az anyaországban élőknek, ha vannak is problémáink, sokszor mások, mint azoknak, akik a határainkon kívül ragadtak. 100 év telt el és a hitükben nem változtak az ott élők. Sőt. Nyugodt szívvel mondom, hogy ahogy a harsányi templomot is lerombolták, majd mindig újraépítették, az újabb és újabb generációk megerősödtek abban, hogy magyarok, abban, hogy reformátusok. Fontosak vagyunk nekik és nekünk is fontosak ők. Az egyház küldetése tiszta, világos, egyértelmű. Tudásra és hitre alapoz. Ebben a munkában vállalunk feladatokat és jó látni, hogy a testvérgyülekezetek után testvériskolák, mi több, ma már testvéróvodák is barátságokat kötnek. Ezek az emberi kapcsolatok erősítik meg a református egyházat, a közös gondolkozást, Istentől kapott világossággal és az emberért, az életért viselt felelősséggel.
Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fényképezte: Dr. Szilágyi Gergely PhD
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Kiemelt cikk
Erdők hete a szegedi Kiss Ferencben
Az Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum idén is csatlakozott az Erdők Hete rendezvénysorozathoz:
Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Az Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum idén is csatlakozott az Erdők Hete rendezvénysorozathoz, amelyet 2025. szeptember 29. és október 5. között tartanak országszerte – kezdte beszámolóját Svéda Gergely, az 1955-ben megalapított erdészeti szakiskola szakmai igazgatóhelyettese.
Az Erdők Hete programsorozatot 1997-ben indították útjára. A „Tegyünk együtt többet erdeinkért!” felhívással fordultak az erdőben dolgozó erdészekhez és az erdőt kedvelő támogató közönséghez. A kezdeményezés célja annak tudatosítása volt, hogy nem az erdésztől kell félteni az erdőt – hiszen az erdész az erdő gondozója.
Svéda Gergely, az Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum szakmai igazgatóhelyettese köszönti Lászlóffy Zsolt előadót az Erdők Hete programsorozat keretében. Fotó: Agro Jager News
Erdészek nélkül nem lehetne a hazai erdőket telepíteni és fenntartani a jövő generációi számára, különösen a napjainkban tapasztalható, rendkívül gyorsan változó éghajlati viszonyok között, ahol az aszály egyre nagyobb kihívást jelent a szakmának.
A globális kereskedelem felgyorsulása miatt az invazív növény- és állatfajok nemcsak hazánkat, hanem közvetve egész Európát fenyegetik. A becslések szerint az EU tagállamainak összesen mintegy 12 milliárd euró kárt okoznak az ilyen fajok – mutatott rá előadásában a meghívott vendégelőadó, Lászlóffy Zsolt méhész, az OMME Csongrád-Csanád vármegyei szaktanácsadója, aki 2017 óta foglalkozik az új darázsfaj európai térnyerésével.
Közben megérkezett a Mikulás is Lappföldről. Fotó: Agro Jager News
Előadásában az ázsiai lódarázs (Vespa velutina) szerepét, hatását és terjedését mutatta be a Kiss Ferenc Erdészeti Technikum 9–11. évfolyamos diákjainak. A faj Ázsiában őshonos; a rovarok osztályán belül a hártyásszárnyúak rendjéhez, azon belül a valódi darazsak családjához tartozik.
A faj sajnos már megjelent Magyarországon is. Első dokumentált megtelepedése Győr-Moson-Sopron vármegyében, Kimle község központjában vált ismertté. 2023 augusztusában egy helyi méhész figyelt fel az ismeretlen rovarra, több példányt befogott, majd elemzés céljából az Országos Magyar Méhészeti Egyesület központjába küldte.
Ne habozz! Jelentkezz Szegedre! Sosem késő! Kattints a képre!
Nem sokkal később, augusztus 22-én, belga szakemberek telemetria alkalmazásával fel is derítették a fészket. Az ázsiai lódarázs kedveli a méhcsaládok közelségét, és ha nem történik védekezés, az adott méhállomány akár közel 100%-át elpusztíthatja. Az európai méh nem ismeri ezt a rovart, ezért nem képes olyan hatékony védekező viselkedésre, mint ázsiai társai, amelyek körülveszik a betolakodót, majd hőt termelve „megsütik” – ez azért lehetséges, mert a méhek 2 °C-kal magasabb hőmérsékletet is elviselnek a darazsakkal szemben.
Az európai méhek azonban erre nem képesek. A környezeti kockázatok mellett a lakosságra is veszélyt jelenthetnek, ha a faj jellegzetes, csepp alakú fészkét megzavarják. A darázs fullánkkal is szúr, de képes a mérgét permetezni is. Egy fészek 80–100 cm átmérőt is elérhet, egy kolónia pedig 5–8 ezer egyedből állhat. A fészkek eltávolítását kizárólag képzett szakember végezheti megfelelő védőfelszerelésben, mivel a faj mérge anafilaxiás sokkot vagy akár halált is okozhat.
Ez a faj évente 80–100 km-t képes kelet felé terjedni Nyugat-Európából, így várható, hogy a következő években, évtizedekben hazánk egész területén jelen lesz. A kockázatok mérséklése érdekében az OMME ötezer csapdát helyezett ki országszerte, hogy monitorozza a faj terjedését. Franciaországban – ahol már a 2000-es évek eleje óta jelen van – számos módszert kidolgoztak semlegesítésére. A darázs különösen a méhészeket érinti súlyosan, mivel teljes családok pusztítására képes, ami komoly gazdasági károkat okoz.
Közönséges lódarázs (Vespa crabro) fészkét tartja egy diák. A faj hazánkban őshonos. A fészkét ennek a fajnak sem célszerű piszkálni. Fotó: Agro Jager News
Az erdészeti iskolák is előbb-utóbb találkozni fognak ezzel az új darázsfajjal, ezért már most foglalkozni kell a megelőzés lehetőségeivel. Az ázsiai lódarázs Nyugat-Európában már több ember halálát okozta, így a probléma valós és bárkit érinthet. A faj jól tűri a hideget, ezért várhatóan Ázsiától Európa nagy részéig terjed majd az állománya.
Az előadás során szóba került a mandarin darázs (Vespa mandarinia) is, amely 7–8 cm hosszú; egyetlen szúrása halálos lehet. Jóval nagyobb és agresszívebb, mint az ázsiai lódarázs. A szakemberek szerint a mandarin darázs európai felbukkanása is csak idő kérdése. Bár ugyanolyan káros, mint az ázsiai lódarázs, ez az egyetlen faj, amely aktívan vadászik kisebb termetű rokonára.
Írta és fényképezte: Dr. Szilágyi Gergely
Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Kiemelt cikk
Megalakult a Magyarországi Szerb Vadászok Hagyományőrző Egyesülete
Ráckevén megalakult a Magyarországi Szerb Vadászok Hagyományőrző Egyesülete.
Az egyesületnek a 12. századbeli, ráckevei kolostor ad otthont.
Ünnepi mise után a 800 éves kolostorban.
Jóbarátok, ismerősök, ahogy Dejan Dzakula szokta mondani: “A vadászat összeköt!”.
Az Agro Jager News már 16 nyelven olvasható!
Ráckevén derűs, napsütéses időben találkoztak a vadászok.
Újvidékről, Kasanin Dusan adományozta védőszentjük tiszteletére a képen látható ikont.
A ráckevei és a lórévi vadászok szervezték a vendéglátást.
2025. őszén megalakult a Magyarországi Szerb Vadászok Hagyományőrző Egyesülete, melynek a 800 éves kolostor ad otthont.
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
PILISI PARKERDŐ: Az UNESCO kihirdette a Pilisi Bioszféra Rezervátum bővítését
Kattints a képre és csatlakozz a WILD Hungary csoporthoz!
Az UNESCO 2025. szeptemberében tartotta Hangzhou-ban (Kína) a Bioszféra Rezervátumok 5. Világkongresszusát. Az eseményhez kapcsolódva szeptember 27-én hivatalosan is kihirdették a Pilisi Bioszféra Rezervátum (PBR) bővítését, ami többéves előkészítő munka eredménye. A bővítéssel a PBR már 21 település területét foglalja magába. Az érintett önkormányzatok és civil szervezetek a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal és a Pilisi Parkerdővel együttműködésben dolgoznak az ökoturizmus, a környezeti nevelés, a kutatás és a természetmegőrzés területén. Az új tagokkal kibővült PBR november 11-én tartott találkozót a Szentendrei Városházán – tájékoztatott a Pilisi Parkerdő Zrt.
Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettes
Bioszféra-rezervátumok
Az UNESCO 1971-ben indította útjára az Ember és a Bioszféra (Man and the Biosphere – MAB) programot, amelynek célja tudományos alapot teremteni az emberek és természeti környezetük közötti kapcsolat javításához. A program keretében világszerte 759 bioszféra-rezervátum működik 136 országban, köztük hat Magyarországon. Ezek a területek a fenntartható fejlődés mintaterületei, ahol a biológiai sokféleség megőrzése összeegyeztethető annak fenntartható használatával.
A bioszféra-rezervátumok három zónából épülnek fel:
A magterületeken elsődleges szempont a természeti értékek megőrzése és kutatása. Fokozottan védett természeti területek, ahol emberi tevékenység csak kifejezetten természetvédelmi célból megengedhető.
A védőövezetek (pufferzónák) a magterületeket veszik körül, és azok védelmét szolgálják. Itt olyan gazdálkodási és turisztikai tevékenységek folytathatók, amelyek összhangban állnak a bioszféra-rezervátum céljaival.
Az átmeneti övezetek célja, hogy támogassa a településeken ökológiailag fenntartható gazdálkodási, turisztikai és egyéb emberi tevékenységeket.
Hivatalosan is kihirdették a Pilisi Bioszféra Rezervátum (PBR) bővítését, ami többéves előkészítő munka eredménye.
A Pilisi Bioszféra Rezervátum bővítése
A Pilis-Visegrádi-hegység 1981-ben nyerte el a bioszféra rezervátum címet az UNESCO-tól. A PBR célja, hogy a természeti és kulturális értékek megőrzése érdekében keretet teremtsen a helyi közösségek, gazdálkodók, természetvédelmi kezelők, civil szervezetek, oktatási intézmények és magánszemélyek közötti párbeszéd és együttműködés kialakításához.
A térségi együttműködés kiszélesítése érdekében 2024-ben kezdeményezte a PBR az UNESCO-nál a rezervátum bővítését, amit 2025 szeptemberében, a Bioszféra Rezervátumok 5. Világkongresszusán fogadtak el és hirdettek ki. Ezzel a Pilisi BR munkájában résztvevő települések száma 16-ról 21-re bővült, amelyek az alábbiak: Budakalász, Csobánka, Dömös, Dunabogdány, Esztergom, Kesztölc, Leányfalu, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Piliscsév, Pilisjászfalu, Pilismarót, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pilisvörösvár, Pomáz, Szentendre, Tahitótfalu, Visegrád.
Magyarország legrégebbi vadászati portálja. Tartalmak 1999-től!
A Pilisi Bioszféra Rezervátum tevékenységei
A PBR tevékenységei elsősorban a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Pilisi Parkerdő és 21 település önkormányzatainak és civil szervezeteinek együttműködésével valósulnak meg. A PBR-ban jelenleg négy európai uniós pályázat is zajlik. Részben ezek támogatásával végezzük az alábbi tevékenységeket:
– Háromoldalú megállapodások kidolgozása a Pilisi Parkerdő, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és az érintett települési önkormányzatok között.
– Kipusztulással veszélyeztetett növényfajok védelme. A magyarföldi husáng megőrzése a Pilis-tetőn és a hegyi tarsóka megmentése Pilisborosjenőn.
– Kétéltű- és hüllő fajok védelme. Béka- és szalamandra gázolások megakadályozása érdekében békaterelők, figyelemfelhívó táblák és forgalomlassítók kihelyezése.
– Vadmacska védelmi program. Felmérés, monitoring, genetikai vizsgálatok.
– Örökerdő-gazdálkodás a Pilis Bioszféra-rezervátum erdeiben, a természetvédelmi szempontok integrálásával, kíméleti területek és habitatfák kijelölésével.
– Látogató-monitoring a pilisi turista utakon.
Környezeti nevelési programok a térség oktatási intézményei részére.
– Inváziós fajok visszaszorítása. Bálványfák (Ailanthus altissima) visszaszorítását célzó program, cserében őshonos fafajok csemetének biztosítása a települések belterületén.
– Az óriáskeserűfű inváziójának megállítása a Dera-patak mentén.
– Száraz gyepek megőrzése. Özönnövények visszaszorítása és a gyepek fenntartása legeltetéssel Esztergom mellett.
– Visegrádi-öbölben élőhelyek és ökoturisztikai lehetőségek fejlesztése.
– Új közös pályázati programok előkészítése.
A Pilisi Bioszféra Rezervátum bővítése nem lezárás, hanem új fejezet kezdete: a természet és az ember harmonikus együttélésének mintaterülete tovább erősödik. Bizonyíték továbbá arra is, hogy a térség közösségei készek együtt cselekedni a természeti értékek megőrzéséért és a fenntartható jövőért.
Pilisi Parkerdő
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
POLICE: A vadak és a gyanúsított is belefutott a rendőrökbe
Sertésállományban igazolta az Aujeszky-betegség vírusát a Nébih
A jégen tartózkodás szabályai és veszélyei
Megnyílt a lehetőség a növényvédelmi kezelésekkel kapcsolatos nemleges nyilatkozatok megtételére az AÖP, ST AKG TK 2024 és ST ÖKO TK 2024 jogcímekben
Ismét megjelent Csongrád-Csanád vármegyében a madárinfluenza
Találkozzunk 2026-ban is a FeHoVá-n!
Megemlékezés Fekete István házasságkötésére Bakócán
POLICE: Lekapcsolták őket
Remegő kezek…
Őzet mentettek a veszprémi zsaruk
Lövöldözés és drámai hajsza Nyírlugoson: páncélozott járművel vonult ki a TEK az orvvadászhoz
Visszanéző (1992): A vadászgyilkosság
Azonnal felfüggesztette egy vadfeldolgozó üzem működését a Nébih súlyos élelmiszerbiztonsági problémák miatt
A zalai kanom
Kihallgatták a nyírlugosi orvvadászt
POLICE: Lekapcsolták őket
Több ponton módosult a Vadgazdálkodási törvény
2026-ban is változatlan marad a vadászjegy díja
POLICE: Meglőtte a labrador kölyökkutyát
