További információk e témában a Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelme 2024. I–III. negyedév című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 4. szám.
Forrás: AKI
A magyar mezőgazdasági terület csaknem fele osztatlan közös tulajdonban van
Az agrártárca számára továbbra is fontos célkitűzés az osztatlan közös földtulajdon felszámolásának gyorsítása, amivel a magyar birtokpolitika több mint harminc éves adósságát kívánja orvosolni. Ezzel tovább erősödhet a tulajdonosi szemlélet, általa a föld minősége, termőképessége is javíthatóvá válik, ami révén a magyar mezőgazdaság is versenyképesebbé válhat.
A magyar mezőgazdasági terület csaknem fele osztatlan közös tulajdonban van, ami több mint 2 millió hektárt jelent. A tulajdonostársaknak e tulajdoni formából való szabadulási szándékát jól tükrözi, hogy a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetését célzó projekt keretében nagyságrendileg 250 ezer darab osztatlan közös tulajdon megszüntetése iránti kérelmet nyújtottak be a földhivatalokhoz, amelyek 53 500 földrészletet érintettek. Mára az eljárások 90%-a befejeződött, és a folyamatban lévők is hamarosan lezárulnak. Örömmel jelentjük be, hogy a befejezett eljárásokban mintegy 230 ezer tulajdonos kapta meg idáig az önálló ingatlanát kitűzéssel és birtokbaadással.
A tiszta, átlátható földtulajdoni struktúra kialakítása érdekében nagy jelentőséggel bír a földeken fennálló – bármilyen jogcímen keletkezett – osztatlan közös tulajdon, mint kényszerközösség megszüntetésére hivatott megosztási eljárások kezdeményezésének lehetősége 2021 óta, mely alapján eddig mintegy 2 200 eljárás indult, amely 29 500 hektár területet érintett. Az egy tulajdonostárs általi tulajdonba vételt 1 355 esetben kezdeményezték, amely mintegy 5 000 hektárt érint. A szabályozás célja, hogy osztatlan közös tulajdonú föld esetén (beleértve az erdőt is) a felek egyezségének megfelelően a tulajdonrészek minél nagyobb számban önálló ingatlanná alakuljanak. A fentiek mellett – természetesen – továbbra is megvan az a lehetősége is a tulajdonostársaknak, hogy a polgári jog szabályai szerint szüntessék meg osztatlan közös földtulajdonaikat.
Az osztatlan közös tulajdonú földterületek sikeres felszámolása, a folyamat minél zökkenő mentesebb lebonyolítása érdekében az Nemzeti Földügyi Központ az Agrárminisztériummal együttműködve már korábban megjelentette a témára fókuszáló tájékoztató kiadványát, az Osztatlan közös megosztási kisokost. A kiadvány az osztatlan közös földtulajdon fogalmától kezdve kitér e tulajdonosi forma kialakulására és felhívja a figyelmet arra, hogy a földbirtok-politikai döntések nyomán miként lehet az osztatlan közös tulajdonú földterületeket felszámolni. Rávilágít, hogy melyek e folyamat előnyei és segít tájékozódni a megosztási folyamat legapróbb részleteiről is.
Az osztatlan közös tulajdonú ingatlanok rendezésével teljesen átalakulhat, átláthatóbbá válhat a magyarországi birtokstruktúra. A használhatóbb földterületek kialakulásával ugyanis a föld értéke is növekedhet, illetve a támogatásoknak és a hiteleknek is kedvezőbb gazdálkodási környezet jöhet létre. Mind a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetését célzó, befejezéséhez közeledő projekt, mind a tulajdonostársak megegyezésén alapuló felszámolási forma megteremtése ebben segít.
Forrás: AM
Számos hatóanyag engedélye nem került meghosszabbításra vagy az engedélye visszavonásra került
A Bizottság (EU) 2024/3199 felhatalmazáson alapuló rendelete alapján a 649/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet peszticidek és ipari vegyi anyagok jegyzékbe vételében több módosítás történt.
Számos hatóanyag engedélye nem került meghosszabbításra vagy az engedélye visszavonásra került, ami az adott anyag peszticidként való felhasználásának tilalmát jelenti 2025. március 1-jétől. Ez uniós szinten megközelítőleg 30 hatóanyagot érint, mellyel tovább szűkül a növényvédelemben felhasználható készítmények száma. Talán a legnagyobb kihívást az S-metolaklór kivonása jelenti, mely megnehezíti a magról kelő egyszikű gyomok elleni hatékony védekezést. A kultúrák egy részében például a klomazon vagy a petoxamid hatóanyaggal premeergens, míg a proszulfokarb és a pendimetalin hatóanyaggal preemergens vagy korai posztemergens kezelésre van lehetőség.
A spirotetramátot főként szúró-szívó szájszervű kártevők (pl.: levéltetű, molytetű) elleni védekezésben alkalmazták zöldség- és gyümölcs kultúrában, mely számos kiskultúrát is magába foglalt. Helyettesítésére lehetőség van többek között az acetamiprid és a piretroidok csoportjába tartozó hatóanyagokkal.
A legtöbb visszavont hatóanyag a gombaölők közzé sorolható. A széles hatásspektrumú, kontakt hatásmódú metiram helyettesítése jelentheti a legnagyobb kihívást, de a burgonya- és paradicsom fitoftórás betegsége elleni védekezés is nehezebbé vált a fenpropimorf, a dimetomorf és a bentiavalikarb hatóanyagok visszavonásával. Emellett a rágcsálóírtó pépek egyik hatóanyagát, a difenakumot is visszavonták.
A hazánkban engedélyezett készítmények érvényességéről a hatóság honlapján tájékozódhatunk.
Forrás: Fodor Attila – NAK
Adatokat közöltek a magyar agrár-külkereskedelmi forgalomról
Magyarország agrár-külkereskedelme a vizsgált időszakban is koncentrált és erősen Európa-centrikus volt: az exportforgalom 95 százalékát európai országokkal bonyolítottuk. Ázsia részesedése 3,1, Amerikáé 1,1 százalék volt, Afrika és Ausztrália részesedése pedig az 1 százalékot sem érte el. Természetesen az Európai Unió belső piaca abszolút meghatározó, az agrár-külkereskedelmi exportból 83,5 százalékkal, az importértékből 92,4 százalékkal részesedett 2024 első kilenc hónapjában. Az EU-tagországokba exportált termékek értéke 3,6 százalékkal, az import értéke 2,9 százalékkal emelkedett, az egyenleg 1960 millió eurós értéke 6,3 százalékkal több, mint a bázisidőszakban volt.
A legfontosabb export- és importpartnerek köre szinte azonos, így a legnagyobb agrár-külkereskedelmi forgalom 2024 első három negyedévében is Németországgal bonyolódott. Az agrárexport értékének csökkenő sorrendjében további fontos partnerek voltak még Olaszország, Románia, Ausztria, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Horvátország, az Egyesült Királyság és Hollandia. A felsorolt országok részesedése megközelítette a teljes agrárkivitel 72,7 százalékát. Az agrártermékek főbb beszállítói szinte megegyeznek az exportpiacokkal, amelyek a behozatal 81,5 százalékát biztosították.
Az MVH közleményt adott ki: A bejelentés elmulasztása 100%-os szankciót eredményez
Az Agro-ökológiai Program keretében benyújtott kérelmek elbírálása során támogatási feltétel a növényvédelmi kezelések bejelentése.
Ez azt jelenti, hogy azoknak a gazdálkodóknak, akik a támogatásban részt kívánnak venni, a választott gyakorlattól függetlenül az esetleges növényvédőszeres kezelésekről adatszolgáltatási kötelezettségük van. Ilyen bejelentésnek minősül a permetezés hiányában tett nemleges nyilatkozat is. A szankció 100%-os.
A fentiek tekintetében tehát a növényvédelmi kezelés ellenőrzése két részre bontható a 2024. évi kérelmekre vonatkozóan:
A növényvédelmi kezelések bejelentése az alábbiak szerint lehetséges:
A permetezési adatok bejelentésének határideje 2025. január 31.
Forrás: MVH