Mezőgazdaság
Szilva ágazati és piaci körkép
A hazai szilvatermés idei helyzete:
Kísért a tavalyi aszályos év: a közepesnél gyengébb hazai szilvatermés valószínűsíthető. Magyarországon a 2023. évi adatok szerint 5 848 hektáron termeltünk szilvát. A termőterület folyamatosan csökken, tíz évvel ezelőtt még közel 8 000 hektárral rendelkeztünk. A meghatározó termesztőkörzetek az észak-keleti térség és az ország középső része:
· Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 1 636 hektár szilvaültetvény található, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék adnak másik 904 hektárt. Ezzel észak-kelet Magyarország rendelkezik a termőterület 40-45%-ával.
· Bács-Kiskun vármegyében 1 194 hektáron termelünk szilvát, míg Pest vármegyében 956 hektár a termőterület, így az ország középső része bő egyharmadot ad a termőfelületből.
Fotó: Fruitveb
A fennmaradó közel 1 200 hektár az ország összes többi részére oszlik el, de vannak vármegyék, ahol mindössze néhány tíz hektár található.
Egy normális évjáratban 60-65 ezer tonna körüli szilvatermést takarítunk be, de voltak már olyan bőséges termést hozó évek is (2014, 2018), amikor közelített a 80 ezer tonnához. A legrosszabb évjáratban, 2020-ban azonban alig érte el a 25 ezer tonnát a termés, és 2021-ben is 40 ezer tonna magasságában maradt: a terméskiesések a tavaszi fagyok károkozó hatásának voltak köszönhetők. A 2022. évben közepes termést értünk el, 60 ezer tonnához közelítő mennyiségben. Az utóbbi években tehát nincs igazán jó éve a szilvának, a tavaszi fagyok egyre nagyobb terméskilengéseket okoznak, kiszámíthatatlanná téve a termést és a piacot egyaránt.
A szilva korábban jelentős exportcikkünk volt: a 2020-at megelőző években jellemzően 8-12 ezer tonnát exportáltunk, azonban az utóbbi három évben (a jelentős terméskiesések miatt) 2-4 ezer tonna közé korlátozódik a kivitt mennyiség. A szilvaimportunk nem jelentős, az utóbbi öt évben 1-2 ezer tonna között mozgott.
Legnagyobb területen termelt fajták: Katinka, Cacanska Lepotica, Cacanska Rana, Bluefree, Stanley, President, Top-sorozat fajtái. A felhasználási irányt tekintve: a termés kb. fele a feldolgozóiparba kerül (hazai vagy külföldi, utóbbi döntően német), másik fele pedig hazai vagy külföldi frisspiacra.
Az idei évben nagyságrendileg valamivel a közepes alatti szilvatermést látunk, valószínűsíthetően 40-50 ezer tonna között lesz az idei hazai termés. Vagyis nem fogjuk elérni vagy megközelíteni a normál évjáratok 60 ezer tonnás termését, de azért jócskán a rossz évjáratok 25 ezer tonnás termése fölött leszünk. A pontos becslést nehezíti, hogy rendkívül heterogén a termés termesztőkörzetenként és fajtánként egyaránt. Az azonban elég pontosan kirajzolódik, hogy ebben az évben két részre szakad az ország szilvatermés szempontjából:
· a termőterület szűk felét adó észak-keleti országrészben fajtától függően közepes vagy jó termést tapasztalunk,
· míg a termőterület bő felét adó Bács-Kiskun, Pest vármegyékben és a Dunántúlon általában gyenge, helyenként esetleg közepes a szilvatermés.
Ez a kettősség vélhetően annak a következménye, hogy az ország középső és nyugati részén egy-másfél héttel korábban kezdődött a virágzás (ez az évek többségében így van), így az áprilisi fagyok érzékenyebben érintették az itteni szilvaültetvényeket, nagyobb mértékű fagykárokat okozva, vagy rosszabb terméskötődést eredményezve.
A rosszabb termés azonban nem írható csak a tavaszi fagyok számlájára, az idei terméskiesést eredményező időjárási tényezők köre ennél sokkal tágabb, illetve a hatásuk jóval komplexebb.
A tavalyi évszázados aszály hatásait közvetetten tapasztaljuk, de minden bizonnyal hozzájárult az idei terméskiesésekhez ez is: tavaly a fáknak nem maradt elegendő energiája arra, hogy a termés kinevelése mellett még elegendő mennyiségű és jó minőségű (jó kondíciójú, fertilis) virágrügyet képezzenek. A tavalyi aszály után augusztus végén még úgy gondoltuk, hogy idén tavasszal alig lesz virág a fákon. Valószínűleg az mentette meg ezt a helyzetet, hogy 2022. augusztus végén megérkeztek az első érdemi csapadékok, és az egész ősz csapadékos volt, így a fáknak sikerült még az „utolsó pillanatban” elegendő mennyiségű virágrügyet érlelni, aminek az lett az eredménye, hogy 2023 tavaszán egy közepes-jó virágzást tapasztaltunk. Azonban valószínűsíthető, hogy a virágok kondíciója, fejlettsége, termékenyülő képessége mégsem volt megfelelő, mert a virágzás erősségéhez képest sok ültetvényben gyenge volt a terméskötődés.
A másik lényeges időjárási hatás az volt, hogy a virágzás alatt vagy az azt követő 2-4 hetes időszakban több hullámban volt (akár éjszakai fagyok nélkül is) borult, hűvös, szeles, csapadékos időjárás. Ennek köszönhetően vagy nem jártak elég intenzíven a méhek és nem volt megfelelő a megporzás, vagy pedig jó volt a megporzás, de a hűvös, fényszegény időjárás miatt rossz volt a terméskötődés, amire „rátettek még egy lapáttal” a tavalyi aszály és a tavaszi fagyok okozta látens virágkárok is. Sok szilvaültetvényben tapasztaltak idén olyat a gazdák, hogy közvetlenül a virágzást követően jó termés volt kilátásban, majd mindössze 2-3 hét leforgása alatt „eltűnt” a szilva a fáról, a jelentős tisztuló hullás következtében.
Jelenleg az idei szilvaszezon szűk harmadánál járunk, de az augusztus beköszöntével megérkezik a főszezon. A termelői árak eddig a tavalyihoz közeli vagy valamivel a fölötti szinten mozogtak, a gépi betakarítású, ipari szilva nettó termelői ára jellemzően a 90-150 Ft/kg közötti sávot írt le: a lekvár vagy pálinka alapanyag 90-120 Ft/kg, míg a magasabb minőségi követelményekkel jellemezhető hűtő- és konzervipari alapanyag jellemzően 120-150 Ft/kg között mozgott. A kézi betakarítású frisspiaci szilva nettó termelői ára jellemzően 200-300 Ft/kg. A bőséges idei csapadék és a közel optimális hőmérsékleti viszonyok okán a gyümölcsméretek és a beltartalom nagyon kedvezően alakul.
Forrás: Fruitveb
Mezőgazdaság
Új eGN napló, új műveleti kódtár
Március 5-től elérhetővé válik a 2025. évi elektronikus Gazdálkodási Napló
Március 5-től elérhetővé válik a 2025. évi elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN), melyben már frissített műveleti kódtár fog szerepelni. A helyes műveletek kiválasztásához a Nébih napokon belül közzéteszi a kapcsolódó kódtársegédletet is. Az átállás egy napos üzemszünettel jár.
Fotó: NÉBIH
Az elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN) az előző évek tapasztalataira alapozva új, naptári éves vezetést alkalmazó rendszerre áll át. Az új szisztémára történő átállás miatt március 4-én egész napos üzemszünet lesz az eGN-ben. A 2025-ös napló megnyitása március 5-től lesz elérhető a gazdálkodók számára.
Az új struktúra jelentős adminisztrációs könnyítést hoz magával. Többek között a 2024-es naplóban a következő évi jelöléssel ellátott szántóföldi kultúrák önálló termőhelyként való létrehozása automatikusan megvalósul. Az egyéb területek esetében továbbra is elérhető lesz az örökítés lehetősége. Kiemelendő továbbá, hogy a termőhelyek területmérete szabadon módosítható marad mindkét esetben.
A Nébih felhívja az érintettek figyelmét, hogy sor kerül az eGN agrotechnikai műveleti kódtárának frissítésére. Az új kódtárban a művelés eszközéről elnevezett műveletek jelentős része már nem fog szerepelni, helyettük a művelet jellegét leíró listaelemet lehet majd választani. Ennek megfelelően több művelet esetében összevonás, törlés vagy újítás történt.
Természetesen továbbra is pontosan megadható az eGN rendszerben minden olyan művelet, amely a Magyar Államkincstár felé az Egységes Kérelem felületen bejelentendő.
A március 5-étől elérhető 2025-ös napló új műveleti kódtárának használatát kódtársegédlettel is támogatja a hivatal, mely hamarosan elérhető lesz a Nébih eGN aloldalán.
A változások hátteréről, valamint a műveleti lista konszolidációjának folyamatáról bővebb információk olvashatók az „Új műveleti kódtár és további fejlesztések az eGN-ben” című cikkben.
Forrás: NÉBIH
Kiemelt cikk
AM: Szerdától lehet pályázni a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére
Az Agrárminisztérium elkötelezett a legkisebb mezőgazdasági termelők és vállalkozások megerősítésében és a kisgazdaságok életképességének megőrzésében, ezért hirdetjük meg a kisüzemek fejlesztésére kiírt pályázatunkat – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A miniszter arra emlékeztetett, hogy a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretén belül meghirdetett pályázati legfontosabb célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége. A felhívás lehetőséget biztosít állattartáshoz, kertészethez és mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére és fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére, ezzel pedig akár a főállású árutermelő gazdaság létrehozása is célul tűzhető ki – emlékeztetett Nagy István.
Kifogástalan állapotú Güttler henger eladó! Részletekért kattints a képre!
A tárcavezető hangsúlyozta, az elnyerhető vissza nem térítendő forrás maximum 10 millió forint lehet, a támogatás intenzitása pedig kiemelkedően magas, 85%. A forrás 25%-a önerő igazolása nélkül igényelhető, majd az ezzel történő elszámolást követetően újabb 25% előleg igénylésére lesz lehetőség. A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a 10 ezer euró Standard Termelési Érték (STÉ) nagyságú üzemméretet.
A felhívás és minden kapcsolódó tájékoztató és dokumentum a kap.gov.hu weboldalon érhető el.
Agrárminisztérium
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
NÉBIH: Újabb rovarölő permetezőszer kapott engedélyt a drónos kijuttatásra
Újabb rovarölő szer juttatható ki Magyarországon pilóta nélküli légi járművel, mivel engedélyt kapott a Coragen 20 SC rovarölő permetezőszer szántóföldi felhasználásra kukorica, csemege és pattogatni való kukorica kultúrákban. Így már két engedélyezett drónnal alkalmazható szer van jelen, azonban továbbra is kiemelten fontos, hogy minden felhasználó betartsa a speciális szabályokat és a munkavédelmi előírásokat.
Permeteződrón a levegőben. Forrás: Nébih
A drónra történő kiterjesztéshez a Coragen 20 SC rovarölő készítmény két szempontból is bizonyított. A permetezőszer hatékonyságát a gyártó a Nébih útmutatójának megfelelően beállított kísérletekkel igazolta. Emellett a szintén a Nébih útmutatóban előírt elsodródási vizsgálatokkal bizonyította ökotoxikológiai és humántoxikológiai szempontból a biztonságos felhasználást.
A készítmény kukorica (vetőmag-, szemes-, silókukorica), valamint csemege és pattogatni való kukorica kultúrában alkalmazható drónnal történő permetezéssel. A termesztők a kukoricamoly, illetve a gyapottok-bagolylepke ellen védekezhetnek a segítségével.
Ez nem kacsa! Újabb növényvédő-szer kapott engedélyt a drónos kijuttatásra. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Amellett, hogy kizárólag engedélyezett szereket alkalmazzanak a gazdák, kiemelten fontos a munkavédelmi előírások szigorú betartása is. A drón legnagyobb megengedett repülési sebessége 15 km/h. A permetezés során továbbá biztosítani kell azt is, hogy a kezelendő kultúrára kerülő permetlé cseppek 50%-os térfogat szerinti átmérője legalább 200 µm legyen. A Coragen 20 SC készítmény kijuttatása a DropMax elsodródást csökkentő adalékanyag egyidejű alkalmazása mellett történhet. A kezelt területtől tartandó védőtávolság 20 méter.
Vadásszon őzbakra Biharnagybajomban, a Nagy-Sárrét szívében!
A Nébih felhívja az érintettek figyelmét, hogy a jogszerű tevékenységhez az alkalmazott drónnak típusminősítéssel szükséges rendelkeznie, valamint a drón pilótájának is szerepelnie kell a Nébih által vezetett drónpilóta nyilvántartásban. A drónnal történő permetezés változatlanul légi növényvédelemnek minősül, ezért kizárólag növényorvos felügyelete mellett végezhető (44/2005. (V.6.) rendelet 10. §). Továbbá a tevékenység megkezdése előtt engedélyt kell kérni a területileg illetékes vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályától (44/2005. (V.6.) rendelet 3/A. § és 3/B. §).
A munka megkezdése előtt a kezelt terület és a hozzá tartozó védősáv szélén a következő felirattal ellátott, figyelmeztető táblákat kell elhelyezni:
„Pilóta nélküli légi járművel (drónnal) történő permetezés folyik ezen a területen, belépni a területre veszélyes és tilos!”
NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
A vadkárról kicsit másképp
Beszámoló a Baranya vármegyei Dúvadhétről 2025.
Új eGN napló, új műveleti kódtár
Visszanéző (2010): Bika Bátaszékről
AM: Szerdától lehet pályázni a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére
Végéhez közeledik a bivalyok és a szürkemarhák teleltetése
KITEKINTŐ: Farkasok egyre közelebb Białystokhoz – a lakosok aggódnak
KITEKINTŐ: Vadász találkozott egy 8 fős farkasfalkával
Újból együtt, Sümegen
Hungarian
English
French
German
Italian
Polish
Chinese (Simplified)
Russian
Hebrew
Romanian
Czech
Bulgarian
Croatian
Serbian
Slovak
Slovenian