Mezőgazdaság
Javában tart a szilvaszezon!
Már kapható a piacokon az ősz sztárgyümölcse
Közepesnél gyengébb lesz az idei szilvatermés, a gazdálkodók mintegy 40-50 ezer tonnát takaríthatnak be a közkedvelt gyümölcsből – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeb) közös piaci körképéből. Az itthon termett szilvának mintegy 60 százaléka ipari felhasználásra kerül, lekvár, befőtt és pálinka készül belőle.
Javában tart a szilvaszezon, bár az időjárás nem kedvezett a szilvatermesztésnek, a hűvös tavaszi időjárás néhány fajta esetében kedvezőtlenül befolyásolta a termékenyülést, a virágzáskori csapadékos időjárás, pedig a monília fertőzés elleni védekezést nehezítette, így az idén közepesnél gyengébb termés várható. A gazdálkodók mintegy 40-50 ezer tonna közötti mennyiséget takaríthatnak be ebben az évben.
Hazánk éghajlata szinte mindenhol megfelelő adottságokat teremt a szilva termesztésére. Fénykedvelő növény, jól tűri a hideget. Késő tavasszal virágzik, így a korai fagyok viszonylag ritkán ártanak neki. Ugyanakkor mivel sekélyen gyökerezik, ezért a tartós csapadékhiány megviseli. Szilvát a szélsőséges futóhomok és a szikes talajok kivételével mindenütt lehet termeszteni.
A termőterület nagysága az elmúlt években enyhén csökkent, a termelés ugyanakkor egyre inkább az intenzív, kézi szedésre alkalmas ültetvények irányába tolódik el. Az idei területalapú támogatási adatok szerint mintegy 5848 hektáron termesztenek itthon szilvát a gazdálkodók. A legnagyobb termesztőkörzet továbbra is Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében található, itt 1636 hektáron folyik a szilvatermesztés, a második helyen Bács-Kiskun vármegye szerepel, 1197 hektárral, de Pest vármegyében is jelentős szilvaültetvények találhatók, mintegy 956 hektáron foglalkoznak ezzel a gyümölccsel a gazdálkodók.
A Nemzeti Fajtajegyzékben 22 szilva fajta, 3 japán szilva fajta és 13 tájfajta szerepel. A fajták eltérnek méretben, színben (piros, lila, sárgás, zöldes, sötétkék), formában (kerek, tojásdad, gömbölyű, hosszúkás), magvaválóságban, lédússágban, aromában és az érési időben is. Alapvetően négy kategóriát különböztetünk meg. A házi szilva hosszúkás formájú, sötétkék színű, a gyümölcshús sárga, éretten a hús elválik a magtól. A ringlónak – amelyet I. Ferenc francia király feleségéről neveztek el – zöldessárga héja és zöldes, fehéres, édes gyümölcshúsa van. A kökényszilva termésén varrat található, színe kék vagy lilás, de előfordul piros és sárga változatban is. A mirabella kicsi, gömbalakú, sárga termés, édes gyümölcshús jellemzi.
Hazánkban legnagyobb arányban a nagyfokú ökológiai toleranciával rendelkező házi szilvához (Prunus domestica) tartozó fajtákat termesztjük. Az utóbbi időben legnagyobb arányban a Cacanska lepotica fajtát telepítették a gazdálkodók, de továbbra is népszerű a Stanley és a Besztercei klónok is. Ez utóbbi hagyományos termesztőkörzetekben, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében még mindig elterjedt.
Ültetvényeinkben megjelentek és vélhetően egyre nagyobb szerepet fognak játszani a sharka vírussal szemben ellenállóbb, nagy termőképességű, gyakran öntermékeny német, szerb, román szilvafajták is (pl. Jojo, Valjevka, Top-sorozat).
A sokféle hazai fajtának köszönhetően a szilva július közepétől októberig érik. A szilvacsúcs augusztus végétől indul, amikor megkezdődik a szilva ipari feldolgozása is. A hazánkban termett szilva jelentős részét, mintegy 60 százalékát az ipar dolgozza fel, a lekvár és a felezett befőtt mellett a pálinka alapanyagául szolgáló gyümölcs.
Az egyik legnépszerűbb fajta, a Stanley augusztus közepén kezd érni. Friss fogyasztásra az egyik legjobb ízű, édes szilvafajta a Toptaste, míg lekvárnak kiváló a Haroma és a Presenta is, melyekből befőtt és ecetes szilva is készíthető. Süteményekbe a Topfive fajta jó választás lehet, amely nemcsak magas cukortartalommal, de megfelelő savtartalommal is rendelkezik.
A szilva igazi vitaminbomba: természetes A-, B-, C-, E- és K-vitamin forrás, magas az antioxidáns- és az ásványianyag-tartalma. Vitamin- és antioxidáns-tartalma nemcsak a daganatos betegségek prevenciója szempontjából fontos, hanem például hatékony segítség lehet a ráncokkal szemben is. A szilvát a karcsúság természetes titkának is nevezik, mert nemcsak a fogyásban segít hatékonyan, hanem klorogénsav-tartalma miatt megelőzhető vele az elhízás is. Tápláló gyümölcs, amely hatékony megoldás a vérszegénységre és a vashiányra, javítva ezáltal még a közérzetet is. A 85%-os víztartalma miatt a szilva nagyon jó szomjoltó, valamint rost és szorbittartalmának köszönhetően pedig közismert hashajtó. Napi egy-két marék friss vagy aszalt szilva átmozgatja a beleket és elősegíti a salakanyagok kiürülését.
Ha nyersen fogyasztjuk, válasszuk az érettebb, édesebb darabokat. Lekvárnak, szilvapálinkához a puha és túlérett, magasabb cukortartalmú gyümölcsöket használjuk. Savanyúságnak, húsok mellé jobb az kevésbé érett szilva. A szilva hűtőben viszonylag sokáig eláll, kitűnően fagyasztható gyümölcs.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A 2024. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók (tekintettel arra, hogy 2024. november 30. munkaszüneti napra esik), kizárólag a Magyar Államkincstár (Kincstár) MKR (Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer) elektronikus kérelembenyújtó felületén.
Fontos, hogy az említett benyújtási határidő jogvesztő. A benyújtási határidőt követően kizárólag a kárenyhítő juttatás összegének a csökkentésére irányuló módosítási kérelem nyújtható be. Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy a Kincstár és az agrárkár-megállapító szerv eljárásában hiánypótlásra és utólagos iratpótlásra nincs lehetőség!
A 2024. évre vonatkozó kárenyhítő juttatás iránti kérelmek az alábbi útvonalon érhetőek el: Elektronikus kérelemkezelés → Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer → MKR Mezőgazdasági termelők bizonylatai 2025 → MKR2420 Kárenyhítő juttatás iránti kérelem 2024. A kérelem benyújtásáról ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás. Szükség esetén a falugazdászok segítségét is kérhetik a benyújtáshoz.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelem kitöltéséhez ide kattintva érhetőek el a 2019-2024. kárenyhítési években alkalmazandó referenciaárak és átlaghozam-adatok, valamint fajlagos költségmegtakarítási összegek. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársáv is megadásra került, a számításhoz a referenciaártól eltérő, az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható.
Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére vonatkozóan saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a most közzétett 2019-2023. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2019-2023. évi átlaghozam-adatok mellett a 2024. évi átlaghozam-adatok is elérhetőek, amelyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre az idei évi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50 %-ot. Amennyiben a betakarítás szintje meghaladja az 50 %-ot, abban az esetben a betakarított összes termésmennyiséget tonnában kell megadni.
A biztosítással rendelkező gazdálkodók esetében idei évtől új előírások léptek hatályba.
A mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás (amely legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet) felére jogosult, amennyiben
- a kárenyhítési évben a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezte előtt nem köt az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően az adott növénykultúrára jellemző – aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező – káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítást (fontos, hogy kizárólag a díjrendezett biztosítás fogadható el), vagy
- nem rendelkezik a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben tárgyévi tagsággal (fontos, hogy kizárólag azon évek tekintetében fogadható el a tagsági jogviszony, ahol a krízisbiztosítási hozzájárulási kötelezettségének határidőben eleget tett a termelő).
Amennyiben a biztosítást olyan konstrukcióban kötötték meg, amelynek díjához támogatás is igénybe vehető, akkor a szerződés adatait a biztosító már megküldte a Kincstár részére, így a szerződés adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelem elektronikus bizonylata automatikusan megjeleníti, és ilyen esetben a biztosítás kapcsán semmilyen dokumentumot nem kell csatolni a kérelemhez.
Amennyiben a mezőgazdasági termelő „hagyományos” (azaz nem díjtámogatott) mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, akkor annak adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben fel kell tüntetni. Továbbá hagyományos biztosítás esetén az alábbi dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez:
a) nem integrátori biztosítás esetén a szerződés ajánlati nyomtatványát és a kötvényt;
b) integrátori biztosítás esetén a szerződő fél (integrátor) vagy a biztosító által kiállított igazolást (amely kiváltható ajánlati nyomtatvány és kötvény csatolásával), továbbá az integrátor által kiállított díjrendezettséget igazoló dokumentumot.
Kárenyhítő juttatás kizárólag az elfogadott kárbejelentéssel rendelkező növénykultúrákra adható. Azok a növénykultúrák, amelyekre a 2024. kárenyhítési évben nem volt elfogadott kárbejelentése a termelőnek, nem lesznek láthatóak a kérelemben.
Abban az esetben, ha az ügyfél rendelkezik kárbejelentéssel, de arra még nem érkezett döntés az agrárkár-megállapító szerv részéről, a növénykultúra megjelenik a felületen, azonban a káros sor 0 ha területtel lesz látható. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásával javasolt megvárni az agrárkár-megállapító szerv döntését, azonban a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtását ennek hiányában is (pl. jogorvoslati eljárás van folyamatban) meg kell tenni legkésőbb az előírt határidőig!
A Kincstár a kárenyhítő juttatás iránti kérelmekről legkésőbb 2025. március végéig dönt, valamint teljesíti a kifizetéseket.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kérelembenyújtásban segíthet az AKG kézikönyv
2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak
Az Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) felhívása alapján 2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak a feltételeknek megfelelő gazdálkodók számára. A részvétel érdekében a támogatási kérelmeket november 25-étől december 23-ig nyújthatják be a termelők a MÁK felületén elektronikus úton.
Annak érdekében, hogy a gazdálkodók felelősségteljes döntést hozva, a számukra a legmegfelelőbb csomagokat válogathassák össze a NAK segítségül elkészítette az AKG kiadványát, amely online formában bárki számára elérhető és összefoglalja mindazon tudnivalókat, amelyek az AKG programhoz való csatlakozáshoz szükségesek.
Az Agrár környezetgazdálkodás kézikönyv a támogatási kérelem benyújtáshoz 2024 kiadvány a linkre kattintva letölthető.
Forrás: Sztahura Erzsébet – NAK
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.