Keressen minket

Mezőgazdaság

A Padovai Egyetem és az ÖK kutatóinak eredményei szerint a gyümölcsök minősége közel egynegyed részben függ a beporzó állatok jelenlététől

Olasz és magyar kutatók vizsgálták a beporzók hatását a gyümölcsök minőségére

Közzétéve:

Elena Gazzea és Lorenzo Marini, a Padovai Egyetem kutatói és Batáry Péter, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) tudományos tanácsadója a meta-analízis statisztikai módszerén alapuló kutatás során először számszerűsítették globális szinten a természetes beporzóknak a termények minőségére gyakorolt hatását.

Fotó: Alma beporzása házi méhek által (Fotó: Elena Gazzea). ELKH

Az eredmények azt mutatják, hogy az állati beporzás kulcsszerepet játszik a mezőgazdasági termelés minőségének meghatározásában. Az állatok által beporzott gyümölcsök átlagosan 23 százalékkal jobb minőségűek, a termésminőség tehát közel egynegyed részben függ a beporzó állatok jelenlététől. A kutatásról szóló tanulmány a rangos Nature Communications tudományos folyóiratban jelent meg.

beporzó szervezetek számos növényfaj, köztük az emberi táplálkozásban használt sok növény, így a gyümölcsök és zöldségek szaporodásához is elengedhetetlenek. A mérsékelt égövi környezetben a beporzók főként rovarok, többek között méhek, lepkék, sok kétszárnyú ‒ például zengőlegyek ‒ és néhány bogár, míg a trópusi és szubtrópusi régiókban ebbe a csoportba tartoznak a madarak, denevérek és néhány további emlős is. Az elmúlt évtizedekben számos beporzó faj diverzitása és abundanciája csökkent világszerte, ez a jelenség a beporzóválság vagy pollinációs krízis. A tudományos erőfeszítések ezért e szervezetek mezőgazdaságban betöltött jelentőségének számszerűsítésére összpontosítottak, és számos kísérleti tanulmány született a terméshozamra, a termelés stabilitására és a termés minőségére gyakorolt hatásukról.

Global meta-analysis shows reduced quality of food crops under inadequate animal pollination című kutatás keretében a kutatók célja az volt, hogy először számszerűsítsék globális szinten a beporzóknak a termények minőségére gyakorolt hatását. Ehhez a meta-analízis statisztikai módszerét használták, amely lehetővé tette a téma szakirodalmának mennyiségi szintézisét.

Az adatokat a tudományos publikációk főbb adatbázisaiban végzett szisztematikus irodalomkutatással gyűjtötték össze, amihez a világ 48 országában és 48 különböző terményen végzett 190 független vizsgálat adatait használták fel. Az állati beporzás hatását úgy számszerűsítették, hogy összehasonlították a beporzókkal és anélkül termesztett termések minőségében – alak, méret, megjelenés, íz és táplálkozási tulajdonságok terén – mutatkozó különbségeket.

Az eredmények azt mutatják, hogy az állati beporzás kulcsszerepet játszik a mezőgazdasági termelés minőségének meghatározásában. Az állatok által beporzott gyümölcsök átlagosan 23 százalékkal jobb minőségűek, a termésminőség tehát közel egynegyed részben függ a beporzó állatok jelenlététől.

Az állati beporzók elsősorban a gyümölcsök és zöldségek érzékszervi tulajdonságait, például alakját és méretét, valamint a betakarítás utáni tartósságukat befolyásolják pozitívan, míg a táplálkozási tulajdonságokhoz és az ízhez kevésbé járulnak hozzá. Az állati beporzás minőségre gyakorolt előnyei függetlenek a földrajzi régiótól és a beporzó fajoktól. Az adatelemzések az optimálistól eltérő beporzás jeleit is kimutatták, ami a beporzók csökkenéséből eredhet a mezőgazdasági tájakon, és veszélyeztetheti a termények minőségét. Általánosságban azonban a mézelő méhekhez hasonló beporzók használata fenntartja a legjobb minőségű gyümölcs- és zöldségtermesztést.

„Tanulmányunk eredményei nagyon fontos következményekkel járnak az agrár-élelmiszeripari ágazat számára” – magyarázza Batáry Péter, a tanulmány egyik szerzője. „A feldolgozatlan élelmiszerek, például a gyümölcsök és zöldségek minősége olyan szabványokon alapul, amelyek elsősorban a megjelenésükkel és az eltarthatóságukkal kapcsolatosak. A nem optimális beporzás következtében a normálistól eltérő gyümölcs- és zöldségtermények a teljes mezőgazdasági termelési láncra kihatnak, a mezőgazdasági termelők jövedelmétől kezdve a fogyasztók döntéséig, hogy megvásárolják-e a terméket vagy sem” – folytatja a kutató. A tökéletlen és rövid életű gyümölcsök termesztése tehát növeli a tápanyagokban gazdag élelmiszerek pazarlását, és a mezőgazdasági területeket feleslegesen terheli, hogy kompenzálja az agrár-élelmiszerpiac számára kielégítő minőségű termelés hiányát.

„A beporzók globális csökkenése nemcsak a terméshozamot és annak térbeli és időbeli stabilitását, hanem a mezőgazdasági termelés minőségét is veszélyezteti. Az állati beporzás és az élelmiszer-pazarlás közötti kapcsolatot az agrár-élelmiszeripari politikák eddig szinte figyelmen kívül hagyták, holott fontos gazdasági, társadalmi és környezeti következményekkel jár, különösen egy olyan korban, amikor a tápanyagokban gazdag élelmiszerek fogyasztása világszerte nem optimális” – magyarázza Elena Gazzea, a tanulmány első szerzője.

Publikáció:

Gazzea, E., Batáry, P. & Marini, L. (2023). Global meta-analysis shows reduced quality of food crops under inadequate animal pollinationNature Communications 14: 4463. DOI: 10.1038/s41467-023-40231-y

Forrás: ELKH

Mezőgazdaság

Megjelent Magyarországon a kiskérődzők pestise

Kiskérődzők pestise vírus jelenlétét mutatták ki Zala megyében

Published

on

Kiskérődzők pestise vírus jelenlétét mutatta ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma Zala vármegyében. Az állatokat egy romániai gyűjtőállomásról szállították Magyarországra. Az érintett állomány felszámolása folyamatban van. További intézkedésig nem érkezhetnek Romániából kiskérődző szállítmányok hazánkba.

A kiskérődzők pestise (peste des petits ruminants, PPR) a juhok és a kecskék vírusos megbetegedése, mely heveny, lázas általános tünetekkel, a száj és az emésztőcsatorna nyálkahártyájának gyulladásával járó, bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség. Mindemellett jelentős gazdasági károkat okozhat. A betegség Magyarországon ezt az esetet megelőzően még nem fordult elő.

A Zala vármegyei Szentgyörgyvölgy településen lévő állattartó telepen vett mintákból mutatta ki a vírust a Nébih laboratóriuma. Az állatokat egy romániai gyűjtőállomásról szállították Magyarországra 2025. január 15-én. Keleti szomszédunknál ebben az évben még nem jelentették a betegség előfordulását, azonban 2024-ben számos kitörést regisztráltak .

Az érintett állomány felszámolása folyamatban van, valamint a gazdaság körül az állategészségügyi hatóság kijelölte a 3 km sugarú védőkörzetet és a 10 km sugarú felügyeleti (megfigyelési) körzetet, mely átnyúlik Szlovénia területére is. Az érintett körzetekben megkezdődtek a juhok és a kecskék szűrővizsgálatai.
Az eset kapcsán további intézkedésig Romániából nem érkezhetnek kiskérődző – juh és kecske – szállítmányok Magyarországra.

A Nébih arra kéri a juh- és kecsketartókat, mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy megakadályozzák a vírus állományukba való bekerülését. Kiemelt jelentőséggel bír a járványvédelmi előírások szigorú és következetes betartása és az előírt vizsgálatok elvégeztetése!

A kiskérődzők pestisével kapcsolatban további információkat olvashatnak a Nébih tematikus cikkében: https://portal.nebih.gov.hu/-/tajekoztato-a-kiskerodzok-pestiserol

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

28. Farkas Dezső Szavalóverseny – második nap

Nagy sikerrel zárult a 28. Farkas Dezső Szavalóverseny Kiskundorozsmán

Published

on

2025. január 23-án a 28. „Farkas Dezső” Szavalóverseny második napján köszöntőt mondott Ruzsa Roland Szeged Megyei Jogú Város önkormányzati képviselője, a versenyt Piri Ildikó, a Somogyi-könyvtár szolgáltatási igazgató helyettese nyitotta meg.

Fotó: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News

Az 5-8. osztályosok a Petőfi Sándor Művelődési Ház nagytermében adták elő a szavalataikat a zsűrinek, melynek tagjai: Benkéné Sándor Barbara a Somogyi-könyvtár gyermekkönyvtárának vezetője, a zsűri elnöke; Takács Katalin alkotó-fejlesztő meseterapeuta; Varga Norbert, könyvtáros, a Szegedi Egyetemi Színház művészeti vezetője; Farkas Gábor és Farkas Gellért, szüleik szellemi hagyatékának gondozói. A második napra 28 felsős tanuló (17 fő 5-6. osztályos, 11 fő 7-8. osztályos) nevezett.

Fotó: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News

Külön felajánlásként a Somogyi-könyvtár szervezésében lebonyolított országos rendezvény megnyitóján az itt elhangzott verset ismét elszavalhatja:

Balog Hanna az Orczy István Általános Iskola 8. osztályos tanulója. Az általa előadott vers: Weöres Sándor: Fű, fa, füst; felkészítő tanára: Kiss Györgyi.

Fotó: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News

A zsűri döntése alapján az alábbi eredmények születtek:

5-6. osztályosok korcsoportjában:

  1. helyezett: Pakó Kata, Jerney János Általános Iskola 5. osztályos tanulója – Szabó T. Anna: Dilidal, felkészítette: Szörényi Gyöngyvér
  2. helyezett: Kiss Hanga Petra, 6.o., Orczy István Általános Iskola 6. osztályos tanulója – Ágai Ágnes: Kamaszságok, felkészítette: Kiss Györgyi
  3. helyezett: Puskás Hanna, 5.a., Orczy István Általános Iskola 5. osztályos tanulója – Radnóti Miklós: Nem tudhatom, felkészítette: Kiss Györgyi

7-8. osztályosok korcsoportjában:

  1. helyezett: Csábi András, Orczy István Általános Iskola 7. osztályos tanulója – Balassi Bálint: Egy katonaének, felkészítette: Kiss Györgyi
  2. helyezett: Balog Hanna, Orczy István Általános Iskola 8. osztályos tanulója – Weöres Sándor: Fű, fa, füst, felkészítette: Kiss Györgyi
  3. helyezett: Tóth Árpád, Jerney János Általános Iskola 8. osztályos tanulója – József Attila: Születésnapomra, felkészítette: Szörényi Gyöngyvér

 

Kiskundorozsmai Középfokú Oktatásért Alapítvány különdíjában részesültek:

Sztanics Kíra, Jerney János Általános Iskola 6. osztályos tanulója – József Attila: Tiszta szívvel, felkészítette: Szörényi Gyöngyvér

Bárkányi Bonifác, Orczy István Általános Iskola 8. osztályos tanulója – Veres Péter: Én nem mehetek el innen, felkészítette: Kiss Györgyi

Gulyás Noémi, Orczy István Általános Iskola 7. osztályos tanulója – Babits Mihály: Ádáz kutyám, felkészítette: Kiss Györgyi

Fotó: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News

Legszebb szavalatért különdíjban részesült:

Szabó Bence, Orczy István Általános Iskola 6. osztályos tanulója – Kányádi Sándor: Hallgat az erdő, felkészítette Kiss Györgyi

Így a felső osztályosok vándorserlege az Orczy István Általános iskolába került egy évre.

Fotó: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News

A Farkas Család által felajánlott különdíjat két diák nyerte el:

Csábi András Orczy István Általános Iskola 7. osztályos tanulója és Szabó Bence Orczy István Általános Iskola 6. osztályos tanulója

 

Írta: Manqariousné Miskolczi Beatrix
Fiókhálózati osztályvezető
Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár

Fotó: Dr. Szilágyi Gergely

Téged is vár a Somogyi Könyvtár! Kattints a linkre!

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Csak szigorú feltételekkel indulhat a baromfitartó gazdaságok madárinfluenza járványt követő be- és újratelepítése

Az elrendelt korlátozásokat hamarosan feloldják az egész ország területén

Published

on

A hatóság a 2024 októbere óta tartó madárinfluenza járvány okán elrendelt korlátozásokat hamarosan feloldja az egész ország területén. Ezt követően a baromfitartó telepeket újra be lehet telepíteni. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a madárinfluenza vírusa még mindig jelen van hazánkban!

Fotó: NÉBIH

Ezt igazolja az állategészségügyi hatóság által (vadmadarakból folyamatosan) végzett, felügyeleti programban talált pozitív esetek magas száma. A tartó/tulajdonos által igényelt betelepítési engedély kiadását minden esetben hatósági helyszíni ellenőrzés fogja megelőzni. Egy újabb, a tavaly őszihez hasonló, jelentős járványhullám elkerülése érdekében a betelepítések kizárólag szigorú feltételek mellett történhetnek!

A feloldás után a megfigyelési körzetek területére (akár kitöréssel érintett telep, akár nem) új állományt kizárólag az állategészségügyi hatóság engedélyével szabad betelepíteni. A szükséges engedélyt a tartó/tulajdonos által benyújtott betelepítési kérelem alapján adja ki a területileg illetékes állategészségügyi hatóság.

Valamennyi telep betelepítési engedélyének kiadását hatósági helyszíni ellenőrzés fogja megelőzni, amely során a megállapításokról fényképes dokumentáció is készülni fog.  Betelepítésre alkalmatlannak talált telepek esetében legkorábban harminc nap múlva adható be újabb kérelem.

Azokon a tartási helyeken, amelyeken 2020. január 1-jét követően háromszor vagy annál többször került sor madárinfluenza kitörés megállapítására (kiemelt kockázatot jelentő telepről lévén szó), az első hatósági helyszíni ellenőrzésre az Országos Járványvédelmi Központ, a Baromfi Terméktanács járványügyi szaktanácsadójának, valamint a területileg illetékes hatóság egyidejű részvételével kerül sor. Ezekre a telepekre újratelepítési, valamint betelepítési engedélyt csak akkor ad a hatóság, ha járványvédelmi szempontból mindhárom közreműködő egybehangzóan megfelelőnek ítéli az adott tartási helyet.

A Nébih felhívja a baromfitartók figyelmét a járványügyi előírások maradéktalan betartására, az állományok védelmének érdekében nélkülözhetetlen szabályok ismeretére, azok mindennapi rutinként való követésére. Ugyanis kizárólag ezek megtételével sikerülhet egy újabb nagy kiterjedésű, az eddigiekhez hasonló, esetleg még súlyosabb következményekkel fenyegető, szigorúbb korlátozásokat hozó járvány elkerülése!

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom