Keressen minket

Mezőgazdaság

10% fölött az ökogazdálkodás aránya az Európai Unióban

Az ökológiai mezőgazdaságról statisztikai évkönyvet adtak ki

Közzétéve:

Megjelent a FiBL jubileumi öko statisztikai évkönyve

2024. február 13-16. között zajlott Nürnbergben a BIOFACH, a világ vezető bioélelmiszer vására és konferenciájaItt, a biovilág seregszemléjén mutatták be a “The World of Organic Agriculture” című statisztikai évkönyvet, amely immár 25. alkalommal ad áttekintést aökológiai mezőgazdaság globális fejlődéséről.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

 A 2022-es évet felölelő legújabb kiadvány kiemelisoha ilyen ütemben nem nőtt a világon az öko területek mérete. 2021-hez képest 26,6%-os a globális területbővülés, melyhez elsősorban Ausztrália járult hozzá, több mint 17 millió hektár mezőgazdasági terület öko művelésbe vonásávalmelyet India (2 millió hektár) és Görögország (390.000 hektár) bioterület növekedése követett. Az Európai Uniót tekintve mérföldkő, hogy 10% fölé (10,4%) emelkedett az ökoterület-arány. Negatív rekord ugyanakkor, hogy – most először a statisztikai adatgyűjtés negyed évszázada alatt – csökkent az öko élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma Európában. A globális piaci növekedés mindeközben töretlenül folytatódott, 12,8%-os bővüléssel 2021-hez viszonyítva. A magyarországi öko ágazat fejlődéséről az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet meghívására Dr. Ökrös Oszkár, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes-államtitkára számolt be a BioFach immár hagyományos Kelet-Közép európai szekciójánIdehaza az ökológiai módszerekkel művelt területek mintegy 10%-kal bővültek egy év alatt, ami azt jelenti, hogy 2022-ben a hazai öko terület meghaladta a 320.000 hektárt. Ezzel az összes hazai mezőgazdasági terület 6,3%-a áll öko művelés alattÖkrös Oszkár ugyanakkor kiemelte, cél, hogy 2027-ig elérjük a 10%-os öko területarányt. 

A nürnbergi BioFach a biovilág legnagyobb nemzetközi seregszemléje. Hagyományosan itt mutatják be az ökológiai gazdálkodás legfrissebb globális statisztikai adatait, Kelet-Közép európai miniszteri konferencia zajlik, és persze több száz kiállító prezentálja újdonságait a szakmai látogatók ezreinek. Magyarországról idén tizenkét kiállító céget ismerhetett meg a nagyvilág, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet szervezésében pedig körképet kaptunk hat Kelet-Közép európai ország bio ágazatáról, valamint beharangozták a 2024-ben Budapesten megrendezésre kerülő European Organic Congress nemzetközi eseményt is. 

Az ökológiai mezőgazdaság világa – rekordok éve 

Idén a svájci ökológiai mezőgazdasági kutatóintézet (FiBL) és az ökogazdálkodók nemzetközi szövetsége (IFOAM) által kiadott statisztikai évkönyv megjelenésének 25. jubileumát ünnepeltük. A hagyományokhoz híven a BIOFACH első napján mutatták be a szerzők a legérdekesebb adatokat, következtetéseket. 

Az Európai Unióban 2022-ben, az előző évhez képest 5,1%-kal nőtt az ökológiai mezőgazdasági területek mérete, így összesen 16,9 millió hektáron folyt biogazdálkodás. Az ökológiai területek aránya ezzel először haladta meg a mezőgazdasági területeket 10%-át az Európai Unióban (10,4%), ami mérföldkő az ambiciózus 25%-os célkitűzés felé, amit 2030-ig irányzott elő az Európai Bizottság. A folyamatos növekedés bizakodásra ad okot, még akkor is, ha az élelmiszerpiacokat súlyosan érintő inflációs és kereskedelmi hatások következtében a biotermékek kiskereskedelmi forgalma most először enyhe csökkenést (-2,8%) mutatott Európában. 

Organic Agriculture in the European Union

Forrás: ÖMKi

Az európai országok közül és globálisan is Liechtensteinben volt a legmagasabb a biogazdálkodással művelt területek aránya, 43%, amelyet Ausztria követett, 27,5%-os aránnyal. Tizenöt európai ország számolt be arról, hogy termőterületének legalább 10%-án ökológiai termesztés folyik, melyek közé most először került be Szlovénia (10,7%). Magyarországon 2022-ben a KSH adatai szerint 320 517 ha, vagyis a mezőgazdasági területek 6,3% volt ökológiai művelésben.  

Bár 2022-ben a biotermékek európai piacán visszaesés mutatkozott, a globális kereskedelmi trendek továbbra is növekedést mutattak. A EU piacain a visszaesés elsődleges okai a kiugróan magas infláció, valamint az Ukrajnában zajló háború kereskedelmi hatásai voltak. Ezzel együtt az előzetes, 2023-ra vonatkozó statisztikai adatok (német, francia és olasz előzetes eredmények) arra engednek következtetni, hogy Európában is újra fellendülőben az öko-piac. 

Organic Agriculture Worldwide

Forrás: ÖMKi

A globális statisztikai adatok alapján világviszonylatban 2022 végére 96,4 millió hektáron folyt biogazdálkodás, ami 26,6%-os, 20,3 millió hektáros növekedést jelent 2021-hez képest. Ausztrália óriási növekedést mutatott (+17,3 millió hektár), és 53 millió hektárral továbbra is a legnagyobb biogazdálkodási területtel rendelkező ország globálisan, amelyet az új második helyezett, India követ (4,7 millió hektár), ahol szintén jelentősen nőtt az ökogazdálkodással művelt terület és százezres nagyságrendben a termelők száma is.  

2022-ben a biotermékek piaca közel 135 milliárd eurót ért el. A világ vezető piaca 56,6 milliárd euróval továbbra is az Egyesült Államok, amelyet Németország (15,3 milliárd euró) és az új harmadik helyezett, Kína (12,4 milliárd euró) követ. Míg Európa több országában kereskedelmi szempontból visszaesés volt tapasztalható, addig Kanadában (+9,7%) és az Egyesült Államokban (+4,4%) nőtt a biotermékek kiskereskedelmi forgalma. A svájciak költötték a legtöbbet bioélelmiszerekre (átlagosan 437 eurót fejenként), és továbbra is Dániában volt a legmagasabb a bioélelmiszerek piaci részesedése, a teljes élelmiszerpiac 12 százaléka. 

Ökogazdálkodás a Kelet-közép európai térségben 

Szintén a Biofach első napján került sor a már hagyományos, a Kelet-Közép európai országok ökogazdálkodási trendjeit és eredményeit bemutató szekcióra, amelyet az ÖMKi ügyvezetője, Dr. Drexler Dóra moderált. Elsőként Anila Denaj, Albánia mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztere beszélt arról, hogy leginkább adókedvezményekkel támogatják az ökológiai átállást, a biogazdálkodás azonban jelenleg mindössze 2%-át adja az albán mezőgazdaságnak. Ugyanakkor a kormányzat is komoly potenciált lát abban, hogy célzott programokkal ösztönözzék a gazdálkodókat az öko átállásra. Markiyan Dmytrasevych, Ukrajna agrárpolitikai és élelmezésügyi miniszterhelyettese beszámolt arról, hogy az orosz-ukrán háború okozta nehézségek ellenére 2023-ban bevezették az EU ökológiai rendeletével egyenértékű ökológiai szabályozási rendszert, így a jövőbeni, az EU-ba irányuló biotermék-kereskedelemnek már nem lesz akadálya. Bár a 2022-es, az EU országaiba irányuló bioélelmiszer export mennyisége és értéke megegyezett a 2021-es adatokkal, 2023-ra a háború nemcsak a belföldi piacon eredményezett mintegy 36%-os csökkenést Ukrajnában, hanem a tanúsított területek, vállalkozások és az export visszaesését is okozta. 

Dr. Ökrös Oszkár, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a hazai öko statisztika számai mellett bemutatta, hogy a Közös Agrárpolitika stratégiai terve keretében milyen támogatásokkal ösztönzik a gazdálkodókat az ökológiai gazdálkodásra való áttérésre, hogy elérjük a 2027-re kitűzött célt, a biogazdálkodással művelt területek megduplázását, a mezőgazdasági területeink 10%-ának átállítását. Ezt szolgálja a Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai gazdálkodás fejlesztéséért című szakpolitikai anyag végrehajtása, amely több terület fejlesztésén, így a hazai feldolgozóipar, piac, zöld közbeszerzések, és az ökológiai termékek közétkeztetésbe történő bevezetésén keresztül támogatja a kitűzött célok elérését. 

A magyar ökológiai gazdálkodási ágazat nemzetközi láthatóságát tovább növelte, hogy az Ökológiai gazdálkodók Európai Szövetsége (IFOAM Organics Europe) – melynek egyik alelnöke Dr. Drexler Dóra – bejelentette, 2024-ben Magyarország ad otthont az Európai Ökogazdálkodási Konferenciának (European Organic Congress), melynek szervezésében az ÖMKi is aktívan közreműködik. 

Forrás: ÖMKi

Mezőgazdaság

Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat

Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták

Published

on

Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.

Fotó: AM

Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.

Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.

Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek

Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése

Published

on

A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.

A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.

Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.

Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.

Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.

 

Forrás: NAK

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára

Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára

Published

on

Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.

Fotó: FAO

A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.

Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.

Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.

A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.

Tovább olvasom