2025. február 25-én, a termeléshez kötött tejhasznú tehén támogatás jogcímmel megkezdte a Magyar Államkincstár a 2024. évi Egységes Kérelem keretében beadott támogatási kérelmek végkifizetését. Első körben az érintettek közel 90 százalékának, mintegy 2.900 állattartónak indult utalás, összesen mintegy 1,2 milliárd forint értékben.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Március hónapban a többi terület- és állatalapú jogcímen is megindulnak a végfizetések. A cél, hogy a közvetlen támogatások jellemzően a 2025. évi kérelmezési időszakot megelőzően kifizetésre kerüljenek. A közvetlen támogatások keretében eddig 19 jogcímen, 147,6 ezer gazdálkodónak 407,4 milliárd forint kifizetés történt meg a tavalyi kérelmekhez kapcsolódóan, az érintettek 97 százaléka már részesült valamilyen kifizetésben. Az elkövetkező hónapokban ütemesen – a kifizetések teljesítéséhez szükséges ellenőrzési folyamatok folyamatos előrehaladása révén – még megközelítőleg 140 milliárd forint kifizetése várható ezeken a jogcímeken.

Az agrártámogatások a magas szintű uniós előírások kötöttségei és feltételei okozta gazdálkodói többletköltségeket és kisebb árbevételt hivatottak kompenzálni.

Forrás: AM

Újabb rovarölő szer juttatható ki Magyarországon pilóta nélküli légi járművel, mivel engedélyt kapott a Coragen 20 SC rovarölő permetezőszer szántóföldi felhasználásra kukorica, csemege és pattogatni való kukorica kultúrákban. Így már két engedélyezett drónnal alkalmazható szer van jelen, azonban továbbra is kiemelten fontos, hogy minden felhasználó betartsa a speciális szabályokat és a munkavédelmi előírásokat.

Fotó: NÉBIH

A drónra történő kiterjesztéshez a Coragen 20 SC rovarölő készítmény két szempontból is bizonyított. A permetezőszer hatékonyságát a gyártó a Nébih útmutatójának megfelelően beállított kísérletekkel igazolta. Emellett a szintén a Nébih útmutatóban előírt elsodródási vizsgálatokkal bizonyította ökotoxikológiai és humántoxikológiai szempontból a biztonságos felhasználást.

A készítmény kukorica (vetőmag-, szemes-, silókukorica), valamint csemege és pattogatni való kukorica kultúrában alkalmazható drónnal történő permetezéssel. A termesztők a kukoricamoly, illetve a gyapottok-bagolylepke ellen védekezhetnek a segítségével.

Amellett, hogy kizárólag engedélyezett szereket alkalmazzanak a gazdák, kiemelten fontos a munkavédelmi előírások szigorú betartása is. A drón legnagyobb megengedett repülési sebessége 15 km/h. A permetezés során továbbá biztosítani kell azt is, hogy a kezelendő kultúrára kerülő permetlé cseppek 50%-os térfogat szerinti átmérője legalább 200 µm legyen. A Coragen 20 SC készítmény kijuttatása a DropMax elsodródást csökkentő adalékanyag egyidejű alkalmazása mellett történhet. A kezelt területtől tartandó védőtávolság 20 méter.

A Nébih felhívja az érintettek figyelmét, hogy a jogszerű tevékenységhez az alkalmazott drónnak típusminősítéssel szükséges rendelkeznie, valamint a drón pilótájának is szerepelnie kell a Nébih által vezetett drónpilóta nyilvántartásban. A drónnal történő permetezés változatlanul légi növényvédelemnek minősül, ezért kizárólag növényorvos felügyelete mellett végezhető (44/2005. (V.6.) rendelet 10. §). Továbbá a tevékenység megkezdése előtt engedélyt kell kérni a területileg illetékes vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályától (44/2005. (V.6.) rendelet 3/A. § és 3/B. §).

A munka megkezdése előtt a kezelt terület és a hozzá tartozó védősáv szélén a következő felirattal ellátott, figyelmeztető táblákat kell elhelyezni: „Pilóta nélküli légi járművel (drónnal) történő permetezés folyik ezen a területen, belépni a területre veszélyes és tilos!”

2024. július 1-je óta a gyümölcs- és zöldség, valamint a sertés- és baromfi ágazatokban a termelők és a tőlük terményt, élőállatot felvásárló vállalkozások közötti szerződéseknek kötelező elemei a termelés és a teljesítés során felmerülő kockázatok egymás közötti megosztását tartalmazó rendelkezések. Az Agrárminisztérium összeállított egy szakmai tájékoztató anyagot arról, hogy mit jelent ez a gyakorlatban, milyen kérdéseket kell rendezni mindenképpen a termelő és vevője/megrendelője közötti szerződésekben a kockázatok törvényi előírásoknak megfelelő megosztása érdekében.

Fotó: Pixabay

Az Agrárminisztérium az új törvényi szabályozással kézzelfogható módon biztosítja a mezőgazdasági termelők felvásárlókkal szembeni védelmét, segíti a kisebb alkuerővel és érdekérvényesítő képességgel rendelkező termelők számára. 2025. január 1. óta azok a felvásárlók, akik nem megfelelő szerződéseket alkalmaznak, így a termelőre terhelik a termelési tevékenységén kívüli, de meglévő többi szerződéses kötelezettsége (pl. áru szállítása, áru átadása) esetében felmerülő kockázatokat, akár bírságra is számíthatnak.

A termelők és felvásárlók számára is hasznos információkkal, példákkal szolgáló szakmai tájékoztató anyag letölthető itt.

Forrás: AM