Keressen minket

Mezőgazdaság

Lehet, hogy nincs visszaút: döbbenetesen leromlott a talajunk állapota

Új talajvédelmi keretjavaslattal állt elő az Európai Bizottság

Közzétéve:

Új talajvédelmi keretjavaslattal állt elő az Európai Bizottság, amelynek célja, hogy 2050-re az a talajok egészségesek legyenek az egész unió területén. Az Régiók Európai Bizottsága (CoR) azonban több javaslattal állt elő legutóbbi plenáris ülésén, ahol hangsúlyozta, hogy a talajromlással szembeni tétlenség évente több mint 50 milliárd eurós költséget jelent.

A fénykép illusztráció. Fotó: OTP Agrár

A szakemberek megosztottak egy drámai számot is: az Európai Unió talajainak 70 százaléka jelenleg egészségtelen. Kiemelték a helyi és regionális önkormányzatok kulcsszerepét a fenntartható talajkezelési gyakorlatok végrehajtásában, különösen a kevésbé fejlett régiókban, miközben sürgették az Európai Bizottságot, hogy biztosítson konkrét támogatást a helyi szinteken.

A talajromlással szembeni tétlenség uniós szinten évente több mint 50 milliárd euróra becsült költséget jelent, mivel a becslések szerint az unióban jelenleg a talajok 70 százaléka egészségtelen. Ezért is van szükség egy integrált uniós talajvédelmi keretre, amelynek célja, hogy 2050-re talajaink egészségesek (vagy egészségesebbek) legyenek. Hogy miért kritikus fontosságú ez? Miután elengedhetetlen eleme az európai gazdaságnak, a klímasemlegesség és a szennyezőanyag-mentesség megvalósításának, valamint annak, hogy megállítsuk és visszafordítsuk a biológiai sokféleség csökkenését, továbbá elérjük az élelmezés- és vízbiztonságot és úgymond „megvédjük” a népegészségügyet.

Bár a talajpolitikák erős helyi és területi dimenzióval rendelkeznek az ökoszisztémák, a talajösszetétel, a természetes háttér-koncentráció, a földhasználat, a népsűrűség és az éghajlati viszonyok közötti különbségek, valamint a helyi, regionális és nemzeti szintű eltérő közigazgatási struktúrák miatt, de ez nem elég. A sokszínűséget figyelembe kell venni, ha egy teljeskörűen alkalmazott, többszintű irányítási megközelítést szeretnénk alkalmazni annak érdekében, hogy egyértelmű, rugalmas és helyileg alkalmazható talajleíró mutatók és kritériumok álljanak rendelkezésre. Mindez egyidejűleg teheti lehetővé a tagállamok közötti összehasonlíthatóságot – hangsúlyozták a Régiók Európai Bizottsága (CoR) szakemberei a 161. plenáris ülésszakon Brüsszelben.

A bizottság kiemelte az illetékes helyi és regionális önkormányzatok szerepét ebben. Azt kérte, hogy az Európai Bizottság velük együttműködve határozza meg azokat az úgynevezett talajkörzeti célokat, amelyek célja a talaj egészségének nyomon követése, a leromlott állapotú talajok helyreállítása, valamint az ép talajok és a talaj biológiai sokféleségének védelme. Hangsúlyozták az egészséges talajokban történő szénmegkötés fontosságát, a talajökoszisztémáknak az éghajlatváltozás mérséklésében és az ahhoz való alkalmazkodásban betöltött szerepét.

Ösztönözték a tagállamokat, hogy mozdítsák elő az erdőtelepítést és az újraerdősítést, valamint hogy biztosítsák az erdőtüzek elleni küzdelem technikai koordinációját és operatív hatékonyságát Európa területén. És ami a költségeket illeti: a döntéshozók szerint elengedhetetlen az adminisztratív és pénzügyi terhekkel kapcsolatos kiegyensúlyozott megközelítés.

Fontosnak tartják egy reális, de ambiciózus ütemterv létrehozását, valamint a szereplők felelősségének egyértelmű, a szubszidiaritás elvét tiszteletben tartó felosztását. Felszólítottak „a szennyező fizet” elv alkalmazására, a múltbeli és jövőbeli szennyezések esetében is, ami biztosíthatja, hogy a szennyezőnek megfelelő pénzügyi hozzájárulást kell nyújtania a talaj ökoszisztémáinak károsodásából eredő költségekhez. De ez még nem minden.

A biogazdálkodás fejlesztése fontos eleme a talajegészség javításának a mezőgazdaságban, mivel számos megoldást kínál, miközben megőrzi a biológiai sokféleséget, biztosítja a jó vízminőséget, továbbá a szintetikus növényvédő szerek és műtrágyák használatának kerülése, valamint a szén talajban való tárolása révén megelőzi a szennyezést. Ezen irányelv célkitűzéseinek elérése érdekében ösztönözni kell a biogazdálkodást és más agroökológiai megközelítéseket – kérte a már meglévő Európai Bizottság által megfogalmazottak módosítását a Régiók Európai Bizottság, aki szerint a talajkörzetek szintje a legalkalmasabb arra, hogy a helyi adottságok és a helyi érdekeltek véleményének figyelembevételével fogadjanak el intézkedési programokat és köztes célkitűzéseket az érintett talajok besorolásának javítása érdekében.

A javaslatok alapján ahhoz, hogy a jelenleg döbbenetes mértékben egészségtelen uniós talajokkal kapcsolatos megfelelő irányítást biztosítsák, a tagállamok számára elő kell írni, hogy minden egyes talajkörzet tekintetében kijelöljenek egy illetékes hatóságot.

Az uniós döntéshozók lehetővé tennék azt is, hogy megfelelő szinten – így nemzeti vagy regionális szinten is – további illetékes hatóságokat jelöljenek ki. Úgy vélik, hogy annak biztosítása érdekében, hogy ez az irányelv valamennyi területre megfelelően kiterjedjen, a tagállamok számára elegendő rugalmasságot kellene biztosítani ahhoz, hogy figyelembe vegyék az Unió legkülső régióinak sajátos helyzetét.

És hogy mi a jövő?

Az irányelvnek a legfontosabb célkitűzése, hogy szilárd és koherens talajmegfigyelési és rezilienciaépítési keretet hozzon létre az összes talajra vonatkozóan minden tagállamban. Folyamatosan javítaná a talajegészséget is annak érdekében, hogy 2050-re az egész Unióban egészséges talaj álljon rendelkezésre, és hogy a talajok több ökoszisztéma-szolgáltatást tudjanak nyújtani a környezeti, társadalmi és gazdasági szükségletek kielégítéséhez szükséges mértékben. Az intézkedés fontos célja, hogy megelőzhessék és enyhíthessék az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése által kiváltott hatásokat és alkalmazkodhassanak azokhoz, fokozhassák a természeti katasztrófákkal szembeni rezilienciát és garantálják az élelmezésbiztonságot. A talajszennyezést illetően pedig olyan kockázatcsökkentő intézkedéseket, például helyreállítási intézkedéseket vezetnének be, amelyek biztosítják, hogy a talajszennyezés ne jelentsen veszélyt az emberi egészségre és a környezetre.

A Régiók Európai Bizottsága végül nyomatékosította, hogy a rugalmasság növelése, a szükségtelen bürokrácia elkerülése és a talajkörzeteknek a meglévő közigazgatási egységekkel és megbízatásokkal való jobb összehangolása érdekében egyértelművé kell tenni, hogy adott esetben egy illetékes hatósághoz több talajkörzet is tartozhat. Ezért is fontos szerintük a határokon átnyúló együttműködés fontosságának hangsúlyozása, ahol ez helyénvaló. Ennek megfelelően minden egyes területre vonatkozóan kockázatértékelés készül az adott védelmi célkitűzésekkel összhangban, amelyek kapcsolódhatnak a földhasználathoz, a felszín alatti vizekhez, a felszíni vizekhez, a természethez vagy a mezőgazdasági hasznosításhoz.

Forrás: OTP Agrár

Mezőgazdaság

Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés 2024 október

A FAO (Food and Agriculture Organization) októberi előrejelzése:

Published

on

A FAO (Food and Agriculture Organization) legutóbbi, októberi előrejelzése alapján a 2024. évi globális gabonatermelés 2853 millió tonnára emelkedett. A növekedés hátterében a rizs és a búza termésmennyiségének felülvizsgálata áll. Azonban a módosítások ellenére a 2024. évi globális gabonatermelés várhatóan még mindig elmarad a tavalyitól. (1. ábra)

1. ábra.: A globális gabonatermelése, felhasználása és készletek 2015 és 2024 között

A búzatermést 792,9 millió tonnára becsülik, ami 0,2 %-os növekedést jelent az előző hónaphoz képest. Az emelkedés az ausztráliai kilátások javulásával magyarázható, hiszem a kontinens nyugati részén a kedvező időjárási viszonyok javították a termésátlagot. A túlzott növekedést ellensúlyozza az Európai Unió termelési előrejelzése, ahol a túl sok csapadék miatt a vártnál alacsonyabbak a termésátlagok.

Fotó: Pixabay

A kukoricatermelés előrejelzése csökkent az Európai Unióban, azonban az Egyesült Államokban az egész vegetációban tapasztalható kedvező körülményeknek köszönhetően emelkedett a legutóbbi felmérések szerint. A rizs tekintetében számos termelő országban a visszatérő árvíz negatívan hatott a hozamokra, azonban a csökkenést mérsékeli az Indiában várt rekordmennyiségű termés.

A becsült gabonafelhasználás 12,4 millió tonnával emelkedett az előző évhez képest, míg a búza felhasználására vonatkozó előrejelzés 793,7 millió tonnára növekedett. A becslések alapján a búza élelmiszeripari felhasználása növekedett, míg a takarmányozási és egyéb célú felhasználása csökkent. A kukorica és a cirok várható felhasználása szeptemberhez képest növekedett, ami a rizs esetében is megfigyelhető. Ez elsősorban India javuló ellátási kilátásával magyarázható, de az etanolgyártásra kibocsátott állami rizskészletek is szerepet játszanak benne.

A gabonakészletre vonatkozó előrejelzés szeptemberhez képest 1,7 millió tonnával csökkent, de ez még így is 10,5 millió tonnával magasabb az év eleji értéknél. A becsült készletek a tavalyihoz képest szinte változatlanok (30,6 %), ami megfelelő ellátási kilátásokat jelez. A búzakészletek várhatóan 316,2 millió tonnára emelkednek, főként az ausztrál és ukrán készletbecslések miatt. Azonban a kukorica- és árpakészletek csökkenése várható, amit elsősorban az Európai Unió alacsonyabb termelésátlagai okoztak. A rizskészlet előrejelzése 1,82 millió tonnával növekedett szeptemberhez viszonyítva.

2. ábra: A globális búzatermelése, felhasználás és készletek 2015 és 2024 között

A gabonafélék világkereskedelme 2,5 millió tonnával emelkedett, de ennek ellenére 2,7 %-os csökkenést jelez az előző évhez képest. A búza világkereskedeleme az előrejelzés szerint 4,1 %-kal (8,6 millió tonnával) csökkent a tavalyi évhez képest és 1 millió tonnával marad el a szeptemberi becsléstől. Ez főként az Európai Unió, valamit Egyiptom alacsonyabb export becslésének köszönhető. Ezzel szemben a kukorica kereskedelmének emelkedését várják az Európai Unió importigényeinek fokozódása, valamint a növekedő brazil export miatt.

Az árpa és a cirok iránt is megnőtt a kereslet, főleg Kína exportigényei miatt, amit várhatóan Ausztrália és az Egyesült Államok termése fedezni fog. A rizs kereskedelme csökkent, azonban várhatóan a jövő évben emelkedni fog a közel-keleti és afrikai országok importnövekedése miatt.

Forrás: Fodor Attila -NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Meddig emelkedik még a banán ára?

A banán termesztését több tényező is veszélyezteti.

Published

on

Közkedvelt trópusi gyümölcsünk, vagyis a banán termesztését több tényező is veszélyezteti. A globális felmelegedéssel a klimatikus viszonyok jelentősen változnak: a legnagyobb kihívást az időjárási szélsőségek és a természeti katasztrófák okozzák. A termesztést egy gyorsan terjedő növénypatogén gomba, a Fusarium oxysporum f. sp. cubense is fenyegeti.

Emellett a kereskedelmi bizonytalanságok, az infláció és az árfolyam-ingadozások hatását sem lehet figyelmen kívül hagyni, melyek mind befolyásolják a banán árának alakulását. Az Európai-Unió csupán a banánfogyasztás kis részét (10-11 %) képes előállítani, így nagy mértékben ki van téve az import termékeknek. Az idei évben az importált banán nagykereskedelmi ára 0,89 és 1,1 euró/kg között mozgott, amit a 2023-as átlagár is megközelített (1.ábra).

1. ábra: Az importált banán nagykereskedelmi ára 2010 és 2024 42. hete között (Forrás: GOV.UK)

Hazánk elsősorban Közép-és Dél-Amerikából importál banánt, mely döntően Costa Ricáról vagy Ecuadorból származik. Utóbbi esetében idén februárban volt a legmagasabb az átlag nagykereskedelmi ár a budapesti nagybani piacon (2. ábra).

2. ábra: Az Ecuadorból importált banán átlagos nagykereskedelmi ára a budapesti nagybani piacon 2024 január és október között (Forrás: AKI PÁIR)

A Fusarium oxysporum f. sp. cubense R1-es törzse a 20. század első felében okozott már jelentős veszteségeket. Dél-Amerikában a legpusztítóbb kórokozóként tartják számon. Sajnos eredményesen nem tudták kezelni a betegséget. Az egyetlen megoldás az ültetvények felszámolása és az új, rezisztens fajták telepítése volt. Mára a rezisztens, Cavendish fajták a globális termelés több, mint felét teszik ki. A Cavendish fajták megoldást jelentettek a gomba R1 törzse ellen, azonban egy új törzs, a Tropical Race 4 (TR4) ellen már nem nyújtanak védelmet. A fertőzött növények szállítószövetei elhalnak, ami hervadást, levélszáradást, az álszár megrepedését, végső soron pedig a növény pusztulását okozza (3. ábra). Jelenleg a piaci igényeknek megfelelő rezisztens fajta nem áll rendelkezésre és kémiai védekezésre sincs lehetőségünk, ezért a fertőzés megelőzésére törekednek a termelők.

3. ábra: A banán fuzáriumos hervadásának tipikus tünetei Cavendish banánon (Forrás: Maymon et al., 2020)

A TR4 kórokozó globális elterjedésű, jelenleg 22 országban, főleg Dél- és Délkelet-Ázsiában azonosították, de a Közel-Keleten, Afrikában, Óceániában és Dél-Amerikában is jelen van. A helyzet sürgősségét felismerve megalakult a TR4 globális hálózat (TR4GN), ami megkönnyíti a kórokozó elleni védekezést és az általa okozott kár mérséklését. Ez a kezdeményezés kulcsfontosságú, hiszen a banánnak kiemelet szerepe van az élelmezésbiztonságban, emellett számos fejlődő országban létfontosságú bevételi forrást jelent.

Forrás: Fodor Attila -NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Műanyag helyett hagymahéj?

Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte

Published

on

Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte, ezért egyre többen keresik a megoldást a csomagolások fenntartható alternatíváinak megtalálására.

Egy skót startup, a HUID (hollandul bőr) azt tűzte ki célul, hogy hagymahéjból olyan környezetbarát csomagolóanyagokat készítsen, amelyek otthon is komposztálhatóak. Ez az újfajta csomagolás nemcsak a műanyag hulladék csökkentésében játszhat fontos szerepet, hanem a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításában is.

A HUID munkáját a National Manufacturing Institute Scotland (NMIS) és a Strathclyde Egyetem kutatólaboratóriuma, az Advanced Materials Research Laboratory (AMRL) is támogatja, különböző tesztek elvégzésével vizsgálják a hagymahéjból készült csomagolóanyagok teljesítményét, felhasználhatóságát és környezeti hatásait. Az eddigi eredmények bíztatóak, a HUID már két prototípust is kifejlesztett – a Pyber névre keresztelt, kartonhoz hasonló anyagot, és a Cellofil nevű rugalmas fóliát, ami az LDPE és PE fóliák kiváltására lehet alkalmas.

Az előállítási folyamat során cellulózt vonnak ki a hagyma héjából, amit aztán biopolimerré alakítanak, létrehozva egy olyan anyagot, amelynek eltarthatósága hasonló a műanyagéhoz, mégis komposztálható.

A hagymahéj egyedi tulajdonságai között kiemelendő, hogy természetes antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek a romlandó élelmiszerek eltarthatóságának meghosszabbításában. Egy másik jellegzetes tulajdonságát viszont nem „örökli” az alapanyagnak a csomagolás, mégpedig az illatát. A megalkotók elmondása alapján a minták illata nagyon enyhe, inkább édeskés.

A HUID hagymahéj alapú csomagolása jelentős lépés lehet a fenntarthatóbb gazdaság és a kevésbé műanyagigényes jövő felé és jó példa arra, hogy a kreatív innováció segítségével még a legegyszerűbb anyagokból is létre lehet hozni valami forradalmit.

Forrás: Köbli Brigitta – NAK

Tovább olvasom