Mezőgazdaság
Lehet, hogy nincs visszaút: döbbenetesen leromlott a talajunk állapota
Új talajvédelmi keretjavaslattal állt elő az Európai Bizottság
Új talajvédelmi keretjavaslattal állt elő az Európai Bizottság, amelynek célja, hogy 2050-re az a talajok egészségesek legyenek az egész unió területén. Az Régiók Európai Bizottsága (CoR) azonban több javaslattal állt elő legutóbbi plenáris ülésén, ahol hangsúlyozta, hogy a talajromlással szembeni tétlenség évente több mint 50 milliárd eurós költséget jelent.

A fénykép illusztráció. Fotó: OTP Agrár
A szakemberek megosztottak egy drámai számot is: az Európai Unió talajainak 70 százaléka jelenleg egészségtelen. Kiemelték a helyi és regionális önkormányzatok kulcsszerepét a fenntartható talajkezelési gyakorlatok végrehajtásában, különösen a kevésbé fejlett régiókban, miközben sürgették az Európai Bizottságot, hogy biztosítson konkrét támogatást a helyi szinteken.
A talajromlással szembeni tétlenség uniós szinten évente több mint 50 milliárd euróra becsült költséget jelent, mivel a becslések szerint az unióban jelenleg a talajok 70 százaléka egészségtelen. Ezért is van szükség egy integrált uniós talajvédelmi keretre, amelynek célja, hogy 2050-re talajaink egészségesek (vagy egészségesebbek) legyenek. Hogy miért kritikus fontosságú ez? Miután elengedhetetlen eleme az európai gazdaságnak, a klímasemlegesség és a szennyezőanyag-mentesség megvalósításának, valamint annak, hogy megállítsuk és visszafordítsuk a biológiai sokféleség csökkenését, továbbá elérjük az élelmezés- és vízbiztonságot és úgymond „megvédjük” a népegészségügyet.
Bár a talajpolitikák erős helyi és területi dimenzióval rendelkeznek az ökoszisztémák, a talajösszetétel, a természetes háttér-koncentráció, a földhasználat, a népsűrűség és az éghajlati viszonyok közötti különbségek, valamint a helyi, regionális és nemzeti szintű eltérő közigazgatási struktúrák miatt, de ez nem elég. A sokszínűséget figyelembe kell venni, ha egy teljeskörűen alkalmazott, többszintű irányítási megközelítést szeretnénk alkalmazni annak érdekében, hogy egyértelmű, rugalmas és helyileg alkalmazható talajleíró mutatók és kritériumok álljanak rendelkezésre. Mindez egyidejűleg teheti lehetővé a tagállamok közötti összehasonlíthatóságot – hangsúlyozták a Régiók Európai Bizottsága (CoR) szakemberei a 161. plenáris ülésszakon Brüsszelben.
A bizottság kiemelte az illetékes helyi és regionális önkormányzatok szerepét ebben. Azt kérte, hogy az Európai Bizottság velük együttműködve határozza meg azokat az úgynevezett talajkörzeti célokat, amelyek célja a talaj egészségének nyomon követése, a leromlott állapotú talajok helyreállítása, valamint az ép talajok és a talaj biológiai sokféleségének védelme. Hangsúlyozták az egészséges talajokban történő szénmegkötés fontosságát, a talajökoszisztémáknak az éghajlatváltozás mérséklésében és az ahhoz való alkalmazkodásban betöltött szerepét.
Ösztönözték a tagállamokat, hogy mozdítsák elő az erdőtelepítést és az újraerdősítést, valamint hogy biztosítsák az erdőtüzek elleni küzdelem technikai koordinációját és operatív hatékonyságát Európa területén. És ami a költségeket illeti: a döntéshozók szerint elengedhetetlen az adminisztratív és pénzügyi terhekkel kapcsolatos kiegyensúlyozott megközelítés.
Fontosnak tartják egy reális, de ambiciózus ütemterv létrehozását, valamint a szereplők felelősségének egyértelmű, a szubszidiaritás elvét tiszteletben tartó felosztását. Felszólítottak „a szennyező fizet” elv alkalmazására, a múltbeli és jövőbeli szennyezések esetében is, ami biztosíthatja, hogy a szennyezőnek megfelelő pénzügyi hozzájárulást kell nyújtania a talaj ökoszisztémáinak károsodásából eredő költségekhez. De ez még nem minden.
A biogazdálkodás fejlesztése fontos eleme a talajegészség javításának a mezőgazdaságban, mivel számos megoldást kínál, miközben megőrzi a biológiai sokféleséget, biztosítja a jó vízminőséget, továbbá a szintetikus növényvédő szerek és műtrágyák használatának kerülése, valamint a szén talajban való tárolása révén megelőzi a szennyezést. Ezen irányelv célkitűzéseinek elérése érdekében ösztönözni kell a biogazdálkodást és más agroökológiai megközelítéseket – kérte a már meglévő Európai Bizottság által megfogalmazottak módosítását a Régiók Európai Bizottság, aki szerint a talajkörzetek szintje a legalkalmasabb arra, hogy a helyi adottságok és a helyi érdekeltek véleményének figyelembevételével fogadjanak el intézkedési programokat és köztes célkitűzéseket az érintett talajok besorolásának javítása érdekében.
A javaslatok alapján ahhoz, hogy a jelenleg döbbenetes mértékben egészségtelen uniós talajokkal kapcsolatos megfelelő irányítást biztosítsák, a tagállamok számára elő kell írni, hogy minden egyes talajkörzet tekintetében kijelöljenek egy illetékes hatóságot.
Az uniós döntéshozók lehetővé tennék azt is, hogy megfelelő szinten – így nemzeti vagy regionális szinten is – további illetékes hatóságokat jelöljenek ki. Úgy vélik, hogy annak biztosítása érdekében, hogy ez az irányelv valamennyi területre megfelelően kiterjedjen, a tagállamok számára elegendő rugalmasságot kellene biztosítani ahhoz, hogy figyelembe vegyék az Unió legkülső régióinak sajátos helyzetét.
És hogy mi a jövő?
Az irányelvnek a legfontosabb célkitűzése, hogy szilárd és koherens talajmegfigyelési és rezilienciaépítési keretet hozzon létre az összes talajra vonatkozóan minden tagállamban. Folyamatosan javítaná a talajegészséget is annak érdekében, hogy 2050-re az egész Unióban egészséges talaj álljon rendelkezésre, és hogy a talajok több ökoszisztéma-szolgáltatást tudjanak nyújtani a környezeti, társadalmi és gazdasági szükségletek kielégítéséhez szükséges mértékben. Az intézkedés fontos célja, hogy megelőzhessék és enyhíthessék az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése által kiváltott hatásokat és alkalmazkodhassanak azokhoz, fokozhassák a természeti katasztrófákkal szembeni rezilienciát és garantálják az élelmezésbiztonságot. A talajszennyezést illetően pedig olyan kockázatcsökkentő intézkedéseket, például helyreállítási intézkedéseket vezetnének be, amelyek biztosítják, hogy a talajszennyezés ne jelentsen veszélyt az emberi egészségre és a környezetre.
A Régiók Európai Bizottsága végül nyomatékosította, hogy a rugalmasság növelése, a szükségtelen bürokrácia elkerülése és a talajkörzeteknek a meglévő közigazgatási egységekkel és megbízatásokkal való jobb összehangolása érdekében egyértelművé kell tenni, hogy adott esetben egy illetékes hatósághoz több talajkörzet is tartozhat. Ezért is fontos szerintük a határokon átnyúló együttműködés fontosságának hangsúlyozása, ahol ez helyénvaló. Ennek megfelelően minden egyes területre vonatkozóan kockázatértékelés készül az adott védelmi célkitűzésekkel összhangban, amelyek kapcsolódhatnak a földhasználathoz, a felszín alatti vizekhez, a felszíni vizekhez, a természethez vagy a mezőgazdasági hasznosításhoz.
Forrás: OTP Agrár
Mezőgazdaság
NÉBIH: Tájékoztatás a durumbúza kultúrában felhasználható növényvédő szerekről
Gyakran felmerül a gazdálkodók részéről a kérdés, hogy mely növényvédő szerek alkalmazhatóak a durumbúza kultúrában. Az engedélyező hatóság állásfoglalása szerint a forgalomba hozatali és felhasználási engedélyük alapján a „búza” vagy „őszi búza” kultúrában engedélyezett növényvédő szerek alkalmazása a durum- és tönkölybúza kultúrákban is megengedett.

Érdemes használni a Nébih növényvédő szerek adatbázisát. Kattints a képre és próbáld ki! Fotó: Agro Jager
A gyomirtó szerek alkalmazásakor különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a (tavaszi, illetve őszi) durum- és tönkölybúza sokkal érzékenyebb a herbicides kezelésekre, mint az őszi búza.
Fontos tudni, hogy a durum- és tönkölybúza kultúrákban felhasználható növényvédő szerek kijuttatását megelőzően, javasolt a fitotoxicitás kockázatáról az engedélytulajdonossal és a fajta fenntartóval is konzultálni, ellenkező esetben gyomirtó szerek vonatkozásában akár a kultúrnövény pusztulása is bekövetkezhet.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Az elektronikus gazdálkodási naplóban (eGN) a búzában engedélyezett növényvédőszerek durumbúzában és tönkölybúzában is kiválaszthatóak, viszont az élelmezésügyi várakozási időt (ÉVI) a gazdálkodónak szükséges beírni, az nem jelenik meg automatikusan mivel nem szerepel az okiratban durumbúza vagy tönkölybúza hasznosítás. Ilyen esetben az őszibúza/búza mellett szereplő ÉVI-t kell beírniuk a kitöltőknek.
A durumbúza és tönkölybúza hasznosítások kódjai az alábbiak:
KAL04 Őszi durumbúza
KAL05 Tavaszi durumbúza
KAL06 Őszi tönkölybúza
KAL07 Tavaszi tönkölybúza
Forrás: Nébih
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Új csemetetermesztési technológiák segítik a hazai erdők hosszú távú fennmaradását

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében több mint 30 milliárd forint áll rendelkezésre az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó telephely- és technológiai fejlesztésekre, köztük a csemetetermelési ágazat támogatására – mondta Mocz András, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács szakmai konferenciáján.

Mocz András, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára. Fotó: Vermes Tibor / AM
A szlovák-magyar együttműködésben megvalósuló, a csemetetermesztés fejlesztését célul kitűző INTERREG projekt keretében rendezett konferencián a helyettes államtitkár kiemelte, az erdők fennmaradásának alapja a genetikai változatosságot biztosító szaporítóanyag. A most induló tavaszi erdőtelepítések számára az jelenti az egyik alapot, hogy a csemetetermelők felkészültek az igények kiszolgálására, és legnagyobb részt hazai forrásból rendelkezésre áll az ültetésekhez szükséges szaporítóanyag.
Mocz András arra is felhívta a figyelmet, hogy az Országfásítási Program keretében 2019 óta már 184 millió fát ültettek el az erdőtelepítésekben és fásításokban, ami az április 2-án megnyíló új erdőtelepítési pályázattal ismételt lendületet kap. A fák elültetéséhez szükséges csemetemennyiséget országszerte mintegy 400 termelő biztosítja.

Már kapható! Futó Tamás: +36 70 201 4274
A klímaváltozás kihívások elé állítja a gazdálkodókat. Többek között rövidül az ültetési időszak, és nagyobb stressz éri a csemetéket az ültetés során. Éppen ezért szükséges az új, innovatív technológiák bevezetése – emelte ki. Ennek egyik lehetséges iránya a burkolt gyökérzetű, konténeres erdészeti facsemeték előállítása, amelyre a szlovák-magyar együttműködésben indult INTERREG pályázat kínál lehetőséget.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács által koordinált, és az állami erdészeti társaságok közreműködésével megvalósuló projekt keretében több mint kétszázezer őshonos fajú facsemetét állítanak elő burkolt gyökérzettel, amelyek növekedését különböző kísérleti helyszínekre kiültetve vizsgálják. A vizsgálatok lebonyolításának egyik fontos hazai partnere a konferenciának is helyszínt biztosító Vérteserdő Zrt. Az új technológiával nevelt csemeték alkalmazása megoldást jelenthet a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklésére és az erdőtelepítések sikerének növelésére.

Őshonos erdőtársulásaink megőrzése az erdész szakma egyik főfeladata. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A kormányzat nemcsak az erdőtelepítések támogatásán keresztül ösztönzi a csemetetermelést, hanem egyéb lehetőségeket is kínál a termelőknek. Mocz András hangsúlyozta, szintén az erdészeti szaporítóanyag iránti keresletet ösztönzi a hamarosan megjelenő agrárerdészeti támogatás, amely mezővédő erdősávok, fasorok és fás legelők létrehozását teszi lehetővé. A Közös Agrárpolitika keretében a legfontosabb azonban az a kiírás előtt álló gépesítési támogatás, amely az erdészeti szolgáltatók mellett a csemetetermelőkre is kiterjed, és segíti az ágazat technológiai felzárkózását. A technológiai fejlesztés az állami erdészeti társaságoknál elkezdődött: a Mecsekerdő Zrt-nél tavaly ősszel új tárolási technológiát meghonosító hűtőházat adtak át.

Ne bízza másra! Vadászatát foglalja le közvetlenül Dobos Sándor vadászmesternél. Cserkeljen őzbakra Biharnagybajomban, a Nagy-Sárrét szívében!
A KAP források mellett az agrártárca ösztönzi a kutatási tevékenységet is. Ennek kapcsán indult az a nemzetközi együttműködésben megvalósuló program, melynek keretében már a tavalyi évben két tonna tölgymakkot importált Magyarország Törökországból, ahol a hazánkban várható klimatikus viszonyok között élő fákról gyűjtötték a szaporítóanyagot. Az ország különböző pontjain a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének és az állami erdészeti társaságok részvételével zajló kísérletben azt vizsgálják, hogy a melegebb és szárazabb éghajlathoz alkalmazkodott magból fejlődő csemeték növekedése hogyan alakul a hazai környezeti viszonyok között.
A helyettes államtitkár kiemelte, a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás kulcsszereplői a szaporítóanyag-termelők, ezért a jövőben egyre nagyobb figyelem irányul a hazai erdészeti szaporítóanyag előállításának támogatására.
Agrárminisztérium
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
AM: Az élelmiszertermelést nem lehet elválasztani a termőföldtől
A műhús egy csinálmány, mi pedig ragaszkodunk ahhoz, hogy az élelmiszer-előállítás a termőföldhöz kötődjön, mert ez jelenti a hagyományainkat és a kultúránkat – közölte Nagy István agrárminiszter. Megkezdődött a laboratóriumi hús hazai gyártásának és forgalmazásának betiltásáról szóló jogszabály vitája az Országgyűlésben.

Süldők cserélnek gazdát a ruzsai vásárban. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A tárcavezető a parlamentben arról beszélt, hogy számos aggály fogalmazható meg a laboratóriumban előállított húsokkal kapcsolatban. A felvetődő kérdések megválaszolása pedig csak átfogó hatásvizsgálat alapján lehetséges. Az előzetesen vélelmezhető negatív hatások azonban olyan mértékűek, hogy már indokolt ezek alapján jogszabály útján biztosítani a laboratóriumi hús előállításának és forgalomba hozatalának tilalmát. Nagy István szerint a leghatározottabban fel kell lépni ellene, ragaszkodni kell ahhoz, hogy minden élelmiszert a termőföldhöz kötve állítsanak elő.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
A kultúra ott kezdődött, amikor az ember földet kezdett művelni és addig tart, amíg megműveli. Ha a termőföldtől elválasztjuk az élelmiszertermelést, akkor minden hagyományunktól, minden kultúránktól eltávolodunk, identitásunkat veszítjük, ami gyökértelenséghez vezethet. Az európai létforma kerül veszélybe, ha elfogadjuk a művileg előállított húsok forgalmazását – tette hozzá.

Dr. Nagy István magyar agrárminiszter. Fotó: Fekete István / AM
A miniszter kitért arra is, hogy az élelmiszerek folyamatosan bekerülnek, és jelentős hányadukban be is épülnek az emberi szervezetbe. Ebből következően mindent meg kell tenni a lehetséges negatív hatások kizárása, illetőleg csökkentése érdekében. Ezért is kell a lehető legszigorúbb szabályokat meghozni a műhús előállításával és forgalmazásával kapcsolatban. Az Országgyűlés elé benyújtott törvényjavaslat kizárólag az orvosi és állatgyógyászati célú felhasználást engedélyezné, minden más esetben szigorúan tiltaná a műhús előállítását és forgalmazását hazánkban.

Aprójószágok a zsadányi Turbucz tanyán. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Nagy István hangsúlyozta, meg kell becsülni a normalitást, a hagyományokat és a gazdák munkáját, akik két lábbal a földön állnak. Az emberek egy része ugyanis eltávolodott a természettől, álromantika alakul ki az élővilág kapcsán. A társadalom többségének meg kell értenie, hogy a gazdák nélkül nincs élelmiszer és nincs jövő sem. Ezért azon dolgozunk, hogy miként tudjuk a gazdatársadalom számára a társadalmi elismertséget helyreállítani. A magyar kormány elkötelezett a hagyományos vidéki életforma megőrzése és megerősítése mellett – húzta alá az agrártárca vezetője.
Agrárminisztérium