További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Élő állat és hús című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 21. szám.
Forrás: AKI
Az AKI friss adatokat közölt a sertés piacáról:
A KSH adatai szerint Magyarország élősertés-kivitele 27,1 százalékkal 19 ezer tonnára nőtt 2024 január–júliusában a 2023. január–júliusi mennyiséghez viszonyítva. A legfőbb partnerek Románia, Ausztria, Albánia és Szlovákia voltak. Az élősertés-behozatal 2,9 százalékkal 41,7 ezer tonnára bővült, a legnagyobb beszállítónak Szlovákia, Horvátország, Németország és Csehország számított.
Fotó: Pixabay
A nemzetközi piacon értékesített sertéshús mennyisége 17,4 százalékkal emelkedett (96,8 ezer tonna), értéke 15,5 százalékkal nőtt a megfigyelt időszakban. A legtöbb sertéshúst Romániába, Olaszországba, Horvátországba, Szlovákiába és Bulgáriába szállították. A sertéshúsimport volumene 7,7 százalékkal (87,7 ezer tonna), értéke 10,4 százalékkal növekedett 2024 január–júliusában 2023 azonos időszakához képest. A sertéshús több mint kétharmada Németországból, Spanyolországból, Lengyelországból és Hollandiából származott.
Az AKI PÁIR adatai szerint a hazai termelésű vágósertés termelői ára áfa és szállítási költség nélkül 798 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2024 szeptemberében, 11 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi átlagárhoz képest.
A FAO hasznos információkat közölt a a száj- és körömfájásról
Budapest, 2025. március 11. – A már Magyarországon is megjelent ragadós száj- és körömfájás egy rendkívül fertőző vírusos betegség, amely a párosujjú patás állatokat (például szarvasmarhát, sertést, juhot, kecskét és egyes vadakat) érinti. Bár az emberi egészségre nem jelent fenyegetést, a ragadós száj- és körömfájás súlyosan érinti az élelmezésbiztonságot, a gazdák megélhetését, valamint a belföldi és nemzetközi kereskedelmet. Tünetei a láz, hólyagok és sántaság; a felnőtt állatokat magas megbetegedési, de alacsony mortalitási ráta jellemzi. A fiatal állatok hirtelen szívelégtelenség következtében elpusztulhatnak.
A száj- és körömfájás oltással, az állatok szállításának korlátozásával és biológiai biztonsági intézkedésekkel fékezhető meg. © FAO/ Nastya Palagutina
A ragadós száj- és körömfájás csökkenti a mezőgazdaság termelékenységét, beleértve a tej- és húshozamokat, valamint a reprodukciót. Jelentős gazdasági hatása van a termelési veszteségeknek, az ellenőrzési intézkedések költségeinek és a piacokhoz való hozzáférés elvesztésének. Csupán a termelés csökkenése és a vakcinázás önmagában az érintett régiókban akár 28 milliárd USD éves veszteséget is eredményezhet. A kereskedelemre gyakorolt hatásokat figyelembe véve a tényleges gazdasági teher jóval magasabb. A vidéki közösségek és az állattartó szektor a leginkább érintettek.
Az átfogó ellenőrzési és megelőzési stratégiák elengedhetetlenek eme hatások mérsékléséhez. A száj- és körömfájás oltással, az állatok szállításának korlátozásával és biológiai biztonsági intézkedésekkel fékezhető meg. Bizonyos esetekben a fertőzött állatokat vagy állományokat le kell vágni. A rendelkezésre álló védekezési intézkedések ellenére a betegség továbbra is gyakori, és becslések szerint minden évben a világ szarvasmarha-állományának körülbelül 2%-t sújtja.
Tények a száj- és körömfájásról
A FAO szerepe a megelőzésben és a védekezésben
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) fontos szerepet játszik globálisan a száj- és körömfájás terjedésének nyomon követésében, megelőzésében és visszaszorításában az alábbiak révén:
További hasznos tartalmak a FAO-tól
Bevezetés a száj- és körömfájásba online kurzus. Ez a ingyenes minősített kurzus átfogó tudást a száj- és körömfájásról a betegség által érintett és nem érintett országokban élő állatorvosoknak, állat-egészségügyi szakembereknek, állattartóknak és az állattartó szektorban dolgozóknak egyaránt. Bemutatja a fertőzés első tüneteit, illetve a fertőzés esetleges módjait, a diagnózis menetét, a védekezés és a megelőzés lépéseit.
Gyakorlati útmutatás a ragadós száj- és körömfájás és más országhatárokon átterjedő állatbetegségek fokozatos leküzdésére. Ez a FAO kiadvány egy gyakorlati felügyeleti megközelítést mutat be, amely a betegség széles körű epidemiológiájának és kockázati tényezőinek mérésétől a beavatkozási lehetőségek konkrét értékeléséig és a betegség alacsony elterjedtségének dokumentálásáig terjed. A folyamat a gyakorlati megfigyelési lépések és a járványügyi programok összehangolására épül, a ragadós száj- és körömfájás példáján keresztül.
Forrás: FAO
A járvány miatt a védő- és megfigyelési körzeten belül a vadászat tilos.
A ragadós száj- és körömfájás a párosujjú patás állatok súlyos gazdasági károkat okozó, rendkívül fertőző betegsége. A terjedésében a legnagyobb szerepet az élőállatok közötti közvetlen érintkezés játssza, de a betegség könnyen terjed állati termékekkel, és ragályfogó tárgyak vagy személyek útján is. A járvány mielőbbi felszámolása érdekében az országos főállatorvos szigorú intézkedéseket vezetett be. A hatóság kéri, hogy minden állattartó haladéktalanul jelentse, ha állatainál a betegség tüneteit észleli.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A ragadós száj- és körömfájás egy rendkívül fertőző betegség, amely párosujjú patás állatokat érint. Heveny, lázas általános tünetekkel és hólyagok kialakulásával jár, amelyek a szájban, az ajkakon, a nyelven, a lábakon és a tőgybimbókon jelennek meg. A betegség bejelentési kötelezettség alá tartozik. Megjelenése jelentős gazdasági károkkal jár. Terjesztésében a legnagyobb szerepet az élőállatok közötti közvetlen érintkezés játssza, de a betegség könnyen terjed állati termékekkel, és ragályfogó tárgyak vagy személyek útján is. Ritkán, kedvező időjárási feltételek esetén, különösen nagy sertéstelepek közelében, széllel való terjedés is előfordul.
A betegség klasszikus tünetei március elején egy kisbajcsi szarvasmarha telepen jelentkezetek, és a betegséget okozó vírus jelenlétét a Nébih laboratóriuma is megerősítette. A járványkitörésben érintett szarvasmarha telepen azonnali zárlatot rendeltek el, és megkezdődött az állomány felszámolása. Az állategészségügyi hatóság megkezdte a járványügyi nyomozást, és felállította a gazdaság körül a 3 km-es védőkörzetet és a 10 km-es felügyeleti körzetet, amelyekben megkezdődött a fogékony állatok számbavétele és szűrővizsgálata. A diagnosztikai vizsgálatok állami költségre történnek.
A védő- és megfigyelési körzeteket bemutató országos térkép, illetve az érintett vármegyét ábrázoló térkép, valamint a korlátozással érintett települések listája megtekinthető a Nébih ragadós száj- és körömfájás tematikus oldalán.
Ábra: NÉBIH
A betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében az országos főállatorvos rendkívül szigorú hatósági intézkedéseket rendelt el:
• A hatályos forgalmi korlátozások és az állatok szállítására vonatkozó szabályok naprakészen megtalálhatók a https://portal.nebih.gov.hu/rszkf-kereskedelmi-informaciok oldalon.
• A védő- és megfigyelési körzeten belül a vadászat tilos.
• Győr-Moson-Sopron vármegyében tilos minden fogékony állatfajt bemutató rendezvény megtartása 2025. március 17-ig; a fogékony állatfajt tartó turisztikai helyek (pl. állatkert, vadaspark) további rendelkezésig nem látogathatóak.
A ragadós száj- és körömfájás járvány kitörése miatt Magyarország elveszítette a nemzetközi szervezeteknél nyilvántartott eddigi mentes státuszát, melynek következtében exportpiacunk jelentősen szűkül. Több ország is importkorlátozást vezetett be a hazánkból származó élőállatokra és termékekre vonatkozóan. A ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos, folyamatosan frissülő kereskedelmi információk elérhetőek a Nébih tematikus honlapján.
A betegség továbbterjedésének megakadályozása, a járvány mielőbbi felszámolása és az okozott károk mérséklése mindannyiunk közös érdeke, ezért a Nébih kéri az állattartók, élőállat-kereskedők és -szállítók felelős magatartását és együttműködését az állategészségügyi hatóságokkal!
Minden, a betegségre fogékony állatfaj tartója fokozottan ügyeljen a járványvédelmi előírások, valamint az elrendelt szigorú hatósági intézkedések betartására! Fontos, hogy az állattartók, ha állataikon a betegség tüneteit észlelik, azonnal értesítsék az ellátó állatorvost, valamint a helyi állategészségügyi hatóságot! A bejelentésre rendelkezésre áll a Nébih 24 órában hívható ZöldSzáma (+36-80/263-244) is.
Forrás: NÉBIH
Romániában több nagylétszámú sertéstelepen afrikai sertéspestis (ASP) kitörését azonosítottak
Az utóbbi hetekben a magyar határhoz közel lévő Temes vármegyében (Románia) több nagylétszámú sertéstelepen is ASP kitörést azonosított a román hatóság. Horvátországban újra kimutatták a vírust házisertés-állományokban, valamint Szerbiában is nagyon magas az ASP esetetek száma házi sertésekben és vaddisznókban egyaránt. Mivel a magyar határ közelében lévő településekről van szó, így a romló járványügyi helyzet állandó kockázatot jelent hazánk déli vármegyéire.
Fotó: NÉBIH
A Nébih ismételten felhívja minden érintett (állatorvosok, sertéstartók, vadászok) figyelmét az ASP elleni maradéktalan védekezés szükségességére. Kizárólag a járványügyi előírások szigorú és következetes betartása jelenthet garanciát a legfontosabb cél: a magyarországi házisertés-állomány ASP vírustól való mentességének megőrzésére.
A járványügyi szakemberek elsősorban a sertéstartó telepek járványvédelmi zártságának fenntartását hangsúlyozzák, ennek jelentőségére hívják fel a figyelmet. Kiemelten fontos a személy- és a gépjárműforgalom korlátozása, az alom és a takarmány-alapanyagok megfelelő tárolása, az állati eredetű melléktermékek, valamint a zöldtakarmány etetésének tilalma.
A vírus behurcolásának megakadályozása szempontjából ugyancsak kulcsfontosságú, hogy a határmenti forgalomból, rokonlátogatásból ne kerüljön hazánkba friss hús, hőkezeletlen sertéstermék. Emellett a sertések élelmiszerhulladékokkal való etetése továbbra is szigorúan tilos.
Forrás: NÉBIH