Mezőgazdaság
Komádiban végéhez közeledik a búza vetése
Részletekért kattintson a képre!
Lassan befejezik Komádiban az őszi kalászosok vetését, miközben az első, október elejei gabonák már zöldellnek. Szerencsésen és jó ütemben érkeztek az október eleji esők és az azóta tartó kellemes, kora őszi időjárás igazán kedvezett a gazdáknak – tájékoztatta az Agro Jager Newst Tóth Ferenc, Komádi polgármestere.
Tóth Tamást a Komádi határban találtam meg. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A gabona rendkívül fontos növénye a térségnek és ez igaz itt, Hajdú-Bihar vármegye déli részére, de Komádiból távolabb tekintve, az Alföldre is. A nagy kiterjedésű szántókon hagyományosan gabonát termelnek a gazdák, ami nemcsak a mögöttünk álló évtizedekre, hanem sok száz évre is igaz.
Bittóék két dűlóvel feljebb, egy hasonló géppel vetettek. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A szántóföldi növénytermesztés, a gabonatermelés azonban nemcsak jó minőségű gabonát ad, amiből a térség legnagyobb malmai őrölnek búzát, mint például a debreceni Hajdú Gabona Zrt., amelynek felvásárlótelepe, magtára van Komádiban, hanem a szalma, amely az aratás után marad, kiemelten fontos az állattenyésztés, kifejezetten a sertés- és a baromfitartók számára.
Egy orosz gyártmányú Kirovets is kint “bömbölt” a kötött földeken. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Látható, hogy a búza, ilyen formában körülöleli a vidéket ma is. Elképzelhetetlen nélküle a vidéki élet.
Jobbról Seprenyi Lajos, akinek a Sebes-Körös mentén vetettek. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Komádi határában, eközben, Tóth Tamás az utolsó hektárokat veti Seprenyi Lajos földjén. Nehezen találom meg őket, mert egy, éppen ugyanolyan, géppel vetnek Bittóék is, csak egy dűlővel feljebb. Az idegen autó sok tekintet vonz a határban és volt, aki oda is jött, hogy tudna-e nekem segíteni.
Tóth Tamás saját földjei után másoknak is vet. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A Sebes-Körös mellett az élet ma sem könnyű. Nehéz húzású táblák sorakoznak, amelyekkel gazdálkodni nem könnyű és aki a tankönyv szerint fogna neki, az keserves tapasztalatokkal előbb-utóbb az eke után nyúl. Szántani persze a gabona alá nem kell, ezt itt már minden gazda tudja, szemben a kapásnövényekkel – teszi hozzá Tóth Tamás, aki egy négyméteres Vaderstadt vetőgéppel, a saját földjei megművelése után – szolgáltat is.
Részletekért kattintson a képre!
Seprenyi Lajos egy magyar búzafajtát, egy martonvásári fajtát választott. Aki ismeri Komádiban, aki ismeri Zsadányban, tudja, hogy nagyon ragaszkodó a magyarságához és vallja, hogy magyar földbe itthoni búzát kell vetni! Kétségtelen, hogy ráfordult az idő a gabonára s most, hogy már az utolsó csíkokat veti a gép, hozzá is teszi: jöhetne rá egy kis eső, meg a többiekére is. Igaz, ami igaz, szántani nem szántottak, mert a Gruber után a Vaderstadt egymenetben magágyat is készít, de a költségek, a vetőmag, amelynek hektáronkénti ára 40 000.- forint körül állt meg, a vetés, a vetőmag kiszállítása és némi alaptrágyával eléri máris a hektáronkénti 120-140 000.- forintot, ami már most sokszorosa az európai uniós támogatásoknak. Nagyon kell figyelni, hogy mit adunk a búzának, mit adunk a földnek – mondja lapunknak Seprenyi Lajos.
A fémzárolt, csávázott vetőmag garancia. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Tóth Tamás a vetőgéppel eközben monoton rója a táblát. A vége felé, mikor a vetőmag fogyni látszik, kiszáll és megnézi, hogy a műszer jól jelzett-e és igazít rajta, hogy minden csoroszlyába jusson is mag, nehogy üresen menjenek, mert mikor kél a gabona, akkor mutatja meg, hogyan dolgozott a vetőgép, milyen a gépkezelő?
A vetésre ráfordult az idő. Most az esőt várják a gazdák. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Tóth Tamás hozzátette, hogy ma nem egyszerű feladat úgy gazdálkodni, hogy megmaradjanak a gazdák. Az elmúlt években gyökeresen megváltozott a piac. Ukrajna megjelent az Európai Unió belső piacán olyan áruval, olyan árukkal, amellyel nemcsak a magyar, de az erősebb német és francia gazdák sem tudnak versenyezni. Ez nem azt jelenti, hogy mi nem vagyunk jó termelőnk, hogy mi nem tudunk úgy termelni – tette hozzá Tóth Tamás, aki egyébként a Gál Ferenc Egyetem Békés városában található mezőgazdasági technikumában végzett. Ukrajnában olcsóbb a gázolaj, olcsóbbak a növényvédő-szerek és olcsóbb a munkaerő, így olcsóbban is tudják piacra dobni a termékeiket. Eközben az eu-s gazdáknak egy szűkített, igen szigorú növényvédelmi szabályozás mellett kell termelniük, megfelelve a „termőföldtől az asztalig” elvnek, amely szabályozásban a vetőmag előállítástól már végig nyomon kísérik az alapanyag előállítását is. Ez értelemszerűen óriási költséggel jár, de az élelmiszer-biztonság alapjait fekteti le, tehát a fogyasztó nyugodtan leveheti a magyar pékek kenyereit, péksüteményeit, mert azt végig lehet követni, akár egészen idáig, Komádiig – ez az igazság.
Előre megyünk, de vissza is kell pillantani! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere hangsúlyozta, hogy a város, a térség szervesen összenőtt a mezőgazdasággal. A város körüli földek nagy kiterjedésű szántókkal határoltak, ami igaz fel Debrecennek, Szolnoknak és Békéscsabának is. A nagy gabonatermelő földek hazája ez, amely bázisa a magyar kenyérnek, a magyar takarmányiparnak és más ágazatoknak. Komádi persze nem csak a mezőgazdaságára támaszkodik. Most előkészítettek egy 32 hektáros ipari parkot, amely gyakorlatilag kulcsrakész és befektetőre vár – Részletekért kattintson ide!
Munkában a komádi gazdák.. Nagy a forgalom a Fő utcán. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A város együtt él a mezőgazdasággal, miközben kapuban a schengeni szerződés bővítése, amely az alig 47 kilométerre fekvő Nagyváraddal szorosabbra kötheti a kapcsolatot. Érkezik az autópálya Szolnok és Karcag érintésével Berettyóújfalunak, ahová az M35-ös miatt Budapestről, Debrecen érintésével már könnyedén és kontinens észak-déli közúti folyosója is a közelben haladhat át, de a fejlődéshez azonban megkerülhetetlen, hogy egy valódi, nagy teherbírású hidat is átadjanak. Hajdú-Bihar vármegye déli és az észak-békési kistérség ipari fejlődése tehát az új híd és a Debrecen-Szeged vagy mondhatnánk úgyis, hogy a Balkánt és a Baltikumot összekötő autópálya függvénye.
Írta és fényképezte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Részletekért kattintson a képre!
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Élményeim a második Tokaji Bor Kongresszusról
A budapesti Liszt Ferenc repülőtérről Sárospatakra tett utazásom, a 2. Tokaji Bor Kongresszusra, hosszabbra nyúlt a tervezettnél az útépítések miatt. Azonban a nagyjából négy órás út élvezetes volt feleségemmel, Daliával és tanítványommal, Spurthivel.
Ebédszünetet tartottunk az M3GÁLLÓ étteremben, amely az E71-es út mellett, körülbelül 150 kilométerre található a budapesti repülőtértől. Itt volt lehetőségünk megkóstolni néhány kiemelkedő fogást a magyar konyha remekeiből.
Fotó: Agro Jager News
A kongresszus különösen érdekes volt számomra, mivel ez volt számomra az első olyan konferencia, amely kizárólag a bor különböző aspektusaira – szőlőtermesztés, borkészítés, a bor egészségügyi hatásai, borörökség és -turizmus, valamint a bor gazdasági és politikai vonatkozásai, továbbá borászat tudományos oktatása – összpontosított. A második napon öt szekció zajlott párhuzamosan, míg a harmadik napon három szekció került megrendezésre. Minden szekció külön helyszínen zajlott, ami lehetetlenné tette, hogy minden általam különösen érdekesnek tartott előadáson részt vehessek.
Fotó: Agro Jager News
Rájöttem, hogy a bor minőségét nagymértékben befolyásolja a terroir, vagyis a helyi adottságok összessége. A terroir fogalma magában foglalja azokat a környezeti tényezőket – mint a klíma, a talaj összetétele, a domborzati adottságok és a szőlőtermesztési hagyományok –, amelyek együtt meghatározzák a bor karakterét és minőségét.
Fotó: Agro Jager News
Ez volt az első alkalom, hogy megismerkedtem a Tokaji borral és megértettem, hogy ez a régió különösen híres édes borairól, amelyeket nemes rothadás által érintett, Botrytis cinerea gomba által fertőzött szőlőből készítenek. Ez a borstílus jelentős történelmi múltra tekint vissza a régióban, és „a borok királya, a királyok bora” néven is emlegetik.
Fotó: Agro Jager News
Fontos megemlíteni a kiemelkedő magyar Nobel-díjas tudóst, Szent-Györgyi Albertet, aki 1937-ben kapta meg az élettani vagy orvostudományi Nobel-díjat a C-vitamin izolálásával és a citromsavciklus alkotóelemeinek és reakcióinak feltárásával kapcsolatos úttörő munkájáért. Felfedezései hatással vannak a borkészítési gyakorlatokra és a bor minőségére is. Neki tulajdonítanak egy mondást, amely összefoglalja az élet alapvető lényegét a Földön: „Az életet egy apró elektronugrás hajtja, amit a napfény indít el.”
Fotó: Agro Jager News
Ezt a gondolatot szem előtt tartva szeretném összefoglalni élményeimet a 2. Tokaji Bor Kongresszusról, mondván, hogy az esemény értékes bepillantást nyújtott a bor világába, különösen a Tokaji borra összpontosítva. Számomra ez egy kellemes életpillanat volt, amit egy aranyló csepp Tokaji bor varázsolt teljessé.
Fotó: Agro Jager News
A Sárospatakról Budapestre, a Liszt Ferenc repülőtérre vezető visszaúton elmerengtem Liszt Ferenc virtuóz zongoraművein és a Tokaji borvidék kiváló borain. Ez a kettő tökéletes elegyet alkot, amely egy kis örömöt csempész az ember napjába.
Írta: Prof. Dr. Gideon Grafi
Francia Társult Agrártudományi és Szárazföldi Biotechnológiai Intézet,
Jacob Blaustein Szárazföldi Kutatóintézetek,
Ben-Gurion Egyetem
The conference participants stayed at one of the best hotels in Sátoraljaújhely, Hotel Hunor, where they enjoyed modern rooms, wellness services, and beautiful views of the surrounding mountains and the town. Photo: Hotel Hunor
Mezőgazdaság
Impressions from the second Tokaj Wine Congress, Sarospatak, Hungary
Prof. Dr. Gideon Grafi’s experiences at the 2nd Tokaj Wine Congress
The journey from Budapest Liszt Ferenc airport to Sarospatak, to attend the 2nd Tokaj Wine Congress, proved to be longer than anticipated due to ongoing road construction. However, the experience of spending approximately four hours with my spouse Dalia and my student Spurthi was quite pleasant. We took a break for lunch at M3GÁLLÓ RESTAURANT, on road E71, located about 150 kilometers from Budapest airport, where we had the opportunity to savor some outstanding dishes from Hungarian cuisine.
Photo credit: Agro Jager News
The congress was particularly engaging for me, as it marked my first experience attending a conference exclusively focused on wine from various aspects including grape cultivation, winemaking, the health properties of wine, wine heritage and tourism as well as aspects of wine economy and policy and wine science education. On the second day, five sessions were conducted simultaneously, while three sessions took place on the third day. Each session was held at a distinct location, which rendered it unfeasible to choose and attend lectures of particular interest.
Photo credit: Agro Jager News
I have come to understand that the quality of wine is influenced by the terroir. My initial exposure to this term provided a definition that encompasses the various conditions under which grapes are cultivated, ultimately affecting the wine’s quality. These conditions include factors such as climate, soil composition, topography, and the traditions of grape growing and winemaking.
Photo credit: Agro Jager News
It was my initial experience discovering Tokaji wine and understanding that this region is especially renowned for its sweet wines, which are produced from grapes impacted by noble rot, the fungus Botrytis cinerea. This particular style of wine has a rich historical significance in the area and has been referred to as “the king of wines, the wine of kings.”
Photo credit: Agro Jager News
It is essential to highlight the distinguished Hungarian Nobel laureate, Albert Szent-Györgyi, who was awarded the 1937 Nobel Prize in Physiology or Medicine for his pioneering work in isolating vitamin C and elucidating the components and reactions of the citric acid cycle, discoveries that have implications for winemaking practices and the quality of wine. He is credited with a phrase that encapsulates the fundamental essence of life on Earth: “Life is driven by a little electron jump up by the sunlight.”
Photo credit: Agro Jager News
In consideration of this statement, I wish to summarize my experience at the second Tokaj Wine Congress by stating that the event offered me a valuable glimpse into the broader world of wine, with a particular focus on Tokaji wine. For me it was a pleasurable moment in life brought about by a golden drop of Tokaji wine.
Photo credit: Agro Jager News
When traveling back from Sarospatak to Budapest Liszt Ferenc Airport, I reflected on the music created by the virtuoso pianist Liszt Ferenc and the renowned wines produced in the Tokaj area. They both create a perfect blend that brings a little joy to your day.
Written by: Prof. Dr. Gideon Grafi
French Associates Institute for Agriculture
and Biotechnology of Drylands,
Jacob Blaustein Institutes for Desert Research,
Ben-Gurion University of the Negev,
Midreshet Ben-Gurion, 84990, Israel
Mezőgazdaság
FAO: Az egészségtelen étrend évi 8 billió dollárral növeli az agrár-élelmezési rendszerek rejtett költségeit
Globálisan a rejtett költségek 70%-a az egészségügyi hatásokhoz köthető
Globálisan a rejtett költségek 70%-a az egészségügyi hatásokhoz (mint a nem fertőző betegségek) köthető, főleg az iparosodott országokban.
Róma, 2024. november 8. – Tovább elemezte az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) az agrár-élelmezési rendszerek rejtett költségeit, ami a 156 vizsgált országban összesen eléri a 12 billió dollárt. Az összeg mintegy 70%-a (8,1 billió dollár) az egészségtelen étrendből fakad, ami összefüggésben van a nem fertőző betegségek (mint a szív- és érrendszeri betegségek és a diabétesz) terjedésével, kisebb részét pedig a természeti károk és a társadalmi egyenlőtlenségek okozzák.
© FAO/Alessia Pierdomenico
Az élelmezés és a mezőgazdaság helyzete 2024-ben globális FAO jelentés az előző évi kiadványra épít és azon túlmenve az élelmiszertermelés, -elosztás és -fogyasztás során keletkezett rejtett költségek és előnyök számtalan formáját tárja föl részletesen, melyek sokszor a végfelhasználói árba nem is kerülnek beépítésre. Az idei elemzés pontosabb adatokkal szolgál, az agrár-élelmezési rendszer típusai szerint lebontva, továbbá ajánlásokkal az agrár-élelmezési rendszerek átalakításához.
A kiadványban kifejtésre kerül, hogy ezen rejtett költségek nagy része az iparosodottabb agrár-élelmezési rendszerekkel rendelkező közepes és magas jövedelmű országokban az egészséggel kapcsolatosak, másodsorban a környezettel.
Az egészségügyi hatásokat tekintve a jelentés 13 étrendi rizikófaktort azonosít, többek között az elégtelen mennyiségű bevitel a teljeskiőrlésű gabonákból, gyümölcsökből és zöldségekből; túlzott sófogyasztás; a vörös és feldolgozott húsok nagy aránya az étrendben és más problémák – agrár-élelmezési rendszertől függően.
Történelmileg, ahogy az agrár-élelmezési rendszerek elmozdulnak a hagyományostól az iparosodottabb megoldások felé, a rejtett költségek is úgy változtak. Ezért a FAO elemzés megvizsgálta, hogy a különböző típusú agrár-élelmezési rendszerekben milyen rejtett költségek jelennek meg.
A vizsgálódást elősegítendő, a kutatás új tipológiát vezet be, ami hat csoportba osztja az agrár-élelmezési rendszereket: elhúzódó válság, hagyományos, bővülő, diverzifikáló, formalizáló és ipari. Ez a keretrendszer lehetővé teszi egy-egy rendszerhez kapcsolódó sajátságos kihívások és lehetőségek jobb megértését és ezáltal a célzott szakpolitikák és lépések kialakítását.
Például a teljeskiőrlésű gabonák elégtelen bevitele vezető táplálkozási rizikó az összes agrár-élelmezési rendszerben, míg az elhúzódó válságok (ahol hosszabb ideje fennáll konfliktus, instabilitás, és sokaknál élelmezési problémák) és hagyományos megoldások (alacsony termelékenység és gépesítés, rövid értékláncok) jellemezte rendszerekben a fő hiányosság a gyümölcsök és zöldségek elégtelen fogyasztása.
A magas sóbevitel egy további jelentős és növekvő probléma, ahogy a hagyományos agrár-élelmezési rendszerek átalakulnak, miközben az iparosodott rendszerekben ez csökkeni látszik. A feldolgozott és vörös húsok fogyasztása azonban végig stabil növekedést mutat a hagyományos rendszerek iparosodásának folyamata során, hogy aztán a top 3 étkezési rizikó közé kerüljön.
A táplálkozási rizikók mellett a nem fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok környezeti hatása is jelentősen hozzájárul a rejtett költségekhez. Az üveghatású gázok kibocsátásából, a nitrogén szivárgásból, a földhasználat változásából és a vízszennyezésből járó költségek különösen magasak azon országokban, ahol az agrár-élelmezési rendszerek diverzifikálása megy végbe – vagyis ahol a gyors gazdasági növekedés változó fogyasztási és termelési mintákkal párosul – meghaladva a 720 milliárd dollárt. A stabilizálódó és iparosodott agrár-élelmezési rendszerek szintén jelentős környezeti kiadásokat kénytelen elviselni. Azonban a válságok sújtotta rendszereknél a legnagyobb a relatív környezeti kiadás, ami eléri a GDP 20%-át is.
A társadalmi problémák, mint a szegénység és alultápláltság, a hagyományos és konfliktus sújtotta agrár-élelmezési rendszerekben a legelterjedtebbek. A társadalmi költségek a GDP 8 és 18%-a közé esnek, kiemelve a jobb megélhetés és az integrált humanitárius, fejlesztési és béketeremtési törekvések sürgős voltát.
Az élelmezés és a mezőgazdaság helyzete 2024-ben elemzés kihangsúlyozza annak fontosságát, hogy a megoldások a helyi adottságokhoz és szereplőkhöz igazodjanak. Ez számos, különböző ország és agrár-élelmezési típust felvonultató esettanulmánnyal illusztrálja a kötet, mint például Ausztrália, Brazília, az Egyesült Királyság, Etiópia, India és Kolumbia.
Forrás: FAO
A Gyulaj Zrt. gím- és dám trófeaszemléje Szent Hubertus ünnepét követő második napon
Élményeim a második Tokaji Bor Kongresszusról
Impressions from the second Tokaj Wine Congress, Sarospatak, Hungary
Németh László kerületvezető vadász
Szent Hubertus verseny
Komádi aranysakál
Domolykó a Rábcából
Folytatódik a Beliczay-sziget erdőfelújítása
FAO: Az egészségtelen étrend évi 8 billió dollárral növeli az agrár-élelmezési rendszerek rejtett költségeit
Megkezdődtek a téli lehalászások – interjú Mészáros János halkereskedővel – GALÉRIA
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Komádiban végéhez közeledik a búza vetése
Fegyvertartás – ismét kedvező jogszabályváltozások
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
A pusztavacsi öreg harcos
Életbika
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Bárhol, bármikor kifuthat eléd!
I. Abaúj térségi Vadásznap és Trófeaszemle
