Előzmények
A Holt-Sebes-Körös-főcsatorna vízutánpótlása évtizedek óta problémát okoz. 2022. évben tanulmányterv készült egy új gravitációs zsilip megépítésére a Nagytóti szivattyútelep mellett, azonban sok más tervezett projekthez hasonlóan ez a műtárgy sem épülhet meg a közeljövőben forráshiány miatt. Ezen tanulmánytervben szereplő sebes-körösi vízszintek és a Nagytóti szivattyútelep nyilvántartási küszöbszintjének összevetése során megállapítottuk, hogy a meglévő szivattyútelep is alkalmas lehet arra, hogy a Sebes-Körösből gravitációs úton lehessen vizet juttatni a Nagytóti-Toprongyos-főcsatornán keresztül a Holt-Sebes-Körösbe.

Fotó: KÖVIZIG

Vízpótlás szükségességének indoklása
A Holt-Sebes-Körös-főcsatorna vízpótlásának több évtizedes problémája az utóbbi rendkívüli vízhiánnyal sújtott évek során tovább súlyosbodott. A Biharugrai halastórendszer lecsapolt vízmennyiségének csökkenése, a Románia felől érkező vízfolyásokon rendre megszűnő utánpótlás a főcsatorna nyári vízpótlását nullára csökkenti. 2022. és 2024. években a főcsatorna 60%-a részben vagy teljesen kiszáradt a környező csatornákkal együtt. A rendszer érintett helyein nagy lenne az igény mezőgazdasági vízszolgáltatásra, viszont a jelen helyzetben az ökológiai vízszint fenntartása is hatalmas nehézséget okoz.

A Holt-Sebes-Körös rendszer 3 különböző részre tagolható:
• Körösladányi duzzasztó felső bögéje, a rendszer 25–30%-a, ahol öntözési igényeket látunk el. Nyári időszakban, rendkívüli aszály esetén az összes vízfolyás egy állóvízzé válik, amely hatására jelentősen romlik a vízminőség, amely halpusztulással jár.
• A Biharugrai fővízkivétel és Sebes-Körös-tápcsatorna területe, ahol a halastavak vízátadása történik. Ez a rendszer körülbelül 5%-a, csekély mennyiségű ökológiai vízzel elláthatók a környező csatornák.
• A rendszer többi része, amely körülbelül 65–70%, ahol a helyzet kritikus. Ez a terület Okány, Zsadány, Körösújfalu, Komádi, Biharugra és Körösnagyharsány települések közigazgatási területének egy része, vagy teljes egésze.

A Nagytóti szivattyútelepnél a vízbeadás megvalósulása esetén lehetőség nyílna ez utóbbi terület jelentős részén a vízpótlás megoldására, a Körösladányi duzzasztó felső bögéjénél a nyári vízminőség romlás megelőzésére a folyamatos felső vízfrissítéssel. Ezen felül a rendszerből könnyen átkormányozható és így friss víz juttatható a rendszertől délre fekvő, hasonló mértékben vízhiánnyal sújtott 12.05 és 12.06-os belvízrendszerekbe is.

Általános adatok
A szivattyútelep műszaki leírása
A Nagytóti szivattyútelep 1961-ben épült a Nagytóti-Toprongyos-főcsatorna torkolatánál, a Sebes-Körös bp. 45+312 tkm szelvényben. A szivattyútelep rendeltetése belvíz beemelése a befogadó Sebes-Körösbe, melyet két egyenként 2,2 m³/s teljesítményű szivattyú segítségével látunk el. A szivattyútelep nyomócsöve 1,8 m belső átmérőjű vascső, vasbetonban. A szivattyútelep nyomócsövének nyilvántartási küszöbszintje 88,05 mBf., míg a telep előtt a Sebes-Körös vízszintje 88,30–88,60 mBf szintek között változik. A telep előtti hullámtéri csatorna magas fenékszintje miatt a Sebes-Körös vize nem éri el a nyomócsövet.

2024. és 2025. évi szivattyús vízpótlás
2024 augusztusában a rendkívül aszályos időjárás miatt a Holt-Sebes-Körös-főcsatornában gyakorlatilag megszűnt a vízutánpótlás, vízminőségi problémák alakultak ki. Tekintettel arra, hogy a főcsatorna halászati vízterület, jelentősebb mértékű halpusztulásra is számítani lehetett. Igazgatóságunkhoz több telefonos bejelentés is érkezett a fent említett problémával kapcsolatosan. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság engedélyével a Nagytóti szivattyútelepnél provizórikus szivattyúk telepítésével vízbeadás valósult meg a Sebes-Körös folyóból.

A provizórikus vízbeadás a Holt-Sebes-Körös-főcsatorna teljes hosszának (53,042 km) 80%-át tudta plusz vízmennyiséggel ellátni. Az átemelés során nagyságrendileg napi 40 ezer m³ vizet tápláltunk be. Az átemelés során a mezőgazdasági munkagép a rászerelt szivattyúval a Sebes-Körös partélén kialakított szivattyúzási helyre állt és a szivattyútelep hullámtéri csatornájába szivattyúzta a vizet. A hullámtéri csatorna folyó felőli végén földelzárást építettek ki. A hullámtéri csatorna burkolt felületére emelt víz ezt követően gravitációs úton folyt át a szivattyútelep nyomócsövén keresztül a Nagytóti-Toprongyos-főcsatornába. A vízbeadás során csak az egyik szivattyún keresztül tudott a be Adott víz átfolyni. A szivattyú az átemelés során nagyságrendileg 180–200 l/s vízhozammal üzemelt. Idén a 2024. évi kedvezőtlen állapotok hamarabb álltak elő, ezért igazgatóságunk a szivattyús vízpótlást már június végén elkezdte.

Fotó: KÖVIZIG

Geodéziai felmérések

Vízmérce bemérés
A vízbeadás megkezdése előtt a szivattyútelep vízoldali aknájának falára lapvízmérce került fel, melynek a szintje nem volt kitűzve a felszereléskor. A szivattyús vízbeadást követően felmértük a szivattyútelep környezetében lévő vízmércéket.

Hullámtéri utófenék
2024. november 7-én felmértük a meglévő hullámtéri utófenék adatait. A betonba rakott vízépítési terméskővel kirakott utófenék az eredeti tervekhez képest 1,3 méterrel magasabb szinten épült meg, ~89,30–89,40 mBf-i szinten található.

Sebes-Körös felmérés
2024. november 7-én a folyó vízszintjét is mértük három helyen. A méréseket a Nagytóti szivattyútelepnél, a Komádi híd alatt és a híd felett végeztük. Az eredményekből megállapítottuk, hogy a hídpillérek között lévő kőszórás jelenleg is visszaduzzasztja a folyót, és egy magasabb vízszintet hoz létre a híd feletti szakaszon. A visszaduzzasztás mértéke felhat a Nagytóti szivattyútelepig.

Fotó: KÖVIZIG

Nagytóti szivattyútelep nyomócsöve
2024-ben felmértük a Nagytóti szivattyútelep nyomócsövét is azért, hogy megállapítható legyen a nyomócső legmélyebb pontjának helyzete. Árvízvédelmi töltések alatti átvezetéseknél rendre számítani lehet arra, hogy a csőkeresztezés fölé épített töltés a konszolidáció következtében tovább süllyed. A kapott eredmények a fenti feltételezést megerősítették. A nyomócső legalacsonyabb pontja a töltés alatti szakaszon található 88,21 eoma szinten. Ez a pont a vízoldali elzárástól számítva 18,21 m-re van. Ezt követően a nyomócső folyamatosan emelkedik. Az elágazások előtt 88,40-es eoma szinten van, szivattyúk előtt a nyomócső legmagasabb mért pontja 88,67 eoma.

Meglévő állapotok összefoglalása
A szivattyútelep hullámtéri csatornája a tervektől eltérően magasabb szinten épült meg, és így a Sebes-Körös vize nem tud a szivattyútelep nyomócsövéig eljutni. A nyári időszakban a Sebes-Körös vízszintje és a nyomócső szivattyúknál lévő vége közel azonos szinten van (88,67 mBf), ezért a folyó vize nem tud átjutni a szivattyútelepen. A 2024. évi provizórikus vízbeadás tapasztalatai alapján a szivattyútelepen keresztül történő gravitációs vízbeadás lehetséges, azonban tartós vízbeadás érdekében a hullámtéri csatorna lemélyítésén kívül további beavatkozást kell tenni.

Fotó: KÖVIZIG

Lehetséges műszaki megoldások
Két lehetséges műszaki megoldás van. Mindkét esetben a hullámtéri csatornát át kell építeni, és fenékszintjét le kell süllyeszteni a gravitációs vízbeadás lehetőségének megteremtése céljából. Ezen kívül a vízbeadás során a Sebes-Körösből érkező uszadék felfogására gerebet kell beépíteni a nyomócső elé. Ezt követően a következő két megoldás közül kell választani:

1. Az első megoldásnál a Sebes-Körös folyó vízszintjének megemelésével érjük el, hogy a szivattyúkon átbukjon a víz a Nagytóti-Toprongyos-főcsatornába.
2. A második megoldásnál a Sebes-Körös változatlan vízszintje mellett, egy – a szivattyúházat megkerülő – gravitációs cső kiépítésével érjük el a főcsatornát.

A 2025. évi aszályos időjárás rávilágított arra, hogy a Holt-Sebes-Körös problémájának megoldása nem tűr további halasztást. Igazgatóságunk a Sebes-Körös vízszintjének ideiglenes megemelése mellett döntött. A döntés meghozatalában a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság is támogatta igazgatóságunkat, mivel a folyó vízszintjének a megemelése a Sebes-Köröstől északra is éreztetni fogja jótékony hatását. 2025. június 27-én az Országos Vízügyi Főigazgatóság engedélyezte igazgatóságunknak a Sebes-Körös vízszintjének ideiglenes megemelését a Komádi híd környezetében.

Fotó: KÖVIZIG

Sebes-Körös folyó vízszintjének megemelése
A Sebes-Körös belépcsőzésére és vízszintjének megemelésére is több javaslat készült már az elmúlt évtizedekben. Annak érdekekében, hogy a 2024. évi szivattyús vízbeadás mértékét elérő gravitációs vízpótlás megvalósulhasson, szükséges a Komádi híd alatt lévő kőszórás kipótlása. A kőszórás jelenleg ~88,26 mBf-i szintre duzzasztja a folyót, így az gyakorlatilag a folyón lévő fenékküszöbként funkcionál. A híd környezetében a meder különösen változatos képet mutat. A víz mélysége vízhozamtól függően valahol csak bokáig ér. Helyenként igen nagy betontömbök is kiállnak a vízből. A híd középső pillérének környezetében pedig már egy kis sziget is kialakult, melyen a híd járdaszintjét is elérő fák vannak. Ahhoz, hogy a szivattyútelep előtt a vízszint 89,00 mBf-i szintre kerüljön, körülbelül 30–70 cm-t szükséges magasítani ezen a kőszóráson. A meglévő kőszórás eredete ismeretlen. A rendelkezésre álló anyagok szerint a Komádi hidat a II. világháborúban felrobbantották, és a háborút követően új hidat építettek. A helyi emberek elbeszélése alapján az új híd építése során a régi híd maradványait csak részben szedték ki a mederből. Árulkodó, hogy a fellelhető képek alapján a háború előtt a régi híd alatt nem volt kőszórás, az új híd megépítése után pedig lett.

A kőszórást közelebbről megvizsgálva látható, hogy betondarabok is találhatóak a mederben. Feltételezhető tehát, hogy a híd alatt a régi híd maradványai duzzasztják vissza a Sebes-Körös vizét. A Sebes-Körös vízszintjének emelését ideiglenes vízszintemelő mű építésével valósítjuk meg a Komádi közúti hídnál. Az ideiglenes vízszintemelő mű megépítéséhez a hídpillérek mellett egy 5–6 m széles munkaplatót építünk 88,70 mBf-i szinten. A munkaplató a híd felvízi oldalán épül meg, így a híd alatt lévő lankás kőszórás továbbra is energiatörőként fog működni, illetve biztosítani fogja a halak feljutását is a folyón. A munkaplatón a híd középső pillérén fennakadt uszadékot is el lehet majd távolítani. Erre a platóra 2 sorban BIG-BAG zsákokból alakítjuk ki az ideiglenes vízszintszabályozó művet. A vízpótlás befejeztével a BIG-BAG zsákok elbonthatók. A kész mű a Sebes-Körös vízszintjét 89,00 mBf-i szintre emeli.

A vízszintemelés hatására a Sebes-Körös jobb partján lévő Komádi szivornya üzeme is biztosított lesz, hiszen a szükséges vízszint ezentúl folyamatosan rendelkezésre áll majd. A TIVIZIG tájékoztatása szerint a szivornya biztonságos üzemeléséhez a csőszáj alsó karimájához számított 50 cm-es vízmagasság szükséges. Ez ~88,66 mBf-i vízszintnek felel meg. A tapasztalatok szerint ez a Körösszakáli vízmérce -150 cm-es vízállásánál valósul csak meg. Ezzel a művel tehát a Sebes-Körös mindkét oldalán javul a vízellátottság.

Távlati célok, lehetőségek
A Holt-Sebes-Körös gravitációs vízpótlásának megvalósulásával a Sebes-, Fekete-Körös közötti terület vízgazdálkodásában teljesen új fejezet nyílik. Igazgatóságunk szakemberei számos új vízkormányzási lehetőséget látnak már most is a meglévő csatornák felhasználásával. A következő elképzelések vizsgálata már meg is kezdődött:
A Holt-Sebes-Körös alsó szakaszának, Dióéri-főcsatorna, Cigányfoki-főcsatorna vízfrissítésének elvégzése.
A Holt-Sebes-Körös – Határ összekötő-csatornán keresztül a Hosszúfok-Határér-csatorna vízpótlása.
A G-IV-0, Holt-Korhányon keresztül a Határ-csatornába plusz víz kormányzása, melyet két műtárgy létesítésével a Gyepes-csatornába is át lehetne vezetni.
A Gyepes-csatornába a vízátvezetés esetén, a Fekete-Körösből a Bárkás-csatornán történő vízkivétel lecsökkenhetne és több víz maradna a Fekete-Körösben, melyet máshova lehet kivezetni vagy más vízpótlás tovább tud folyni (pl. a Mályvádi ökölógiai vízpótlás).

Forrás: Juhász Zoltán, Bojti Tamás -KÖRÖS-VIDÉKI HÍRLEVÉL 12., VÍZTUDOMÁNY – KÖVIZIG