Természetvédelem
Egy színpompás ragadozó madár – a barna rétihéja bemutatása
A Barna rétihéja ugyan nem tesz meg nagy utat, rövidtávú vonulóként azonban elhagyja az országot.
A barna rétihéja (Circus aeruginosus) a madarak osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.
A Barna rétihéja ugyan nem tesz meg nagy utat, rövidtávú vonulóként azonban elhagyja az országot. A barna rétihéja (Circus aeruginosus) a madarak osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.
1. kép: A barna rétihéja vadászat közben
Európában és Közép Ázsiában a legelterjedtebb, de a Közel-Keleten és Afrikában is találkozhatunk vele. Magyarországon márciustól októberig tartózkodik, rövidtávú vonuló. E hetekben hagyja el országunkat déli irányba. Hazai állományunk a Balkánon tölti a telet, azonban az Ország déli, határ menti területein télen is fel-felbukkanhat. Helyére téli vendégként, a Kárpátokból érkező a kékes-, valamint a fakó rétihéja érkezik. Enyhébb teleken jó pár egyed azonban áttelel nálunk.
A barna rétihéja közepes testméretű, az egerészölyvhöz hasonló nagyságú, de annál keskenyebb szárnyú és hosszabb farkú madár. A rétihéjákra (Circus spp.) jellemzően szárnyait siklórepüléskor V alakban tartja.
A barna rétihéját az ivari dimorfizmus jellemzi. A felnőtt hím szárnya és farka szürke, az elsőrendű evezők feketék, a szárnyfedők és a hát barna, a fej és a szárnyak elülső élei okkersárgák. A felnőtt tojó sötétebb, jellemzően barna, a fej és a váll krémszínű. A tojó valamivel nagyobb a hímnél. A fiatal egyedek jól felismerhetőek jellegzetes sötétbarna tollazatukról, valamint fejükön elhelyezkedő világosbarna sapkáról. Csőre fekete, lábai sárgák, a karom fekete, a szivárványhártya sárgásbarna. Testmagassága 48-56 centiméter, szárnyfesztávolsága 115-130 centiméter. A hím 400-670 gramm, a tojó 540-800 gramm. Teste, lábai nyúlánkak, feje arányaiban kicsi. Hangja sípoló, néha cirregő.
Elsősorban réteken, kaszálókon, pusztán és halastavak nádasai fölött találkozhatunk vele. Alacsonyan imbolyogva keresi zsákmányát, melyre hirtelen lecsap. Kisemlősökkel, rágcsálókkal, apró madarakkal, hüllőkkel táplálkozik. Nádasokban a vízi madarak fészkeit szívesen rabolja. Élőhelyi sajátosságai miatt a népnyelvben szokták nádi ölyvként, nádi sasként, tavi kányaaként, vagy vízi ölyvként is.
Áprilistól júliusig nádasokban költ. Nászidőszakban a hím ragadozómadarak körében kimagasló módon udvarol párjának, bizonyítván szülői képességeit. Nászajándékként zsákmányállattal a csőrében érkezik a tojó mellé. A falatot egymásnak adogatván jelzik rátermettségüket és önzetlenségüket. Fészeképítésnél szintén a hím horda a nád és gyékényszálakat, melyeket a tojó elhelyez az előző évi fészekben.
A barna rétihéja monogám, a pár általában egy szaporodási időszakra áll össze, de előfordul többéves párhűség is. A fészkelőhelyet vagy a hím vagy a pár közösen választja. Vízparti nádasok, magas-sásosok, rétek. A fészek a talajon van, olykor vizes környezetben, alapja avas nád, ágak, gyékény, gyökerek, vagy más kemény, régebbi vagy friss növényi részek. Évente egyszer költ, fészekpusztulás esetén sarjúfészkelése rendszeres. A tojások oválisak vagy rövid oválisak, fénytelenek, kékesfehérek, a fészekanyagtól néha foltosak. A fészekalj nagysága 3-6 tojás. Már az első tojások lerakása után megkezdődhet a kotlás, csak a tojó üli a tojásokat. A tojót és a fiókákat kezdetben a hím táplálja úgy, hogy a tojónak röptében adja át a zsákmányt, s a fészekbe a tojó viszi azt be. A fiókák 10 napos korától mindkét szülő vadászik. Ha a fiókák megerősödnek, elhagyják a fészket, annak környékén tartózkodnak. 28 napos korukra kitollasodnak, 38-40 napos korukra repülősek. Ezt követően még mintegy 2 hétig a fészek közelében maradnak, majd követik anyjukat, 2-3 hét után válnak önállókká.
Nászuk, valamint fészkük itt látható:
Szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján, de még mint nem fenyegetett. Európában biztos állományú fajnak számít. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
A faj állománya az 1970-es években nagyon megfogyatkozott. A dúvadirtás szabályainak szigorodása kedvezően hatott a fészkelő párok számára. A kedvező helyzet megőrzéséhez a vadászati és természetvédelmi szakemberek együttműködésére van szükség.
Forrás: Hortobágyi Madárpark
Természetvédelem
Virágzik a magyar kökörcsin a Hortobágyon
Virágzik a magyar kökörcsin a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. A magyar kökörcsin (Pulsatilla flavescens) elsősorban nyírségi homoki sztyeppréteket, erdősztyepp-réteket, és a nyíltabb nyírségi mészkerülő homokpusztagyepeket kedvelő fokozottan védett, endemikus faj.
Virágzik a magyar kökörcsin. Fotó: Demeter Emese
Virágzása az utóbbi években a szakirodalom szerinti adatokhoz képest egy hónappal korábban kezdődött.
A magyar kökörcsin hazánkban őshonos virág. Fotó: Demeter Emese
A magyar kökörcsin hazánkban fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.
2025-ben egy hónappal korábban virít a magyar kökörcsin. Fotó: Demeter Emese
Forrás: Hortobágyi Nemzeti Park
Írta: Utassy Bence – Természetvédelmi Őrszolgálat
Fotó: Demeter Emese
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Nem zárt be a Hortobágyi Nemzeti Park
Tévesen látott napvilágot az a hír, mely szerint a Hortobágyi Nemzeti Park nem fogad látogatókat. A párosujjú patás állatokat veszélyeztető ragadós száj-és körömfájás fertőző betegség megelőzésének érdekében a Hortobágyi Vadaspark határozatlan ideig valóban zárva tart és emiatt az erre a helyszínre 2025. március 15-re meghirdetett „Gólyaelengedés a Hortobágyi Vadasparkban” programunk is elmarad. Azonban a többi létesítményük működése zavartalan.
Továbbra is látogatható a Hortobágyi Nemzeti Park.
A jelenlegi is látogatható helysznínek listája a következő:
a Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpont, a „Hortobágy természete” és a Pusztai Kincsestár „A Jószág haszna” kiállítások.
a Hortobágyi Pásztormúzeum
a Hortobágy-halastavi tanösvény
a Szálkahalmi Tanösvény
az Egyek-pusztakócsi mocsarak és Górési tanösvény
a Tiszakürti Arborétum
a Cégénydányádi Cégénydányádi Kende Kúria és Kastélypark Természetvédelmi Terület
A gólyaelengedés kivételével megtartjuk szakvezetett túráinkat.
A márciusi programok és a létesítmények elérhetőek honlapukon. Kattintson ide!
Forrás:
Hortobágyi Nemzeti Park
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
A farkas és a prérifarkas – A méretkülönbség megértése
Farkas és a prérifarkas méretkülönbségei a Yellowstone Nemzeti Parkban:
Először is érdemes megjegyezni, hogy a Yellowstone Nemzeti Park ad otthont az Egyesült Államok legnagyobb és legegészségesebb prérifarkasainak. A park bőséges táplálékforrást biztosít számukra, és a védett terület határain belül, valamint a zord telek hatására, ezek az állatok általában valamivel nagyobbra nőnek és hosszabb ideig élnek, mint máshol. Nem kérdés, hogy itt találhatók a legpompásabb példányok közül is a legimpozánsabbak.
Fotó: Yellowstone Through The Lens
Évente számtalan alkalommal találkozom olyan utazókkal, akik keresztezték egy ilyen robusztus Yellowstone-i prérifarkas útját. Sok esetben azonban azt hiszik, hogy farkassal találkoztak, vagy legalábbis bizonytalanok abban, hogy melyik állatot látták. Ha érdeklődőek és tanulni szeretnének, vagy esetleg fényképet is készítettek, szívesen elmagyarázom a különbségeket. Néha viszont, ha csak egy emlékről van szó, hagyom, hogy megmaradjon számukra az élmény izgalma.
De az igazság egyszerű: amikor egy farkast látsz… nem lesz kérdésed felőle.
Ez a fénykép az eddigi legjobb példám arra, hogy milyen hatalmas méretkülönbség van a Yellowstone két csúcsragadozója között. A hajnali napfényben öt prérifarkas köröz egy friss tetem felett. Bár öten vannak, mégsem tudják megakadályozni, hogy az igazi csúcsragadozó elvegye azt, amit kinézett magának. Egy szürke farkas nyugodtan lép be a jelenetbe, és minden gond nélkül elsétál a dühösen ugató és nyüszítő prérifarkasok között. Erőteljes mozdulattal kitép egy lábat a tetemből, majd zavartalanul elvonul. A prérifarkasok próbálják kifejezni méltatlankodásukat, az egyik legnagyobb példány pedig egy rövid ideig még követi is a farkast.
És itt él ez a fénykép. Mindig is az egyik személyes kedvencem marad, mert tökéletesen megmutatja azt a hatalmas különbséget, ami a két faj között fennáll.
Forrás: Yellowstone Through The Lens
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vaddisznókondát videóztak Spanyolországban
Tolna vármegyei dúvadhét 2025. évi összefoglalója
Rusvai Miklós a hirado.hu-nak: Beláthatatlan következményei lesznek, ha nem szűnik meg a ragadós száj- és körömfájásjárvány
AM: Jó ütemben teljesül az agrártámogatások kifizetése
Terepmotorosokat fogtak a Monostorpályi-legelőn
Virágzik a magyar kökörcsin a Hortobágyon
Nem zárt be a Hortobágyi Nemzeti Park
Eredményesek a ragadós száj- és körömfájás kapcsán megtett magyar intézkedések
Állami kitüntetés vehetett át Prof. Dr. Pepó Péter
Hungarian
English
French
German
Italian
Polish
Chinese (Simplified)
Russian
Hebrew
Romanian
Czech
Bulgarian
Croatian
Serbian
Slovak
Slovenian