Természetvédelem
Téli álomra hajtották fejüket a SZIE kaposvári ürgeház lakói
A hazánkban fokozottan védett, a pusztai életközösségben kulcsfajként számon tartott ürgekolóniák csökkenő száma és az egyes szigetszerű állományok romló állapota miatt merült fel e faj zárttéri szaporításának igénye. A Szent István Egyetem Kaposvári Campusának kutatói – a Raptorsprey Life+ program keretein belül – sikeresen fogták be a leendő tenyészállatokat, szakszerűen gondoskodtak az átteleléshez szükséges optimális körülményekről, majd eredményesen engedték vissza természetes közegükbe az egyedeket, akik azóta utódokat is nemzettek.
A hazánkban fokozottan védett, a pusztai életközösségben kulcsfajként számon tartott ürgekolóniák csökkenő száma és az egyes szigetszerű állományok romló állapota miatt merült fel e faj zárttéri szaporításának igénye. A Szent István Egyetem Kaposvári Campusának kutatói – a Raptorsprey Life+ program keretein belül – sikeresen fogták be a leendő tenyészállatokat, szakszerűen gondoskodtak az átteleléshez szükséges optimális körülményekről, majd eredményesen engedték vissza természetes közegükbe az egyedeket, akik azóta utódokat is nemzettek.
Az Állatok Világnapja alkalmából ismerkedjünk meg az ürgékkel, valamint a védelmüket szolgáló Raptorsprey Life+ programmal.
Az ürgekolóniák (Spermophilus citellus) zárttéri szaporításának igénye nem helyettesíti, de jól kiegészíti a szabadtéri élőhely- és fajvédelmet. A zárttéri tenyésztés a leendő tenyészállatok befogásától a szaporulat eredményes visszaengedéséig sok apró, összehangolt lépést tartalmaz.
A Szent István Egyetem Kaposvári Campus szakértőinek ürgék tartásával kapcsolatos pozitív tapasztalatai és az átteleltetésükhöz szükséges optimális körülmények megismerése és biztosítása, a RAPTORSPREY LIFE+ programmal kiegészülve kulcsfontosságú szerepet töltött be a fogságban történő szaporítás és a megszületett egyedek visszavadításának tekintetében.
A tenyésztés megkezdése a hazai állományok genetikai vizsgálatával kezdődik, ami meghatározta, hogy honnan és milyen számban szerezhetők be állatok. Ezután került sor az állatok befogására, majd klímakamrában, az optimális 5 ͦC-on történő átteleltetésre, végül a szaporításra. Erre a hosszadalmas előkészületre azért volt szükség, mert más ürgefajok esetében ismert, hogy a szaporítás csak akkor volt sikeres, ha emberhez szokott, a téli álomból éppen feléledt egyedeket pároztattak. Ezt az eljárást követve a befogott állatok mindegyike sikeresen áttelelt, és 2018. május elején az állatok kétharmada le is ellett a SZIE Kaposvári Campus ürgeházában, így több mint hetven ürge született.
A sikeres szaporítást követően az utódokat anyjuk nevelte fel. A SZIE szakértői kétféle módon tartották őket: vannak egyrészt a további tenyésztésre, másrészt a visszatelepítésre kijelölt egyedek. A tenyészetben maradó egyedeket emberhez szoktatják, ami csökkenti a későbbi stresszt és várhatóan növeli a szaporodás esélyét. A kiengedésre kijelölt egyedeket viszont nem szabad emberbaráttá tenni, hiszen ez ronthatja életben maradási esélyeiket, ugyanakkor fel kell készíteni ezeket az ürgéket a leendő terepi körülményekre. Éppen ezért ezeket az állatokat az anyjuktól történő elválasztásukat követően a leendő helyen található növényekkel etették a szakemberek, ami elősegítette az állatok gyors beilleszkedését a Fertő-Hanság Nemzeti Parkba, sőt, saját kotorékot is ástak maguknak.
Az egész eljárás akkor tekinthető sikeresnek, ha a kiengedett állatok megtelepednek és szaporodnak is, amit 2020 tavaszán az állatok visszafogásakor ellenőriztek a szakemberek. Erre az időszakra 100 fölötti számra nőtt a Kaposvári Campus szakemberei által létrehozott ürgekolónia egyedeinek száma, ahol mind az első, mind a második évben kiengedett állatokból fogtak vissza, jelentős számú olyan egyed mellett, amelyekben nem volt azonosító chip, vagyis már ott születtek.
Az eddigi tapasztalatok alapján úgy lehet optimalizálni a tartási körülményeket, hogy a szaporodó, jó kondícióval rendelkező nőstények arányát növelik a tenyészetben. Most 20 pár ürge alussza téli álmát Kaposváron, és a kutatók további szaporulat felkészítését tervezik arra az eshetőségre is, hogy időben felismerjék és elkerülhessék a helyi ragadozókat. A tenyészprogram hatékonyságának növelése az egyik fő célkitűzése a most elbírálás alatt álló ürgevédelmi LIFE+ programban.
Forrás: SZIE
Nem a Mátra alján, hanem a bihari határ mentén, Pocsajon, a falu szélén lakik az öreg néne, aki két éve fogadta magához a sete-suta őzgidát, mely mindeddig boldogan élt a kertben, kutyával, tyúkokkal, kacsákkal, libákkal békességben.
Egy nem túl szép napon az eddig barátságos kutya megharapta az őz fejét, ahogy megugrott, a lába beszorult egy vaskarám alá, és a hátulsó lába lábtő ízületén nyílt ficam keletkezett. A bőr 12 cm-en felszakadt, és a csont kifordult. Az őz azon járt, mely szennyeződött, fertőződött, ha azonnal nem kap műtéti ellátást, amputálni kell. Gazdája egy nyolcvan éves öreg néni nem tudta elsősegélyben részesíteni, másnak az őzike nem hagyta magát megközelíteni.
A debreceni speciális állatmentők aznap nem tudták szállítani, altatás nélkül nem is lehet. Azonnal kocsiba ültem munkatársammal, és egy bő óra alatt odaértünk Pocsajra. Altató injekció az ólban a combjába, majd mosás, fertőtlenítés, antibiotikum, sínbe rakás, lepedőbe göngyölés és a Duster hátsó ülésén munkatársunk vigyázott rá útközben. Ha mozdult, kapott még egy kis altatót, mert mintegy fél óra a hatása, az út pedig 100 km. Hortobágyon még egy adag, mely már kockázatos volt, mert kérődzők hosszú altatás során felfúvódhatnak, de szükséges, mert azonnal meg kellett operálni.
Mosás, fertőtlenítés, antibiotikumos lemosás még egyszer, csak jobban, szalagok, ízületi tok és bőr varrása után sínezés. Egy folyosót almoztunk be neki, a redőnyös falú kórtermeket összetörte volna, ha nekiugrik. Nem ugrál, de áll, járkál, eszik, iszik, és a gazdái másnaponta látogatják. Öreg néne simogatja, becézgeti, szeretgeti, két hét múlva hazaviszi.
Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark
Természetvédelem
1 éve történt… A madárinfluenza pusztított
Dr. Déri János beszámolója 2023-ból:
Tavaly a madárinfluenza miatt a daruállomány 10%-a elpusztult.
Éppen egy éve tört ki a darvak között a madárinfluenza. Tavaly talán a világon a legtöbb daru gyűlt össze Hortobágyon, közel 200 000 madár. Táplálkozni a kukorica tarlókon százas-több ezres csoportokban, és éjszakázni alacsony vízállású, leeresztett halastavakban tízezrével.
Valahol 20 ezer, valahol 60 ezer egy tóban, ahol könnyen terjed a vírus. Hortobágyon pár ezer hullott el, innen a szegedi Fehér tóhoz vonulók közül közel 20 ezer. Az egész állománynak a 10 %-a! A hullák nem kerültek összeszedésre, még februárban sem, mert nem volt gazdája. Sem az állategészségügy, sem a természetvédelem nem tudott, vagy nem akart ezzel foglalkozni.
A daruvész során érdekes módon pár nagyliliken kívül nem volt más madárfaj az áldozatok között. Még a korábbi járványok alatt leginkább érzékeny hattyúk is kimaradtak belőle, bár előtte a nyár folyamán több gólya, egerészölyv is fertőződött.
De az összes nagyüzemi házibaromfi állomány elkapta és kártalanítás mellett mindet ki kellett irtani. A tavaszi vonulással a darvak már nem hullottak, a vadludak sem, de a házi baromfiállományok igen, melyeket ismét ki kiellett irtani.
A vírus endémiássá vált, nem kell már behurcolni, itt terem. Bár idén a vadmadarakat megkímélte a betegség, most újra dühöng a házi baromfiállományok között, és nem biztos, hogy nem jelentkezik vadon élőkben újra. Néhány nyári lúdban már megjelent Hortobágyon és a környéken.
Ha találkozik valaki túl szelíd, emberi közelséget elviselő, esetleg remegő, fejét rázó, tekerő vízimadárral, akkor a tavalyi protokoll szerint nem kell hozzá nyúlni, ott kell hagyni, ahol van, és a hatósági állatorvosnak kell szólni. Ha mi tudunk róla, megoldjuk a karanténozását, a tampon minta vételét és vizsgálatra küldését. Ha valaki akár közvetlenül, akár közvetve érintkezett velük, azonnali teljes személyi fertőtlenítés, ruhacsere szükséges, és ne menjen madarak közelébe!
Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark
Természetvédelem
Erdőfürdő a kidobott kanapé
Az I. és a II. rendű vádlott közel 75 köbméternyi hulladékot helyezett el Mátraháza határában.
Az I. és a II. rendű vádlottak egymástól függetlenül több köbméternyi építési törmeléket, háztartási hulladékot, míg másikuk egy kanapét is elhelyezett a Mátraháza külterületén található tájvédelmi körzetben. Az illetékes kormányhivatal által a földterület megtisztítására kötelezett vétlen tulajdonosok közel 1.600.000 forintot fizettek az évek során felhalmozódott hulladék elszállításáért.
A bíróság által megállapított tényállás szerint az I. rendű vádlott 2022. március 3-án a használatában lévő tehergépkocsival öt fordulóval hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül 0,5 m3 vegyes, veszélyes anyagnak nem minősülő – tégladarabokat, egy pozdorja darabot, szigetelőanyag darabokat, nagyobb vastagságú üvegdarabokat tartalmazó – építési-bontási hulladékot, valamint 7 m3 települési hulladékot helyezett el a tulajdonosok márkházi külterületi ingatlanán.
Az I. rendű vádlott által kihelyezett 0,5 m3 építési-bontási hulladék alkalmas volt a föld, a víz, illetve azok összetevői veszélyeztetésére.
A II. rendű vádlott 2021. szeptember 13. és 2021. október 14. napja között, pontosan meg nem határozható időpontban ugyancsak hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül veszélyes faanyagot tartalmazó kanapét helyezett el hulladékként ugyanott. A II. rendű vádlott által engedély nélkül elhelyezett kanapé veszélyes hulladéknak minősült.
A Márkháza külterületén található, tájvédelmi körzethez tartozó földterületen korábban egy szakadék volt található, amelyet az évek során – illegálisan – veszélyes hulladékot is tartalmazó hulladékkal töltöttek fel ismeretlenek. Az illetékes kormányhivatal a terület tulajdonosait a hulladék elszállítására kötelezte. Az összesen közel 75 köbméternyi hulladék elszállítása a tulajdonosoknak 1.600.000 forintjába került.
A Salgótarjáni Járásbíróság a 2024. október 7-én megtartott előkészítő ülésen hulladékgazdálkodás rendje megsértése bűntette miatt az I. rendű vádlottat 180 óra közérdekű munka büntetésre, míg a II. rendű vádlottat 1 év, végrehajtásában 1 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.
A bíróság döntése fellebbezés hiányában a kihirdetést követően jogerőre emelkedett.
Forrás: Magyarország Bíróságai