Keressen minket

Természetvédelem

Téli álomra hajtották fejüket a SZIE kaposvári ürgeház lakói

0

A hazánkban fokozottan védett, a pusztai életközösségben kulcsfajként számon tartott ürgekolóniák csökkenő száma és az egyes szigetszerű állományok romló állapota miatt merült fel e faj zárttéri szaporításának igénye. A Szent István Egyetem Kaposvári Campusának kutatói – a Raptorsprey Life+ program keretein belül – sikeresen fogták be a leendő tenyészállatokat, szakszerűen gondoskodtak az átteleléshez szükséges optimális körülményekről, majd eredményesen engedték vissza természetes közegükbe az egyedeket, akik azóta utódokat is nemzettek.

0

Közzétéve:

0

A hazánkban fokozottan védett, a pusztai életközösségben kulcsfajként számon tartott ürgekolóniák csökkenő száma és az egyes szigetszerű állományok romló állapota miatt merült fel e faj zárttéri szaporításának igénye. A Szent István Egyetem Kaposvári Campusának kutatói – a Raptorsprey Life+ program keretein belül – sikeresen fogták be a leendő tenyészállatokat, szakszerűen gondoskodtak az átteleléshez szükséges optimális körülményekről, majd eredményesen engedték vissza természetes közegükbe az egyedeket, akik azóta utódokat is nemzettek.

1- kép: Az ürgék már felkészültek a télre

Az Állatok Világnapja alkalmából ismerkedjünk meg az ürgékkel, valamint a védelmüket szolgáló Raptorsprey Life+ programmal.

Az ürgekolóniák (Spermophilus citellus) zárttéri szaporításának igénye nem helyettesíti, de jól kiegészíti a szabadtéri élőhely- és fajvédelmet. A zárttéri tenyésztés a leendő tenyészállatok befogásától a szaporulat eredményes visszaengedéséig sok apró, összehangolt lépést tartalmaz.

A Szent István Egyetem Kaposvári Campus szakértőinek ürgék tartásával kapcsolatos pozitív tapasztalatai és az átteleltetésükhöz szükséges optimális körülmények megismerése és biztosítása, a RAPTORSPREY LIFE+ programmal kiegészülve kulcsfontosságú szerepet töltött be a fogságban történő szaporítás és a megszületett egyedek visszavadításának tekintetében.

A tenyésztés megkezdése a hazai állományok genetikai vizsgálatával kezdődik, ami meghatározta, hogy honnan és milyen számban szerezhetők be állatok. Ezután került sor az állatok befogására, majd klímakamrában, az optimális 5 ͦC-on történő átteleltetésre, végül a szaporításra. Erre a hosszadalmas előkészületre azért volt szükség, mert más ürgefajok esetében ismert, hogy a szaporítás csak akkor volt sikeres, ha emberhez szokott, a téli álomból éppen feléledt egyedeket pároztattak. Ezt az eljárást követve a befogott állatok mindegyike sikeresen áttelelt, és 2018. május elején az állatok kétharmada le is ellett a SZIE Kaposvári Campus ürgeházában, így több mint hetven ürge született.

A sikeres szaporítást követően az utódokat anyjuk nevelte fel. A SZIE szakértői kétféle módon tartották őket: vannak egyrészt a további tenyésztésre, másrészt a visszatelepítésre kijelölt egyedek. A tenyészetben maradó egyedeket emberhez szoktatják, ami csökkenti a későbbi stresszt és várhatóan növeli a szaporodás esélyét. A kiengedésre kijelölt egyedeket viszont nem szabad emberbaráttá tenni, hiszen ez ronthatja életben maradási esélyeiket, ugyanakkor fel kell készíteni ezeket az ürgéket a leendő terepi körülményekre. Éppen ezért ezeket az állatokat az anyjuktól történő elválasztásukat követően a leendő helyen található növényekkel etették a szakemberek, ami elősegítette az állatok gyors beilleszkedését a Fertő-Hanság Nemzeti Parkba, sőt, saját kotorékot is ástak maguknak.

Az egész eljárás akkor tekinthető sikeresnek, ha a kiengedett állatok megtelepednek és szaporodnak is, amit 2020 tavaszán az állatok visszafogásakor ellenőriztek a szakemberek. Erre az időszakra 100 fölötti számra nőtt a Kaposvári Campus szakemberei által létrehozott ürgekolónia egyedeinek száma, ahol mind az első, mind a második évben kiengedett állatokból fogtak vissza, jelentős számú olyan egyed mellett, amelyekben nem volt azonosító chip, vagyis már ott születtek.

Az eddigi tapasztalatok alapján úgy lehet optimalizálni a tartási körülményeket, hogy a szaporodó, jó kondícióval rendelkező nőstények arányát növelik a tenyészetben. Most 20 pár ürge alussza téli álmát Kaposváron, és a kutatók további szaporulat felkészítését tervezik arra az eshetőségre is, hogy időben felismerjék és elkerülhessék a helyi ragadozókat. A tenyészprogram hatékonyságának növelése az egyik fő célkitűzése a most elbírálás alatt álló ürgevédelmi LIFE+ programban.

Forrás: SZIE

0

Természetvédelem

Szentélyerdők a Pilisi Parkerdőben

+1

A Pilisi Parkerdő szakemberei cikket írtak a „szentélyerdőkről”

+1

Published

on

+1

Az ENSZ Közgyűlésének határozata alapján 2013-tól kezdődően minden évben világszerte megemlékezzünk az erdők és fák jelentőségéről március 21-én, az Erdők Nemzetközi Napján, azért, hogy rendszeresen ráirányítsuk a figyelmet arra fontos szerepre, amelyet az erdők és fák a természetben és az emberi társadalom fejlődésében betöltenek. A Pilisi Parkerdő a kiemelt nap alkalmából az úgynevezett „szentélyerdőkről” nyújt rövid áttekintést.

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

A szentélyerdők olyan erdőterületek, amelyek idős fákkal, természetes szerkezettel és nagy biodiverzitással rendelkeznek. Általános jellemzőjük, hogy a durvább mértékű emberi beavatkozástól viszonylag mentesen maradtak, őrzik az eredeti növény- és állatvilágot, valamint biztosítják a természetes folyamatok zavartalan működését.

Miért fontosak a szentélyerdők?

A szentélyerdők különlegessége abban rejlik, hogy élőhelyet biztosítanak számos ritka és veszélyeztetett fajnak, amelyek csak érintetlen, vagy kevéssé bolygatott élőhelyeken tudnak fennmaradni. Az idős fák jelenléte kulcsfontosságú, mivel ezek az ökoszisztéma egyik legfontosabb elemei: élettérként szolgálnak rovaroknak, madaraknak és gombáknak, valamint természetes holtfát biztosítanak, ami elengedhetetlen a talaj és a biodiverzitás fenntartásához. Emellett a szentélyerdők szerepet játszanak a klímavédelemben is, mivel az idős fák jelentős mennyiségű szén-dioxidot tárolnak és segítenek a csapadék szabályozásában, így mérsékelve az éghajlatváltozás hatásait.

Mitől lesz egy erdő szentélyerdő?

Ahhoz, hogy egy erdőt szentélyerdőnek nevezhessünk, a témában eddig megjelent szakirodalom alapján négy fő szempontnak kell teljesülnie:

  • Legyenek benne idős, legalább 150 éves korú fák
  • Jellemezze őket magas természetesség
  • Őrizzen egyedi táji értékeket
  • Élővilága minél gazdagabb legyen

Szentélyerdők Magyarországon

Európában csak néhány régióban találhatók jelentősebb természetes erdők, például a Keleti- és Déli-Kárpátokban, míg Magyarországon az erdők nagy részét az ember átalakította és gazdálkodás alá vonta. A fennmaradt szentélyerdők leggyakrabban hegyvidéki területeken, elzárt völgyekben és egykori uradalmi birtokokon találhatók. Ezeket az erdőket gyakran csak kis foltokban lehet fellelni, és közös jellemzőjük, hogy az emberi hatások csak korlátozottan érvényesültek bennük.

Szentélyerdők a Pilisi Parkerdő által kezelt erdőterületeken

A Pilisi Parkerdő kezelt, összesen 65 000 hektáros erdőterületén szép számmal találunk olyan erdőterületeket, amelyekben az egyes faegyedek meghaladják a 150 éves kort, így méltóak arra, hogy szentélyerdőként tartsuk őket számon. A Pilisi Parkerdő erdőkezelési gyakorlata az integrált természetvédelem elveit követi, vagyis az erdőgazdálkodás és a természetvédelem összehangolt módon történik, lehetővé téve a biológiai sokféleség megőrzését és az erdők természetességének fokozatos visszaállítását. Jó példa erre a Visegrád határában, az Erdőanyai-völgyben lévő erdőtömb, mely az örökerdő-gazdálkodás egyik legjelentősebb hazai előfutárának számító terület. A Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztályának és a Pilisi Parkerdő szakembereinek 2021-ben készült felmérése kimutatta, hogy az 1954-ben még egykorú, homogén bükkös mára a tudatos és természetközeli erdőkezelésnek köszönhetően megközelíti az évszázadokon keresztül érintetlen őserdők szerkezetét.

A szentélyerdők jövője a Parkerdőnél

A Parkerdő fontos feladatának tartja, hogy azonosítsa és megőrizze a legértékesebb szentélyerdőket, biztosítsa azok hosszú távú fennmaradását. Ehhez szükséges az erdőkezelési gyakorlatok átalakítása, amelyben a természetközeli erdőgazdálkodás és a fokozottan védett státusz kijelölése kulcsszerepet játszik. Az olyan kezdeményezések, mint a Pilisi Parkerdő integrált természetvédelmi stratégiája, jó példák arra, hogy a gazdálkodás és a természetvédelem hogyan működhet együtt a jövő erdeinek megőrzése érdekében.

Forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.

+1
Tovább olvasom

Természetvédelem

Virágzik a magyar kökörcsin a Hortobágyon

Published

on

0

Virágzik a magyar kökörcsin a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. A magyar kökörcsin (Pulsatilla flavescens) elsősorban nyírségi homoki sztyeppréteket, erdősztyepp-réteket, és a nyíltabb nyírségi mészkerülő homokpusztagyepeket kedvelő fokozottan védett, endemikus faj.

Virágzik a magyar kökörcsin. Fotó: Demeter Emese

Virágzása az utóbbi években a szakirodalom szerinti adatokhoz képest egy hónappal korábban kezdődött.

A magyar kökörcsin hazánkban őshonos virág. Fotó: Demeter Emese

A magyar kökörcsin hazánkban fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.

2025-ben egy hónappal korábban virít a magyar kökörcsin. Fotó: Demeter Emese

 

Forrás: Hortobágyi Nemzeti Park
Írta: Utassy Bence – Természetvédelmi Őrszolgálat
Fotó: Demeter Emese

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

0
Tovább olvasom

Természetvédelem

Nem zárt be a Hortobágyi Nemzeti Park

Published

on

0

Tévesen látott napvilágot az a hír, mely szerint a Hortobágyi Nemzeti Park nem fogad látogatókat. A párosujjú patás állatokat veszélyeztető ragadós száj-és körömfájás fertőző betegség megelőzésének érdekében a Hortobágyi Vadaspark határozatlan ideig valóban zárva tart és emiatt az erre a helyszínre 2025. március 15-re meghirdetett „Gólyaelengedés a Hortobágyi Vadasparkban” programunk is elmarad. Azonban a többi létesítményük működése zavartalan.

Továbbra is látogatható a Hortobágyi Nemzeti Park.

A jelenlegi is látogatható helysznínek listája a következő:

a Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpont, a „Hortobágy természete” és a Pusztai Kincsestár „A Jószág haszna” kiállítások.
a Hortobágyi Pásztormúzeum
a Hortobágy-halastavi tanösvény
a Szálkahalmi Tanösvény
az Egyek-pusztakócsi mocsarak és Górési tanösvény
a Tiszakürti Arborétum
a Cégénydányádi Cégénydányádi Kende Kúria és Kastélypark Természetvédelmi Terület
A gólyaelengedés kivételével megtartjuk szakvezetett túráinkat.

A márciusi programok és a létesítmények elérhetőek honlapukon. Kattintson ide!

Forrás:
Hortobágyi Nemzeti Park

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

0
Tovább olvasom