Keressen minket

Természetvédelem

Rákaptak a borjúhúsra a zempléni farkasfalkák – VIDEÓVAL

Három gazdálkodó mondja, közel tucatnyi haszonállatuk vált már a farkasok áldozatává. Új szabályozás kellene – tájékoztatott a BOON internetes portál.

Közzétéve:

Három gazdálkodó mondja, közel tucatnyi haszonállatuk vált már a farkasok áldozatává. Új szabályozás kellene – tájékoztatott a BOON internetes hírportál.

2. kép: Farkas (Canis Lupus)

Sok évtizeddel ezelőtt a farkasok az erdők részei voltak a Zemplénben. Egy időre eltűntek a térségből, majd nemrég visszatértek, csak azóta jelentősen megváltozott a környék. Újra kell tanulni az együttélést embernek, farkasnak, vad- és háziállatoknak. Ez azonban nem megy zökkenőmentesen, a védettség miatt egyre szaporodó farkasok mind gyakrabban dézsmálják meg a környélbeli szarvasmarha- és juhállományt. Védekezni ellenük nehéz, bántani őket szigorú védettségük miatt tilos. Három olyan károsulttal beszélgettünk, akik közel tucatnyi farkastámadást jegyeztek már fel.

Könnyebb prédák

Csontos Béla Telkibányán gazdálkodik 10 éve, szarvasmarhákat tart, 35 éve erdész. Mint mondja, először a nyolcvanas évek közepén találkozott farkasokkal, de azok még szlovákiai területekről áttévedt, kóborló egyedek voltak a Zempléni-hegységben. Négy-öt évvel ezelőtt a ragadozók ismét megjelentek Telkibánya környékén, és nem is volt velük probléma, egészen addig, amíg egyetlen falka járta a vidéket. Volt vad bőven, tudtak zsákmányállatra vadászni – tette hozzá. Tapasztalataik szerint azonban mára három-négy falkányi farkas portyázik az erdőkben a környéken, véleménye szerint húsznál is többen lehetnek. Először három éve észlelte, hogy farkasok támadták meg a tehéncsordát, azóta minden évben elvittek egy újszülött borjút – mondta.

A fiatal állatok könnyű prédák, mert az ellés után az anya nem viszi be a borjút a gulyába, azután már a közösség védelmezi őket. Amíg azonban külön van a többi egyedtől, könnyen el tudják vinni – magyarázta. Úgy gondolja, a nagyragadozók rákaptak a fiatal borjúhúsra, és ez nem kecsegtet sok jóval. Véleménye szerint mindez azért van, mert a korábban Zemplén-szerte elterjedt muflonok teljesen eltűntek, vélhetően a farkas jelenléte miatt jelentősen megcsappant a szarvas- és őzállomány is, a vaddisznók több mint kilencven százaléka pedig a sertéspestis áldozata lett – sorolta. Így nem maradtak a farkasnak csak az őzek, a szarvasok, valamint a szarvasmarha és a juh – közölte. Hozzátette: a vadon élő állatok vadászata nehéz a farkasoknak, hiszen azok gyanakvóak, gyorsak és ügyesek. A szarvasmarha viszont nincs felkészülve a farkasfalka elleni védekezésre, könnyen becserkészhető, és nagy tömegű húst jelent a ragadozók számára. Kiemelte: emiatt már szükség lenne a farkasok tervezett és ellen­őrzött gyérítésére is. Emlékeztetett rá: szeptemberben bejárta a közösségi oldalakat egy videófelvétel, amit a füzéri polgármester, Horváth Jenő készített Csontos Béla legelőjén, ezen egy legalább öttagú farkasfalka látható. Úgy véli, jól érzékelhetően nem tartottak senkitől, ugyanis teljesen nyugodtan járkáltak a jól belátható, szabad területen, alig ötszáz méterre a gulyától.

A gazdálkodó attól tart, hogy a farkasok gyorsan rászoknak a könnyű prédára, és az eddiginél is jobban dézsmálják majd az erdőkhöz közeli legelőkön tartózkodó haszonállatokat.

A probléma az – tette hozzá –, hogy az összes kártérítési igényét elutasították, így nem remélhet ellentételezést a farkasok által levadászott állatokért. Jelenleg teljesen tanácstalan, meglátása szerint, ha ez így megy tovább, a ma alkalmazott állattartás a Zemplénben hamarosan meg fog szűnni.

Először idén nyáron

A Mogyoróska melletti Csonkás-tanyán gazdálkodó Némethné Egri Henrietta a családjával 15 éve foglalkozik húsmarhatenyésztéssel. Egy francia fajtával foglalkoznak, amely minden életkorban piacképes – magyarázta. Gazdaságuk törzstenyészet, ami azt jelenti, hogy más tenyészetek számára is értékesítenek tovább tartásra tenyész­állatokat, ezek kivételesen értékesek. Állataikat idén nyáron támadták meg először farkasok – közölte. Ez – állítja – teljesen felkészületlenül érte őket, mert nincsenek tapasztalataik arról, hogy például egy farkastámadás minek a következtében alakul ki, és mit kell ellene tenni. Először nem is gondoltak rá, hogy farkasok okozhatták a károkat, minden esetben állatorvost hívtak, és a harmadik károkozást követően vált világossá, hogy a ragadozók látogatják éjjelente az erdők által körbevett területen legelő csordát. Ezt – mint mondta – az Aggteleki Nemzeti Park munkatársai is megerősítették.

Szemben a farkassal

A harmadik esetben az elhullott állat mellett jól kivehetőek voltak a farkasnyomok, a sérülések és az elejtés módja is mind farkasokra utaltak – mesélte. Ezután tudták meg, hogy előzőleg már Baskón is volt hasonló eset. Mint mondta, ha ezt tudták volna, teljesen átszervezik a legeltetést, nem vitték volna be például a szarvasmarhákat egy erdő által teljesen körbezárt területre. Ezt követően megerősítették az állataik őrzését, a férjével együtt éjszakára kiköltöztek, hálózsákban a csorda mellett aludtak. Ekkor tapasztalták meg, hogy minden szakmai vélemény ellenére a farkas bizony nem fél az embertől. A jelenlétük semmilyen hatással nem volt a falkára, pedig kutya is volt a társaságukban, valamint egy fémhordóban tüzet gyújtottak. „15–20 méterre megközelítettek bennünket, érdeklődve szemléltek, hogy mit csinálunk, vajon milyen állatfaj lehetünk” – idézte fel a farkasokkal való első találkozást a gazdálkodó. Öt nap múlva következett be a következő támadás, a gazdák akkor is kinn voltak a helyszínen. Beszámolója szerint minden igyekezetük ellenére csak annyit tudtak elérni, hogy a ragadozók nem tépték szét a kiszemelt borjút, hanem „csak” a gerincét törték el. A gulya és az anyatehén megpróbálták megmenteni a fiatal állatot, de nem sikerült. A csetepaté közben az anyaállat is komoly sérüléseket szenvedett. Az állományt ezután hazahajtották a tanyára, ugyanis világossá vált számukra – és a szakemberek is ezt erősítették meg –, hogy nappal sincsenek biztonságban a szarvasmarhák a 40 hektáros legelőn. Ez azért nem mindegy számukra, mert természetvédelmi legeltetésre van alapozva a gazdálkodásuk. Amellett, hogy nem tudták a legelőt hasznosítani, haszonállatokat vesztettek, a család megélhetését biztosító gazdálkodást a farkas jelenléte miatt teljesen át kell szervezniük – mondta.

A szarvasmarhák stresszesek

3. kép: Idilli kép, de az állatok is egyre stresszesebbek

Némethné Egri Henrietta hozzátette: a szemmel látható veszteségek mellett másra is hatással van a farkasok jelenléte miatti fenyegetettség. A szarvasmarhák stresszesek, elmondása szerint olyan helyzet is előfordult, hogy a pánikba esett sérült állat nem tudta beazonosítani a gondozóit, és ellenük fordult, emiatt maguk is megsérültek. Hozzátette: minden legelőjükön turistaút vezet keresztül, így félő, hogy a túrázókra is veszélyt jelenthetnek a túl magabiztossá vált ragadozók. Ha nem is közvetlenül a farkas miatt kerülhetnek veszélybe, de a megrémített haszonállatok is másképp viselkedhetnek a ragadozók folyamatos jelenléte miatt, mint máskor. A kártérítési igényüket – arra hivatkozva, hogy nem feleltek meg az ahhoz szükséges feltételeknek – eddig elutasította az összes illetékes hatóság. Kiemelte: próbálkoztak villanypásztorral is, de az első szélvihar után a lehullott faágak több helyen megrongálták a hálózatot. Hozzáfűzte: az erdőben a szabálytalan alakú legelők miatt nehézkes is kihúzni a többsornyi vezetéket, ráadásul a füvet folyamatosan kaszálni kell, amire nincs energiájuk, és vállalkozót sem találnak erre a munkára.

Farkasbarát település

Horváth Jenő, Füzér polgármestere gazdálkodik is a település határában. Állat­állományából több mint egy évvel ezelőtt egy, közvetlenül a lakott területek mellett legelésző borjút vadásztak le és fogyasztottak el részben a farkasok. Mint elmondta, azóta több fórumhoz is kártérítésért fordult, hogy a körülbelül 150 ezer forint értékű borjú ára megtérüljön, de nem járt sikerrel még bírósági úton sem. Kiemelte: sem gazdálkodóként, sem pedig polgármesterként nem kívánja a farkasok vesztét, mi több, Füzér farkasbarát településsé szeretne válni. Ahhoz azonban, hogy a nagyragadozók, valamint az állattartók is zavartalanul éljenek a térségben, szükséges, hogy kialakítsanak bizonyos feltételeket. Ezekre tesznek hamarosan ajánlásokat, javaslatokat a mezőgazdasági minisztériumnak – mondta. Erre égető szükség lenne, mert már annyira megszaporodtak a farkasok okozta károk, hogy azokat követni is nehéz. Mint hozzáfűzte, Nagy István agrárminiszterhez szeretne fordulni, arra kérve a szaktárca vezetőjét, hogy vizsgálják felül a jelenleg hatályos kártérítési rendeletet. Hozzátette: községük önkormányzata már tavaly kinyilvánította, hogy farkasbarát településsé szeretne válni, aminek az a lényege, hogy lefektetnék azokat a kereteket, amelyek során a védett állatok – például a farkas – károkozását megtérítik, de szükség lenne a meglehetősen nagy összegre rúgó védekezési költségek legalább egy részének kompenzálására is. Ezt területalapon vagy haszonállat-darabszámra kivetítve lehetne megítélni – közölte. A polgármester hozzátette: a farkas mellett a település környékén élnek hiúzok, valamint volt már példa arra is, hogy medve nyomait észlelték, amelynek élettere közelít a Nagy-Milic térségéhez. Emiatt Füzér térségét ragadozóvédelmi területté szeretnék nyilváníttatni. Hozzátette: ezzel kapcsolatban a térségi vadászati szervezetek bevonására is szükség van, mert a nagyragadozók jelenléte a vadgazdálkodással foglalkozók tevékenységét is érinti. Az ugyancsak szakminisztériumi hatáskör, hogy Zemplén egyes területeit a szakhatóságokkal, a természetvédelemben dolgozó szervezetek, valamint a vadásztársaságok bevonásával különleges vadászati területté nyilváníthassák. Ezek összessége adna keretet ahhoz, hogy a farkas mint kiemelten védett ragadozó, valamint az összes többi – gazdálkodói, vadászati szervezeti, turisztikai – terület megtalálja.

Forrás: BOON.hu
Képek forrása:

1.- 2. kép: Pixabay
3. kép: BOON

Videó forrása: Füzér Község Önkormányzata

Természetvédelem

Magyarországon először fogtak tamariszkusz poszátát

Published

on

A szegedi Fehértavi Ornitológia Tábor munkatársai 2024. november 1.-én hazánk legújabb madárfaját, egy fiatal tamariszkusz poszátát (Curruca mystacea) fogtak meg és gyűrűzés után engedtek szabadon. Amennyiben az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nomenclator Bizottsága az adatot hitelesíti, ez a 427. faj, amely hazánkban bizonyítottan előfordult.

Tamariszkusz-poszáta a szegedi Fehér-tavon (Fotó: Tokody Béla)

2024. november 1-én a szegedi Fehér-tavon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád Megyei Helyi Csoportja által működtetett madárgyűrűzőtáborban, egy kisméretű poszáta-félét fogtak be a helyi csoport munkatársai, amely az alapos szemrevételezés után egy fiatal tollazatú tamariszkusz poszátának ( Curruca mystacea) bizonyult.

Tamariszkusz-poszáta a szegedi Fehér-tavon (Fotó: Tokody Béla)

A faj rendkívül ritka egész Európában, mindössze két alkalommal került elő; egy 2007-ben Olaszországban, valamint 2012-ben Görögországban, Leszbosz-szigetéről.
A tamariszkusz poszáta Közép-Ázsiában költ, a Kaszpi-tenger régójában; Georgia, Örményország, Azerbajdzsán, Kelet-Törökország és Irán északi része a költőterülete.

Részletekért kattintson a feliratra!

Vonuló madár, a telelőterülete Irán, az Arab-félsziget és Északkelet-Afrika Szudántól egészen Szomáliáig. Néhány előfordulását feljegyezték Jordániában és Izraelben is.

A madárról részletes fényképek készültek, ezen felül az összes fontos biometriai adat lemérésre került. A helyszínre siető madarászok megerősítették a madár helyes meghatározását és ezek után a madár jó kondícióban elengedésre került.

Fiatal tollazatú tamariszkusz poszáta a szegedi Fehér-tavon ( Tokody Béla)

Amennyiben az MME Nomenclator Bizottsága hitelesíti az adatot, a tamariszkusz poszáta Magyarország 427. madárfaja lesz.

Forrás: MME
Írta és fényképezte: Dr. Tokody Béla

Tovább olvasom

Horgászat

Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – Kezdődik a Tisza-tó “téliesítése”

Published

on

A Tisza-tó téli vízszintjének beállítását ezúttal két lépcsőben tervezik végrehajtani. Első lépcsőben a tározó vízszintjét az alacsonyabb téli vízszintre, tehát Kisköre-felső: 560 plusz-mínusz 10 cm-re csökkentik a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. és a KÖTIVIZIG együttműködése alapján készített monitoring terv alapján. A vízszintcsökkentés végrehajtását természetesen befolyásolhatja, módosíthatja egy esetleges tiszai árhullám – tájékoztatott a Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság.

A november 4-én kezdődő első lépcsőben kezdetben napi 10 cm-es, majd napi 7-8 cm-es ütemben csökkentik a tározó vízszintjét, így várhatóan november 24-én érik el a Kisköre-felsőn mért 560 plusz-mínusz 10 cm-es vízállást. A Tisza-tó téli vízszintje beállításának második lépcsőjéről, amelyben az alacsonyabb téli vízszintet a magasabb téli vízszintre állítják be, tehát Kisköre-felső: 620 mínusz 10 cm, itt külön tájékoztatót adnak ki.

A Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság felhívja az érintettek figyelmét arra, hogy a vízi eszközök (hajók, csónakok, úszóművek, stégek) üzemeltetésénél, illetve lekötésénél, továbbá a kompok üzemeltetésénél a várható jelenségekre (vízszintváltozás) fokozottan számítsanak, és a szükséges intézkedéseket tegyék meg.

Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
Fotó: Téli Tisza-tó, Tóth Gábor

Tovább olvasom

Természetvédelem

Magyar gyűrűs széki lilét figyeltek meg Olaszországban

Published

on

Először figyeltek meg magyar színes gyűrűs széki lilét Olaszországban. A madarat idén június közepén gyűrűzte Sápi Tamás ornitológus még fiókaként a Kelemen-széken. A jelölt egyedet augusztus és október között négy alkalommal is megfigyelték Olaszország északi részén, az Adriai-tenger partjainál – tájékoztatott a Kiskunsági Nemzeti Park.

A madarat 2024. június 13-án gyűrűzték fiókaként a Kelemen-széken (fotó: Sápi Tamás)

A széki lile (Charadrius alexandrinus) meglehetősen apró, átlagos testhossza 15-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 42-45 centiméter, testtömege 39-56 grammot nyom. Felismerhető a nyakoldalon lévő foltról, ami a mellén nem ér össze. A hím tarkója vörhenyes barna, fehér homlokát felülről fekete tollak szegélyezik. A tojó ennél egyszerűbb, fakóbb színezetű.

“A faj hazánkban fokozottan védett,

természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft.”

A talajon mozgó rovarokat, pókokat vagy a sekély vízben nyüzsgő apró gerinctelen élőlényeket fogyasztja. A földön fészkel, így fészekalja folyamatos ragadozóveszélynek van kitéve.

A jelölt egyedet augusztus és október között négy alkalommal is megfigyelték Olaszország északi részén (fotó: Mattia Bacci)

A széki lile állományának nagy része Eurázsia és Észak-Afrika tengerpartjain és sós tavain költ. Hazai állománya vonuló. A vonulási stratégia kevert: a többségük rövidtávú, de akadnak hosszútávú vonuló egyedek is. A mediterrán madarak állandók. Kárpát-medencei előfordulása kisszámú ugyan, de rendszeres. A fészkelő állomány szinte mindenütt fogyatkozik Európában, így hazánkban is. Magyarországon az egyik legveszélyeztetettebb fészkelő madárfaj, a megfigyelések szerint már csak néhány pár jelenik meg nálunk évente.

Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park

Tovább olvasom