Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Természetvédelem

Denevéreket mentettek meg a Debreceni Egyetemen

Print Friendly, PDF & Email

Négyszáz denevért mentettek meg a Debreceni Egyetem Főépületének ablakai közül a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar természetvédelmi akciócsoportja a napokban. Az állatok a Nagyerdő idős fáinak odúiban találtak új menedéket.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email
Négyszáz denevért mentettek meg a Debreceni Egyetem Főépületének ablakai közül a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar természetvédelmi akciócsoportja a napokban. Az állatok a Nagyerdő idős fáinak odúiban találtak új menedéket.

A denevérek sok esetben a legpraktikusabb szállást keresik a téli hónapokra. Idén a Debreceni Egyetem főépületét választották, ahol a koronavírus-járvány miatt online távoktatás folyik.

Egy nyitva hagyott ablakon keresztül repültek be az állatok a Debreceni Egyetem Főépületének harmadik emeletére. A XII-es számú előadó előtti ablakok, azonban korántsem jelentettek biztonságos fedezéket számukra.

A denevéreknek is szimpatikus a Debreceni Egyetem… (Kép: Google Maps)

Dr. Kövér László, a DE-MÉK egyetemi adjunktusa, a természetvédelmi akciócsoport egyik oszlopos tagja Debrecenben (Kép: Facebook)

A betévedt denevérek a vészhangok miatt egymás után követték társaik. Az egymásra zsúfolódott állatoknak a világos helyen, a nappali és éjszakai hőmérsékletingadozás mellett minimális esélyük lett volna a túlélésre – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Kövér László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) adjunktusa.

A szakember szerint a Nagyerdő közelsége miatt nem meglepetés, hogy az állatok az egyetem épületeiben keresnek menedéket. Az akciócsoportot többször hívták már a denevérek miatt a Klinikákhoz vagy éppen a Zeneművészeti Karra, ahol éppen zenekari próba közben egy tanteremből kellett befogni a repülő állatokat.  A denevérek még mindig riadalmat okoznak az emberek között, miközben olyan ökoszisztéma-szolgáltatók, akik hat hónapos aktív időszakuk alatt napi 500-1000 darab szúnyogot fogyasztanak el. A városokban folyamatosan megfigyelhető a populációk számának csökkenése, a denevérek megóvása érdekében a szakemberek a nagyobb kolóniák befogadására alkalmas denevértornyokat, vagy odúkat helyeznek ki– fejtette ki az adjunktus. Hozzátette: ilyen kisebb méretű menedékhelyek az Egyetem téren és a DE MÉK Böszörményi úti campusán is találhatóak.

Magyarországon valamennyi denevérfaj védett (Kép: Debreceni Egyetem)

A most csapdába esett denevéreket nagy elővigyázatosság mellett, egyenként pakolták sötét dobozokba, és szállították át a Nagyerdőbe. Nem szerencsés megzavarni a téli hibernáció alatt a denevéreket. Az állatban így kiváltott stressz ugyanis később a pusztulásukat is okozhatja. A négyszáz apró repülő emlős között többen rossz állapotban voltak. Csak reménykedhetünk, hogy az új, csendes és rejtett menedékükben sikerül átvészelniük a telet – jegyezte meg Kövér László.

A denevéreket szakemberek segítségével átköltöztették Debrecenben (Kép: Debreceni Egyetem)

A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar adjunktusa hangsúlyozta: egyetlen egyedhez is érdemes szakembert hívni.

Hazánkban 28 denevérfaj fordul elő. A közönséges törpedenevér a városokban az egyik leggyakrabban előforduló repülő emlős. A mindössze 3- 5 centiméter hosszú, 5-10 gramm tömegű kisállat ideális téli hibernációjához közel állandó, hűvös hőmérsékletre és sötét pihenőhelyre van szükség.

Forrás: Debreceni Egyetem

Mezőgazdaság

Tűz pusztított Csönge határában

Print Friendly, PDF & Email

250 hektáron pusztított az utóbbi idők legnagyobb szabadtéri tüze

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

250 hektáron pusztított az utóbbi idők legnagyobb szabadtéri tüze – Csönge határában a lángok megfékezésén, az erdők, a lakóházak és egy sertéstelep megvédésén legalább 300 tűzoltó dolgozott, akik a környék, a szomszédos vármegyék több tucat településéről, sőt távolabbról is érkeztek.

Fotó: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

A Szombathelyi Erdészeti Zrt. munkatársai is kivették a részüket a védekezésből. Csütörtökön és pénteken közel 50 kollégánk segítette a tűzoltók munkáját, többek között kézi szerszámokkal számolták fel a még parázsló gócokat. “Tegnap kora délután jött a jelzés, hogy Csönge és Kenyeri között komoly erdőtűz alakult ki. Éppen a közelben erdőművelési munkákat végeztünk, így nagyon gyorsan a helyszínre tudtunk sietni 2 traktor erőgéppel, 5 ezer literes vízhordó tartállyal, teherautóval. Ezzel tudtunk bemenni a területre, a tartállyal folyamatosan hordtuk be vizet a tűzoltó autók számára.

Fotó: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

A katasztrófavédelem tegnap késő estére eloltotta a lángokat, de sajnos a küzdelem nem ért véget, mert a tűz – ugyan jóval kisebb mértékben a korábbinál – de több helyütt újra erőre kapott. Így munkatársaink ma reggeltől ismét segítenek az oltásban” – számolt be a védekezésről a Szombathelyi Erdészeti Zrt. erdőművelési műszaki vezetője, dr. Nagy László.

Fotó: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Kezdetben 100 hektárnyi bozótos égett, majd a lángok a fenyőerdőt, a karácsonyfatelepeket is elpusztították, és a vadelhullás is jelentős. A hatalmas kiterjedésű, jelenlegi információk szerint 250 hektárt érintő szabadtéri tűzben a Szombathelyi Erdészeti Zrt. által kezelt 10 hektáros állami terület erdei fenyvese is megsemmisült. A kárfelmérés folyamatban van.

Fotó: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Az oltást a Vas Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettese, majd a műveleti szolgálat irányította. Drónos felderítés segítette a munkát, a környező települések lakosságának biztonsága érdekében a katasztrófavédelmi mobillabor pedig folyamatosan monitorozta a levegőbe jutó káros anyagok koncentrációját.
Köszönjük a katasztrófavédők, az oltásban lajtos kocsikkal, erőgépekkel közreműködő civilek, valamint kollégáink munkáját!

Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Tovább olvasom

Természetvédelem

Tizenegy fiókát neveltek fel az ugartyúkok a Körös-Maros Nemzeti Parkban

Print Friendly, PDF & Email

Magyarországon él egy nagyon ritka költőmadár: az ugartyúk

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Magyarországon az ugartyúk nagyon ritka költőmadár. Állományát mindössze húsz párra becsülik, ebből nyolc a Körös-Maros Nemzeti Parkban költ. Idén 11 fiókát neveltek fel sikeresen, ami e faj esetében igen jó eredménynek számít.

Fotó: Szél Antal István – KMNP

Nemzeti parkunkon belül két területen, Dévaványa térségében és a Szentes környéki pusztákon költenek ugartyúkok. Dévaványa környékén, az erősen legeltetett puszták alkalmas élőhelyet biztosítanak a faj számára. Bár előfordul egyes években a mezőgazdasági területeken való költés, de leggyakrabban a gyepes területeken fészkelnek. Idén hat pár költött a térségben, s mindannyian a gyepeket választották.

A hat pár igen jelentős állománynak mondható, figyelembe véve, hogy 2024-ben a revírek felmérése szerint mindössze 20 pár ugartyúk költött Magyarországon. Három pár fészkelt a Hortobágyon, hat pár Dévaványa térségében, két pár a Szentes környéki pusztákon. A többi költőhely a Duna-Tisza közén került elő.

A dévaványai hat költőpár összesen 9 fiókát nevelt fel: három párnak kettő, a másik háromnak pedig egy-egy fiókája volt. Július végéig mindannyian kirepültek már a fészekből. Az egyik pár tojója azonban még egyszer lekotlott, ott most egy fióka nevelkedik a fészekben, így tehát az utódok száma tízre emelkedett.

Szentes térségében idén két pár ugartyúk fészkelt, de sajnos csak az egyiknek lett sikeres a költése, ők egy fiókát neveltek fel. A másik párnál sikertelen volt a költés, így ők július utolsó harmadában pótköltésbe kezdtek, a tojó két tojást rakott le. Az ugartyúkok ebben a térségben is a szikes gyepeket választották költőhelyül.

E rejtélyes életmódú faj előfordulását nehéz észrevenni, mert nappal nem mozog, csak alkonyattájt van táplálkozási aktivitása. Rendszerint egyszer költ egy évben, de néhány pár kétszer is próbálkozik. Kivételes volt, hogy Dévaványán tavaly háromszori költést figyeltünk meg, melyből az első kettő sikeres volt, röpképessé váló fiatalokat neveltek belőlük, a harmadik fészekaljat közvetlen kelés előtt hagyták ott a madarak.

A tojások és a fiókák színezete nagyon jól illeszkedik az élőhely színvilágába, ennek ellenére a legelő állatok veszélyt jelentenek a fészekaljakra. A veszélyeztetett fészekaljakat sikerrel védhetjük meg rácsos fészekernyő használatával, mely pont azt akadályozza meg, hogy a legelő marhák, vagy juhok letapossák a tojásokat vagy a kis fiókákat.

Forrás: KMNP

Tovább olvasom

Természetvédelem

Sikeresen költöttek a fehér gólyák

Print Friendly, PDF & Email

Az idei évben zajlott a nyolcadik nemzetközi fehérgólya-felmérés:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az idei évben zajlott a nyolcadik nemzetközi fehérgólya-felmérés, amelyhez csatlakozott a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) is. A 2024-es, teljes Magyarországot lefedő cenzus adatelemzése még nem zárult le, de az előzetes adatok alapján 1958 óta az egyik legmagasabb átlagos fészkenkénti fiókaszámot hozta az idei év. 

Fotó: MME

A sikertelen párokkal együtt a fészkenkénti átlagos fiókaszám 2,9. Ennél csak 2000-ből (3,0) és 2011-ből (3,1) ismerünk magasabb értéket (a sokéves átlag 2,4). Mindebben közrejátszhatott a madarak sikeres telelése és vonulása, a táplálékmennyiséget növelő tavaszi csapadék, majd a kis fiókák növekedésében kritikus több napos hideg-esős periódusok elmaradása is.

A felmérésben az MME önkéntesei mellett (akik főként a Turdus telefonos alkalmazás segítségével gyűjtötték az adatokat) egyes nemzetipark-igazgatóságok munkatársai is részt vettek, így még csak az ismert fészek feléről áll rendelkezésre információ az MME TermészetLesen adatbázisában (a kalkuláció 2941 gólyapár adatai alapján készült). Az viszont már most is látszik, hogy a 2019-ben tapasztalt 4000 páros mélypontról az utóbbi években felfelé elmozduló gólyaállomány idén is mutatott némi növekedést.

A becslések alapján 12–13 ezer gólyafióka repülhetett ki 2024-ben Magyarországon. Ez a költőpárok alacsonyabb száma miatt csak a sokéves átlagnak felel meg, a korábbi nagyobb állomány egy gyengébb évben is több fiókát repíthetett összességében. A fiókaszám átlagos értéke önmagában azt sem jelzi, hogy a kirepült fiókák milyen kondícióban vágnak neki az önálló életnek. Sok tényezőtől függ, hogy megérik-e az ivarérettséget jelentő 3-5 éves kort. Mindez egyrészt figyelmeztetés is, hogy vannak feladataink a gólyavédelem terén (táplálkozóhelyek megőrzése, fészkek védelme, áramütések megelőzése stb.), másrészt bizakodásra is alapot ad, hogy elegendő utánpótlást jelent ahhoz, hogy a következő években se csökkenjen gólyaállományunk.

Forrás: MME

Tovább olvasom