Természetvédelem
Énekes hattyúk vendégeskednek a Kis-Balatonon
December közepe óta vendégeskedik három énekes hattyú (Cygnus cygnus) a Kis-Balaton déli csücskében. Hazánkban rendszeres, kisszámú telelő, illetve őszi és tavaszi átvonuló. Kevésbé ismert tény, hogy ez a dekoratív vízimadár a 18. század közepéig fészkelő faj volt Magyarországon, a Tiszántúl mocsaraiban.
December közepe óta vendégeskedik három énekes hattyú (Cygnus cygnus) a Kis-Balaton déli csücskében. Hazánkban rendszeres, kisszámú telelő, illetve őszi és tavaszi átvonuló. Kevésbé ismert tény, hogy ez a dekoratív vízimadár a 18. század közepéig fészkelő faj volt Magyarországon, a Tiszántúl mocsaraiban.
Megjelenésében, termetében a hazánkban nála már jóval gyakoribb bütykös hattyúra (Cygnus olor) hasonlít, ám csőre hosszú, ék alakú, sárga színű, a csőrhegy fekete. Hosszú nyakát leginkább egyenesen tartja, háta laposabb, nem olyan „boltozatos”, mint a bütykös hattyúé. A hófehér tollazatú felnőtt példányok nyaka tavasszal és nyáron gyakran halványbarna színezetű. Hazánkban leginkább november és március között, sok esetben bütykös hattyúk társaságában figyelhető meg. A Kis-Balatonon általában egy példány bukkan fel ebben az időszakban.
Egyre növekvő elterjedési területe Eurázsia északi részén, Izlandtól a Bering-szorosig húzódik, dél felé terjeszkedik, legjelentősebb állománya Fennoskandináviában található. Finnország nemzeti madara. A világállomány változását jól reprezentálja a finn fészkelők számának alakulása: az 1950-es évekre csaknem kipusztult, mára azonban hozzávetőleg 10 ezer párra emelkedett az ott költő énekes hattyúk száma.
Magyarországon is hasonló okokra vezethető vissza az állomány hanyatlása, mint az északi országokban: az állandó zavarás, a vadászat, az élőhelyek szűkülése hazánkban is a faj eltűnéséhez vezetett. Vonulóként sem volt gyakori, a 20. század második feléből alig 100 adata keletkezett, mígnem 1997-től egy telente visszatérő, egyre növekvő létszámú család tűnt fel a Ráckevei-Dunán. A csapat azonosítását egy gyűrűzött tojó tette lehetővé. Létszámuk az évek során a másfél tucatot is elérte, majd a csapat mérgezés áldozata lett. A következő reménysugár 2004 áprilisában csillant, amikor két felnőtt példányt észleltek egy potenciális fészkelőhelyen az Ipoly mellett, majd 2005-ben ugyanazon pár sikeres költését is bizonyították. A rákövetkező években napjainkig a megtelepedett pár több fészekaljat is nevelt, 2018-ban pedig újabb költő párral gazdagodott a terület.
A hím és a tojó vízinövényekből, közösen építi hatalmas, 1–3 méter átmérőjű fészkét álló- és folyóvizek szegélyzónájában, nádasok szélén, lápon, illetve a szárazföldön. Az úszófészek a vizek aljzatát is elérheti. A hazai fészkelők jellemzően májustól vezetik szürke pelyhes fiókáikat. Költési időszakban rendkívül érzékenyek a zavarásra. Dallamkürtre emlékeztető, kellemes, trombitáló hangjuk itt hallgatható: https://www.xeno-canto.org/620200
Forrás: Balaton-felvidéki Nemzeti Park
Nem a Mátra alján, hanem a bihari határ mentén, Pocsajon, a falu szélén lakik az öreg néne, aki két éve fogadta magához a sete-suta őzgidát, mely mindeddig boldogan élt a kertben, kutyával, tyúkokkal, kacsákkal, libákkal békességben.
Egy nem túl szép napon az eddig barátságos kutya megharapta az őz fejét, ahogy megugrott, a lába beszorult egy vaskarám alá, és a hátulsó lába lábtő ízületén nyílt ficam keletkezett. A bőr 12 cm-en felszakadt, és a csont kifordult. Az őz azon járt, mely szennyeződött, fertőződött, ha azonnal nem kap műtéti ellátást, amputálni kell. Gazdája egy nyolcvan éves öreg néni nem tudta elsősegélyben részesíteni, másnak az őzike nem hagyta magát megközelíteni.
A debreceni speciális állatmentők aznap nem tudták szállítani, altatás nélkül nem is lehet. Azonnal kocsiba ültem munkatársammal, és egy bő óra alatt odaértünk Pocsajra. Altató injekció az ólban a combjába, majd mosás, fertőtlenítés, antibiotikum, sínbe rakás, lepedőbe göngyölés és a Duster hátsó ülésén munkatársunk vigyázott rá útközben. Ha mozdult, kapott még egy kis altatót, mert mintegy fél óra a hatása, az út pedig 100 km. Hortobágyon még egy adag, mely már kockázatos volt, mert kérődzők hosszú altatás során felfúvódhatnak, de szükséges, mert azonnal meg kellett operálni.
Mosás, fertőtlenítés, antibiotikumos lemosás még egyszer, csak jobban, szalagok, ízületi tok és bőr varrása után sínezés. Egy folyosót almoztunk be neki, a redőnyös falú kórtermeket összetörte volna, ha nekiugrik. Nem ugrál, de áll, járkál, eszik, iszik, és a gazdái másnaponta látogatják. Öreg néne simogatja, becézgeti, szeretgeti, két hét múlva hazaviszi.
Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark
Természetvédelem
1 éve történt… A madárinfluenza pusztított
Dr. Déri János beszámolója 2023-ból:
Tavaly a madárinfluenza miatt a daruállomány 10%-a elpusztult.
Éppen egy éve tört ki a darvak között a madárinfluenza. Tavaly talán a világon a legtöbb daru gyűlt össze Hortobágyon, közel 200 000 madár. Táplálkozni a kukorica tarlókon százas-több ezres csoportokban, és éjszakázni alacsony vízállású, leeresztett halastavakban tízezrével.
Valahol 20 ezer, valahol 60 ezer egy tóban, ahol könnyen terjed a vírus. Hortobágyon pár ezer hullott el, innen a szegedi Fehér tóhoz vonulók közül közel 20 ezer. Az egész állománynak a 10 %-a! A hullák nem kerültek összeszedésre, még februárban sem, mert nem volt gazdája. Sem az állategészségügy, sem a természetvédelem nem tudott, vagy nem akart ezzel foglalkozni.
A daruvész során érdekes módon pár nagyliliken kívül nem volt más madárfaj az áldozatok között. Még a korábbi járványok alatt leginkább érzékeny hattyúk is kimaradtak belőle, bár előtte a nyár folyamán több gólya, egerészölyv is fertőződött.
De az összes nagyüzemi házibaromfi állomány elkapta és kártalanítás mellett mindet ki kellett irtani. A tavaszi vonulással a darvak már nem hullottak, a vadludak sem, de a házi baromfiállományok igen, melyeket ismét ki kiellett irtani.
A vírus endémiássá vált, nem kell már behurcolni, itt terem. Bár idén a vadmadarakat megkímélte a betegség, most újra dühöng a házi baromfiállományok között, és nem biztos, hogy nem jelentkezik vadon élőkben újra. Néhány nyári lúdban már megjelent Hortobágyon és a környéken.
Ha találkozik valaki túl szelíd, emberi közelséget elviselő, esetleg remegő, fejét rázó, tekerő vízimadárral, akkor a tavalyi protokoll szerint nem kell hozzá nyúlni, ott kell hagyni, ahol van, és a hatósági állatorvosnak kell szólni. Ha mi tudunk róla, megoldjuk a karanténozását, a tampon minta vételét és vizsgálatra küldését. Ha valaki akár közvetlenül, akár közvetve érintkezett velük, azonnali teljes személyi fertőtlenítés, ruhacsere szükséges, és ne menjen madarak közelébe!
Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark
Természetvédelem
Erdőfürdő a kidobott kanapé
Az I. és a II. rendű vádlott közel 75 köbméternyi hulladékot helyezett el Mátraháza határában.
Az I. és a II. rendű vádlottak egymástól függetlenül több köbméternyi építési törmeléket, háztartási hulladékot, míg másikuk egy kanapét is elhelyezett a Mátraháza külterületén található tájvédelmi körzetben. Az illetékes kormányhivatal által a földterület megtisztítására kötelezett vétlen tulajdonosok közel 1.600.000 forintot fizettek az évek során felhalmozódott hulladék elszállításáért.
A bíróság által megállapított tényállás szerint az I. rendű vádlott 2022. március 3-án a használatában lévő tehergépkocsival öt fordulóval hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül 0,5 m3 vegyes, veszélyes anyagnak nem minősülő – tégladarabokat, egy pozdorja darabot, szigetelőanyag darabokat, nagyobb vastagságú üvegdarabokat tartalmazó – építési-bontási hulladékot, valamint 7 m3 települési hulladékot helyezett el a tulajdonosok márkházi külterületi ingatlanán.
Az I. rendű vádlott által kihelyezett 0,5 m3 építési-bontási hulladék alkalmas volt a föld, a víz, illetve azok összetevői veszélyeztetésére.
A II. rendű vádlott 2021. szeptember 13. és 2021. október 14. napja között, pontosan meg nem határozható időpontban ugyancsak hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül veszélyes faanyagot tartalmazó kanapét helyezett el hulladékként ugyanott. A II. rendű vádlott által engedély nélkül elhelyezett kanapé veszélyes hulladéknak minősült.
A Márkháza külterületén található, tájvédelmi körzethez tartozó földterületen korábban egy szakadék volt található, amelyet az évek során – illegálisan – veszélyes hulladékot is tartalmazó hulladékkal töltöttek fel ismeretlenek. Az illetékes kormányhivatal a terület tulajdonosait a hulladék elszállítására kötelezte. Az összesen közel 75 köbméternyi hulladék elszállítása a tulajdonosoknak 1.600.000 forintjába került.
A Salgótarjáni Járásbíróság a 2024. október 7-én megtartott előkészítő ülésen hulladékgazdálkodás rendje megsértése bűntette miatt az I. rendű vádlottat 180 óra közérdekű munka büntetésre, míg a II. rendű vádlottat 1 év, végrehajtásában 1 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.
A bíróság döntése fellebbezés hiányában a kihirdetést követően jogerőre emelkedett.
Forrás: Magyarország Bíróságai